Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-03 / 53. szám
2016. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ft Báta madártávlatból. A faluban nagy turisztikai potenciál rejlik, a kiteljesítéséhez jól jönne a segítség Egy közepes városnyi lakossággal lettünk kevesebbek egy év alatt országos szinten. A születések és a halálozások egyenlege az ország valameny- nyi megyéjében - így Tolnában is - népességfogyást eredményezett. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint tavaly a természetes népességfogyás üteme számottevően, 14 százalékkal nőtt a megyében. Országos szinten mindössze 190-nel több gyermek született tavaly, mint 2014-ben, a halálozások Száma viszont több mint ötezerrel nőtt. A népességcsökkenés mellett az elvándorlással is számolni kell. Az elvándorlás oka döntő mértékben jövedelem és bérjellegű, és egyik negatív következménye egy egész korosztály létszámának jelentős csökkenése. A javuló gazdaság, a munkahelyteremtés és a magasabb bérek azok a tényezők, amelyek megtartanák, illetve vonzanák a lakosságot. A legérzékenyebben a kistelepüléseket érinti a jelenlegi helyzet.- Fogyatkozik a lélekszám, munka hiányában a szakképzettek elvándorolnak, nem csak a faluból, a megyéből is. A legtöbben Budapestre, illetve külföldre távoznak. Pedig ha csak egy kis segítséget, figyelmet kapnánk, a falu munkahelyet, és ezzel együtt megélhetést kínálhatna áz itt élőknek - mondja Huszárné Lukács Rozália, Báta polgármestere. A falu ugyanis univerzális helyszíne a vallási, a kulturális, a gasztronómiai, a kerékpáros-, a horgász- és az ökoturizmusnak, együttesen és kü- lön-külön is. Ha mindezekhez sikerülne kiépíteni a megfelelő infrastruktúrát, és itt elsősorban a fogadóállomásokra gondol a polgármester, akkor munkát adhatnak az itt élőknek. Huszárné Lukács Rozália bízik abban, hogy erőfeszítéseik végül sikerrel járnak, és megkapják azt az erkölcsi és anyagi támogatást, amire szükség van a falu fejlődéséhez. Murga a megye legkisebb faluja. A lakosságszáma 71, ebből 8 a tizennyolc év alatti. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat a közmunkaprogram révén. Munkába járni elég bajos a községből, mivel a tömegközlekedés nem teszi lehetővé, hogy több műszakos állást vállaljon valaki valamelyik közeli városban, Szekszárdon, Tamásiban vagy Bonyhádon. Helyben pedig nem nagyon várható cégek, vállalkozások letelepedése az infrastruktúra hiánya miatt.- Falusi turizmusban gondolkodunk, hiszen a környék gyönyörű, a levegő tiszta, a falu rendezett. Az ökoturizmus mellett a vadásztatásnak is lenne lehetősége. Ehhez azonban olyan fogadóépület kellene, ahol szállást kaphatnának a turisták, és kikapcsolódási lehetőségeik is lennének. Ha ez megvalósulhatna, nagyobb esély lenne rá, hogy lennének olyanok, akik itt akarnának letelepedni - mondja Felki Márton polgármester. Van, hogy nincs ember a munkára A munkalehetőségek hiányát említik gyakran az elvándorlás okának. A helyzet fordítva is igaz: az elvándorlás munkaerő- hiányt okoz. Egy megyei cég HR-ese elmondta: már betanított munkásból is hiány van. A felvételi kritérium minimális, ám a teszten így is sokan elbuknak. Egyoldalas munkautasítást kell például elolvasni és megérteni. De már ezzel is baj van. Mint ahogy a munka- kultúrával is, hiszen egyre többeknek furcsa, hogy egy munkahelyre mindennap be kell találni. Ebben nincs pardon, de a cég lejjebb vitte elvárásait, és pluszbetanítással igyekszik több munkásra szert tenni. A jó munkaerőt pedig nagyon megbecsülik. B. K. Remélik, emelkedik a népességszám Pakson és a környező településeken a lakosságszám emelkedésében bíznak a küszöbön- álló erőmű-beruházás kapcsán. Becslések szerint 10- 12 ezer ember érkezhet a térségbe az építkezés csúcsidejében. A többségük várhatóan „továbbáll” majd, de a két új blokk üzemeltetése új munkahelyeket is jelent. A közeli falvak abban bíznak, hogy a drága városi ingatlanok helyett náluk vásárolnak telket, régi házakat. Pakson a belváros minden talpalatnyi helyén négy-hat lakásos társasházakat építenek, napirenden van a Bóbita Bölcsőde bővítése is, rövidesen elköltözik az épületből a családsegítő, és új csoportszobákat alakítanak ki. V. T. Alaposan felkészültek a csapatok a művelődéstörténeti versenyre A téma idén az ókori Kelet volt BÁTASZÉK Megyei művelődés- történeti versenyt rendeztek kedden a II. Géza Gimnáziumban, mely az iskola névadójához kapcsolódóan immár régi hagyomány. Idén hat csapat mérte össze tudását a megye gimnáziumaiból. Ezúttal az ókori Kelet volt a téma. A versenyt Sümegi József, a II. Géza Gimnázium címzetes igazgatója vezette le. Lapunknak elmondta, a kiválóan felkészített diákoknak írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatokat kellett megoldaniuk, és az utóbbi évek legnívósabb, legizgalmasabb versenye zajlott közöttük, a megszerezhető pontokból sokat begyűjtötték. Az első és a második helyen is a A verseny előtt Sümegi József címzetes igazgató tartott eligazítást dombóvári Illyés Gyula Gimnázium csapata végzett, a harmadik helyet a szekszárdi Garay János Gimnázium diákjai szerezték meg. A verseny magas színvonalát mutatja az is, hogy a szekszárdi I. Béla Gimnázium negyedik helyezett csapata csupán fél ponttal maradt le a dobogóról. A zsűri tagjai a csapatokat kísérő tanárok voltak. A szer vezésben és az esemény lebonyolításában részt vett dr. Somosiné Kispál Gabriella és Péter Albert, a bátaszéki gimnázium két szaktanára is. A díjazott csapatok a házigazda iskola által különböző értékben összeállított történelmi témájú könyvcsomagokkal gazdagodtak. M. I. Sebaj Tóbiás Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu M indenki várja a kikeletet, a madarak is érzik a változást. Ennek csalhatatlan jele, hogy visszatért a ge- menci erdőbe Tóbiás, a fekete gólya. A 17 éves madarat 1999-ben gyűrűzték Magyarországon. Azóta észlelték Izraelben és a Jordán-folyónál. A gólya 2013 óta minden évben ugyanarra a bekamerázott fészekbe tér vissza. Van közös a vándorló gólyában és az emberekben. Tömegesen vándorolnak északról dél, és délről észak felé, keletről nyugatra, a szélskála minden irányába. Az életösztönük által vezérelve, és azért, hogy alapvető szükségleteik kielégítésére alkalmas területet találjanak. Kalandoznak a gólyák és velük együtt az emberek is. A modernkori exodusokat már a globalizált világ néhány társadalmának lesüllyedése gerjeszti. Már nem a kaland és a hódításvágy, hanem a jobb és emberibb élet reménye vezérel bennünket. Olyan korban élünk, amikor a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabadon áramlik. Az emberek egy része elérhetetlen javakról álmodozik, az életüket is kockára teszik azért, hogy eljussanak a világ legjobb helyére. Sokat közülük elfognak és visszafordítanak. Mások - á sors üldözöttjei - összetákolt lélekvesztőkön hánykolódnak a görög vagy az olasz partoknál, sok esetben egy jobb élet helyett a hullámsírban lelik halálukat. A gólyák sokkal szerencsésebbek. Afrikában található fészkükből vándorolnak az európai erődítménybe, átrepülve a Földközi-tengeren. Minden menekült vagy migráns - utóbbi fogalom mára teljesen kiürült - szeretne gólya lenni, csak számukra ez lehetetlen küldetés. Vándorlásuk az elérhetetlen vagy meghiúsult álom metaforája. Kalandoznak a gólyák és velük együtt az emberek is Várják a tavaszt a teveli óvodások Minden gyermek előadott egy a maskarájához kapcsolódó verset TEVEL Hagyományos tavasz váró karneválját rendezte szombaton a Teveli Szivárvány Óvodák és Bölcsőde. Nagy Sándor- né óvodavezető elmondta, az intézmény két csoportos: nagy középső, illetve egységes óvoda-bölcsődei csoporttal működik, 42 gyerekkel. A művelődési házban tartott farsangi mulatságon a gyerekek jelmezbe öltöztek, mindegyikőjük előadott egy a maskarájához kapcsolódó verset. A szülők is szép számban vettek részt a rendezvényen: az ő munkájuk eredményeként sütik és szendvicsek is fogytak az összejövetelen. Minden kis lurkó átvehetett egy meglepetés ajándékot. A gondviselők - az általuk tálalt finomságok mellett - nem érkeztek üres kézzel, adományaikkal az óvoda eszközparkjának fejlesztését segítik. A háromórás program utolsó terminusában élőzenés farsangi bál vette kezdetét. B. L. Üres kórházi szint, kifizetetlen kontók SZEKSZÁRD „Komoly probléma van a toronyban” - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A képviselő Orbán Viktor múlt heti látogatásán tett ígéretekre reagált. Azt kérdezte, a miniszterelnök miért nem beszélt arról, hogy a megyei kórházak a működésképtelenség határán vannak, erre miért nem hajlandók pénzt áldozni. Szerinte a kormányfő világossá tette, mi fontos a hatalomnak, a fide- szes politikusok pedig más valóságban élnek. Az MSZP megyei elnöke arról is beszélt, hogy járt a Balassa-kórházban, ahol az uniós milliárdokból épített új szárnyban egy szint üresen tátong, mert nincs ápolónő. Az Emmitől kikérte a kórházak és iskolák adósságára vonatkozó adatokat. A három megyei kórház adósságállománya nem egész egy év alatt újratermelődött (1,8 milliárd), az oktatási intézmények ki nem fizetett közüzemi (gáz, víz, Villany) tartozása pedig 170 millió forintra rúg. A képviselő hozzátette: ez a magyar rögvalóság, ez érdekli a helyi embereket, nem kisvasúiról és négy csillagos luxusszállodáról álmodoznak. A Paksról érkező melegvizes csővezeték kapcsán megjegyezte, 2 millió forintba kerülne lakásonként a megépítése. B. L.
