Tolnai Népújság, 2015. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-06-07 / 20. szám

2015. JUNIUS 7., VASARNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ ’J Baráti Kristóf hegedűművész hidat épít a zene és a közönség köze Kaposvári kultúrpárbeszéd Az ország egyik legismertebb komolyzenei fesztiváljává vált az elmúlt években a kaposvári Kaposfest, ám idén a művésze­ti vezető, Kokas Katalin lemon­dásával nehéz helyzetbe ke­rült. Bajban a szerencse: Bará­ti Kristóf és Várdai István sze­mélyében két világhírű zenész vállalta el a feladatot. A Kos­suth- és Liszt-díjas Baráti Kris­tóf egyfajta kultúrpárbeszéddé szeretné alakítani a fesztivált. Fábos Erika- A fesztiválszervezés nem köny- nyű műfaj. Miért vágtak bele Vár­dai Istvánnal?- Azért, mert értékes zenei eseménynek tartjuk, amit már most is sokan ismernek és sze­retnek. Úgy látjuk, szép jövő előtt áll. Nekünk pedig egy iz­galmas szakmai kihívás, hogy a következő négy évben tovább építsük, amit Kokas Katalin öt éve elkezdett.- Mindenfélét hallani Kokas Ka­talin távozásáról. Van balhé, vagy nincs?- Nem tudok arról, hogy len­ne. Kati ez év elején lemondott a művészeti vezetésről - ennek pontos okát mi sem ismerjük. Tudjuk, hogy a fesztivál igazga­tója, Bolyki György hónapokig várt, hátha megváltoztatja dön­tését. Minket csak akkor kértek fel a megüresedett poszt betölté­sére, amikor nyilvánvaló volt, Ka­ti nem akarja folytatni a munkát. Kellemetlen helyzet volt: nem sze­rettük volna, ha az a látszat ala­kul ki, hogy valakinek a székére pályáztunk. Ezt a fesztivált Kokas Katalin építette fel nagyszerűen, az ő nevéhez kötődik, elvitatha­tatlan része van abban, hogy si­keres. Márciusban azonban, ami­kor megkerestek bennünket a fel­kéréssel, már a fesztivál léte volt veszélyben, ezért is tettük félre rossz érzéseinket és csak azt néz­tük, hogyan lehetne életben tarta­ni ezt az eddig jól működő zenei rendezvényt.- Változik-e valamiben a fesztivál?- Valamelyest, már csak at­tól is, hogy minden művésznek megvan a maga ízlésvilága, hogy szakmai és zenei értelemben kikkel szimpatizál. Erre az évre a saját köreinkből válogattunk, ami abból is adódott, hogy már­ciusban tudtunk nekiállni a mű­sortervnek, ami egy ilyen formá­tumú augusztusi fesztiválnál, az utolsó pillanat. Igyekszünk meg­mutatni a világ zenei kínálatából azt, ami nekünk tetszik és világ- színvonalú. Szeretnénk bővíteni a repertoárt, lesz rezidens kama­razenekara is a Kaposfestnek, idén az Erkel Ferenc Kamaraze­nekar, ami arra is lehetőséget te­remt, hogy a szólistákat verseny- művek előadására kérhessük fel. Az eddig elért színvonalból nem szeretnénk engedni.- Mi lesz idén a legnagyobb szenzáció?- A mi koncepciónk szerint nem attól tud sikeres lenni egy fesztivál, hogy nagy nevekkel reklámozzuk. Ez nem feltétlen garancia arra, hogy boldog is lesz a közönség, és csak a nagy nevektől nem is lesz jobb egy fesztivál. Az is alapvető gondol­kodásunk, hogy mi sem szeret­nénk a fesztivál középpontjába kerülni. Egy minél inkább ho­mogén, magas színvonalú ven­dégekből álló repertoárt sze­retnénk, amiben nincsenek kiemelt szereplők, ezzel is elősegítve egyfajta nemzet­közi kultúrpárbeszédet.- A Kaposfest arról is híres, hogy rengeteg fiatalt vonz a komolyzenével. Mi a titok?- Ez egy fontos kérdés. Abban hiszek, hogy leg­inkább az képes őket be- vonzani a komolyzené­be, ha látják, ez nem egy elszigetelt, másik uni­verzum, hanem egy bár­ki számára befogadó és elérhető, emlékezetes él­ményt nyújtó világ. Azt hiszem, annak a szemlé­letnek már leáldozott, hogy van a szupersztár karmes­ter, a „meistro”, körülötte pe­Az idei Kaposfest vendegei dig elvont és távolságtartó embe­rek muzsikálnak, akiknek ki tud­ja, milyen rigolyáik vannak.- Nemrég készült erről egy felmé­rés is, ami azt az eredményt hoz­ta, hogy az emberek jobban becsü­lik a komolyzenét, mint ahogy arra számítottunk volna, de úgy érzik, nehéz hozzájutni. Egyetért?- Vidéken feltétlenül így lehet, de talán jó irányba tart a folya­mat. Az jut erről eszembe, hogy az egyik ismerősöm készített pár éve gimnazisták között egy fel­mérést, amiből kiderült, hogy a többség azért nem foglalkozik klasszikus zenével, mert fogalma sincs róla, hol és hogyan kezdje el. A zene­oktatás lenne a jó alkalom megmutat­ni, hogy sen­kit nem vá­lasztanak el falak a klasz- szikus zenétől. Ha a komolyzenét nem úgy kezelnék, mint egy válasz­tóvonalat, hanem arra tanítanák a gyerekeket, hogy gátlások nél­kül, oldottam közlekedjenek ben­ne, ha megmutatnánk, milyen az igényes muzsika, később talán biztosabban és könnyebben vá­lasztanának.- Az jó, vagy rossz, ha mondjuk he­gedűn könnyű műfajokat játsza­nak tömegeknek egy sportcsar­nokban?- Ez nem az én ízlésem, én nem hallgatnék ilyen zenét, de nem vagyok túlságosan ítélke­ző karakter. Ha valaki ezáltal talál egy lépcsőfokot a komoly­zenéhez, már káros nem lehet. Optimistán úgy gondolom, mi­nél inkább teret nyer ez a faj­ta felszínesség, annál na­gyobb hatása lehet annak a klasszikus értéknek, tgP*1 ami évszázadokon keresz- tül meg tudott maradni a . zenében.- Paganini-versenyt nyert, fiatalon lett Kossuth-díjas, de a hétköznapokban mi a siker egy hegedűművész szá­mára?- Ezt néha nehéz megfog­ni. Tapsban, díjakban, elisme­résekben egyértelmű, vagy ha nemzetközi színvonalú együtte­sekkel léphetnek fel, de a min­dennapoknak is megvan a szép­ségük. Például amikor egy mű­vet tanulmányozok és találok benne valamit, amitől könnyeb­ben értelmezhetővé válik, felis­merek valamit a szerző szándé­kából, amit addig más nem, és ennek köszönhetően egy jól is­mert műből mást tudok megmu­tatni a közönségnek, ami köze­lebb vihet egy érzéshez, vagy a szerzőhöz.- A szülei is zeneművészek. Kike­rülhetetlen volt ez a pálya és a he­gedű?- Ez valahogy nem is volt kér­dés, annyira lekötött a zene már egészen pici koromban is. A he­gedű szerencsés véletlen. Ami­kor a nagymamám először láto­gatott meg bennünket Venezue­lában, egy feles hegedűt hozott nekem ajándékba. Rá volt írva, hogy a szegedi ládagyárban ké­szült. Azon kezdtem el tanulni. A szüleim egyébként ügy mesé­lik, hogy trombitás akartam len­ni, erre nem emlékszem, de ta­lán így mindenki jobban járt. Névjegy Herényi Miklós (gordonka), Dudu Carmel (oboa). Andreas Ottensam- mer {klarinét), a lengyel Apolion Musagete Quartett, a Szem Efrém Férfikar. Soldoczki Gábor (trombi­ta), Finghin Collins. Würtz Klára és Farkas Gábor (zongora), Koh Gab­riel Kanieda (hegedű), Zemplé­ni Szabolcs (kürt), Szűcs Máté (brácsa), Ceieng Mária (ének) Baráti Kristóf Budapesten szüle­tett, 1979-ben. Első hegedűta­nára édesanyja, Kákonyi Borbá­la volt. Két és tizenkét éves kora között Venezuelában élt, nyolc­évesen itt adta első zenekari kí- séretes koncertjét. Hazatérve a Zeneakadémia kiemelt te­hetségek osztályában tanult, i 1998-tól Párizsban tanult Edu­■ ard Wulfson irányítása alatt, W Nathan Milstein, David Ojszt­■ rah és Henryk Szering is ok­tatta. Az 1703-ban készült Lady Harmsworth Stradivariu- son játszik, köszönhetően a chi­cagói Stradivari Alapítványnak. Szakmai sikerei: Lipizer nem­zetközi verseny, első díj (1995); Jacques Thibaud verseny Párizs, második díj (2006); Erzsébet ki­rályné nemzetközi verseny, har­madik díj, közönségdíj, Brüsz- szel (2008); Paganini nemzet­közi verseny, első díj, Moszkva (2010) . Elismerések: Junior Pri­ma Díj (2009), Liszt Ferenc-díj (2011) , Kossuth-díj (2014), Bar- tók-Pásztory-díj (2014). HÍREK Tíz bemutató lesz a Vígszínházban Tíz bemutatót tervez a Vígszínház a következő, 120. jubileumi évadában. Eszenyi Enikő igazgató elmondta: a jövő évadban négy nagyszín­padi, négy pesti színházi és két házi színpadi előadásra készül­nek. Köztük Fejes Endre-Pres- ser Gábor Jó estét nyár, jó es­tét szerelem, Schiller Harami­ák, Shakespeare A velencei kalmár című művét és az Óz, a csodák csodája című darabot is műsorra tűzik. British Múzeum: szíriai műkincs A British Múzeum fel­adatának tartja a kulturális örökség megőrzését, ezért vi­gyáz egy Szíriából származó értékes műkincsre mindad­dig, amíg a közel-keleti ország stabilizálódása lehetővé nem teszi, hogy visszavigyék.Neil MacGregor, a múzeum igazga­tója a The Timesnak adott in­terjújában beszélt arról, hogy az intézmény meg akarja vé­deni a konfliktuszónákból ille­gálisan elvitt régiségeket. Egy­úttal felszólította a brit kor­mányt, hogy írja alá a hágai nemzetközi konvenciót a mű­tárgyak védelméről, amelyet a Biztonsági Tanács tagjai közül eddig egyedül nem tett meg. Két nyári bemutató a várszínházban A Kőszegi Várszínház és a szombathelyi Mesebolt Bábszínház közösen mutatja be július 4-én Jeles András Jó­zsef és testvérei című darab­ját a szerző rendezésében. Jú­lius 9-én pedig Tóth Ede A falu rossza című zenés-táncos-sze- relmes történetét mutatja be a várszínház saját produkció­jaként Znamenák István ren­dezésében. A nyári várszínhá­zi programok sora már szom­baton megkezdődött a Kősze­gi Vonósok koncertjével. A vízkincs, a gyógyturizmus és az élelmiszerkincs a milánói fókuszban Megnyílt az Életkert Pavilon MftÁNŐ A környezetvédelmi vi­lágnapon megnyitották a ma­gyar pavilont a Milánói Világki­állításon. Az Életkert Pavilonról Balog Zoltán, az emberi erőfor­rások minisztere elmondta: Ma­gyarországnak van mit megmu­tatnia: ilyen a vízkincs, a gyógy­turizmus és az élelmiszerkincs. A miniszter elénekelte a Kodály Zol­tán által is feldolgozott, Sej, Na- gyabonyban című népdalt, majd kiemelte: miként egykor a „Maj- landba” vitt magyar bakák, „vá­gyunk az idegen tájakra, de azért mégis hazahúz a szívünk”. Balog Zoltán felidézte, hogy a magyar iparosok már az 1851-es világki­állításon jelen voltak Londonban, majd remekül szerepelt a világki­A magyar Életkert Pavilon környezete is színes virágokkal teli állításokon Eötvös Loránd, Jedlik Ányos és Munkácsy Mihály, ké­sőbb pedig a sevillai és hannove­ri magyar pavilonok arattak sike­reket. Ennek a pavilonnak helye lesz Szombathelyen - emlékezte­tett arra, hogy az expó október 31- i zárása után az építményt a vasi megyeszékhelyen állítják fel. Az épület központi részén áll az a Zsolnay kerámia, amely cso­dával határos módon átvészel­te az 1906-os Milánói Világkiál­lítás magyar pavilonjának leégé­sét, mellette helyet kapott a Bo- gányi Gergely által kifejlesztett zongora és a C-vitamint felfedező Szent-Györgyi Albert mellszob­ra, illetve a mennyezeten számos paprikafüzér is. A Kádár-rendszer és a könnyűzene BUDAPEST Az ész a fontos, nem a haj címmel a Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról írt könyvet Csatári Bence. A törté­nész, újságíró, a korszak szakér­tője fellelhető források segítségé­vel járta körül a tilt-tűr-támogat kultúrpolitika működését. „A korszak könnyűzenei po­litikájáról az elmúlt 25 évben mások, például Sebők János, Já- vorszky Béla Szilárd és Szőnyei Tamás is jelentkeztek könyvek­kel, igyekeztem eddig még nem publikált levéltári iratokat fel­használva kicsit finomítani, ci­zellálni az eddigi ismereteket” - mondta a szerző. Csatári Ben­ce megjegyezte, a Kádár-kor­szak könnyűzenéjének számos szereplőjével személyesen ké­szített interjút, köztük volt má­sok mellett Bródy János, Benkő László, Kemény Győző (Bojtor­ján), Kovács Kati és Nagy Feró, vagy Pentz Zsolt, a Nemzetközi Koncertigazgatóság (NKI) köny- nyűzenei osztályvezetője. „Bors Jenő, aki 1965-től 1990- ig a hanglemezgyártó vállalat igazgatója volt, nem igazán ér­tett a könnyűzenéhez, Erdős Pé­ter, a fő ideológus pedig inkább a dolgok menedzselését ismerte. Csak feltevés, de ha egy kemény­vonalas moszkovita került vol­na az MHV élére, akkor nálunk is csak szinte illegálisan működ­hetett volna a rockzene - fejtette ki a szerző.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom