Tolnai Népújság, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-09 / 237. szám

2015. OKTÓBER 9., PÉNTEK BELFÖLD-GAZDASÁG "J Export Expressz: új lendület a kkv-knak BUDAPEST Export Expressz né­ven három pillérre épülő szak­mai programot indít a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a hazai kis- és középvállalkozá­sok (kkv) exportjának bővíté­se érdekében. A korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektetnek a magas hozzáadott értékű ma­gyar termékek és szolgáltatások nemzetközi piacszerzésére, il­letve a hazai innovatív vállalko­zások, start-upok külpiacra jut­tatása is kiemelt figyelmet kap. Új elemként jelenik meg továbbá a határainkon kívül élő magya­rok üzleti kapcsolatrendszeré­nek erőteljesebb kiaknázása is. Az MNKH kiterjedt nemzet­közi üzleti kapcsolatrendszere kiváló alap a magyar kkv-k hely­zetbe hozására a külpiacokon. A szakmai program egyik leg­fontosabb eleme - a folyamato­san érkező külpiaci igények ki­elégítése mellett -, hogy intenzí­ven próbálnak piacot szerezni a magas hozzáadott értékű termé­keket és szolgáltatásokat előállí­tó kkv-knak. Ehhez a legpiacké­pesebb iparágakból 20-30 már sikeres exportőr termékeinek, szolgáltatásainak keresnek ér­tékesítési lehetőségeket, ame­lyek zászlóshajóként nyithatnak utat további magyar cégek szá­mára a külpiacon. A Kereske­dőház a prémium minőségű ha­zai élelmiszerek és magas hoz­záadott értékű kézműves termé­kek exportjának erősítése érde­kében létrehozta az Áldomás ne­vű ernyőmárkát is. MW Az innováció érték A kereskedőház programjának fontos pillére az innovatív vál­lalkozások, illetve start-upok külpiacra segítése. Hazánknak számos területen van nemzet­közileg is versenyképes szakér­telme, termékeke, szolgáltatá­sa, amelyek Magyarország leg­versenyképesebb exportcikkei lehetnek. Az MNKH ezért kü­lön szervezeti egységet hozott létre, amely felkutatja a piac­képes KKV-kat, és elősegíti a külpiacra jutásukat. Emellett start-up programjuk keretében támogatják az ígéretes hazai start-upok érvényesülé­sét a nemzetközi piacokon. Az MNKH programjára október közepén kell jelentkezni. Ingyenes lesz a diákigazolvány és a felsőoktatási felvételi eljá­rás is, nem lehet meghosszabbí­tani a hivataloknak az ügyintézé­si határidőket - közölte tegnap Lázár János. A tárcavezető ter­jesztette ki az összes erdőgazda­ságra a vizsgálatot, hat megyé­ben indulnak a földárverések. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu BUDAPEST „Az a legenyhébb kife­jezés, hogy az er­dőgazdaságoknál gondok voltak” - mondta Lázár Já­nos a tegnapi Kor- mányinfón. A Mi­niszterelnökség vezetője közölte (még a távozó kor­mányszóvivő, Gi- ró-Szász András társaságában), hogy 6 erdőgazdaság esetében a kormány tavaly vizsgálatot ren­delt el. Lázár a munkaanyag alap­ján döntötte el, hogy a belső vizs­gálatot kiterjeszti mind a 22-re. A Kehi szerint az államnak az erdőterületekből több mint 200-szor nagyobb bevétele szár­mazott volna, ha haszonbérbe ad­ta volna, mint az elmúlt két évti­zedben működtetett rendszerből. Az Index közölte, a vizsgálat ere­detileg az összesen mintegy egy­millió hektáros állami tulajdonú területen gazdálkodó erdészet kö­zül 6 társaság (Bakonyerdő Zrt., Egererdő Zrt., Verga Zrt., Mecsek- erdő Zrt., Sefag Zrt., Zalaerdő Zrt.) 2010 és 2013 közötti gazdál­kodására terjedt ki. Gazdálkodá­sukat a szabályozatlanság, a ver­senyeztetés mellőzése, a tulajdo­nosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte. A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliár­dos hasznot termelt. Az államnak alig kellett díjat fizetniük, és több mint 1,7 milliárdos agrártámoga­tásban részesültek. Lázár a napokban egy bizott­sági ülésen kijelentette (a Jobbik ügyészségi vizsgálatot kezdemé­hatáskörben meghosszabbíthat­ták az ügyintézési határidőket. Hatvan napon belül el kell ren­dezni az állampolgári ügyeket. Ha nem, visszafizetik az eljárá­si illetéket, és/vagy 10 ezer fo­rint kárpótlást, ekkor „az állam­polgárnak van igaza” elv érvé­nyesül. A diákigazolványok kiállítá­sa ugyanúgy ingyenes lesz, mint a felsőoktatási felvételi eljárás. Az ellopott iratokat ingyen állít­ja ki az állam. Eltörlik az adóha­tósági igazolás és a cégiratok ki­adásának díját a vállalkozóknak. Januártól az erkölcsi igazolás is ingyenes lesz. Március közepé­re 278 új kormányablakot nyit­nak, erre 10 milliárdot költenek. A közigazgatásban dolgozók jövő júliustól átlagosan 30 százalékos béremelést kaphatnak. NAV Lázár az adóeljárások egy­szerűsítése mellett foglalt állást, és azt mondta, folyamatos ellen­őrzés és bírságolás helyett abból kell kiindulni, hogy az adózók jogkövetők. Megszűnnek a me­gyei szintű NAV-igazgatóságok, Tállai András NGM-államtitkár év végéig kormánybiztosként dol­gozik a NAV átalakításán. GYORSÚT Új gyorsforgalmi út­típust vezetnek be, a gyorsutat, amely jellemzően a megyeszék­helyeket köti össze az autópá­lyákkal. A gyorsutakon a keresz­teződések legalább 15 kilométer­re lesznek egymástól, és az utat kerítéssel kell védeni, elsősorban a vadak elől. Telepítenek 365 új fix traffipaxot is. Orbán Viktor lezárta a kormány- átalakítást mind személyi, mind szervezeti értelemben - mond­ta Lázár János. Minden változást a következő 10 napban végre­hajtanak, további személycse­rék, átalakítások nem lesznek. Megvan már az egészségügyi ál­lamtitkár személye is, akit Ba­log Zoltán, az Emmi vezetője je­lent majd be. Egy módosítás sze­rint Miniszterelnöki Programiro­dának hívhatják a jövőben az ed­digi miniszterelnöki kabinetet, a miniszterelnök által közvetlenül irányított szervezeti egységet pe­dig államtitkár és nem a szerve­zési kabinetfőnök vezetheti. Lezárult a kormányátalakítás nyez emiatt, az LMP és a DK felje­lentést követelt): azért vonul ki az állam a mezőgaz­daságból, mert a Meszes kor­mány alatt a „fi- deszes menedzs­ment lopja szét a vagyont, szocia­lista kormányok alatt a szocialis­ta menedzsment teszi ugyanezt”. Lázár tegnap azt mondta, a köz- vélekedésre utalt, ami „a valóság­tól független, de mindig is érez­hető volt: a tsz-elnököknél, a zöld­báróknál is”. Közölte, nincs olyan közéleti vagy politikai szándék, hogy privatizálják az állami er­dőterületeket. FÖLDÁRVERÉS „Első körben hat megyében indul az állami földek licitje (Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Hajdú-Bihar) indul földárverés, amelyek november­ben kezdődnek” - közölte Lázár. A programot a külföldiek föld­szerzésének megakadályozá­sával indokolta. Hangsúlyozta: piaci ár felett adják el a földeket, amelyeknek nem jó gazdája az ál­lam. 380 ezer hektár értékesíté­sét tervezik (300 milliárdos bevé­telt terveznek), 1,5 millió hektár­nyi állami kézben marad. AMI INGYEN LESZ „Véget ér a 150 éves, Pató Pál úri gyakorlat” - hangoztatta Lázár arról, hogy a jövőben a hivatalvezetők saját Eladják az MKB-t és a Budapest Bankot A gazdasági növekedés élénkí­téséhez szükség van a keres­kedelmi banki hitelezés élén­kítéséhez, a kormány ezért fél éven belül értékesíti az MKB-t és a Budapest Bankot is - kö­zölte a Miniszterelnökség veze­tője. Lázár János hibának tar­taná, ha külföldi többségi tulaj­donba kerülne az MKB, de nem zárható ki a külföldi tulajdonos bevonása. Energiahivatal: van elég gáz télire BUDAPEST Az energetikai társasá­gok idén is felkészültek a télre. Szeptember végén a hazai táro­lókban több mint 3 milliárd köb­méter földgáz volt - a betárolás jelenleg is tart. Tavaly télen a la­kossági fogyasztók valamivel több mint 2,15 milliárd köbméter földgázt használtak fel - közöl­te a Magyar Energetikai és Köz­mű-szabályozási Hivatal. A biz­tonsági tartalékhoz eddig nem kellett hozzányúlni. MTI 35 milliárd forintból tisztult a szennyvíz NYÍREGYHÁZA Nyolc, az Európai Unió és a magyar állam által tá­mogatott szennyvízelvezetési- és tisztítási program fejeződött be a Nyírségvíz Zrt. szolgáltatási terü­letén. A több mint 35 milliárd fo­rintos fejlesztésről Szabó István­ná vezérigazgató elmondta, a beruházások 26 települést érin­tettek: 24 ezer bekötési lehető­séget építettek ki. A legnagyobb, 14 milliárd forintos projekt Nyír­egyházán valósult meg; 16 nyír­ségi és szabolcsi település pedig új csatornarendszert és szenny­víztisztító telepet kapott. MTI Hipersuli fejleszti a digitális tudást HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Végérvénye­sen lemaradhatunk a nemzet­közi versenyben a digitális kom­petenciák fejlesztése nélkül - mondta a kancelláriaminiszter. Lázár János a Telenor Zrt. Hiper­suli programját bemutatva kifej­tette: a következő öt évben fej­leszteni kell a középiskolai okta­tás színvonalát, akár a felvéte­li visszaállítása árán is. Czunyiné Bertalan Judit köznevelési állam­titkár is megerősítette: a magyar gyerekek digitális teljesítménye nem megfelelő. A Hipersuli az in­ternet biztonságos használatát és tanulásra alkalmazását szol­gálja; a programot a Telenor dol­gozta ki az Emmivel és az Okta­táskutató Intézettel. MTI Czunyiné Bertalan Judit A vakok szövetsége kifogásolja a látássérülteknek készült weboldalt „Feltalálták” a melegvizet? BUDAPEST „A napokban megdöb­benve értesült arról, hogy több száz millió forint közpénzből olyan, a fogyatékos embereket célzó informatikai projekt való­sult meg, amelyet az érintettek szervezeteivel nem egyeztettek, s amely szakmailag aggályos” - közölte a Magyar Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ). A szervezet arra re­agált, hogy szeptember 27-én be­mutatták az Esélyegyenlítő elne­vezésű informatikai projektet, amely mintegy 558 millió forint közpénzből valósult meg. Egy olyan weboldalt kívánnak létre­hozni, amely látássérülteknek teszi lehetővé az internet haszná­latát. Az MVGYOSZ arra hívta fel A fejlesztés több mint félmilliárdba került * a felhasználók nem értik a figyelmet, hogy a vak és gyen- génlátó személyek számára több mint tíz éve léteznek Magyar- országon olyan, akár ingyenes képernyőolvasó és nagyító szoft­verek, amelyek egyebek között a böngészők használatát is lehető­vé teszik. A szövetség elhatáro­lódik minden olyan megoldástól, mint az Esélyegyenlító honlap - s kiálltak az egyenlő hozzáférhe­tőség mellett. „Feltalálták a meleg vizet 558 millióért. Igaz, kicsit lan­gyosabb, mint az eredeti” - hangoztatta az Atlatszo.hu sze­rint Takács Péter, egy budapes­ti vak férfi, aki az EU csalás el­leni hivatalához (OLAF) fordult az ügyben. MW Pályázni lehet célzott bérköltségre BUDAPEST Október 30-áig pályáz­hatnak a megváltozott munka­képességűeket foglalkoztató cé­gek a jövő évi 34,3 milliárd fo­rintos (5,3 milliárddal több az előző évnél) rehabilitációs fog­lalkoztatási támogatásra - han­goztatta tegnap a szociális ügye­kért és társadalmi felzárkózá­sért felelős államtitkár a közte­levízióban. Czibere Károly kö­zölte, az Emmi pályázatán olyan cégek indulhatnak, amelyek­nek már van akkreditációs ta­núsítványuk. Ezt a dokumentu­mot azok a vállalatok kaphatják meg, amelyek gépbeszerzéssel, a megfelelő munkakörülmények kialakításával, akadálymentesí­téssel felkészültek a fogyatékos­sággal élő, megváltozott munka- képességű emberek foglalkozta­tására. Jelenleg 325 ilyen cég van. Ezekre az egyszeri kiadásokra idén már szintén volt pályázat, de a mostani kizárólag a bér­költségeket fedezi, a jövő évre 1,12 millió forint értékben dol­gozónként. A november 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény­hez módosító indítványt nyúj­tott be a Fidesz, amelynek lénye­ge, hogy mentesül a törvény ha­tálya alól az uniós értékhatárig a védett munkahelyeken, meg­változott munkaképességű em­berek által előállított áruk vagy szolgáltatások beszerzése. MW t V IA belső vizsgálatot kiterjesztik mind j a 22 erdőgazdaság gazdálkodására aES iom jesnKKr w= Porára . Jl MpB ím #jif a int K ; CDH* libiMlRVm cl : bKU UM'Z€A1‘ISUÍhoi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom