Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-03 / 281. szám

2014. DECEMBER 3., SZERDA GAZDASAG 5 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. december 1.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2015. márc. 52000 Malmi búza index 2015. márc. 52 000 Takarmánybúza 2015. márc. 45000 Takarmánykukorica 2015. márc. 40500 Takarmánykukoricalndex 2015. márc. 40500 Takarmányárpa 2015. márc. 45 000 Olajnapraforgó 2015. márc. 103 500 Olajnapraforgó index 2015. márc. 103 500 Repce 2015. márc. 101000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. december 2.) □ €/Ft 307,37 1,17 Ft □ $/Ft 247,98 2,82 Ft * CHF/Ft 255,12 0,76 Ft €/$ 1,2395-0,0087 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. december 2.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 297,09 315,47 CIBBank 294,13 318,65 Citibank 293,97 318,93 Erste Bank 297,75 314,91 FHB Bank 297,37 315,13 K&H Bank. 297,79 314,95 MKB Bank 296,66 315,64 OTP Bank 297,92 315,08 Raiffeisen Bank 297,72 316,14 Az akciókra is ráhajtanak a fogyasztóvédők A fogyasztóvédők megkezdték í a karácsonyi szezonhoz kötő­dő ellenőrzéseket - jelentette be Koszorús László, a Nem­zeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár kedden, sajtótájékoztatón, Bu­dapesten. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: fontos a vásár­lók biztonságának garantálása, a szabályokat megszegők ki­szűrése. Fülöp Zsuzsanna, a Nemze­ti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője elmondta, hogy a karácsonyi országos ellenőrzésen kiemelten nézik az árfeltüntetést, az akciók ér­vényesítését, a vásárlói tájékoz­tatást és a termékbiztonságot. ■ MTI Fordított áfa kérdőjelekkel változás Még nem érkezett meg Brüsszelbe a kormány kérése Déli Áramlat: „tudomásul vette” az Európai Unió az orosz döntést A munkaerő-kölcsönzők száma (2013) Közép-Magyarország Arányuk Budapest:453 44,8% X Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl ■■■90 Dél-Dunántúi ■ 35 Észak-Magyarország 171 Észak-Alföld Dél-Alföld VG-GRAFIKA FORRÁS: NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Akár 30-40 milliárd forin­tos pluszbevételt is hozhat a költségvetésnek, és a szek­tort is megtisztíthatja a fik­tív vállalkozásoktól, hogy a jövő évtől fordított áfát kell alkalmazni a munkaerő-köl­csönzőknél és az iskolaszö­vetkezeteknél is. Persze csak ha az Európai Bizottság jóvá­hagyja ezt. Haiman Éva Nem érkezett az Európai Bizott­ság felé kérés arra, hogy a fordí­tott áfa rendszerét kiterjessze az állam a munkaerő-kölcsönzők­re is - értesült lapunk. A lépés brüsszeli jóváhagyást igényel, ezt korábban Magyarország a gabonák és olajos magvak ke­reskedelmében megkapta, a kormány többi kérését azonban elutasították. A fordított áfa kiterjesztésé­ről szóló javaslatot az adótör­vényekkel együtt fogadta el az Országgyűlés november 18-án, a Nemzetgazdasági Minisztéri­um akkor lapunknak azt jelez­te: a kérelem benyújtása „már folyamatban van”. Pedig a szektor tisztulásához az áfafizetés változtatása nagy­ban hozzájárulhat. Kormányza­ti számítások szerint akár 30-35 milliárd forintos plusz bevételt is hozhat az áfaelkerülési kiska­puk bezárása miatt. A Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség (MMOSZ) ennél is optimistább: Dénes Rajmund szerint a szek­tor megtisztulásával ez az ösz- szeg akár a 40-45 milliárd fo­rintot is elérheti. A munkaerő-kölcsönzőkön keresztül évente nagyjából 100 ezren, a diákmunka-szövetke­zeteknél 130 ezren vállalnak munkát az MMOSZ felmérése szerint. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal adatai azt mutatják, hogy a nyilvántartott munka­erő-kölcsönzők száma tavaly országos szinten meghaladta az ezret. A szövetség azonban úgy véli, ezeknek legalább az egy- harmada legalább nem működő, fiktív vállalkozás, legalábbis er­re enged következtetni, hogy a néhány évvel ezelőtti tagtobor­zás során számos cégnek nem hogy internetes honlapja nem A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS, ez a Magyarországon hivata­losan 2001-jétől létező atipi­kus foglalkoztatási forma különösen kedvelt a kékgal­léros munkakörökben: az MMOSZ szerint az összes kölcsönzött dolgozók majd­nem 70 százaléka betanított vagy szakmunkás. A fenn­volt, de még vezetékes telefon­számot sem sikerült kideríteni - közölte Dénes Rajmund. A munkaerő-kölcsönzők szá­ma az utóbbi két évbén nőtt meg ugrásszerűen, miután egy törvényi változás 2012-ben lehe­tővé tette e cégek bevonását az őrzés-védés területén is. A közül a cégek közül többnek azonban kizárólag a „bevételoptimalizá­lás” volt a célja, nemhiába vég­zett a NAV 2012-ben 213, 2013- ban 375, idén pedig november végéig 447 ellenőrzést végzett körükben. Ezek 86, 89, illetve 88 százalékában állapítottak meg valamilyen szabálytalan­ságot. A megállapított adókülön­bözet, illetve a bírságok összege egyre nagyobb: 2012-ben ösz- szesen mintegy 4,2013-ban 6,5, idén eddig már több mint 8,6 milliárd forintra rúgott. Mint Ottó Csaba, a veszprémi székhelyű Man at Work ügy­maradd több mint 30 száza­lékfőként a service és call centerekben dolgozik. Ám felsőfokú végzettségű és ma­gasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglal­koztatási formát. különösen n gyártás, a ke­reskedelem, a logisztika és a pénzügy területén. vezetője hangsúlyozza: a mun­kaerőt kölcsönző cégeknek is komoly felelősségük van az át­látható piaci működésben. Min­denkinek tisztában kell lennie | azzal, hogy a munkaerő-köl- j csönzőn keresztül legálisan nem lehet olcsóbb a foglalkoz­tatás. Az esetleges fekete fog­lalkoztatás negatív munkaügyi ! és adózási következményei pe­dig a kölcsönvevőt is terhelik - | hívta fel a figyelmet lapunkban [ már korábban Hoffmann Gábor Csaba, az EU-csoport munkajo­gi és HR-vezetője. Az MMOSZ mellett a Sze­mélyzeti Tanácsadók Magyar- országi Szövetsége, az Iskola- | szövetkezetek Országos Szövet- | sége, valamint a Magyarországi | Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége is üdvözli a fordított áfa bevezeté­sét. Meggyőződésük ugyanis, hogy az a tisztességes piaci sze­replők számára lehetővé teszi, hogy ne kerüljenek kedvezőtle­nebb versenyhelyzetbe a mun­kaerő-kölcsönzői piacon jelenlé- J vő ügyeskedőkkel szemben. Az [ érdekképviseletek a minimális szolgáltatási díj bevezetését is javasolták ebben az ágazatban a közvetített munkaerő létbiz­tonságának és a piaci szereplők tisztességes működési feltételei­nek biztosítása érdekében, erről : azonban egyelőre még nem szü­letett döntés. Kvalifikált munkaerőt is kölcsönöznek csak taktika? Brüsszel tudo­másul vette az orosz döntést a Magyarországon is átfutó Déli Áramlat gázvezeték ejtéséről, de kitart amellett, hogy a gáz­hálózat építése összhangba kell, hogy álljon az uniós törvé­nyekkel, máskülönben a dolog rést üthet az energiabiztonsá­gon - szögezte le az Európai Bizottság szóvivője. Ezt meg­előzően a bizottság energiaügyi alelnöke jelezte, a történtek ellenére megtartják december 9-én a projektben érintett álla­mok és az Európai Bizottság so­ron következő megbeszélését. A cél továbbra is az, miként lehet összhangba hozni a tag­államok - Déli Áramlat meg­valósítását célzó - kétoldalú megállapodásait Moszkvával, az energiapiaci szabályozás harmadik csomagjának elvá­rásaival. Ami alapfeltételnek tekinti, hogy EU-piacon történő értékesítésnél a hálózatüzemel­tető és az energiaszolgáltató külön kézben legyen (ezt az orosz Gazprom nem teljesíti). Az Európai Bizottság éppen erre hivatkozva érte el, hogy Bulgária felfüggessze a Déli Áramlat előkészületeit, amelyre hivatkozva hétfőn Putyin orosz elnök a teljes projekt ejtését, (törökországi elosztással új pá­lyára helyezését) bejelentette - törökországi látogatásán. «MW Nem érinti az MVM terveit AZ ÉPÍTÉS leállítása nem érinti az MVM csoport hosszú távú elképzeléseit -fejtette ki az MVM stratégiai igazgatója egy tegnapi konferencián. Harmati György elmondta: a Déli Áram­latsegítette volna a hazai gáz­tározók kihasználását. Példa­ként megemlítette, hogy az orosz Gazprom most is tárol gázt Ma­gyarországon. A másik, az AG- RI gázprojektről elmondta, hogy a megvalósíthatósági tanul­mányt a héten mutatják be Bu­karestben, majd az érintett négy országnak (Azerbajdzsán, Grú­zia, Románia, Magyarország) dönteni kell róla. Magyarország esetében kérdés lehet, hogy a lehetőség kihasználásához szükséges-e beruháznia, vagy képes-e csak kereskedelmi esz­közökkel hozzáférni ehhez az alternatívához. «MW Nyugdíjkassza: rendszeres befizetésre ösztönöznék a tagokat magánpénztárak Ha nem lesz elég vagyon, jön a végelszámolás - Átléphet az ügyfél másik pénztárba, de nem önkéntesbe A kormány célja, hogy kiszűrje a fiktív magánnyugdíjpénztá­rakat és a tagokat rendszeres befizetésre ösztönözze - han­goztatta tegnap a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára az Országgyűlésben. Tállai And­rás szerint a magánkasszák egy része fiktív, „a nyugdíjbiz­tonság hamis illúzióját keltik, miközben pénzügyileg teljesen bizonytalan lábakon állnak”, több pénztárban csak a tagok töredéke fizet rendszeresen tagdíjat. Beavatkozás nélkül a pénztárak összeomlanának, a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénz­tárak felélik a vagyonukat. Az MSZP-s Burány Sándor meggyőződése, hogy a kor­mány azokat zsarolja, akiknek van még megtakarításuk, „a megvédés szó, azóta a rablás szinonimája” és máig nem le­het tudni, hogy mi történt a ko­rábban elvett pénzekkel. A jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat, különben végelszámo­lással történő megszüntetést írhatnak elő. Ekkor a tagoknak lehetőségük nyílik átlépni más pénztárba, vagy visszalépni a tb-be. A szabályozás az önkén­tes nyugdíjpénztári ágat nem érinti. A pénztárak működé­sére a tagdíj 2,5 százalékát Mindenki úgy vette, átléphet önkéntes kasszába. Az NGM nemet mondott fordíthatják, a vagyonkezelési költségeket maximálisan 0,4 százalékban határozzák meg. A magánnyugdíjpénztárak örömmel reagáltak arra a hír­re, hogy a végelszámolással fenyegetett kasszák tagjai ön­kéntes nyugdíjpénztárba is átvihetik a megtakarításukat. Az NGM erre azt nyilatkozta: ezt nem engedik meg, mert az önkéntes pénztárakból köny- nyebben és korábban ki lehet­ne venni a pénzt, így nem telje­sülne a kötelező járadékosítás a nyugdíjkorhatár elérésekor. „Akár adójogi szabályokat is módosítani kell, hogy ösztönöz­zék a nyugdíjasok munkavál­lalását” - hangoztatta tegnap a fideszes Túszon Bence. Sze­rinte olyan rendszert kellene kidolgozni, amelyben a nyugdí­jasoknak érdemes lesz főleg a hiányszakmákban dolgozniuk. nyugdíjminimum Az Emmi előterjesztése alapján jövőre sem emelnék az összeget. A jelenlegi 70 ezerről 75 ezer forintra eme­lik azt az összeghatárt, aminél ha valaki kevesebből él, kérvény­ben igényelhet plusztámogatást, egyszeri segélyt, kivételes nyug­díjemelést. így átlag 32 százalék­kal, 95 ezer főre bővül a jogosul­tak köre. A segély összege mini­mum 15 ezer forint, maximum az öregségi teljes nyugdíj legki­sebb összegének másfélszerese (jelenleg 42750 forint), bÉ. S. Magán-nyugdíjpénztári portfoliók alakulása (milliárd forint) 3200 2400 \ 800 1 2011. jan. 1.-2014. szept. 30. VG-GRAFIKA FORRÁS: MNI f

Next

/
Oldalképek
Tartalom