Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-03 / 281. szám
2014. DECEMBER 3., SZERDA Simon Gábor februári kihallgatásakor ideiglenesen zárolták bécsi bankszámláját, közélte az ügyészség. Ehhez jogsegély kérelem kellett. A bíróság szeptember 10-én rendelte el a végleges zár alá vételt, a határozat november 17-én a másodfokú döntéssel lett jogerős. Több fideszes politikus firtatta, az MSZP volt elnökhelyettese hogy fizetett 128 milliós adóhátralékot - talán nem zárolták a számláját? Az önkormányzatokra zúdul a segélyezés parlament A TÖOSZ szerint nem maradhatnak a települések magukra a szociális feszültségek kezelésében Jövőre már a települések feladata lesz a szociális támogatások biztosítása, azok a települések kaphatnak állami segítséget ebben, amelyeknek nincs elegendő saját bevétele. Éber Sándor „Az állam által biztosított támogatási formákon túl az emberek szociális támogatása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz” - hangoztatta tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitva. Tállai András elmondta, azok az önkormányzatok, amelyeknek nem megfelelő az „adóerő-képességük”, központi költségvetési forráshoz jutnak. A kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik. Tállai a rászorulók támogatási rendszerének megújítását igazságosabbnak, át- láthatóbbnak nevezte, amely „elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek”. Az Emmi illetékes államtitkára azt mondta, 34 milliárd forint fog a települések rendelkezésére állni a segélyezések kapcsán, és bevételeik alapján differenciáltan kapják meg a forrásokat. Czibere Károly államtitkár szerint 261 település, zömmel város nem részesül ebből a támogatásból adóerő-képessége miatt (32 ezer forint/fő/ év iparűzési adóbevétel felett). A jövedelemkompenzáló támogatásokat járási szintre emelik, az önkormányzatoknál pedig a kiadáskompenzáló támogatások maradnak, és alakulnak át települési támogatássá. „Semmiképpen nem támogatható, hogy a szociális feszültségek és problémák kezelésében Plusz 15 milliárd kiadás az országgyűlés véglegesítette a költségvetési bizottság javaslatait: az idei büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal nőhet. A többletekhez szükséges forrást az országvédelmi alap előirányzatának 47,7 milliárdos csökkentésével teremtik meg, az alap így fennmaradó 52 milliárdos összege is képes biztosítani a 2,9 százalékos uniós módszer szerinti hiánycél teljesülését. A pluszkiadások közül az állam ellenérték nélkül átvállalja a MÁV által még 2011-ben kibocsátott 35 milliárdos tőkeösszegű kötvény tartozását és járulékait. Megemelték azEximbank tőkéjét 20 milliárddal, 10 milliárdot különítettek elazMVM Paks II. Atomerőmű FejlesztőZrt. állami megvásárlására. az önkormányzatok megfelelő mértékű állami támogatás nélkül maradjanak” - nyilatkozta lapunknak az érdekvédő TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint ez a kérdés nem oldható meg azokon a településeken sem, ahol van érdemi saját bevétel. De azokon a helyeken, ahol amúgy sincsen saját bevétel, csak a konfliktus további mélyítését eredményezné, ha az állam látványosan kivonulna egyes szociális támogatások mögül. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem kezdeményezett szakmai egyeztetéseket. „A segélyezési rendszer döntő részét eddig is az önkormányzatok működtették, így megnézhették eddig is, hogy ki az, aki valóban rászorult” - mondta a T. Házban Gőgös Zoltán. Az MSZP-s honatya szerint a módosabb önkormányzatoknak ki kell gazdálkodniuk a segélyekre fordított összegeket, míg „a nem elég adóerővel” rendelkező településeknek pályázniuk kell, így egy újabb mutyinak ágyaznak meg. A jobbikos Hegedűs Lórántné szerűit a rendszer átalakítása 600 ezer embert érint. Párttársa, Vágó Sebestyén szerint egyes emberek, akik valóban szociális ellátásra szorulnak a mindennapi létfenntartáshoz, elesnek bizonyos juttatásoktól. Úgy vélte, hogy például Borsod vagy Szabolcs megyében lázadások lesznek egyes településeken. HIRDETÉS Megjelent VARGA GÁBOR hatóanyag-kutató könyve: RÁK, DIABÉTESZ ÉS MÁS BETEGSÉGEK Könyvében Varga Gábor feltárja, hogyan kezdett el gyógygombákkal foglalkozni. Az apigenin és a gyógygombakivonatok kutatása és alkalmazása új perspektívákat nyitottak az egészségmegőrzésben. A kötetben állapotjavulásokról is olvashatunk, mintegy húsz történeten keresztül, végül pedig Varga Gábor tudományos cikkeit osztja meg az olvasóközönséggel. A könyv ingyenesen elérhető a www.gyogygombakonyv.hu weboldalon, illetve nyomtatott formában megvásárolható a gyógygomba információs központokban. „Magyarországon a legnagyobb jelentősége annak a felismerésnek volt, hogy az apigenin alkalmazása szinte exponenciálisan növeli a gyógygombák eredményességét, elsősorban rákbetegségek esetében. Számtalan tanulmány világított már arra rá, hogy az apigenin a természetben található egyik legjelentősebb rákellenes hatóanyag. Mivel a gyógyszergyárak nem tudják ezt a természetes hatóanyagot szabadalmaztatni, ezért valószínűleg soha nem lesz belőle regisztrált rákgyógyszer” - olvasható a kötetben.
