Tolnai Népújság, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-03 / 154. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2015. JÚLIUS 3., PÉNTEK Erősítették a testvéri kapcsolatot a lengyelekkel Eleinte a kalandvágy, később a másokért tenni akarás hajtja őket Elhivatott önkéntes tűzoltók JASTROWIE-BONYHÁD Piotr Wojti- uk, Jastrowie polgármesterének meghívására a lengyel városba tett látogatást a bonyhádi önkormányzat delegációja. A vendégség célja a - Bonyhád és Jastrowie között tíz éve létrejött - testvérvárosi kapcsolat megerősítése volt. Fílóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere ünnepi köszöntőjében elmondta: a két várost 10 évvel ezelőtt a kultúra, a hagyományok ápolása kötötte össze. A „Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztivált mindkét település vendégül látja évről évre. Kiemelte Potápi Árpád János, Bonyhád korábbi polgármesterének szerepét, aki a kapcsolat kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett. A polgármester arról biztosította a házigazdákat, hogy Bonyhád jelenlegi vezetői is elkötelezettek a testvérvárosi kapcsolatok fenntartásáért és fejlesztéséért. Ennek érdekében a jast- rowie-i városházán ünnepélyes .keretek között írták alá az együttműködési megállapodást. A Bonyhád iránti tiszteletük kifejezéseként a lengyel település egyik parkjában Bonyhádot bemutató táblát is avattak. Jastrowie vezetői a 2016. március 15-i nemzeti ünnepre kaptak meghívást, amikor viszonozzák a mostani látogatást. B. L. Harmincegy garázsba tört be a férfi SZEKSZÁRD Vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást a Szekszárdi Rendőrkapitányság abban az ügyben, melyben 31 garázsba tört be egy székesfehérvári férfi. Még 2013. március 25- én a hajnali órákban feszítették fel szekszárdi garázsok ajtaját. A tolvaj elvitt mindent, amit talált: szerszámokat, kisgépeket, járműtartozékokat. A nyomozás eredményeként a rendőrök eljutottak a 30 éves székesfehérvári Sz. Krisztiánhoz, akit megalapozottan gyanúsítanak lopás vétség és bűntett elkövetésével. A férfi a bűncselekmények elkövetését tagadta, tájékoztatta lapunkat Huszti Gábor rendőrségi sajtóreferens. 1.1. A megye egyetlen önálló beavatkozásra jogosult önkéntes tűzoltósága a dunaföldvá- ri. A nagy múltú egyesületnél elhivatottságban és utánpótlásban sincs hiány. Akad alig több mint tizennyolc éves tagja ugyanúgy, mint fél évszázada szolgáló „veteránja”. Vida Tünde vtunde67@gmail.com DUNAFOLDVAR - Magam is sokat gondolkodtam már ezen, de számomra is rejtély - mondja War- tig László arra, hogy miért vállalja az önkéntes tűzoltósági tagságot, munkát. Talán a kihívás miatt, azért, hogy megtudja, ké- pes-e elvégezni bizonyos feladatokat... Azért is meglepő, hogy nem tudja a választ, mert lett volna ideje rájönni, ugyanis 53 éve tagja a Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. Tavaly május óta a nap 24 órájában nála van a rádió, hozzá is befut a riasztás. Természetesen a parancsnok, Csányi Imre is kap értesítést-, olyankor azonnal küldi a kör- SMS-t az ügyeletben lévőknek. Tíz percen belül el kell indulni a kárhelyre. Az iskola mellett van a laktanya, két autó áll benne. A régit szeretnék a közeljövőben egy korszerűbbre cserélni, de a vonulós szerük tökéletesen felszerelt, folyamatosan pályáznak eszközökre. Fő támogatójuk az önkormányzat, de amióta jogosultak az önálló beavatkozásra, kapnak havi 170 ezer forintot, amiért „cserébe” 4500 órányi rendelkezésre állásra kötelesek. Csányi Imre előtt mindig ott van a beosztás, tudja, kit kell értesíteni. De á tűzoltók ki is vannak hegyezve egymásra, a feladatra, amit bizonyít, hogy Petrovics József annak ellenére, hogy senki sem értesítette az Ifj. Kovács István, aki hivatásos tűzoltó is, és Petrovics József Csányi Gergő, a legfiatalabb, és Wartig László, a legidősebb aktív tűzoltó Csányi Imre parancsnok A Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület laktanyája az iskola mellett található, két autó áll benne eseményről - ami ezúttal a cikk és az ahhoz tartozó fotó születése -, látván, hogy mozgás van a garázsnál, megérkezik. Ifjabb Kovács István egy „igazi” tűzoltó, főállása Pakson van a hivatásos egységnél, másodállása Tolnán az önkormányzati tűzoltóságnál, szabadidejében pedig Dunaföldváron önkéntes. Óvodás volt, amikor édesapjával, aki 26 éve önkéntes, először járt a laktanyában. Természetesen a pályaválasztása sem véletlen. Mint ahogy az sem, hogy Csányi Gergő is a csapatot erősíti. Apja meséli, hogy volt rá példa, amikor hétvégén csipogott a telefon, jött a riasztás, és Gergő, aki még húszesztendős sincs, hamarabb indulásra kész volt, mint ő. - Izgalmas - foglalja össze egyszerűen a választ. Háromnegyed éve tette le a szükséges vizsgát, az első-esete egy kéménytűz volt, de ott még - mint meséli - inkább csak figyelte a többieket. Januárban, amikor egy vízbe fagyott női holttestet kellett kiszedni a Sárga gödröknél, egyik társával neki kellett a testet csákánnyal kivágni, mint a legkönnyebbnek. Igyekezett a feladatra koncentrálni, és nem nézni a nő arcára - árulta el. Az éppen csak 18 éves Hegedűs András is alig várja, hogy letegye a vizsgát, és ilyen veszély- helyzetekben, kalandokban részt vehessen. A fiúk szerint mindenkit a kalandvágy hoz az önkéntes tűzoltósághoz, és az adrenalinlöket mellett a tenni akarás és a jó közösség tartja ott. Elsők voltak, és máig az egyetlenek maradtak a megyében A Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület 1877 óta működik, tavaly május 1-je óta jogosult az önálló beavatkozásra, ami Csányi Imre parancsnok szerint a legnagyobb elismerést jelenti egy önkéntes tűzoltóság számára. Az országban hatodikként kapta meg az egyesület az erre vonatkozó jogosítványt, a megyében még most is egyedüliek, de sem a szomszédos Baranyában, sem Bács megyében nincs ilyen csapat. Az egyesületnek nagyjából tucatnyi tagja van, egyszerre minimum négyen kell, hogy vonuljanak. A szeren a beosztott tűzoltók mellett egy mentési vezetőnek kell lennie, ilyen „jogosítványa" Csányi Imre parancsnok mellett Bicsári Antalnak és Csiri Pálnak van. Tavaly 47 riasztása volt a földvári önkénteseknek, ebből 22 alkalommal önállóan avatkoztak be. A szolgálatot, ügyeletet térítés nélkül végzik. Rendszeresen pályáznak, folyamatosan fejlesztik tudásukat és eszközállományukat. Hannoverben jártak jutalomból Az egyesület hét tagja járt a közelmúltban Hannoverben, a tűzés katasztrófavédelem, mentésügy és biztonság világkiállításán. A találkozót ötévente rendezik meg. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen seregszemlén jártak. Lenyűgözte még az egyesület hivatásos tűzoltóként dolgozó tagját is a korszerű eszközök széles tárháza. - Nagy élmény, volt hogy láttuk a szakmában használt eszközök, járművek legmodernebb példányait - összegezte Csányi Imre. Hozzátette, számára a száz méter hosszú magasból mentő létra volt a legemlékezetesebb. A kiállításon 51 ország mutatkozott be, és hat nap alatt 157 ezer látogató fordult meg. Minden, amit a könyvtárakról tudni lehet, megtalálható a négykötetes kronológiában Az adatok nyomán megelevenedik a történelem SZEKSZÁRD Gerő Gyula, a Könyvtáros című folyóirat nyugdíjas főszerkesztője volt a vendége a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) közelmúltban lezajlott, nagysikerű szekszárdi rendezvényének. Gerő Gyula nevéhez fűződik a négykötetes Magyar könyvtártörténeti kronológia, amely 996-tól 2010-ig követi végig a magyar könyvtárak történetét. A találkozó résztvevőinek - közöttük nyugdíjas könyvtárosoknak - maga a 91 éves, irigylésre méltó memóriával és hatalmas energiával rendelkező szerkesztő mutatta be munkáját. Mint azt Elekes Eduárdné nyugalmazott könyvtárigazgatótól megtudtuk, a kronológia az első feljegyzésektől napjainkig minden rendelkezésre álló, összegyűjthető, a könyvtárakhoz fűződő eseményt, adatot tartalmaz. Bár első hallásra száraznak tűnik a tartalom, ez korántsem így van. Rendkívül izgalmas történet rajzolódik ki a könyvtárak sorsán keresztül. Olvasható például,- hogy melyiket mikor alapították, végigkö- vethetőek adott időszakok központi intézkedései, összevonások, más fennhatóság alá helyezések, a különféle problémák, amelyeket meg kellett oldani, a könyvtárak tevékenységében bekövetkezett, modern kor diktálta változások és egyebek. Érdekességek is bőven akadnak, naan nr^raia ■ t .mma iisse Kiss Barbara, az MKE megyei titkára (balról), Gerő Gyula és Elekes Eduárdné a rendezvényen például azt is megtudhatják az érdeklődők, mikor törtek be könyvtárba, mikor rabolták ki, mennyi pénzt zsákmányoltak.- Ez a négy kötet nem pusztán kronológia. Nem csupán a könyvtárak krónikája, hanem az ott dolgozóké és a könyvtár látogatóké is egyben. A könyvtárak történetén keresztül az ország történelme elevenedik meg az olvasók előtt - mondta Elekes Eduárdné. Mint elhangzott, a Tolna megyei könyvtár-krónika 2005- ig készült el, és szeretnék ezt a jövőben kibővíteni 2010-ig, és könyv, vagy CD formájában kiadni. A négykötetes kronológiát a megyei könyvtárban vehetik kézbe az érdeklődők. Venter M.
