Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-25 / 96. szám
2016. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ GAZDASÁG 7 KSH-szakértő arról, miért félrevezető a létminimum régi számítása Relatív és abszolút szegénység „Kétféle megközelítése van a szegénységnek - mondja Kincses Áron. - Az egyik, megnézzük, kikhez képest szegény valaki, ekkor eljutunk a relatív szegénység fogalmához. A másik megközelítés, mire nincs pénze valakinek. Például létfenntartásra, emberi szükségletekre, így jutunk el az abszolút szegénységfogalmához, amelyet a létminimum mérne hazánkban. Jelenleg ezek a számok forognak Tavaly tízből négy magyar a létminimum alatt élt - derült ki a Policy Agenda kutatásából, a KSH régi számításai alapján. Egy felnőttnek, ha egyedül él, 88 ezer forint kellett ahhoz, hogy szükségleteit kielégítse, 660 forinttal több, mint 2014-ben. Egy tipikus, két felnőttből és két gyerekből álló családnak 255 ezer forintra volt szüksége az egy évvel korábbi 253 ezer után a nélkülözés elkerüléséhez. Ha a honi szegénységet az Európai Unió számításai szerint nézzük, akkor körülbelül 1,3 millióval kevesebb a szegénység kockázatának kitett emberek száma hazánkban, mint a létminimum alatt élőké. A két adat közötti különbségről kérdezzük a KSH szakértőjét. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Ha a 2014-es évet nézzük, a közös EU-s módszertan alapján Magyarországon 28,2 százalék a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, míg a létminimum alatt élők aránya 40 százalék körüli. Kincses Áron, a KSH főosztályvezető-helyettese lapunknak kifejtette: „Bárkiben joggal merülhet fel a kérdés: hogyan lehet, hogy a létminimum alatt élők aránya magasabb, mint a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek értéke? Azaz, jelenleg az a látszólagos ellentmondás áll fenn, hogy többen élnek létminimum alatt, mint ahányan szegények. Mindez jogosan megkérdőjelezi a magyar létminimum mutató érvényességét, s így annak módszertanát is. A világ folyamatosan változik és ahhoz, hogy valós képet kapjunk róla, a módszertanokat hozzá kell igazítani” - mondta a kutató. Kincses hangsúlyozta, mielőtt felmerülne, hogy bárki politikai okokat feltételez a háttérben, le kell szögezni, „a módszertanok megválasztása a KSH kizárólagos döntése és joga, ebben semmiféle politikai beleszólás nem elfogadható, és nem megengedhető.” 2012-ben merült-fel először a létminimum számolási módszertanának megváltoztatása, de arról szó sem volt, hogy megszűnjön ez a több mint száz éves hagyománnyal rendelkező mérési forma. „Alapvetően négy problémánk van vele - fejtegette a szakember. - Az egyik: tartalom és forma nincs összhangban. Ha valaki meghallja azt a szót, hogy létminimum, akkor arra gondol, aki alatta él, az éhen hal. Közben erről nincsen szó. Továbbá a létminimum alatt élők nagy és heterogén sokaságot alkotnak. A következő problémát példákkal lehet jól megvilágítani. A létminimum kosárban 12 kilogramm a friss és tartós zöldség fogyasztása fejenként (fogyasztási egységenként) havonta, az országban viszont ma átlagosan 4 kilót eszünk ennyi idő alatt. A létminimum kosár 4 kiló burgonyát ír elő, miközben az országos átlag 2,2. Átlagosan nem eszik egy ember havonta 2,4 kilogramm sajtot, 1,2 kiló cukrot, 7,7 liter tejet és így tovább. Ha ezeket az adatokat nézzük, sokkal több lesz a szegény, mint a valóságban. 1988- ban állították össze ezt a kosarat, 30 éve gyakorlatilag változatlan, megérett a változtatásra” - tette hozzá a szakember. Kincses szerint a másik félreértés a létminimum körül, hogy személyi mutatóként kezelik sokan, miközben háztartási mutató. „Ha azt írja az újság, hogy egy ápolónő a létminimum alatt keres, annak nincsen értelme. Mert a létminimum számítása a teljes háztartás összes jövedelmét veszi alapul.” De akkor - vetjük közbe - a szakszervezetek miért ragaszkodnak a létminimumhoz mint hivatkozási alap a kormánnyal folytatott tárgyalásokon? Kincses elmondta: „a szakszervezetek félreértelmezik a létminimum mutatót, mert nem veszik figyelembe, hogy a kereseteken kívül a társadalmi jövedelmek is benne vannak a számításban, vagyis a segélyek, családi pótlék és így tovább. A kulcsszó: háztartási mutató a létminimum, a jelenlegi létminimum nem szegénységi mutató” - magyarázta a szakember. Hangsúlyozta, a létminimum, mint mutató már évtizedek óta nem reális adatot hoz ki a magyar szegénységről, mert elavult a mérési módszere. „Ezért szükséges megváltoztatni, de nem megszüntetni, így a KSH is dolgozik rajta” - tette hozzá Kincses Áron. Hogyan méri az Európai Unió a szegénységet? A jelenlegi uniós módszertan a lehető legbővebb halmazon veszi számításba a szegénységet. Nemcsak az anyagi értelemben vett szegénységet vizsgálja. hanem az emberek munkaerő piaci helyzetét is és az elérhető javak hiányát. Akik a három mutatóból egyben érintettek. azok szegények. Mik ezek? 1. Relatív jövedelmi szegények, akik az átlagjövedelem 60 százaléka alatt élnek. 2. Anyagi nélkülözésben szenvedők, akik a meghatározott kilenc probléma közül legalább háromban érintettek. Ilyen a hiteltörlesztéssel. lakhatással kapcsolatos hátralék, a lakás megfelelő fűtésének, a váratlan kiadások fedezetének hiánya, kétnaponként hús, hal vagy ezzel egyenértékű tápanyag fogyasztásának a hiánya, egyhetes üdülés, illetve személygépkocsi, mosógép, színes tévé, telefon hiánya. 3. Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások, a munkaképes családtagok a munkaidő egyötödét fordítják munkára. Nagy lehet a baj, ha együttműködnek a világ jegybankjai - Mire kell itthon készülni? Tartós lesz az alacsony kamatszint BUDAPEST A 80 -as évek óta nem volt példa arra, hogy együttműködjenek a világ jegybankjai, most azonban a jelek szerint mégis ez történik. „Ha ez igaz, akkor Magyarországon tartósan alacsony kamatokra lehet számítani” - mondja Nagy- pál József a Pioneer Alapkezelő kötvényportfólió menedzsere. A nemzetközi pénzpiacokon egyre több szó van arról, hogy a vezető központi bankok összehangolják a tevékenységüket. A teória hívői szerint a fejlett országok márciusi találkozója óta több jegybanki lépés is erre utal. Ilyen mindenek előtt az USA jegybankjának színeváltozása (lassítják a kamatemelések ütemét), és az Európai Központi Bank legutóbbi döntése, amely nem a kamatcsökkentéssel operált, mint inkább hitele-- zésre ösztönzi a bankrendszert. De mi az a probléma, ami miatt az Egyesült Államok, Európa, Japán és Kína jegybankjai összehangolnák a lépéseiket? A probléma lényege nagyon leegyszerűsítve az, hogy az USA gazdasága jó állapotban van, a többieké ellenben nem. Amerikában ezért kamatemelés lenne indokolt, mindenütt másutt kamatcsökkentés, vagy az eleve alacsony kamatok szinten tartása. Csakhogy ez a dollár erősödéséhez vezet, ami komoly gondokat okoz a világban. Sok Nagypál József: felismerték a bajt feltörekvő ország ugyanis dollárban van eladósodva, nekik ez olyan lenne, mint a magyar adósoknak a svájci frank erősödése, nagyon megnehezítené a hitelek visszafizetését. Ráadásul ezen országoknak jelentős részét eleve kivérezteti a kínai gazdasági növekedés lassulása. Mivel Kína a világ legnagyobb nyersanyag importőre, ez letöri a nyersanyagárakat, ami miatt az exportőr országok bevétele és vásárlásai csökkennek. Ezt pedig már megérzi az európai gazdaság is, mert nincs hova exportálni a termékeket. A kör itt bezárult, a dollár erősödése mindenkinek rossz, ezért állapodhattak meg a jegybankok, hogy Amerika lassítja a kamatemelés ütemét, Európa abbahagyja az euró gyengítését, es mas úton - a banki hitelezés ösztönzésével - próbálja támogatni a gazdasági növekedést, így talán a kínai jüannak sem kell tovább gyengülnie. Ha az elmélet igaz, akkor a jegybankok - a 80-as évekhez hasonlósan - felismerték a problémát. A kérdés csak az, mi következik számunkra mindebből? - mondja Nagypál József. A legfontosabb tanulság: a világban még jó darabig nem lesz számottevő infláció, így tartósan alacsonyak maradnak a kamatok, ami nekünk is lehetővé teszi, hogy huzamosabb ideig alacsony kamatokkal számoljon mindenki, aki beruházásokat vagy akár lakásépítést tervez. MW Az infláció még mindig a szegények adója MAGYARORSZÁG Két éve eltűnt az infláció, de ez csak a látszat. A szegények és az autó nélkül élők érdemi áremelkedést éreznek, s ez így lesz a jövőben is. A KSH árindexe nem egységesen érinti a magasabb és az alacsonyabb jövedelműeket. Mi több, az „átlagos fogyasztó” minden bizonnyal nem is létezik, hiszen biztosan nincs olyan ember, aki annyit vásárolna minden termékből és szolgáltatásból, mint ahogy azt a KSH fogyasztói kosara tartalmazza. A nyugdíjasok és a kisjövedelműek minden bizonnyal azért nem érezték az árak minimális (0,1 százalék) csökkenését, mert sokkal kevesebb üzemanyagot vesznek. Az inflációt pedig több mint egy éve az olajárak összeomlása húzza lefelé. Ha egy átlagos fogyasztónak nincs autója, akkor az 1 százalékos inflációt érzékelhetett tavaly. „A dohányáruk jövedéki adójának emelése szintén jelentősebben érvényesült az alacsony jövedelműeknél, tekintve, hogy a lakosság egészéhez viszonyítva magasabb a súlya a fogyasztásukban” - írta a hivatal. A KSH szerint ugyan a szegényeknek így is csak minimális inflációt kellett elszenvedniük, de ha kissé más szerkezetben fogyasztottak, mint ahogy a hivatal gondolta, akkor máris nagyobb drágulással kellett szembenézniük. A legrosszabbul azok a háztartások járhattak, ahol autó sincs, hiszen ők tavaly 1-1,2 százaléknál is magasabb áremelkedési ütemet értékelhettek. H.J. Mert ha fával fiit... Az infláció mindig is a szegények adója marad. Már a rezsicsökkentésnek sem örülhettek annyira a kevesebb pénzből élők. Egy éve, 2014- ben a több mint tíz százalékos rezsicsökkentés hatása is korlátozottabban hatott rájuk. A KSH szerint abban az évben például csak az alacsonyjövedelmű háztartásoknál emelkedtek a fogyasztói árak, mert leginkább ők fűtik házaikat fával és szénnel, amelyeknek fogyasztói ára 2 százaléknál is nagyobb mértékben növekedett. Korózs Lajos: megalázó a nyugdíjemelés BUDAPEST Korózs Lajos, a népjóléti bizottság MSZP-s elnöke szerint a kormány „a minimum szintre szűkítette több mint 4 millió nyugdíjas életszínvonalát; 900 ezren a létminimum alatt kényszerülnek élni”. Ők gyűlölik, hogy nekik 0,9 százalékos nyugdíjemelés jár, miközben az „MNB-elnök ötmilliós fizetést kap, Andy Vájná adózatlanul naponta milliókat keres”. A 0,9 százalékos emelés egy baleseti járadékosnak havi 200, az árvaellátás esetében 230, az özvegyi nyugdíjnál 617, a rokkantjáradék esetében 300, a házastársi pótléknál 130 forint emelést jelent átlagban, ami megalázó - mondta Korózs. MW V
