Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-02-01 / 5. szám

2015. FEBRUAR 1., VASARNAP SZTORI 5 A világhálós társkeresés útvesztőiben hamis profilok Sokan nincsenek tisztában vele, hogy veszélyesek is lehetnek az internetes társkeresők Hamis profilok, nem létező jellemvonások, tőrbecsalt áldozatok - az internetes párkeresés számos kelle­metlenséget tartogathat a gyanútlan társra vágyóknak. Dr. Szöőr Anna pszicholó­gus-jogász szerint az interne­ten társat kereső nők mellett manapság a férfiakat is bő­ven érik meglepetések. Kerekes Linda „Hosszas levelezés után meg­hívott vacsorázni. Egy előke­lő szálloda éttermében foglalt asztalt. A vacsora után aztán az igen komolynak tűnő cég­vezető a hotelszobájába invitált azzal, hogy „csak” a nemi szer­vemet akarja megmasszíroz­ni... Azonnal nemet mondtam. Erre ő olyan dühös lett, hogy rám borította az asztalt és ütni kezdett. Ha nincsenek a bizton­sági őrök, nem is tudom, mi lett volna a vége...” Anita még most is összerezzen, ha felidézi a kis híján tragédiába torkolló ismer­kedését egy magát menő üzlet­embernek kiadó férfival. Persze túlzás lenne azt állí­tani, hogy az internetes társke­resésnek csak árnyoldalai van­nak: sok párt éppen a világhá­lón talált el Ámor nyila, és szép számban születtek házasságok is az interneten szövődött sze­relmekből. Ám - ahogyan azt a negyvenes éveiben járó Ani­ta története is mutatja - azzal is számolni kell, hogy az online társkeresés bizony sok kellemet­lenséget is tartogathat a gyanút­lan társkeresők számára. Első randihelyszínek: autó, lakás, szoba- Se szeri, se száma a csaló­dásoknak. Egy, a két gyerme­két egyedül nevelő, jól szituált, harmincas jogásznő például azt mesélte, hogy a vele leve­lező urak hol az autójukat, hol a lakásukat, hol egy szállodai szobát adtak meg az első rande­vú helyszínéül. Ez azért felet­tébb gyanús kell, hogy legyen - kezdte dr. Szöőr Anna pszi­chológus-jogász. De nehogy azt gondoljuk, hogy csak a hölgyeket érhetik meglepetések. Egy ötvenes üz­letember például arról számolt be, hogy hosszas levelezés után magát. Ebbe a kategóriába so­rolható az is, ha az oldalra feltöl­tött fotó nem valódi, vagy a ki­töltött adatlapon valótlanságok szerepelnek. Az életkorról való füllentés már szinte természe­tes a virtuális párkeresésben, de ez is csalás. Hamis illúzióra etikátlan párkapcsolatot építeni, ráadásul szándékos megtévesz­tési szándékkal hamis adatot közölni bizony bűncselekmény. Ezek okozzák ugyanis azokat a vagyoni, de elsősorban nem va­gyoni károkat, amelyek megala­pozzák a csalás bűntettét - ma­gyarázta dr. Szöőr Anna. Nagyon nehéz kiszűrni a jogász szerint a csalókat A pszichológus-jogász sze­rint a virtuális világban szinte lehetetlen felismerni a bűnel­követőket, ezért legyünk a szo­kásosnál is óvatosabbak.- A társkereső semmiképp se találkozzon a jelöltjével el­dugott helyen, és ha teheti, próbálja meg előtte leinfor­málni, amely egyébként az el­ső randevún is megtörténhet- tanácsolta dr. Szöőr Anna.- Jogászként azt mondom, ha a csalás bizonyítható, akkor bát­ran jelentsük a rendőrségen. Pszichológusként pedig azt ja­vaslom, hogy az áldozatok ve­gyék igénybe a lélektanászok, mentálhigiénés szakemberek, sőt, ha kell, a pszichiáterek se­gítségét is - tette hozzá. A jo­gász-pszichológus szerint a csalás elszenvedői lelkileg min­denképpen sérülnek, ugyan­akkor a gyanútlan társkeresők többek között nemi erőszak vagy akár a pénztárcájukat is súlyosan érintő bűncselek­mény áldozataivá is válhatnak. végre megláthatta a szép, kor­ban és végzettségben is hozzá­illő, negyvenes párjelöltjét, aki egy fél óra múlva bejelentette, hogy heti százezer forintot kér a „szolgálataiért”. A cél egyértelmű: megszépíteni a valóságot Mégis hogyan fordulhatnak elő ilyen esetek? Például úgy, hogy ezek az áltárskeresők - vagy nevezhetjük akár kalan­doroknak is - hamis profillal, valótlan adatokkal regisztrál­nak. Mégis mi ezzel a céljuk? Dr. Szöőr Anna szerint a hamis profil készítője olyan imidzset szeretne építeni önmagáról, amilyet elvárhat tőle az a társ, amilyenre ő maga vágyik. A valótlan adatokat közlő pár­keresőnek ezzel nem kevesebb a célja, minthogy mindenáron megszépítse a valóságot, és a virtuális világ eszközeivel von­zóvá tegye magát. Az első talál­kozás során pedig kiderülhet az ismerkedés valódi célja...- Csak csalásnak lehet ne­vezni azt, amikor egy férjes asszony hajadonnak, vagy egy nős férfi nőtlennek tünteti fel Hamis illúzióra etikátlan párkapcsolatot építeni. Ráadásul, ha kiderül a csalás, annak súlyos következményei lehetnek Személyes tanácsadásra épülő társkeresők is működnek, ahol mindenki szigorú regisztráción esik át az egyedülállók ma már sze­mélyes tanácsadásra épülő társkereső szolgálatokhoz is fordulhatnak, ahol már az első beszélgetésnél kiszűrhetők a szélhámosok. az ott dolgozó szakemberek jogi garanciát is vállalnak az ügyfeleik biztonsága érdeké­ben, ami azt jelenti, hogy a személyi igazolvány mellé ké­rik a válással vagy az özvegy­séggel kapcsolatos iratokat is, valamint pszichológusok, men tálhigiénés szakemberek mér­Nagyobb sikerrel végződhet a társkeresés, ha őszinték a felek legelik azt is, hogy a párkere­ső alkalmas-e a már a társke­resésre. Dr. Szöőr Anna sze­rint sokan úgy fordulnak ugyanis párkeresőhöz, hogy még nincsenek túl az előző csalódásukon.- az ilyen esetekben inkább a pszichológiai szaktanácsadás javasolt, mint az, hogy az illető elhamarkodottan beleugorjon egy másik kapcsolatba, amely- lyel újabb és újabb sérüléseket szerezhet - tanácsolta a jo­gász-pszichológus. Szerelemmel hitegetett gyanútlan áldozatok jócskán AKAD példa az elmúlt időszakban arra, hogy miként bánt el gyanútlan áldozatával egy-egy világhálón szerzett, szimpatikusnak tűnő ismerős. sármjával hódította meg ki­szemeltjét egy 47 éves férfi, aki pénzt csalt ki egy nőtől. A „pár” egy internetes társke­resőn ismerkedett meg 2011 októberében. E. Gábor először választottja bizalmába férkő­zött, majd többször és külön­féle indokokkal kétmillió fo­rintot csalt ki tőle. Amikor az asszony visszakérte a pénzt, a férfi először hitegette őt, majd eltűnt. E. Gábor ellen csalás miatt már három elfogatópa­rancs is volt, amikor elfogták a rendőrök. MÉG 2012-BEN a rendőrség se­gítségét kérte egy 70 éves kis­kunhalasi nyugdíjas is, aki összesen 3,7 millió forintot utalt át egy internetes társke­resőn megismert csalónak. Az úr angolul levelezett a ma­gát 26 éves, Afrikában élő nő­nek kiadó ismeretlennel, aki azt mondta a férfinak, hogy egy menekülttáborban van. A nő először repülőjegyre, majd a vízumjára, később pe­dig a menekülttábor költségei­re hivatkozva kért pénzt a nyugdíjastól. A férfi Budapes­ten várta a nőt, aki természe­tesen nem érkezett meg, és ez­után mára férfi leveleire sem válaszolt. A BALATONFŰZFŐI S. P. t hat év börtönre ítélték, miután két lánnyal is erőszakosan közö­sült. Az első lányt 2012 nya­rán ismerte meg az egyik in­ternetes párkeresőn, akivel egy pályaudvaron találkozott. Balatoni kirándulásuk előtt az akkor 18 éves fiatalember felcsalta a lányt a lakására, majd megerőszakolta. A lép­csőházból is visszarángatta, és újra az ágyra lökte, majd megfenyegette: ha nem hagy­ja magát, elvágja a lány nya­kát. Három hónappal később S. P. egy másik lánnyal is ta­lálkozott, akivel egy balaton­füredi kirándulást beszéltek meg. A férfi autójával egy be- kötőútra hajtott, lezárta az ajtókat, majd a fiatalra vetet­te magát. Betegség ! NEMREGIBEN EGY társaság­ban arról be- rados virág szélgettünk, ki hogyan viszonyul a betegségekhez. Ki az, aki rögtön elmegy or­voshoz, bármilyen kis tünetet észlel magán, és ki az, aki még akkor sem, amikor már nyilvánvaló a baj. A legtöbben kijelentették, orvost csak ak­kor akarnak látni, amikor a hátuk közepét. Én viszont büszkén hangoztattam: már akkor a rendelőben ülök, ami­kor még híre-hamva nincs a betegségnek, azaz prevenciós jelleggel járok orvoshoz. aztán két héttel ezelőtt lelo­hadt a büszkeségem. Felment a lázam, minden tagom fájt, hol a hideg rázott, hol az izzadság vert ki. Egyszóval bekaptam az influenzavírust. Pedig meg­előzhettem volna egyetlen kis szúrással a karomba, csak­hogy kényelmességből, lusta­ságból vagy elbizakodottságból nem mentem el orvoshoz. ELGONDOLKODTAM: VAJON mi­ért nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy meg­őrizzük az egészségünket? És itt nem csupán az influenza elleni védőoltásról van szó. So­kat eszünk, holott jól tudjuk, a túlsúly okozta kórok (magas vérnyomás, szívbaj) a vezető halálokok közé tartoznak. RÁADÁSUL EGÉSZSÉGTELENÜL táplálkozunk, pedig a szer­vezetünknek szüksége van a vitaminokra, nyomelemekre. Alig mozgunk (és itt nem a heti porszívózásról beszélek, mert az nem számít), utat en­gedve a további elhízásnak, a gerincproblémáknak és a mozgásszegény életmódból származó egyéb nyavalyák­nak. Negyvenéves korunkra már derék- és hátfájásra pa­naszkodunk. lehej persze okolni a szociali­zációt: nem lettünk ránevelve a rendszeres sportra. De hát ez sem teljesen igaz. Hiszen ott vannak például az ame­rikai iskolások, akiknél a tö­megsport hozzátartozik a min­dennapokhoz, aztán az egész világon még sincs több kövér ember, mint Amerikában. Na igen, a jóléti társadalom, mondják egyesek - belepuny- nyadtunk a mindennapokba, a munkahelyünkön egész nap ülünk a számítógépnél, aztán este ugyanezt folytatjuk a tévé előtt, miközben telezabáljuk magunkat. A jóléti társada­lom azonban csak körülmény, hiszen annak keretei között is akadnak, akik törődnek az egészségükkel. A többség még akkor sem megy el orvoshoz, ha nyilván­való a baj. Á, majd elmúlik - legyintünk. Aztán, amikor nem múlik el, hanem már na­gyon fáj, mégis elvonszoljuk magunkat a rendelőbe, a szak­ember pedig ránk pirít, miért nem jöttünk előbb. Vagy ránk sem pirít, csak csendben végzi a dolgát, mert belefásult a sok betegségbe, amiről jól tud­ja, meg lehetett volna előzni. Vagy legalább annak lehetett volna elejét venni, hogy el­fajuljon, ha időben elmegyünk segítséget kérni. Elvégre az orvosok erre valók - ezért ké­pezték ki őket állami pénzen. most sokan bizonyára a fejü­ket ingatják, mondván, nem bíznak az orvosokban. De ez is csak kifogás. Mindenkit meggyógyítottak már valami­ből, ha másból nem, akkor egy mandulagyulladásból vagy fogszuvasodásból. Szerintem a jelenség inkább pszichológiai természetű: valamiféle irra­cionális hitet táplálunk ma­gunkban arról, hogy velünk úgysem eshet meg az a rossz, ami másokkal, és erre a kor­szellem, az örök fiatalság kul­tusza csak rátesz egy lapáttal. plusz: amiről nem veszünk tudomást, az nem létezik - vé­lekedünk a szívünk mélyén, mint megannyi jól képzett struccpolitikus. MAGAMBÓL KIINDULVA leg­alábbis, amikor feltettem ma­gamnak a kérdést, miért nem kértem oltást influenza ellen, erre jutottam. Á, én úgysem leszek beteg holmi kis vírus miatt! - kolompolt a fejemben a hamis hangocska. Aztán tes­sék, az lettem. Ősszel biztosan beoltatom magamat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom