Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-02-01 / 5. szám
4 A HÉT TEMAJA 2015. FEBRUAR 1., VASÁRNAP járvány Évezredek óta velünk él a vírus, madarak hurcolják világszerte Ázsiából. Igen gyorsan változik, ezért okoz ennyi megbetegedést. Minden házi gyógymódnál fontosabb a pihenés. Az idősekre figyelni kell. •• LELEPLEZTÜK AZ INFLUENZÁT Az elmúlt egy hétben közel ötvenezer ember ment orvoshoz influenzaszerű megbetegedéssel és már negyven kórházban tilos a járvány miatt a látogatás az országban. De honnan jött ez a vírus, miben más, mint a tavalyi és mi történik a titkos laborokban? Fábos Erika Hogy az orvoshoz forduló betegek közül mennyi valóban az influenzás, csak becsülni lehet. Nem minden esetben készül ugyanis laboratóriumi vizsgálat, amivel azonosítani lehet a vírust. A kezdeti tüneteik ugyanis hiába hasonlítanak, az influenzát egészen más vírus okozza, mint a náthát. Ezért van, hogy a tünetek is súlyosabbak. Az influenzavírusból sem csak egyféle van, alapvetően három nagy csoportba, az A-ba, B-be és C-be osztják őket, és az A a leggyakoribb. Felső légúti megbetegedést azonban több száz vírus okoz ugyanebben az időben. Nekik is kedvez a szokásosnál enyhébb tél. De mi köze van ehhez a madaraknak? Influenzajárvány Európa szinte minden országában kialakul telente. Nem annyira közismert, de erről az Ázsiában, főleg a Kína déli részén fészkelő költöző madarak tehetnek, akik milliószámra indulnak nyugat felé, majd útközben találkoznak az északról délre tartó csapatokkal és mind magukban hordozzák a vírust. Velük érkezik meg a kórokozó Európába, de amire ideér, az ázsiai kutatók izolálják belőlük azokat a törzseket, amiket abban az évben berepítenek hozzánk. Ezekből a minden évben más és friss ázsiai mintákból a WHO tudósai megpróbálják előrejelezni, hogy melyik vírusvariációk fognak éppen erősebben terjedni, és az adott évi védőoltásokat ezek ellen készítik el. A vakcinák fontosak, hiszen világszerte rengetegen elkapják a kórokozót: minden negyedik-ötödik ember megbetegszik. .1 -I í í I 1 Influenza igaz-hamis Hidegben nem terjed úgy IGAZ: a hideg gyengíti a vírusokat, lassítja a szaporodásukat, de a stimulálja az immunrendszert is, ezzel erősíti a vírusok elleni küzdelemre. Sok folyadékkal gyorsabban gyógyul IGA Enyhítheti a tüneteket és gyorsabban segít meggyógyulni. Az ágynyugalom es pihenés még ennél is fontosabb. Ha párologtatok, az jót tesz I IGAZ: Ha a nyálkahártya nincs kiszáradva, ellenállóbb a fertőzésekkel szemben és gyorsabban is regenerálódik. A cékla és a káposzta jobb, mint a vitamintabletta | IGAZ: Természetes formában könnyebben hasznosítja a szervezet és nemcsak C-vitamin-forrás, tele van más hasznos anyaggal is. ___________________ Úg yis csak addig fertőz, amíg nincs tünete- HAMIS: Az influenza gyorsan fertőz, ha beteg, | ne menjen közösségbe! Ha eszünk egy kis koszt, még erősebb is lesz az immunrendszerünk HAMIS: A felső légúti fertőzéseket nagyon könnyen össze lehet szedni, ezért ilyen időszakban fontos a kéz- | mosás és fertőtlenítés. A forró, mézes tea gyógyít | HAMIS: a torokgyulladásnak sem tesz jót a forró tea és a méz jótékony összetevőit is tönkreteszi, ha 40 foknál S melegebb folyadékba tesszük._____________ S A patikában majd veszek rá valamit HAMIS: gyógyszer nélkül is meggyógyul, csak a lázat a csillapítsa és pihenjen! Miért betegedik meg ennyire sok gyerek? „Azt, hogy az influenza és a nátha minden télen ennyi embert betegít meg, arra az a magyarázat, hogy nagyon sokfajta vírus okoz betegséget. Az influenzavíruson kívül több mint kétszázféle olyan van, ami náthás, felső légúti tüneteket okoz - mondta Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem virológiái kutatója. - Amikor a szervezetünk legyőz egy vírust, az immunrendszerünk ellenanyagot termel ellene, de ettől még egy másikat azonnal el is kaphatunk. Ez az oka annak, hogy télen ennyien betegek és hogy a gyerekek könnyebben kidőlnek. A kicsik szervezete ugyanis sokkal kevesebb vírustörzs ellen védett.” Nagy Károly szerint a mostani vírusok sem veszélyesebbek, mint a korábbiak. Évszázadonként legfeljebb két olyan mutáció szokott kialakulni, ami komolyabb áldozattal jár. Az viszont tény, hogy az elmúlt fél évszázadban nemcsak hazánkban, de az összes fejlett országban rosszabb az emberek immunológiai állapota, vagyis könnyebben megbetegszenek Akkor nyugodtan legyinthetünk? „Az influenza súlyosságát sokan nem mérik fel - mondta Ludwig Endre, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház tudományos igazgatója. - Idősek, tüdőbetegek, szív- és érrendszeri betegséggel küzdők számára komoly szövődményeket okozhat és kutatások bizonyítják, hogy súlyos betegségekre - akár például agyvérzésre - is hajlamosít. A leggyakoribb influenzaszövődmény a tüdőgyulladást okozó baktériumfertőzés, ami időseknél halálos is lehet. Nekik, rájuk sokkal jobban kell figyelni és fontos tisztázni, hogy a tüneteiket influenza okozza-e. A világjárványok esetében gyakran emlegetik a halálos áldozatok számát, de egy átlagos évben is világszerte több százezer - főleg idős - ember meghal ennek a betegségnek a következtében.” Ludwig Endre azt mondta, az influenza lappangási ideje rövid, de a tünetek megjelenése előtt egy-két nappal már fertőz és egészen addig elkaphatja más is, amíg markánsabbak a betegség tünetei. Ezért érdemes kerülni olyankor a közösségeket. Miért felesleges az antibiotikum? A leggyakrabban előforduló tévhit, hogy az antibiotikummal gyorsabb a gyógyulás. Ez nem igaz. Egy átlagos influenzára semmi értelme szedni, hiszen a vírusok ellen nincs hatása, csak a baktériumok ellen. Az ÁNTSZ ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok mindannyiunkra veszélyesek, mert nehezen gyógyítható fertőzéseket okoznak. Ha indokolatlanul szedünk antibiotikumokat, azzal hozzájárulunk a rezisztens baktériumok számának növekedéséhez, ami a világ egyik legsúlyosabb közegészségügyi problémája. Egészen pontosan mennyi C-vitamin elegendő? Az influenza ellen tehát gyógyszer csak a magas láz és az esetleges szövődmények miatt kell. Érdemes inkább természetes úton küzdeni ellene. Az, hogy az influenzajárványok rendszerint tél végén törnek ki, vagy ilyenkor a legnagyobbak, összefügg azzal is, hogy a szervezetünk vitaminkészletei ilyenkor már kimerülnek. A Semmelweis Egyetem felmérése szerint a tél végére a magyar lakosság 90 százalékának alacsony a D-vitamin-szintje, 30 százalék pedig súlyosan vitaminhiányosnak tekinthető, érdemes pótolni. Az influenza ellen, az immunrendszerünk megerősítésére a másik „csodaszer” a C-vitamin. „A napi ajánlott mennyiség felnőttek számára 100 milligramm, ennél azonban a felszívódás érdekében érdemes többet bevenni - mondta Nagy Károly. - Az viszont, hogy valaki napi 1000 mg-nál többet szed, felesleges. A legjobb 1-200 mg-ot alkalmazni, naponta két-háromszor. Persze természetes formában még jobb magunkhoz venni, mint drága multivitaminokból.” Mi folyik mapaság a világ titkos laboratóriumaiban? Aki még elővigyázatosabb, kérhet védőoltást is. Igaz ugyan, hogy a vélemények megoszlanak róla, de például Nagy Károly, akinél szakmai ártalom, hogy az átlagembernél sokkal jobban ért mindenféle vírushoz, 23 év óta minden évben beoltatja magát. „Az influenzaoltás is azon az elven működik, ahogy az ösz- szes többi oltás - mondta Nagy Károly. - Legyengített kórokozó van az oltóanyagban, ami kiváltja a szervezetből az immunválaszt, ez pedig 10-14 nap alatt védelmet épít fel az élő vírusok ellen. Persze ez az immunválasz és immunrendszer-érzékenység kérdése is. Előfordul, hogy valakinél nem indítja be ezt a választ, és az is, hogy valaki túl érzékenyen reagál és enyhe mellékhatásokat, fáradtságot, levertséget, esetleg lázat tapasztal. Olyan is lehetséges, hogy az oltóanyag összetétele nem minden influenzatípus ellen véd, mert a vírus addig is változik, amióta a védőoltás elkészült.” Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint idén például a betegekből kimutatott influenzavírusok többségének antigénszerkezete eltér az oltóanyagban található vírustörzsekétől, ezért előfordulhat, hogy az is beteg lesz, aki oltást kapott. A keresztvédelemnek köszönhetően azonban sokkal gyorsabban túl lehet a betegségen. „Mivel az influenza tömegeket érint, rengeteg laboratóriumban kísérleteznek vele - mondta Nagy Károly. - Hollandiában például azokból az összetevőkből, amelyek a legnagyobb járványokat okozták eddig, előállították az eddigi legveszélyesebb vírust. Ugyanakkor Angliában éppen azon dolgozik a tudomány, kecsegtető eredményekkel, hogy a vírus állandó régióiból, vagyis azokból a molekulákból, amelyek minden kórokozóban ugyanolyanok, egy olyan védőoltást fejlesszenek ki, amely minden évben védelmet nyújthatna a megbetegedés ellen.” A leghírhedtebb járványok a spanyolnáthától a sertésinfluenzáig OROSZ INFLUENZA 1833-ban, majd 1889-ben tört ki az úgynevezett orosz influenza, amit H3N8 vírus okozott és hatalmas pusztítást végzett. 1977-ben pedig újból felbukkant és nagyrészt azok a fiatalok betegedtek meg, akik 1957, tehát a H1N1 vírus eltűnése után születtek. SPANYOLNÁTHA 1918 márciusában az amerikai Fort Riley erődben összegyűlt ötvenezer katona közt néhány komolytalan influenzás megbetegedést jelentettek. A 9. hadosztályt behajózták és Franciaországba küldték. S ezzel kezdetét vette a modern kor legsúlyosabb járványa. A spanyolnátha (la Grippe) tehát Amerikából származik. Nyolcmillió spanyol megbetegedésének köszönheti a járvány a nevét. A vírus a legyengült katonákban és civil lakosságban szedte áldozatait. A Föld akkori másfél milliárdos lakosságának harmada esett át a betegségen, s a legújabb becslések szerint legalább 50 millióan bele is haltak. ÁZSIAI VÍRUS 1957-ben jelent meg az ázsiai H2N2, kizárólag a 65 éven felüliek rendelkeztek némi immunitással a vírussal szemben, a járvány pedig hamarosan pandémiába csapott át. Az Egyesült Államokban hetvenezer ember halt meg. HONKONGI VÍRUS 1968-ban jelent meg és újabb világjárványt okozott a hongkongi H3N2, Hétszázezer emberéletbe került. SERTÉSINFLUENZA A sertésinfluenza könnyebben terjed emberről emberre, mint a madárinfluenza. Emberi megbetegedések a 2009-es, több, mint 150 emberéletet követelő mexikói járvány előtt is előfordultak, általában a szezonális emberi influenzához hasonló tünetekkel, de halált okozó vérzéses tüdőgyulladás is előfordult. Az Egészségügyi Világszervezet júniusban világjárvánnyá nyilvánította az új influenzát. 2009 júliusáig 429-en haltak meg sertésinfluenzában, hazánkban öten, amit a jól összehangolt védekezés sikerének tartanak. Téli betegségek tüneteinek időtartama Fülfertőzés legfeljebb 4 nap Torokfájás ______legfeljebb 1 hét Kö zönséges legfeljebb meghűlés______másfél hét Infl uenza legfeljebb 2 hét Orrmelléküreg-fer- legfeljebb tőzés két és fél hét Köhögés (megfázás után) legfeljebb 3 hét Orrfolyás vagy legfeljebb orrdugulás másfél hét A betegség krónikája: először Athénban tűnt föl DOKUMENTUMOK ALAPJÁN feltételezhető, hogy Athén lakosságát Kr. e. 430-ban influenza jellegű betegség tizedelte. Az első lejegyzett influenzajárványnak tekinthető a 876-ban Nagy Károly seregét is megállító betegség. Szinte minden században és kontinensen felütötte a fejét és befolyásolta a történelem alakulását. 1580- ban nagy járvány söpört végig Afrikában és Európában. AZ influenza első pontos leírása 1618-ból származik. Ezreket ölt meg 1647-ben is, amikora Karib-tengertől indult pusztító útjára Új-Anglia felé. Történelmi feljegyzések a nagyobb kiterjedésű, úgynevezett világjárványokról maradtak fenn: az 1729-30; 1732-33; 1781-82; 1830-31; 1833 és az 1889-90-es években volt nagyobb arányú megbetegedés Európában. A név (influenza) olasz eredetű. A 18. században olasz orvosok, megfigyelve, hogy a betegség a hideg évszakokban halmozódik, elnevezték „influenza di freddo”-nak, ami lefordítva azt jelenti: a „hideg befolyása”. Az elmúlt 500 évben legalább 30, nagy kiterjedésű influenza- járványt dokumentáltak. R. HILLEMAN víruskutató 2002-es tanulmányában rámutatott arra, hogy az egyes influenza törzsek 68 éves ciklusonként jelennek meg újra és újra. Ez a ciklusidő nagyjából egyezik az átlagos életkorral, vagyis ennyi idő alatt szűnik meg az adott vírustörzs- zsel szemben a populáció védettsége, így 60-70 évente világot behálózó járványok lépnek fel. ► v f
