Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-12-07 / 47. szám
2014. DECEMBER 7., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJARO 13 Ónodi Eszter a díva családanya szerepében swing Fazekas Csaba zenés vígjátékában a Katona József Színház színésznője énektudását is megvillantja A színésznő élvezte a táncos-zenés számokat és az improvizációkat is Ónodi Eszter filmben és a színpadon is sikeres A napokban került a mozikba Fazekas Csaba új filmje: a Swing. A női útkeresés titkait fürkésző történetben Ónodi Eszter karaktere Kati, a gyerekét egyedül nevelő anya, aki énekesnői karrierről álmodik. Munkatársainktól- Hogyan került a filmbe?- Nekem ez már a második munkám Fazekas Csaba rendezővel. Első filmünk a Boldog születésnapot! című vígjáték volt, amit nagyon szerettem. Már évekkel ezelőtt beszélt arról, hogy énekesnőkről szeretne filmet forgatni, és Csaba a kezdetektől fogva gondolt rám, mint az egyik főszereplőre. Amikor konkretizálódott a felkérés, nagy örömmel és nagy elvárásokkal álltam elébe.- Az Ön karaktere az élet által már megcibált, gyerekét egyedül nevelő, negyven felé közelítő Kati, aki úgy érzi, kell hogy legyen egy utolsó esélye még az énekeskarrier terén, miközben anyai felelőssége is nyomasztja. Mit gondol róla, hogyan viszonyul saját karakteréhez?- Létező probléma az anyaság vagy karrier kérdése, jól ismerem a saját életemből. Nem könnyű helyzet és komoly kihívások elé állít. Kilencéves iskolás a fiam, ezért teljes mértékben átérzem, mert az én életemben is sokszor mérlegelni kell a család és a gyerek érdekében. Ezeket a harcokat nap mint nap megvívom ugyanúgy, mint bárki más. Katival ellentétben ugyan nem kellett a karrieremet feladni, de többször előfordult már, hogy vissza kellett mondanom munkát. A gyerekszülés előtt egész másképp álltam hozzá, ha nem kaptam meg valamit, ma viszont már úgy tekintem ezeket a kudarcokat, hogy legalább többet tudok a fiammal lenni.- Milyen volt a közös munka a másik két dívával, Csákányi Eszterrel és Törőcsik Franciskával?- Eszterrel már dolgoztunk együtt színházban. Vele olyan a viszonyunk, hogy ha néha találkozunk, ott folytatjuk, ahol előzőleg abbahagytuk. Órákon át beszélgetünk. Nagyon hasonló a színházi neveltetésünk, a humorunk, kölcsönösen bírjuk egymásét. Franciskával nem ismertük még egymást, de hamar felvette a tempót. Ami a filmbeli szerepeinket illeti, mindenki a saját karakterén belül próbált kibontakozni. Sokat improvizáltunk. A három díva első fellépése borzalmasan sül el, ízléstelenül is néznek ki, és amikor összevesznek az autóban, Papp Miki, a menedzserük félreáll a szántóföldön és leteremti őket. Ebben a jelenetsorban, az első koncert kielemzésében például sok improvizáció volt. Csaba nyitottan állt hozzá, és ha volt saját szövegvariáció, nem ragaszkodott a forgatókönyvhöz.- Hogyan jöttek ki a filmbeli kisfiát alakító Bezerédi Bende- gúzzal?- Nem is olyan kisfiú már! Bendegúz Bezerédi Zoltán színész fia, és a Katonában több darabban is szerepelt már. Érdekes, mi ott nem is találkoztunk korábban, pedig ott játszom. Profi módon viselkedett végig, nem éreztem, hogy amatőr lenne. Élvezte a filmezést, szószátyár kisfiú, úgyhogy nem kellett kibontogatni a zárkózottság falából. Édesapja is sokszor ott volt a forgatáson.- És a szerelmi szál a Papp Mikit alakító Mészáros Bélával?- Béla is régi bútordarab, ezer éve ismerjük egymást á Katonából. Félszavakból megértjük egymást, sokat játszottunk együtt. Szerelmi viszonyban nem voltunk még soha, ez új színként került a palettára. Ha belegondolok, Franciskán kívül nincs olyan szereplő, akivel ne hozott 1991-ben érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban. 1995-ben angol bölcsészdiplomát szerzett majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt Zsámbéki Gábor osztályába. 1998-tól a Katona József Színház tagja. 2013-ban Monte-Carlóban elnyerte az Arany Nimfa díjat legjobb női főszereplőként az Aglaja című filmben nyújtott alakításáért. volna össze már a sors: Törőcsik Marival, Kulka Jánossal, mindenkivel nagyon jó közös munkáim voltak. Nagyon jó volt a stábunk, a forgatás után is együtt maradtunk még egy kicsit.- A forgatás mely jelenetei voltak a legemlékezetesebbek az Ön számára? Miért?- A melegbárban felvett jeleneteknek nagyon erős hangulata lett. De talán nem is a művészek, a hely miatt volt ez a legmaradandóbb, hanem mert itt vettük fel az első nagy zenés számot, a boogie- woogie-t. Ez nagy kihívást jelentett mindannyiunk számára... Kétségbeesett küzdelmet folytattunk ugyanis, hogy a nehéz angol szövegeket helyesen ejtsük, és mivel a forgatás pillanatában még nem volt eredeti hanganyag, kon- zervre tátogtunk. Sok gyors beszédű számról volt szó angolul és olaszul is, amit nem lehetett elkamuzni. Sokszor fel kellett venni a számokat, például playbackhiba miatt. Ehhez jött még a szokatlan és magyar filmben eddig nem igazán látott koreográfia, amit nem lehetett leizzadva előadni, hanem élvezettel, átadással. Ezek a napok összefolytak. Zenés filmben még így nem vettem részt, ebben a filmben ez volt a plusz. Elismerés a legjobbaknak prímák Tizenegyen vehették át a Prima Primissima díjakat A sajtókategóriában a Prima Primissima díjat az On the Spot készítői, Cseke Eszter és S. Takács András vehette át Tizenkettedik alkalommal vehették át a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten. A magyar irodalom kategóriában Turczi István költőnek, írónak, a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Sárosi Bálint népzene- kutatónak, a magyar zeneművészet kategóriában pedig Sztevanovity Dusán dalszövegírónak, zenésznek ítélték oda a díjat. A képzőművészet kategóriában Konok Tamás festő- és szobrászművész, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó lett Prima Primissima díjas. A magyar építészet kategóriában Pálfy Sándor építész, a magyar tudomány kategóriában Barabási Albert László fizikus, a magyar sajtó kategóriában az On the Spot - Cseke Eszter és S. Takács András do- kumentumfilm-sorozata -, a magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Csomós Mari színművész kapta az elismerést. A közönségdíjat a Jászság Népi Együttes kapta. A közönség által kiválasztott közönségdíjas továbbra is az alapító Demján Sándor felajánlásából részesül jutalomban. Demján Sándortól az elmúlt évtől Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója vette át a kuratórium elnökségét. Betegsége miatt, Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott köszöntőt helyette. Arról beszélt: „ünnepről” jött, és „egy nagy ünnepre” érkezett. Beszámolója szerint az 1989 februárjában megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója ugyanis Barcelonában a 25 évvel ezelőtti eseményekre emlékező rendezvényen képviselhette Magyarországot, és idézhette meg a magyar nemzet akkori vezetőinek lépéseit, akik 25 évvel ezelőtt „bátor, előremutató, életet jelentő” döntéseket hoztak. A Prima díjasok 5 millió forint, a Prima Primissimák 15 millió forint jutalomban részesülnek, a közönségdíj értéke szintén 15 millió forint. EGY (EMLÉK)ÉRMÉNEKTÖBB OLDALA VAN, DE LEGALÁBB HÁROM Mindennapi fizetőeszközünk - a forint - lehet műtárgy is. Az emlékérmék kulturális örökségünk részeként olyan hivatalos fizetőeszközök, amelyek különleges tárgyak: egyszerre értékálló befektetések, történelmi-kulturális emlékek, művészeti alkotások és - nem utolsósorban - személyes emlékek hordozói is. A forgalmi érmék „megjelölése", a szokásostól eltérő érmeképpel készítése igen kiterjedt gyakorlat az euróövezeti országokban is - általában évente egy-két alkalommal bocsátanak ilyeneket ki az eurózóna országai 2 eurós címletben - és az adott esztendő fontos - nemzeti vagy nemzetközi jelentőségű kulturális eseményeihez, évfordulóihoz kapcsolódnak. Emellett nagyobb címletű, általában nemesfémből készülő emlékérmékkel is találkozhatunk az eurós címletű érmék között. Az érmék emlékezetőrző szerepére már az ókorban is alapoztak, az uralkodók például szívesen örökítették meg hódításaikat érmén is (Isd. Lucius Verus császárt, Kr. u. II. század). Az emlékérme-kibocsátás a fejlett világban a XX. század második felében vált elterjedné. A forgalmi érmékkel ellentétben az emlékpénzekkel - bár törvényes fizetőeszközök - nem találkozunk a mindennapi készpénzes tranzakcióinkban, hiszen készpénzforgalomba nem kerülnek. Ugyanakkor jelentős szerepet játszanak a megemlékezésben és figyelemfelkeltésben, az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményei, évfordulói kapcsán. Az emlékérmék ugyanakkor értékálló befektetési eszközök, hiszen nemesfémtartalmuk, művészi értékük, ritkaságuk miatt szép hozamot nyújthatnak a tulajdonosnak, miközben névértékűk révén - hiszen törvényes fizetőeszközök - egyfajta tőkegaranciával is szolgálnak. r rmekibocsátás Magyarországon A magyar emlékérme-kibocsátás szervesen kapcsolódik a magyar pénzkibocsátáshoz, amely egyidős a magyar államisággal. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmék kibocsátásával járul hozzá a nemzeti emlékezet ápolásához, fenntartásához jelentős történeti személyiségeinkhez, eseményeinkhez kapcsolódó évfordulók alkalmából. Ezzel az emlékérmék kulturális-történeti örökségünk szerves, kézzelfogható részévé válnak. Az érmeképeket minden esetben neves művészek tervezik, őket pályázat keretében kérik fel a munkára. Az érmék színvonalát, minőségét mutatja, hogy a magyar érmék sorozatban nyerték a nemzetközi elismeréseket: az elmúlt időszakban öt egymást követő évben magyar emlékpénz nyerte el A világ legszebb érméje versengés közönségdíj-kategóriáját. Hazai pénzérméinket a több száz éves hagyományokra támaszkodó Magyar Pénzverő Zrt. állítja elő: itt készülnek forgalmi és emlékérméink egyaránt. „Az év leginnovatívabb érméje”: „Az év legszebb történelmi érméje”: Szent István „Az év legszebb ezüst emlékpénze’: A Világ 50 lek névértékű ezüst emlékpénzérme halálának 950. évfordulójára kibocsátott 500 Ft Vadvédelmi Alap alapításának 25. évfordulója alkalnévértékű ezüst emlékpénzérme mából vert 500 Ft névértékű ezüst emlékpénzérme Érme-legek A legnagyobb névértékű érme: a 2010-ben kibocsátott, Szent István intelmei elnevezésű arany emlékérme, a névértéke 500 000 Ft, súlya 62,8 g (18 dukát), átmérője 46 mm. A legnagyobb súlyú érmék: az 1966-ban, Zrínyi Miklós halálának 400. évfordulója, az 1967-ben Kodály Zoltán születésének 85. évfordulója, illetve az 1968-as, Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulója alkalmából kibocsátott arany emlékérmék, súlyuk egyenként 84,1 gramm. A legnagyobb értéket képviselő érme: az 1966-ban kibocsátott Zrínyi 1000 Ft-os, ennek aktuális értéke jelenleg 10 500 euro körül van. További érdekesség, hogy ez az érme készült eddig a legalacsonyabb példányszámban: mindössze 330-at vertek belőle.
