Tolnai Népújság, 2015. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2015-02-01 / 5. szám

PANORAMA 3 2015. FEBRUAR 1., VASARNAP John Kerry jövő héten Ukrajnába utazik UKRAJNÁBA LÁTOGAT a JÖVŐ héten John Kerry amerikai külügyminiszter. Célja, hogy megerősítse a kijevi vezetést Washington támogatásáról az oroszbarát szeparatisták elleni harcban - közölte pén­teken a washingtoni külügy­minisztérium. A nőket is besorozzák Eszak-Koreában A NŐKRE is kiterjesztette a kö­telező sorkatonai szolgálatot Észak-Korea. Mivel az 1990- es évek éhínségei miatt mára nincs elég besorozható fiatal férfi az országban, januártól a nőknek is be kell vonulni. Szenzációs Szent Ferenc-életrajz került elő celanói tamás eddig isme­retlen Szent Ferenc-életrajzát fedezte fel Jacques Dalarun, a ferences rendtörténet ku­tatója. A kis kódexet, amely eredetileg egy magángyűjte­mény darabja volt, a párizsi Francia Nemzeti Könyvtár 60 ezer euróért - mintegy 18 millió forintért - vásárol­ta meg. Szibériai tigrist esznek a gazdag oroszok A kihalás szélén álló, védett szibériai tigris és távol-ke­leti leopárd húsát foglalták le egy gazdag ínyenceket kiszolgáló moszkvai ven­déglőben. Az állatok bun­dáját, fejét, és mintegy 50 kilogramm húsát foglalták le az éttermi konyhák ellen­őrzésekor az orosz főváros délnyugati részén. A rend­őrség elmondása szerint a tigrishúst potencianövelőnek tartják. A feketepiacon kilo­grammja mintegy 100 ezer rubelbe, azaz 390 ezer fo­rintba, a tigrisfej ennek több mint kétszeresébe kerül. Kitelepítenének Norvégiában egy imámot oslóból a norvégiai fjordok közé, egy kis faluba külde­ne a norvég kormány egy gyűlöletkeltő imámot. A férfi Irakban terrorszervezetet vezetett, de most a norvég alkotmányra hivatkozva fel­lebbezett a kitelepítés ellen. Halott ügyész, sötét titkok Argentína Irányított gyilkosság, vagy elnök elleni összeesküvés? Az argentinok az utcán fejezik ki véleményüket. A demonstrációkon az igazság kiderítését követelték Alberto Nisman halálának körülményeiről. Halva találták otthonában Alberto Nisman argentin ügyészt pár órával kongresz- szusi meghallgatása előtt. Nisman tíz éve vizsgálódott az 1994-ben elkövetett, 85 em­beréletet követelő merénylet ügyében és a hivatalos állás­pont szerint öngyilkos lett. De ebben senki nem hiszigazán. VR-összeállítás 1994-ben - két évvel az Izrael Buenos Aires-i nagykövetsége elleni, 29 halálos áldozatot kö­vetelő merénylet után - pokol­gép robbant az argentin főváros zsidó kulturális központjánál (AMIA). 85 ember meghalt, 300- an megsebesültek. Izrael és az argentin zsidó közösség kezdet­től úgy vélte, Irán tervelhette ki a támadást, amit aztán a libano­ni síita terrorszervezet, a Hez­bollah hajthatott végre. Sokáig nem történt előrelépés az ügy­ben, még Carlos Menem volt ar­gentin elnököt is megvádolták, hogy akadályozza az eljárást. 2003-ban került hatalomra Nestor Kirchner elnök - a mosta­ni elnök, Cristina Fernández de Kirchner 2007-ben elhunyt férje - aki „nemzeti szégyennek” ne­vezte, hogy senkit sem állítottak bíróság elé az AMIA elleni táma­dás ügyében, és 2004-ben többek között ezzel a vizsgálattal bízta meg az államügyésszé kinevezett Nismant. Nisman vizsgálatai is azt erősítették meg, hogy Irán állt a merénylet mögött, ezért nyolc iráni vezető, közöttük Ahmad Váhidi volt védelmi miniszter és Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt államfő kiadatását követelte. A Kirchner-kormányzat állítólag ezt az eljárást igyekezett szabo­tálni, legalább is Nisman azt ál­lította, olyan hangfelvételek ke­rültek a birtokába, amelyek arra utalnak, hogy Irán, kereskedelmi előnyök fejében megalkudott a kormányzattal. Azzal vádolta az elnököt és a külügyminisztert, hogy szavatolták volna az iráni tisztviselők büntetlenségét, Ar­gentína pedig búzát adhatott vol­na az országnak olajért cserébe. Az ügyésznek hétfőn kellett vol­na a parlamentben benyújtania a vádakat alátámasztó bizonyítéko­kat, ám vasárnap meghalt. Az argentin elnök - bár elő­ször öngyilkosságra utalva kom­mentálta a hírt - a titkosszolgá­latra mutogat. Szerinte Nismant szándékosan félrevezették, hogy nyilvánosan megvádolja őt, aztán pedig eltették láb alól, megint csak rá terelve a gyanút. Hozzátette: komoly problémát jelent, hogy a titkosszolgálatok lényegében ugyanabban a rend­szerben működnek, mint az 1983-ig hatalmon lévő katonai junta alatt, ezért törvényjavasla­tot nyújt be az 1946-ban alapított Sí lecserélésére egy új, Szövetsé­gi Hírszerző Ügynökségre (AF1). Az elnök állítja, semmilyen tit­kos megállapodást nem kötöttek Iránnal, és mindent tagad a kül­ügyminiszter is. Timerman azt mondta, hogy a vádaskodással próbálták destabilizálni a hely­zetet kilenc hónappal az elnök- választás előtt, amin Fernández egyébként már nem indulhat, mert lejár második ciklusa is. Az argentin közvélemény a kutatások szerint nem várja, hogy valaha is világos lesz, ki ölte meg Nismant, ahogy az ál­tala vizsgált támadás ügyében sem sikerült senkit bíróság elé állítani. A múlt héten utcára vonuló tüntetők „Elég volt, Cris­tina!”, „Én is Nisman vagyok, engem is megöltök?” táblákkal jelezték, kit tartanak felelős­nek. Mert ha meg nem is ölték, a hatóságoknak meg kellett vol­na védeniük az ügyészt bármi­lyen támadás ellen. Veszélyes ez a téma az újságírók számára is HORACIO Verbitzky argentin új­ságíró és emberi jogi aktivista szerint Nisman vádjai nem mind álltak meg, szerinte nem próbál­ta Fernández elnök és Timerman töröltetni az iráni tisztviselők elleni elfogatóparancsot. „Nem fogok találgatni, mert nem tu­dom, ki ölte meg őt, de igen, le­hetnek »sötét erők« ebben az or­szágban a háttérben” - mondta ugyanakkor a BBC-nek, olyan befolyásos, a titkosszolgálatok­ban és a kormányzati intézmé­nyekben helyet foglaló szereplők­re utalva, akik már évtizedek óta befolyással bírnak. A helyzetet jellemzi az is, hogy a Nisman haláláról először be­számoló argentin-izraeli újság­író, Damian Pachter Izraelbe menekült, mert állítólag életve­szélyesfenyegetéseket kapott. Titkosügynökök is követték, a feltört Twitterére pedig a nevé­ben raktak ki hamis üzeneteket. JEGYZET Tánciskola indulhat a pávatánc. Hétfőn Angela Merkel, február köze­pén pedig Vlagyimir Putyin szolgáltatja a talpalávalót. Előbbitől várható némi korre- petíció az uniós lépésszabá­lyokról, utóbbi pedig majd jól beszambázik a gázszámlával. A diszkóklubban szól már a zene, továbbá a rock and roll az nem egy tánc, ugyebár. de kicsit hagyjuk az aktu- álpolitika tánciskoláinak tört ütemeit és a folyamatos mozgásra fókuszáljunk, ak­kor érezzük meg a ritmust a maga összetettségében. Adott ugye egy nyitott kis kelet-közép-európai gazda­ság, amely pár évtizede még pontosan annyira függött a szovjetektől, mint manapság a németektől. Ám hiába száll­tunk ki a Ladából és jutottuk el a (propaganda szerint most éppen szenzációs) ma­gyar GDP javát adó Audi és/ vagy Mercedes gyártósoráig, lélekben és testben újra meg­indultunk a keleti fény/éj (a megfelelő szó aláhúzandó) fe­lé. Ahogy a nemzet kormány­fője felülbírálta korábbi állás­pontját, úgy hasított belénk a felismerés: „a magyar egy félázsiai származék”. Csak hogy tudjuk, hol a helyünk. mert ugye ennek jegyében nem leszünk nyugati gyar­mat, Brüsszel nekünk csak ne diktáljon: hozd a pénzt és kuss. A hatalmi ágak függet­lenségét, a magántulajdon szentségét, a médiát, a civile­ket meg az oligarchacseréket majd mi szabályozzuk és azzal a diktatúrával bújunk össze egy lassú tánc erejéig, amelyikkel csak akarunk. Rezsicsökkentés, államosí­tás, központosítás: ez az, ami zene füleinknek. Meg egyéb­ként is, már megálmodtuk orosz testvéreinkkel a szebb jövőt: vigyázó szemetek Paksra vessétek! na, ebben a süvítő keleti szélben indul most a buli, kezdődhet a pávatánc. Előbb Merkel asszony ritmusát kel­lene felvenni, pedig a kalin- ka maiinkát jobban érezzük jelenleg, mint a polkát. Csak el ne tévesszük az ütemet! Pánikot keltett a média által beharangozott tengerentúli hóvihar tél „Amerikaiak vagyunk, szükségünk van közös ellenségre” - mondta a Philadelphiában élő, magyar származású írónő A hét elején hat amerikai állam­ban hirdettek szükségállapotot a téli vihar miatt, amely hétfő este érte el az Egyesült Államo­kat. Bár kétségkívül megnehe­zítette az ország északkeleti területein az emberek életét a mostoha időjárás, a természe­ti csapás messze nem okozott akkora és olyan hosszú ideig tartó fennakadást, mint vár­ták. Igaz, a hóvihar azért így sem volt lebecsülendő: az erős szél miatt legtöbbet szenvedett Massachusetts állam területén Lunenburgnél, Hudsonnál és Auburnnél több mint 91, Wor- chesternél 88, a bostoni Logan repülőtérnél pedig 62 centimé­teres hóvastagságot mértek. A hatóságok két halálesetet hoztak összefüggésbe a vihar­ral: hétfőn New York város kö­zelében halt meg egy szánkózó tinédzser, aki lámpaoszlopnak ütközött, kedden pedig Con­necticutban szívrohamot ka­pott egy 80 éves, havat lapáto­ló férfi. „Igen, valóban behavazód- tunk, a térségben Boston kapta a legtöbbet, nálunk, Philadelp­hiában jóval kevesebb esett” - mondta el a Vasárnap Reggel­nek egy ott élő magyar szárma­zású amerikai írónő, producer. A magyar gyökereiről és az Új­világ teljesen más társadalmi viszonyairól korábban Ameri­can Goulash címmel nagy si­kerű könyvet is író Stephanie Yuhas a havazás kapcsán la­punknak kifejtette: ez az eset is sokat elárul az amerikaiak gondolkodásmódjáról. „A hírek szenzációéhesek voltak, ezért mindenki pánikolt. Nálunk, Philadelphiában messze nem volt olyan rossz a helyzet, mint máshol, mégis bezárták az is­kolákat, a lakosság pedig meg­rohamozta a boltokat. A vásár­lók szinte lerabolták a készlete­ket, a hét közepén nem lehetett kapni az útszóráshoz használt sót, és elfogyott a kenyér, a tej és a tojás is” - számolt be az amerikai viszonyok között rit­kán előforduló kereskedelmi zavarokról Stephanie Yuhas. Hozzátette: egy héttel koráb­ban sokkal hidegebb volt, ám mivel nem havazott, a média nem is foglalkozott vele. Az írónő hozzátette: a most érintett térségtől északabbra, Chicago és Michigan állam környékén élők csak nevetnek a hóvihar okozta pánikon. „Ott hóvihar esetén néha reggelre a bejárati ajtót sem tudják ki­nyitni az emberek, annyira be­temeti a házakat a. hó” - fogal­mazott. Stephanie Yuhas sze­rint ugyanakkor a médiapánik sokat elárul az amerikai társa­dalom egy kohéziós erejéről is: „amerikaiak vagyunk, szüksé­günk van egy közös ellenségre. Most a hó volt az.” ■ B. L Valósággal kiürítették a boltokat Egymillió boldog tanuló A KÖZELGŐ, a média által tör­ténelmiként beharangozott hóvihar hatására az északkeleti országrészben először több mint 7700 repülőjárat törlését jelen­tették be, azzal, hogy sok közü­lük nem is fog felszállni szerdá­ig. Később, mikor kiderült, hogy a vihar nem olyan pusztító, mint várták, ez a szám 4500-ra csök­kent. New Yorkban, Bostonban, New Jerseyben így sem jártak a vonatok és a buszok. Bár szá­mos sport- és egyéb rendezvény is elmaradt, csaknem egymillió diák örülhetett annak, hogy a különleges helyzetre való tekin­tettel az iskolák zárva voltak. V 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom