Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-09 / 237. szám

0 GAZDASÁG 2015. OKTÓBER 9., PÉNTEK Hiperalacsony infláció - már nem sokáig tarthat BUDAPEST Meglepő mértékben csökkentek az árak szeptem­berben - derül ki a KSH legfris­sebb adatközléséből. A régóta 0 százalék körüli infláció ezút­tal 0,4 százalékos értéket muta­tott, összehasonlítva a tavalyi ó'szkezdettel. Az idei augusz­tusi árszintnél pedig 0,6 száza­lékkal voltak leljebb a fogyasz­tói árak. Mindez természetesen a statisztikusok által összeállí­tott, átlagos fogyasztói kosár összárára érvényes, vagyis aki azt tapasztalta, hogy a szeszes italok és a dohányáruk egyre drágábbak (konkrétan 3,9 szá­zalékkal), nem tévedett. Utób­bi két termékcsoportért kel­lett a legmélyebben a zsebek­be nyúlni. Ezzel szemben az üzemanya­gok ára a fenti tizedszázalékok­nál jóval nagyobb mértékben, az egész évet tekintve 17 száza­lékkal lettek olcsóbbak. Mináry Borbála, a KSH főosztályveze­tője szerint az éves csökkenést egyértelműen az üzemanyagok árának esése okozta, de a ház- tartásienergia-árak mérséklő­dése is benne van. Ez a brutá­lis árcsökkenés volt képes ellen­súlyozni bizonyos élelmiszerek markáns drágulását: 16,3 száza­lékkal a burgonya, a friss zöld­ség és gyümölcs, 8,3 százalék­kal az étolaj és 5,3 százalékkal a tojás lett drágább. lobban kifejezi a valós - vagyis a családok által is érez­hető - folyamatokat a maginflá­ciónak nevezett jelzőszám, amelynek kalkulálásakor szán­dékosan kihagyják az olyan egyedi hatásokat, mint a nem­zetközi olajár-csökkenés vagy a kormányzati rezsicsökken­tés. Ezek nélkül 1,3 százalékos inflációt kaptak a KSH szakem­berei - vagyis az árak emelke­dését mérték. TD Átugrik pluszba? Közgazdászok arra számíta­nak, hogy még az idén a nega­tív tartományból plusz 3 száza­lék közelébe ugrik a pénzrom­lás üteme. Bár a növekvő inflá­ció rosszul hangzik, valójában azt mutatja, hogy a gazdaság magához tért, a családok egyre több pénzből gazdálkodhatnak, így egyre többet is vásárolnak - ez utóbbi pedig felfelé hajtja az árakat. Archív képünkön: A tüntetők a Kossuth téren a magánnyugdíj-pénztári pénzek J { ••••*?>* államosítása miatt ti't.ikozt.m ■ ' ABUX index alakulása Nyertesek Részvény Utolsó ár (H) Változás (%) Millió Ft EMASZ 22500 3,35 23 OTP 5490 1,86 3379 MÓL 13190 1,31 1841 ANY 950 , 1,06 5 RICHTER 4571 0,68 1236 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft PANNERGY 337-2,03 13 SYNERGON 56-1,75 0 APPENINN 212-0,93 6 CIGPANNONIA 153-0,65 0 FHB 703-0,14 3 A kabinet és a kormánypártok szerint sikernek tekinthető a magánnyugdíj-pénztári befizeté­sek államosítása és a 3000 mil­liárdos vagyon nagyobbik részé­nek államadósság-csökkentésre fordítása. Az ellenzék azonban úgy látja: teljes a kudarc, miköz­ben a pénznek is nyoma veszett. Trencséni Dávid david.trencseni@mediaworks.hu BUDAPEST Összességében 2500 mil­liárd forinttal mérséklődött az ál­lamadósság a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tevékeny­sége által - jelentette be tegnap a parlamentben Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára. Tál­lai az alap 2011-től 2015-ig tartó üz­leti évéről beszámolva elmondta, a magánkasszáktól átvett 3000 mil­liárd forintnyi vagyon felhasználá­sával több mint 2000 milliárd fo­rint közvetlen adósságcsökkentés valósult meg, és csaknem 500 mil­liárd forintot fizetett be az alap a költségvetésbe. Ez összességében majd 10 százalékpontos közvetlen és közvetett adósságráta-csökke­néssel ér fel - mutatott rá. A számok ellentmondani látsza­nak Tállainak. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai sze­rint 2010 áprilisában, a második Orbán-kormány hatalomra kerülé­sekor 19,3 ezer milliárd forint volt a magyar állam nominális adósság- állománya. Ugyanez az adat ma 25 ezer milliárd. Ugyanez a bruttó ha­zai össztermék tükrében: 2010 el­ső negyedévében 80,5 százalékon állt az adósságráta, most 79,6 szá­zalékon van.a mutató. Az államtit­kári 10 százalékpontos csökkenés eredménye 70,5 százalék lenne. Az ellenzék sem Tállai statisz­tikáit olvasta: a jobbikos Volner lános és az LMP-s Sallai R. Bene­dek is a kormánytag fejére olvas­ta az ÁKK adatait. Volner szerint a kormány felélt 3000 milliárd fo­rintnyi vagyont, és kudarcot val­lott az adósságcsökkentésben. A kormány „elhitette az emberek­kel, hogy elsődleges cél az állam- adósság elleni harc, de megbukott abban” - kontrázott Sallai. Velük szemben az MSZP elnöke, Tóbiás József alapvetően az Európai Bi­zottságot okolta, amiért a kormány kénytelen volt elvonni a nyugdíj­befizetéseket. Szerinte a Bizottság nem engedélyezte a költségvetési hiány csökkentését a nyugdíjbe­Nominális államadósság (milliárd forint) ________ 20 10. OKTÓBER: Orbán Viktor be­jelentette: 2010. november 1-jé- től 2011. december 31-ig az álla­mi nyugdíjalapba terelik az addig a magánnyugdíjpénztárakba fize­tett pénzt. 20UX DECEMBER: kormányhatározat: 2011. május 31-ig kell kidolgoz­ni az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetés szabályait. fizetésekkel, ezért volt lépéskény­szerben Orbán Viktor. A magánpénztári befizetéseket 2010. végi döntésével 2011 márciu­sában államosította a kormány - a parlamenti többség felhatalmazása alapján. Ebben az időszakban való­ban tetten érhető az államadósság csökkenése: a március végi 82,8 százalékos GDP-arányról három hónap alatt - ezemilliárdos csökke­néssel - 77,8 százalékra fogyott. Év végére azonban visszahízott 81 szá­zalékra. Vagyis a felhasználás leg­aktívabb szakaszában, a 2011-es évben sem sikerült érdemben csök­kenteni az államadósságot. A befizetések államosításakor tett kormányzati ígéret szerint az 201L FEBRUÁR: döntés arról, hogy 2012. március 31-ig kell átadni az egyéni számlavezetéshez szük­séges adatokat az erre kijelölen­dő intézménynek. 2013. ÁPRILIS: Rogán Antal megígé­ri, legkésőbb év végéig jóváírják a magán-nyugdíjpénztári befizeté­seket az egyéni nyugdíjszámlákon. 2013. DECEMBER: a 3000 milliárd állami nyugdíjrendszerben beve­zetik az egyéni számlákat, ame­lyeken jóváírják a magánpénztá­rakba korábbi években befizetett összeget is. így technikailag nem vész el a befizetés, csupán másik számlán vezetik azt tovább. Az ígé­retek azonban csak részben telje­sültek: 2013. június 1-je óta elv­ben az internet segítségével bár­ki nyomon követheti a nyugdíj- befizetéseit az Országos Nyugdíj- biztosítási Főigazgatóság oldalán (https://egyeniszamla.onyf.hu/), szerkesztőségünknek azonban órákon át tartó próbálkozás elle­nére sem sikerült ezt megtenni, a főigazgatóság szerverének hibá­ja miatt. forint magán-nyugdíjpénztári va­gyon elfogyott. 2014. JÚNIUS: Varga Mihály nem­zetgazdasági miniszter szerint az egyéni nyugdíjszámlák most már az Emmi hatáskörébe tartoznak. 2014. NOVEMBER: Orbán Gábor ál­lamtitkár szerint jelenleg nem pri­oritás az egyéni nyugdíjszámla bevezetése. BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. október 8.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2015. december 47900 Malmi búza index 2015. december 47900 Takarmánybúza 2015. december 45300 Takarmánykukorica 2015. november 45800 Takarmánykukorica 2015. december 46300 Takarmánykukorica 2016. március 47300 Takarmánykukorica index 2015. november 45800 Takarmánykukorica index 2015. december 46300 Takarmánykukorica index 2016. március 47300 Takarmányárpa 2015. december 45500 Olajnapraforgó 2015. október 116500 Olajnapraforgó index 2015. október 116500 Repce 2016. március 108500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. október 8.) □ €/Ft 312,79 0,46 Ft □ $/Ft 276,95-1,74 Ft □ CHF/Ft 286,05 0,07Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. október 8.) msms Vételi Eladási I Budapest Bank 303,27 322,03 CIBBank 300,21 325,23 Citibank 299,63 325,57 Erste Bank 303,90 321,40 FHB Bank 303,58 321,72 K&H Bank 303,26 320,74 MKB Bank 301,99 321,31 OTP Bank 303,22 320,68 Raiffeisen Bank 308,78 315,02 Megérte maradni a magánpénztárban Az MNB 2014-es évre vonatkozó adatai szerint a magánnyugdíjpénz­tárak vagyona nem fogy, hanem nö­vekedésnek indult. Tavaly szeptem­ber végére 205 milliárdos vagyont kezelt a négy megmaradt magány­nyugdíjpénztár. A kasszák taglétszá­ma a harmadik negyedév végén 61 523 volt, egy átlagos pénztártagnak 3,34 millió forint volt az egyéni szám­láján. A magán-nyugdíjpénztári ta­gok száma 2031-gyel csökkent egy év alatt. A pénztári befizetések a ta­valyi első háromnegyed évi 303 mil­lióval szemben az idén 586 millió fo­rintot tettek ki, az azonosított, egyé­ni számlán jóváírt tagdíjbevételek ugyanebben az időszakban 141 mil­lióról 170 millió forintra nőttek - írta a Magyar Nemzeti Bank. MW-grafika Forrás: Államadósság Kezelő Központ Szép ígéretek az egyéni nyugdíjszámláról Csökken a magyar gazdaságba vetett hit - lépéskényszerben a kormány, valamit ki kell találni jövőre Nem látni, mi fogja élénkíteni a beruházásokat BUDAPEST Kétéves mélypontjára, 46,9 pontra csökkent az IBS - Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által készített vál­lalkozói Konjunktúra Index érté­ke. Az elemzők szerint ennek töb­bek között az az oka, hogy a cé­gek többsége nem vár növekedést sem a magyar gazdaságtól, sem a saját vállalkozásától - a javulni látszó általános makroadatok el­lenére sem. De nem ez az egyet­len oka a borúlátásnak: a felmé­rés során a cégvezetők 66 száza­léka számolt be arról, hogy az el­múlt egy év során érezhető mér­tékben új munkaerőigény jelent­kezett, de a bővíteni szándéko­zók többségének általában nehe­zen sikerült a megfelelő embert 2015 2016 Forrás: G KI Gazdaságkutató Zrt. MW-grafika Tervezett GDP-növekedés Az M4-es autópálya beruházását leállították - gyorsát lesz helyette Kamara: 165 év Magyarország csak a vállalkozá­sokkal, munkaadókkal partner­ségben tudja fenntartani a gaz­dasági növekedést, a partneri vi­szonyhoz pedig meg kell hallani a vállalkozások hangját - mond­ta Rogán Antal, a gazdasági bi­zottság elnöke, a miniszterelnök politikai kabinetfőnöke a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkama­ra fennállásának 165. évfordu­lóján tartott ünnepi küldöttgyű­lésen a Parlamentben. Szavai­val cseng egybe az Országgyűlés előtt fekvő, a vállalkozások admninisztrációs terheit is csök­kentő törvénytervezet. megtalálni. Egyharmaduk pedig úgy nyilatkozott, volt olyan pozí­ció, amire egyáltalán nem talál­tak alkalmas, az elvárásaiknak megfelelő munkaerőt. A munka­erő-pótlás nehézsége a vállalko­zások többsége (59 százalék) sze­rint azért alakult ki, mert kül­földre mentek/mennek a képzett szakemberek. A vállalkozók pesszimizmu­sa már most is megmutatkozik a beruházások - vagyis a fejleszté­sek, jövőbe mutató befektetések - drasztikus visszaesésében. Ta­valy a kiugróan magas GDP-bő- vülés idején, amikor a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növe­kedett, a beruházások 11,7 szá­zalékkal haladták meg az egy év­vel korábbi szintet. Ezzel szem­ben idén már stagnálnak a beru­házások, míg jövőre az előrejel­zések szerint az ideinél 5 száza­lékkal kevesebbet költenek majd ilyen célokra a vállalkozások. Nem véletlen, hogy Lázár Já­nos kancelláriaminiszter egy konferencián kijelentette: „vért kell izzadni” majd 2016-ban a 2 százalékos gazdasági növeke­désért is. Bár az idei évre a kor­mány 3,5 százalékos GDP-nö- vekményre számított, 2015- ben a legoptimistább számítá­sok szerint is 2,7 százalék lehet a plafon. Ehhez képest is vissza­esést jelentene jövőre, ha nem sikerülne tartani az eredeti, 2,7 százalékos célt. Trencséni D. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom