Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-03 / 154. szám

2015. JÚLIUS 3., PÉNTEK Péter, Pál után három nappal az egész országban megkez­dődött az aratás. Tolna me­gyében már nem csak az őszi árpát és a repcét vágják, de a korai fajtájú őszi búzából is takarítottak már be a gazdál­kodók. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A nagy meleg fel­gyorsítja a kalászosok érését, így a felvásárlók, malmok, ke­reskedők a jövő héttől már nagy forgalomra számítanak. Tolná­ban az ősszel 43 ezer 500 hek­táron vetettek búzát, és a korai fajtákat már javában vágják a kombájnok. A bonyhádi Ga-Bo Kft. veze­tője, Domonkos Sándor elmond­ta, a termelők közül egyre töb­ben keresik meg őket, van, aki mintát is visz. Az első benyo­másuk az, hogy jó minőségű­ek a búzák, a beltartalmi érté­keik is jók. Korlátozott mérték­ben ugyan, de vásárolnak a ter­melőktől, akár a föld széléről is lehet szállítani hozzájuk. Az ét­kezési minőség tonnájáért 45-50 ezer forint között fizetnek. Nagykónyiban jelenleg a rep­cét vágják, ha ezt befejezték, akkor állnak neki a búzának, mondta Korpádi Lajos, a helyi mezőgazdasági zrt. elnöke. Rep­céből 280 hektárt, búzából kö­zel 700 hektárt vetettek. A ter­més szépnek ígérkezik, az érté­kesítéssel pedig nem kapkod­nak. Az elmúlt hetekben feljebb ment a termény ára, a felvásár­lók egy tonna búzáért már az 50 ezer forintot is megadják. Náluk egyelőre magtárba megy a repce és a búza is. Nagykónyiban egy­szerre négy kombájnnal dolgoz­nak, a légkondicionált gépekben ma már nem megterhelő az ara­tás sem. Komáromi János Kajdacs ha­tárában bio tönkölybúzát ter­melt, hamarosan kezdik a beta­karítást. Emellett hagyományos búzája is van, de annak egy ré­szét elverte a jég. A bio tön köly- búza tonnájáért 550 eurót fizet­tek tavaly, egy hazai kereskedő vásárolta meg, és vitte ki Német­országba. Hektáronként 2,5 ton­nás volt a tavalyi termés, idén is hasonlóban reménykedik. Ebből a fajtából 18 hektárja van. A kör­nyéken öten termelnek bioter­ményeket. A Goldkern Kft. már meg­kezdte a búza, árpa, repce, tri- tikálé felvásárlását, mondta Si­óvölgyi József ügyvezető igazga­tó. Az árak az elmúlt hetekben emelkedtek, például egy tonna repcemag tavaly 88-90 ezer fo­rint volt, jelenleg 115 ezret fi­zetnek érte, a búza ára pedig 45 ezer forint körül mozog. Ugyan­akkor figyelembe kell azt is ven­ni, hogy a repce kivételével a többi terményből a vártnál több termett, bár az még kérdés, mi­lyen lesz a napraforgó és a kuko­rica, tette hozzá az igazgató. Elfogadható termésátlagok Az agrártárca szerint a terméski­látások jók, a belföldi ellátáshoz szükséges kenyérgabona és ta­karmánygabona az idén is meg­terem Magyarországon, sőt még kivitelre is jut bőven belőle. Az őszi vetésű, nyári betakarítású növények várható hozama a ta­valyinál 4-5 százalékkal keve­sebb lesz, de az előző öt év átla­gához képest 8-10 százalékos hozamnövekedéssel számolnak. Az országban 218 ezer hektáron elvetett árpa 30 százalékát be­takarították már. Hozama orszá­gosan nagy eltéréseket mutat, vannak 5-6 tonnás hektáronkén­ti eredmények is, de az átlag­termés 4,3 tonna. A búza aratá­sa e héten kezdődött a déli me­gyékben, a tavalyi hektáronkén­ti 4,7 tonnás hozamnál alig ala­csonyabb, 4,6 tonnás termésát­laggal számolnak. A tavalyi öt­millió tonnás össztermésmeny- nyiséghez képest a becslések szerint 4,7 millió tonna lesz idén az őszi búza. Értékesítési gondok nélkül Június végéig az agrártárcához beérkezett adatok szerint össze­sen 51 ezer hektárra tettek kár- bejelentést, a legnagyobb, közel 25 ezer hektáros területre jég­esőkért jelentettek a gazdák. Ta­vaszi fagykárt 11 ezer hektár­ra, belvízkárt közel 10 ezer hek­tárra jelentettek. A kárenyhíté­si alapban 21-22 milliárd forint áll rendelkezésre a káresemé­nyek kezelésére, ami remélhető leg elegendő lesz a károk rende­zésére. Vancsura József, a Gabo­natermesztők Országos Szövet­ségének elnöke elmondta: fel­készültek az aratásra, Magyaror­szágon a betakarításra váró ter­méshez kifogástalan minősé­gű raktárak állnak rendelkezés­re, és a géppark is megfelelő. Ér­tékesítési gondok nem lesznek Vancsura József szerint, viszont az árak szerinte alacsonyak. A lakosság türelmét kérték a for­galmat esetleg lassító, a gabona betakarítását végző járművek­kel szemben. Hivatás Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu MEGYEI O da mennek, ahonnan más menekül - tartják a tűzoltókról, nem ok nélkül. Tudjuk jól, nemcsak tűzeseteknél állnak helyt, hiszen vonulnak balesetekhez kiszabadítani a roncsba szorult embereket, vagy jobb esetben „csak” áramtalanítani a gépjárművet. Mennek, ha hóakadályok nehezítik a közlekedést, és ha fákat dönt a tomboló vihar. Legények a gáton árvizeknél, ha kell, állatot mente­nek, de akkor is őket hívják, ha csak egy habpartyra van szükség. Ez utóbbiról valószínűleg még fogalma sem volt az első tűzoltóknak. Európában Krisztus előtt 22-ben hozták létre az első tűzoltócsa­patot rabszolgákból. A Római Birodalom több városában volt aztán önkéntes tűzoltóság, majd a középkorban a céhek tagjait kötelezték a tűzoltásban való közreműkö­désre. Hazánkban az Első Aradi Önkénytes Polgári Tűzoltókar volt az első önkéntes egyesület, amely 1835-ben alakult. Aztán sorra jöttek létre az egyesületek országszerte. Ki kell emelni gróf Széchenyi Ödön szerepét, aki angol mintára megszervezte, és 1870- ben útjára indította az önkéntes és a hivatásos tűzoltóságot Pest-Bu­dán. De a tűzoltóság megszervezőjeként tisztelik őt Törökországban is. Tolna megye első szervezete az 1873-ban alakult Szegzárdi Tor­nász és Tűzoltó Egylet volt. A tűzoltóság számos változáson, átszervezésen esett át az idők so­rán. Ma létezik hivatásos, létesítményi és önkormányzati tűzoltóság, illetve önkéntes tűzoltó egyesületek, amelyeket ráadásul különböző kategóriákba sorolnak. Megyénk eddig egyetlen önálló beavatkozás­ra jogosult ÖTE-je a dunaföldvári. A segíteni akarás persze mindegyikükben közös, ám mégiscsak minél kevesebb munkát kíván az ember a tűzoltóknak. Minél kevesebb munkát kíván az ember nekik Visszamegy Daf lies ezredes a börtönbe SZEKSZÁRD Helyben hagyva az el­ső fokú ítéletet, másodfokon is 1 év 3 hónap fogházbüntetésre és a közügyek gyakorlásától 2 évi eltiltásra ítélt egy pécsi vádlot­tat a Szekszárdi Törvényszék. Megváltoztatta ugyanakkor az ügy jogi minősítését, s a férfit hatósági személy el­leni erőszak bűntet­tében mondta ki bű­nösnek, annak a kí­sérlete helyett, tájé­koztatott dr. Hausz- mann-né dr. Szőke Rita, a Szek­szárdi Törvényszék sajtószóvi­vője. Az ítélet jogerős. Az elsőfo­kú ítélet ellen a vádlott és védő­je jelentettek be fellebbezést fel­mentés, illetve enyhítés végett. Mint annak idején beszámol­tunk róla, 2013. március 11-én a Pécsi Járásbíróságon, amikor a bíró elrendelte B. Ferenc előze­tes letartóztatását, a férfi trágár szavakat kiabálva a bíró felé in­dult, rángatni kezdte a pulpitus és a vádlott közti korlátot, amit ki is mozdított a helyéből. Mind­eközben megpróbált a korláton átlépni, hogy a sértettet bántal­mazni tudja, ebben azonban az őt előállító rendőrök megakadá­lyozták. A vezetőszáron tartott, megbilincselt vádlottat az egyik rendőr földre teperte, míg társa a vezetőszárat a kezében fogva tartotta vissza a támadástól. Ak­kor azért helyezték előzetes le­tartóztatásba, mert a többszörösen bün­tetett előéletű férfit európai elfogatópa­ranccsal hozták ha­za Magyarországra, ugyanis nem ment el az ellene folyó büntető ügy tárgyalására. B. Ferenc azzal keltett feltű­nést és szerzett magának sajtó­nyilvánosságot 2012-ben, hogy Daflics ezredesnek nevezve ma­gát megalapította Pécsett a ro­ma gárdát, vagy legalábbis ezt állította. Kisebbségi önvédelmi szervezetét később a Magyar-Ci­gány Országos Biztonsági Háló­zat békefenntartó csoportjának nevezte. Annak idején fekete ru­hában szamuráj kardokkal pó­zolt a nyilvánosság előtt. Nem­régiben újra demonstrált a pécsi városháza előtt. 1.1. Szamuráj kar­dokkal pózolt nyilvánosan HIRDETÉS Terménvfelvásáriás! Goldkern Kft. kedvező feltételekkel vásárol takarmány árpát, repcét, búzát és egyéb kalászosokat őcsényi telephelyre beszállítva vagy megegyezés szerint a termelő telephelyén. Érdeklődni: Simon Attila 30/4747-414 Goldkern Kft. KERN Erős színek, komor hangulat SZEKSZÁRD A természet csendje és a város ridegsége egyaránt megjelenik Aubert Gamus Árpád munkáin. A fiatal festőművész pécsi, édesapja a Pécsi Galéria vezetője, ő azonban nemcsak szervezőként, hanem „kivitelezőként" is kapcsolatba került a képzőművészettel. Képeit erős színek és gyakran komor hangulat jellemzi. Tárlata a szek­szárdi Művészetek Házában augusztus 9-ig látható. Képünkön a Gellérthegy című alkotását nézi egy látogató. B. K. A holocaustra emlékeznek vasárnap SZEKSZÁRD Hatszáz embert hur­coltak el Szekszárdról a haláltá­borokba. Alig páran tértek vissza. A Művészetek Házában, a volt zsi­nagóga épületében tart közös ho­locaust megemlékezést vasárnap délelőtt 10:30-tól a megyeszék­hely önkormányzata, a Szekszár­di Magyar Izraeli Baráti Társaság és a Szekszárdi Izraelita Hitköz­ség. A hagyományoknak megfe­lelően Szekszárd polgármeste­re, Ács Rezső mond emlékbeszé­det, majd a Tücsök Zenés Színpad műsora és Markovics Zsolt szege­di főrabbi liturgiái megemlékezé­se következik. Ezután elhelyezik a megemlékezés virágait az épü­let előtti emlékműnél és a zsidó temetőben. 1.1. * k I

Next

/
Oldalképek
Tartalom