Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-25 / 96. szám

2016. ÁPRILIS 25., HÉTFŐ g BELFÖLD Újabb vizsgálatok várnak Simicskára Hazánkban 36 ezer rabszolga van - Pénz kellene a megelőzésre Többen vannak veszélyben BUDAPEST A tüdővérzéses panaszok mi­att kórház­ba szállított vállalkozó­hoz közel ál­ló névtelen források sze­rint Simicska Lajos közvetlen munkatársai a tüdőtükrözés eredményé­re várnak, ettől függ, szüksé­ges-e az operáció. A tüdőtük­rözés célja az volt, hogy meg­állapítsák konkrétan melyik tüdőlebeny vérzése okozhat­na életveszélyt. A nagyvál­lalkozó Simicska üzlettársa és barátja, Nyerges Zsolt ar­ról nyilatkozott a sajtónak, hogy nincsen szó súlyosabb egészségügyi vészhelyzetről. „Szombat délelőtt meg is lá­togattam a barátomat a kór­házban - mondta -, valami­lyen vírusfertőzés okozhatott komplikációt. Érthető volt az ijedtség, mert az ilyen aktív életet élő embereknél szokat­lan a gyengeség, a rosszul- lét. De most, hogy jobban van, már jönne ki a kórházból, ám az orvosok szerint pár napot még feküdnie kell. Az az igaz­ság, hogy egy olyan típusú embert, mint Lajos, csak így lehet ágyban tartani” - tette hozzá Nyerges. Többek szerint azonban ez­zel csak tompítani akarta azo­kat a feszültségeket, amelyek óhatatlanul kialakulnak egy ilyen helyzetben Simicska vállalatbirodalma irányításá­nál. A Ripost hírportál meg­jegyzi, villámgyorsan vész­forgatókönyvek is készültek Simicska Lajos esetleges he­lyettesítéséről, pótlásásáról, ha ne adj isten egy súlyosabb műtétre kerülne sor. Az ag­godalom teljesen érthető egy ilyen kritikus helyzetben. Várhatóan hétfőn CT-vizs- gálatökkal folytatódhat a tü­dővérzés okainak pontos fel­tárása. Mindenesetre a lánc­dohányzás és a túlsúly közre­játszhatott ebben. Simicska Lajost pénteken vitte rohammentő a Korányi TBC és Pulmonológia Kliniká­ra, ahol az ország legjobb tü­dőgyógyászai próbálnak neki segíteni. Most 24 órás inten­zív felügyelet alatt áll. MW Magyarországon hivatalos becslések szerint 36 ezer ember él rabszolgasorban, amivel az Európai Unióban a 3. helyen állunk. Főként prostitúcióban, adósrabszol­gaként, ház körüli, háztar­tási és szerződéses rabszol­gaként élnek az áldozatok, köztük elsősorban nők és gyermekek. Legalább negyedük 18 évesnél fiata­labb. A társadalmi jelensé­gekkel foglalkozó Anthropo- lis civil egyesület munkatár­sát, Mihalkó Viktóriát kér­tük egy gyors helyzetképre. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu- Mit értünk modernkori rabszolgaságon?- Ez egy ernyőfogalom, amelyben egy fogva tartó vagy más néven rabszolgatar­tó a hatalmát gyakorolja a fog- vatartott, rabszolga felett. Ezt a hatalmat valamilyen abúzus formájában próbálja gyakorol­ni, vagyis fizikailag vagy lel­kileg, vagy mindkét formá­ban bántalmazza, legtöbb­ször munkára kényszeríti ál­dozatát. Idetartozik például a szexuális kizsákmányolás, az adósrabszolgaság, a szerző­déses rabszolgaság, vagy há­borús övezetekben a háborús rabszolgaság. Nagyon sok az olyan eset, ahol családon belül történik az ilyen jellegű bűn- cselekmény.- Mennyire derülnek ki ezek az esetek?- Nagyon kevés eset kerül felszínre, mert mind a fogva- tartott, mind a környezete fé­lelemben él, egy állandó bán­talmazol környezetben. A leg­több esetben az áldozatok traumatizáltak, sokszor nem ismerik fel, hogy ők áldozatok. Sokan gyerekkoruk óta ilyen helyzetben vannak, és nem is gondolják, hogy más élet­helyzetben is képesek lenné­nek létezni. Ezért nagyon fon­tos, hogy a környezet ismer­je fel ezt a helyzetet. Persze megfelelő tanúvédelem nélkül a környezet sem fogja jelente­ni a bűncselekményt.- Önök hogyan közelítettek a problémához?- Egy átfogó szemléletfor­máló programot hajtottunk végre, amelynek az első lépé­se az volt, hogy felmértük, mi­lyen kutatások születtek ezen a területen. Ezeket a kutatá­sokat beépítettük egy okta­tási segédanyagba. Én azok­ról a számokról tudok beszél­ni, amelyeket más szerveze­tek mértek nemzetközi szin­ten. Ezek alapján azt lehet becsülni, hogy nagyjából 36 millió rabszolga él a Földön. Magyarországon körülbelül 36 ezer a számuk a legutóbbi becslések szerint.- Hogyan lehet ezt a számot megbecsülni?- Van egy olyan bűncselek­ménycsoport, ami a rabszol­gasághoz kapcsolódik. Ilyen többek között a kényszer- munka, az emberkereskede­lem, a prostitúcióra kénysze­rítés. Ezekből a 2015-ös év­ben Magyarországon nagyjá­ból 1300-1500 bűneset derült ki hazánkban. Ami alapján a 36 ezres számot megbecsü­lik, azok a másodlagos muta­tók. Ilyen például a mélysze­génység mértéke egy-egy or­szágon belül, a korrupció ará­nya, a diszkrimináció nagy­sága. A rabszolgaságot érintő jogszabályok hiánya is növeli az esetek számának esélyét.- Mit lehet tenni?- Az Európai Unió országa­iban, így Magyarországon is létezik egyfajta jelzőrendszer. Már gyerekkortól észre lehet venni a veszélyeztetettséget, vagy akár a megtörtént ese­teket. A jelzőrendszer tagjai többek között a szociális alap­szolgáltatások, a gyermekvé­delmi alap- és szakszolgálta­tások, a bűnüldözői szervek, a rehabilitációs, védőnői, jo­gi, pszichológiai szolgálatok munkatársai. Sok állami és civil működtetésű szervezet van, amelynek a mindenna­pi munkájához tartozik, hogy foglalkozzon a potenciális ál­dozatokkal, megelőzze a bűn- cselekményt, vagy felismer­je az áldozattá válás tünete­it. Nagyon fontos lenne, hogy komolyan vegyük a megelő­zést. Olyan átfogó programot kellene megvalósítani, amely segíti a sérülékeny csopor­tok munkába állását, a to­vábbtanulásukat. Az áldoza­tok száma 36 ezer a becslések szerint, de a veszélyeztetet­tek száma ennek sokszorosa. A tartós szegénységben élők, a szociálisan depriváltak, az általános iskolán túli oktatás­ban nem részesülők szintén a veszélyeztetettek közé tar­toznak. Ha nem változik sem­mi a problémához való hozzá­állásban, ha nem költünk sok­kal többet a megelőzésre, ak­kor akár meg is duplázódhat rövid időn belül a modernkori rabszolgák száma. Kelet-Európábán van a legtöbb Az európai statisztikák alap­ján a kelet-európai régió a legveszélyeztetettebb, ezen belül pedig Magyarország a harmadik legrosszabb he­lyen áll az EU-ban. Mögöt­tünk van még Bulgária es Csehország, de minimális a különbség hazánkhoz ké­pest. Izland és Luxemburg az a két ország, ahol szinte egy­általán nincsen rabszolga­ság, de az észak-európai or­szágokban is ezer fö alatt van az áldozatok száma. A segítőket is nagyon megviseli Az Időtlen rabszolgaság? című Norvég Civil Alap ál­tal támogatott programban négy megyében vette fel az Anthropolis Egyesület a kap­csolatot az áldozatok segí­tőivel. Az egyesület kutató­ja, Mihalkó Viktória lapunk­nak elmondta, találkoztak ál­dozatokkal is, akik elmesél­ték megrázó történetüket, amelyek segítik megérteni, hogyan működik a rabszol­gaság. „Kiderült, hogy a szo­ciális szférában nagy szám­ban vannak olyanok, akik nap mint nap ilyen esetek­kel dolgoznak - sorolta. - Ők arról panaszkodtak, hogy eszköztelennek érzik magu­kat. Nincsen elég hozzáféré­sük továbbképzésekhez, nin­csen megfelelő szupervízió, vagyis a segítők lelki gondo­zása. Az áldozatokkal való foglalkozás ugyanis a segítő­ket is megviseli. Infrastruktu­rális elmaradásról is beszél­tek. Hiányzik sokszor a szá­mítógépes háttér, a megfele­lő adatbázis vagy éppen egy személygépkocsi. Ebből is kiderült, bár ember­kereskedelem elleni straté­gia van Magyarországon, de nincs mögötte egy elkülöní­tett költségvetés, amely biz­tosítaná az eszközöket a ki­tűzött célok megvalósításá­hoz” - tette hozzá lapunknak Mihalkó Viktória. Simicsja Lajos Retvári Bence: 200 milliárd jut egészségügyre, közoktatásra - Halaszthatatlan béremelési követelések A nővérek és az iskolai dolgozók nagyon várják BUDAPEST Mind az egészség­ügy, mind a köznevelés ter- rén előrelépés történhet jövő­re, a 2017-es költségvetésben e két területre 200 milliárd forin­tos többletet szán a kormány - közölte az Emmi parlamenti ál­lamtitkára vasárnap Budapes­ten. Rétvári Bence hangsúlyoz­ta: amellett, hogy a jövő évi bü­dzsé alapvetősen az adócsök­kentés és az otthonteremtés költségvetése lesz, az egészség­ügyre és a köznevelésre is jelen­tős többletforrás jut. Az egészségügyben az elmúlt években 500 milliárd uniós és saját forrást használtak fel fej­lesztésre, s míg évekkel ezelőtt 70 ezren vártak valamilyen ter­Már régen rendezni kellett volna az ápolók fizetését is vezett műtétre, addig ez a szám mára 34 ezerre csökkent. Ki­emelte az alapellátás fejleszté­sét, amire az elmúlt két évben szintén 10-10 milliárd forintot fordítottak. A bérrendezésére ki­térve elmondta, 2012-2013-ban volt az ágazatban béremelés, ak­kor 75 milliárd forintból 23 szá­zalékkal emelkedtek a jövedel­mek, de feloldották a mozgóbé­reket is, kidolgozták az újfajta rezidensösztöndíjakat és a szak­orvosok támogatási programját. A közoktatásról elmondta, zajlik az egyeztetés a közokta­tásnak szánt 100 milliárd forin­tos többletről, amelyből adóssá­gokat lehet kifizetni, de jut majd az oktató-nevelő munkát segítők béremelésére is. Részükre egy olyan javaslat született a köznevelési kerék­asztalon, amely 7+3 százalékos béremelkedés jelent, míg a pe­dagógusoknak idén is és jövő szeptemberben is 3,5 százalék­kal nő a jövedelmük. MW Anyák napjára megállapodnak? Ezen a héten folytatják a pénteken sikertelenül zá­rult egészségyi béralkut, sőt hétvégére megszü­lethet a megállapo­dás. Legalábbi ezt közölte Cser Ágnes szakszervezeti veze­tő az Ml-en tegnap. A lényegi kérdések­ben már megegyez­tek, vita csak arról van, mikor induljon a felzárkóztatás, és hogy visz- szamenőleg is január 1-től megkapják a 200 ezer forin­tos cafetériát. Reményét fe­jezte ki, hogy anyák napjá­ra egy hároméves megálla­podást kötnek. Az érdekvé­delmi szervezetek még az idén legalább 30 százalékos, majd a következő évek­ben 10-15 százalé­kos béremelést tar­tanának elfogadható­nak. Ennek eredmé­nyeként az egészség- ügyiek fizetése négy-öt éven belül a jelenlegi mintegy 25-28 százalékról az európai uniós átlag 70 százalékára emelkedhetne. Cser Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom