Tolnai Népújság, 2015. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-04 / 80. szám

2015. ÁPRILIS 4., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR Polgármesterek, szakemberek Dalmandon, az új vízmű-telepen. A Dombóvár és térsége ivóvízminőség-javító program új beruházás. Ilyesmiből kellene több A megtisztulás, az újjászületés ünnepe húsvét szekszárd Nagypénteken a keresztút tizennégy stációjá­nak végig járásával emlékez­tek a keresztény hívek Jézus Krisztus szenvedéseire. A ke­resztény hagyományok szerint Jézust pénteken feszítették ke­resztre, majd harmadnapon, vasárnap támadt fel. Húsvét- kor a Megváltó halál felett ara­tott győzelmét, a feltámadást ünnepli a keresztény világ. Szekszárdon a Remete-kápol­na melletti dombon alakították ki a keresztutat, ezt Bacsmai László plébános vezetésével járták végig a hívek. A stációk­nál felidézték Jézus keresztút- jának történéseit. A keresztútjárás hagyomá­nya az apostolok koráig nyú­lik vissza. Ez eredetileg az az útvonal Jeruzsálemben, ame­lyet Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig. Ezt nevezik via do- lorosának, vagyis a fájdalmak útjának. A megyeszékhelyen vasárnap körmenet is lesz. Az újvárosi templomban 7.30-kor, a belvárosiban 8.45-kor kezdő­dik szentmise, amelyet a kör­menet követ. Húsvét a tavaszvárás, a ta­vasz eljövetelének ünnepe is, így az egyháziak mellett szá­mos világi szokás is színesí­ti az ünnepkört, amelynek fő motívumai a piegtisztulás és az újjászületés. Utóbbi jelké­pe a tojás, amelynek egyrészt fontos helye van a húsvéti éte­lek között a sonkával, kolbász- szál együtt. Másrészt pedig sok helyen még mindig - sőt egyre többen - húsvéti aján­dékként adják a hímes tojást a locsoló legényeknek, vagy csak úgy annak, aki kedves a tojást hímző számára. Díszí­tése - festése, pingálása, kar­colása - sok évezredre nyúlik vissza. ■ H. E. Gyerekek vitték a feszületet Tolna megyében az egy la­kosra jutó beruházási érték, építőipari, ipari termelés és regisztrált vállalkozás mé­lyen az országos átlag alatt van a KSH legfrissebb jelen­tése szerint. Mauthner Ilona A múlt évet vizsgálva, a KSH friss adatai szerint a beruházá­sok egy lakosra jutó értéke a fő­városban volt a legmagasabb. Az itt mért 983 ezer forint (egy lakosra jutó mértéke) 2,2- szere­se az országos átlagnak. Buda­pestet Győr-Moson-Sopron, Fej­ér és Komárom-Esztergom me­gye követi. Tolna megye jócs­kán lemaradva 12. a húszas lis­tán. Nálunk az egy lakosra ju­tó beruházás értéke 260 ezer forint. Az ipari termelést vizs­gálva a legalább 5 embert fog­lalkoztató ipari vállalkozások adatai alapján a múlt évben az országosan előállított 25.616 milliárd forint termelési érték 7,8 százalékos volumennöveke­dést jelent az egy évvel koráb­bihoz képest. A legnagyobb bő­vülés Bács-Kiskun és Győr-Mo- son-Sopron megyében (23, il­letve 22 százalék) következett be, de Vas és Hajdú-Bihar me­gyében is tíz százalék feletti nö­vekedést regisztráltak. Az or­szág legiparosodottabb megyé­jében, Győr-Moson-Sopronban az egy lakosra jutó ipari terme­lés 2,8-szerese az országos át­lagnak. Az ipari termelés 20-as megyei listáján Tolna megye a 13. az egy lakosra jutó 1,9 mil­liárd forint értékkel. Ezen a lis­tán az utolsó Somogy és Bara­nya. A legalább 5 embert foglal­koztató építőipari vállalkozá­sok adatai alapján a múlt év fo­lyamán előállított 1515 milliárd forint termelési érték 19 száza­lékos volumennövekedést je­lent az egy évvel korábbihoz ké­pest. Nógrád és Csongrád kivé­telével minden megyében nőtt a múlt év végén Magyarorszá­gon 1 millió 845 ezer gazdasági szervezetet regisztráltak, egy százalékkal többet, mintegy év­vel korábban. A szervezetek ki­lenctizedét adó vállalkozások 35 százaléka társas vállalkozás, 65 százaléka önálló vállalkozó volt. Budapest kivételével minden me­gyében az önálló vállalkozások voltak túlsúlyban. A nyilvántar­tásba vett vállalkozások száma - Somogy, Bács-Kiskun és Csongrád kivételével - minden az építőipar teljesítménye. Tol­na megye a húszas listán a 9. Az egy lakosra jutó építőipari termelés Budapesten volt a leg­magasabb, 320 ezer forinttal, ami 2,1-szerese az országos át­lagnak, Tolna megyében ez 110 ezer forint. Az építőiparnak leginkább a lakosság és az ingatlanfejlesz­tők megrendelései hiányoz­nak. Az ágazat teljesítményé­nek mindössze 7 százalékát te­szi ki a lakásépítés és -felújítás, ami azt jelzi, hogy az építőipar még messze van a fenntartha­tó, piaci alapú növekedéstől. Az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Or­szágos Szövetsége) adatainak a tükrében ezen a téren nem megyében növekedett az egy év­vel korábbihoz képest, az orszá­gos 0,9 százalékos gyarapodást leginkább a Pest megyei érték haladta meg. A regisztrált hazai vállalkozások közül a legtöbb, több mint kéttizedük Budapes­ten koncentrálódott, a legkeve­sebb vállalkozás Nógrád, illetve Tolna megyében volt. Ezer lakos­ra országosan 173 regisztrált vállalkozás jutott, Tolnában 152. A vállalkozássűrűség Nógrád megyében a legalacsonyabb. is várható számottevő javulás. A statisztikai adatok ugyanak­kor azt mutatják, hogy csökken az újonnan alakuló társaságok száma az ágazatban, az alacso­nyabb fluktuáció pedig pozi­tív üzenet a szektor stabilitása szempontjából. A stabilabb cég­struktúra idővel a lánctartozá­sok csökkenéséhez vezet majd. Az ÉVOSZ felmérése szerint az ágazatban a 60 napon túli kint­lévőség aránya még mindig az árbevétel egyötöde, de a 2013 augusztusában létrejött Teljesí­tésigazoló Szakértői Szerv mű­ködése óta csökken a lánctarto­zásban lévő összeg, és a cégek a kintlévőség 90 százalékát biz­tonsággal behajthatónak minő­sítik. A viszonylag pozitív ered­mények a szektort érintő szigo­rodó szabályozási környezet­nek is köszönhetőek, mert emi­att csökken a cégalapítási kedv az ágazatban. Az építőiparban a lánctartozások csúcsidejében havonta 500 új céget is beje­gyeztek. Manapság inkább en­nek a fele a jellemző. Tolna megyében bizakodóak az építőipari cégek, igaz, azt ők is elismerték, hogy a megren­deléseiket elsősorban az uni­ós forrásoknak köszönhetik, és a lakossági szolgáltatási igé­nyek még messze elmaradnak a várttól. Jövő csütörtökig várják az ajánlást PAKS Javaslatokat vár az ön- kormányzat, hogy idén ki kapja meg a Gyermekinkért díjat. Az elismerést az okta­tó-nevelő munkát végző pe­dagógusoknak és pedagógi­ai szakszolgálati tevékeny­séget ellátóknak huzamosan végzett munkájuk viszonzá­saként alapították. Az írásos ajánlásokat április 8-ig lehet benyújtani a főjegyzőhöz. A díjat 1996-ban adták át elő­ször, azóta évente egy, két, alkalmanként három szak­ember kapta meg. Legutóbb Horváthné Szabó Julianna és Sztakó Imre. ■ V. T. Pál István Szalonna és Pál Lajos Medinán Medina Pál István Szalonna és Pál Lajos lesznek a követ­kező vendégek április 15-én Medinán az Öt órai tea soro­zatban. Legutóbb a szintén népzenész Csík János, ko­rábban az Anna & the Bar- biesból és a Rising Starból is ismert Pásztor Anna be­szélt a zenéről és a magán­életéről. ■ B. K. Nagy élmény volt a kicsiknek a délután bonyhád Húsvétváró kéz­műves foglalkozást szerve­zett óvodás és kisiskolás ko­rú ifjaknak a Solymár Imre Városi Könyvtár. A gyerekek - szüleikkel közösen - akril- lal festett tojásokat és hun­garocell nyuszit készítettek, de voltak, akik szalvétahaj­togatással foglalatoskodtak. Egy dologban azonban min­denki egységes álláspontot képviselt: öröm volt a biblio­téka kezdeményezésén részt venni. ■ V. B. ■ÉÉP' Ötletes alkotások születtek Viszonylag kevés vállalkozás van a megyében Örökre szóló barátságot kötöttek az örökifjú táncosok közösség Együttesük alapításának húszéves évfordulóját ünnepelték, de a gyökerek ennél sokkal régebbre nyúlnak vissza PAKS A városi könyvtárban gyűltek össze az Örökifjú Táncegyüttes alapítói. Azért ott, mert húsz éve Bézi Sándor hívószavára ugyanitt találkoz­tak, s hozták létre az együttest, amely nemcsak táncot, fellé­pést, hanem örök barátságot is jelentett, illetve jelent nekik. A csoport gyökerei ennél a húsz évnél sokkal hosszabb időre nyúlnak vissza, hiszen 1995- ben a Vak Bottyán Gimnázium alapításának ötvenéves jubi­leumára azokból a táncosokból hozták létre ezt a közösséget, akik tagjai voltak a szintén Bézi Sándor által 1961-ben alapított diáktánccsoportnak. A könyv­tárban most a 2003-ban Paks kultúrájáért díjjal kitüntetett alapítóra emlékeztek, és azokra - Pach Jánosra, Szinger Imrére, Dömötör Jóskára, Száraz Kati­kára, Bagó Katikára -, akiktől szintén búcsúzni kényszerül­tek. Az együttes egyik tagja, Herczeg József a vezetőjükről azt mondta, hogy nemcsak a lépéseket tanulták tőle, hanem azt, hogyan kell közösségben él­ni, tisztelni egymást, és hogyan kell táncolni szíwel-lélekkel, teljes erőbedobással, mosolyog­va. Herczeg József úgy emlék­szik, azonnal és nagy örömmel mondtak igent, amikor ’95-ben a tánccsoport még Pakson élő tagjait megkereste. A gimná­ziumi gálán hatalmas sikert A városi könyvtárban találkoztak a paksi Örökifjú Táncegyüttes alapítói arattak egy olyan közönség előtt, akik ismerték őket, akik tudták, hogy az egykori diá­kévekért táncolnak. Ám hogy nemcsak baráti közönség előtt állták meg a helyüket, azt ha­zai és külföldi fellépések sora igazolta. Emlékezetes bemu­tatkozásuk volt többek között Lengyelországban, de szívesen emlékeznek finnországi, Lovii- sa-i szereplésükre is. Amikor Bézi Sándor, elsőként a csapatból elment, nem tud­ták, hogyan tovább. A táncot vé­gül 2005-ben abba is hagyták, de egymásnak nem fordítottak hátat, a mai napig szoros barát­ság köti őket össze, havonta ta­lálkoznak. ■ Vida T. Meghatározó élmény- A LEGNAGYOBB lökést CIZelső fellépés adta. Nem lehet elmonda­ni, amit a közönségtől kaptunk. Amikor visszatapsoltak bennün­ket, akkordöntöttem el, hogy ezt nem hagyom abba soha - emlé­kezett vissza Pach István, akit a légkör, a szeretet, a gondoskodás fogott meg leginkább. - A testvé­rünk, barátunk, tanárunk és az apánk volt - mondta Bézi Sán­dorról. Azt is elárulta, hogy a ha­vi találkozások az Örökifjú Tánc- együttes tagjaival neki feltöltő­dési jelentenek. - A nejem is na­gyon támogatja, mert utána egy hétig abszolút normális férj va­gyok - mondta tréfásan. » «

Next

/
Oldalképek
Tartalom