Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-02 / 27. szám
2015. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Csúcsot döntött az adósság államkincstár Nem jobb gazda az állam az önkormányzatoknál A Semmelweis Egyetem eladósodásában a Korányi Projekt is szerepet játszik A matricák már a megyehatár utáni első csomópontig is érvényesek változás Vasárnaptól életbe lépett az a rendeletmódosítás, mely szerint többek között a januárban bevezetett megyei matricák nem a megyehatár előtti utolsó, hanem a megyehatár utáni első csomópontig érvényesek. Az Ml autópálya Fejér megyei és az M7 autópálya Veszprém megyei szakaszai így februártól mindkét, hálózati szempontból szomszédos megyére érvényes matricával is teljes hosszban használhatóak. A Bács-Kiskun megyei matricával igénybe vehető hálózat 40 kilométerrel, a Borsod, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves megyei matricával igénybe vehető hálózat 25-30 kilométerrel nőtt. A Fejér megyei matricával elérhető Tatabánya, a Pest megyeivel Hatvan, a csongrádival Kiskunfélegyháza, a hajdú-biharival Nyíregyháza és Tiszaújváros. Díjmentes február 1-jétől a dunaújvárosi és szekszárdi hidak használata. Az M8 autóút Pen- tele- és az M9 autópálya Szent László-hidat tartalmazó szakaszaira nem kell egyetlen matrica sem. Ingyenesen elérhető Budapest felől a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér is. Az M86 autóút szombathelyi és az M9 kaposvári szakaszai esetében a díjszedést a csatlakozó gyorsfogalmi kapcsolatok megépítéséig felfüggesztették. A feleslegessé váló e-matricák - például a meg is szűnő Vas megyei - március 15-éig a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatónál visszaválthatók. Az átmeneti rendelkezések értelmében azok az autósok, akik januárban jogosultság nélkül közlekedtek díjköteles szakaszokon, nemcsak a pótdíj alól mentesülnek, hanem az egyéb esetekben kötelező, 1470 forintos Szolgáltatási díjat sem kell megfizetniük, ha legkésőbb február végéig éves országos vagy megyei matricát vesznek. A nagycsaládosok és a mozgásukban korlátozottak számára utólagos kompenzációt biztosítanak. Áprilisig az érintettek D2 matricákat válthatnak. A négy vagy több gyermek után családi pótlékban részesülő vagy mozgáskorlátozott parkolási igazolvánnyal rendelkező autósok a D2 és Dl kategóriák díjai közti különbséget igényelhetik majd vissza a járási hivatalokban. ■MTI Meghaladta a 100 milliárd forintot, és ezzel csúcsot döntött tavaly a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága. A legnagyobb adósok továbbra is a kórházak, amelyek a beígért központi konszolidációra várnak, és már nem is törik magukat, hogy rendezzék tartozásaikat. A beszállítók helyzete egyre kilátástalanabb. Haiman Éva Míg az ezredfordulón alig több, mint 5,5 milliárd forint volt, tíz évvel később 28,3 milliárdra rúgott, tavaly pedig 101 milliárd forintot tett ki a költségvetési intézmények éves átlagos összadóssága. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint az év végére ugyan sikerült 98,2 milliárdra lefaragni a novemberi 107,9 milliárdos tartozásállományt, de ez döntően annak a 6,7 milliárdos támogatásnak volt köszönhető, amelyet a felsőoktatási intézmények kaptak adósságrendezésére a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alapból. A nagy egyetemeknél a külföldi hallgatóktól beérkezett tandíjak, illetve uniós fejlesztésben érdekelt intézményeknél egy-egy nagyobb támogatási összeg beérkezése enyhített az adósság- terhen. Az oktatási és egészségügyi intézmények államosítása, vezetőcseréje mellett a gazdálkodás ésszerűsítése és ezzel az adósságok csökkentése volt az egyik fő érv. Ehhez képest az óta, hogy az állam bekebelezte ezeket az intézményeket, nemhogy csökkent volna, de brutálisan nőtt a kórházak, iskolák asztalán tornyosuló számlák értéke. Mint maga az Államkincstár is megállapítja: a tartozásállományból 56,9 milliárd forint (az összes tartozás 57,9 százaléka) a 2012-2014 között a központi alrendszerbe átvett, önkormányzati, illetve nonprofit és egyéb gazdasági társaságként működő intézményeknél halmozódott fel. Nem mintha jpbb lenne a helyzet azoknál az intézményeknél, amelyek korábban is állami fenntartásúak voltak: a A legnagyobb adósok az egészségügyben* (milliárd forint) Honvédség Egészségügvi Központ 4,2 Péterfv Kórház és Baleseti Központ 3,6 Debreceni Egvetem 3,3 Szegedi Tudományegvetem 3,2 Pécsi Tudományegyetem 2,7 Semmelweis Egvetem 2,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház 2,4 Országos Kardiológiai Központ 2 Békés Megyei Pándv Kálmán Kórház 2 •KLINIKÁKKAL RENDELKEZŐ EGYETEMEKKEL EGYÜTT FORRÁS: MÁK kórházak adósságlistáját például 4,2 milliárdnyi kifizetetlen számlával toronymagasan a Honvédkórház vezeti, de az Országos Kardiológiai Intézet is majdnem 2 milliárdos adósságot halmozott fel, míg a Debreceni Egyetem tartozásállománya meghaladja a 3,3, a Szegedi Tudományegyetemé pedig megközelíti a 3,1 milliárd forintot - utóbbi felsőoktatási intézményeknél az adósság jó része a klinikáknál halmozódott fel. A Klik 4,7 milliárdos adóssággal indította az évet, és a NAV-nál is van majdnem 1,2 milliárdnyi lejárt számla. A teljes decemberi adósságállományból 91,1 milliárd forintra rúg a szállítókkal-szolgálta- tókkal szemben fennálló tartozás összege. A kórházak esetében - amelyek összesen 72,8 milliárd forintot nem fizettek meg időre a vásárolt termékek és szolgáltatások után - ennek átlagosan körülbelül a 20-25 százaléka a gyógyszerek, 30- 35 százaléka az orvostechnikai eszközök beszállítói felé fennálló tartozás, míg a fennmaradó összegért energia- és egyéb szolgáltatók állnak sorba. Az adósságok rendezése azonban egyelőre várat magára, sőt, mint az Orvostechnikai Szövetség (ŐSZ) főtitkára elmondta, amióta Zombor Gábor egészségügyi államtitkár ősszel bejelentette, hogy központosítják, majd a 60 milliárd forintos miniszter- elnökségi céltartalékból rendezik a kórházak adósságát, drasztikus mértékben romlott az egészségügyben a fizetési fegyelem. Rásky László tájékoztatása szerint abból a csaknem tízmilliárd forintból, amit év végén kaptak a kórházak, alig fordítottak valamit adósságcsökkentésre, inkább, miként az elvárás is volt feléjük, a várólisták csökkentésére költötték. Ezt a gyógyszer-nagykereskedői körökből származó információink is megerősítették. Miután a kórházi rendszer átalakításáról még csak most kezdődtek meg az egyeztetések, az adósságrendezés pedig csak ez után következhet, a kórházi beszállítók akár még hónapokig is várhatnak a pénzükre. Addigra azonban köny- nyen lehet, hogy a konszolidációra beígért 60 milliárdból legfeljebb a számlák felét tudják csak rendezni. Az ŐSZ főtitkára szerint mindezek miatt a kisebb cégek akár be is dőlhetnek, vagy kénytelenek jogi úton érvényt szerezni követeléseiknek. A multinacionális hátterű orvostechnikai beszállítóknál ez utóbbi szintén megtörténhet, de elérkezhet az a pillanat is, amikor csak akkor fognak szállítani, ha a kórházak előre fizetnek. Ragaszkodnak az életpályamodellhez KÜLÖNÖSEN MÉLTÁNYTALANNAK tartja a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete, hogy a korábbi ígéretek ellenére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói kimaradnak a közszolgálati életpálya-modellből, a szak- szervezet ezért Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult - közölte tegnap Holecz Gábor. A szakszervezet elnöke arra emlékeztetett, hogy a vonatkozó kormányhatározat egyértelműen és kötelezően rendelkezik arról, hogy a köz- szolgálati életpályamodellt a hivatásos jogviszonyban állókra meg kell alkotni. ■ MTI Építkezik az MNB alapította eszközkezelő MEGKEZDTE TEVÉKENYSÉGÉT a Magyar Nemzeti Bank tavaly ősszel alapított eszköz- kezelője. Kandrács Csaba, az igazgatóság elnöke elmondta: „jelenleg a cég szervezetének felállítása folyik, szakmai egyeztetések zajlanak, ahol azokat az elveket és módszertanokat határozzuk meg, amelyek alapján az év második felétől az eszközkezelő átveszi a rossz ingatlanhiteleket a bankoktól”. ■ MTI Átutalással is teljesíthető az illetékfizetés az idén már az ügyfél választásán múlik, hogy a köz- igazgatási hatósági eljárásban felmerülő illetéket hogyan fizeti meg, illetékbélyeggel vagy banki átutalással. Az átutalási bizonylat közlemény rovatában a felülvizsgálni kért hatósági döntés ügyszámát is fel kell tüntetni. ■ MTI Vizsgálhatják a horvát árfolyamrögzítést A horvát kormány döntése, amelynek értelmében rögzíti a frank árfolyamát 6,39 kunán, Ausztria kérésére az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága elé kerül megvitatásra - számolt be a horvát média vasárnap. Ausztria azt kéri az EU-tól, hogy állítsa le a horvát intézkedést, Boris Lalovac horvát pénzügyminiszter azonban úgy hiszi, ez nem fog megtörténni. ■ MTI Életbe lépett vasárnaptól a devizahitelek forintosítása ÁTVÁLTÁS Szigorúbb feltételhez kötötték az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket - Felmentés négy feltétellel Február 1-től hatályos a devizahitelek forintosítása, az átváltási árfolyamot a jogszabály a svájci frank esetében 256,47, az eu- rónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forinton határozta meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintegy 9 milliárd eurót biztosított nemzetközi tartalékából az elszámoláshoz és a forintosításhoz. A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, a költségre és a díjra is. A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak. A kamatfelár a hitelfelvételkor alkalmazott eredeti értékre változik visz- sza, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 1 százalék és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 4,5 százalékot, nem lakáscélúnál pedig a 6,5 százalékot. Az érintett adósok négy feltétellel kérhetnek felmentést a forintosítás alól. így tehetnek például azok, akiknek szerződése 2020 végéig lejár, illetve akiknél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot. Emellett azoknak sem kell fo- rintosítaniuk hitelüket, akiknek rendszeres jövedelmük van Február elsejétől érvényes a fair bankokról szóló törvény is a hitellel megegyező devizában, vagy akik a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató alapján jogosultak adott devizaalapú kölcsönt felvenni. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azzal számolt, hogy a több mint 400 ezer jelzálogalapú devizahiteles döntő többsége a forintosítás mellett dönt, így megszabadul a változó árfolyam kockázatától. Az MNB adatai alapján az ösz- szes devizaalapú lakossági jel- záloghitel értékének mintegy 35 százaléka jár le öt éven belül. Szintén vasárnap lépett hatályba a fair bankokról szóló törvény, amely szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást és a módosításra vonatkozó rendelkezéseket, a Kúria jogegységi döntésének megfelelően. A törvény rögzíti, hogy a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelkamat, a kamatfelár, a költség és a díj módosítható egyoldalúan. Egyéb feltétel egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható. Külön is rögzíteni kell a hitelező egyoldalú szerződés- módosítási jogát, és semmis az a szerződés, amely az egyoldalú módosítására vonatkozóan meghatározott követelményeknek nem felel meg. ■ MTI l 1
