Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
2014-08-21 / 194. szám
2 ALMANACH 2014 - KÉTY 2014. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK filozófia A magvető maga a kétyi ember, lehet sváb, lehet székely. Az avatóünnep a békés egymás mellett élésről, az összetartozásról és a szerétéiről szólt, németül, magyarul hangzott a közös imádság és az ének több helyszínen VAN MÁR CÍMERE KÉTYNEK Az új címer és zászló leleplezése előtti pillanatban. A színpadon a kétyi hagyományőrzők és Gödrei Zoltán Németh Antal zombai plébános mond áldást. Balról Mészáros Zoltán és Sefcsik Zoltán látható Történelmi esemény részesei lehettek azok, akik szombaton részt vettek Kéty címer- avatóján. Több mint egy évtizedes várakozás és kutatás előzte meg ezt a napot. Budavári Kata Kétyiek és vendégek előtt leplezte le szombaton Gödrei Zoltán polgármester az új címert és Kéty zászlaját, melyeket az egyházak képviselői is megáldottak. A nem mindennapi történés ideje alatt a közösségi ház színpadán helyet kaptak a kétyi hagyományőrzők is. Szimbolikus jelentése is volt a székely és sváb népviseletbe öltözött hölgykoszorúnak: a címeren szereplő magvető alakja ugyanis a mindenkori kétyi embert ábrázolja, legyen az német vagy székely, múltbéli vagy mai. A rendezvény fő motívumához kapcsolódva egy körülbelül nyolcvan évvel ezelőtt készült kép elevenedett meg azzal, hogy kétyi lányok, asszonyok öltöttek magukra olyan ruhákat, melyeket elődeik viseltek. A díszes darabok Kiss József, Németországban élő gyönki tanár gyűjteményéből származnak. Mint azt Kiss Józseftől megtudtuk, egy egykori kitelepített leszármazottjával, ílarald Goldsch- midt-tel közös szívügyük a környékbeli evangélikus templomok megmentése. A most szombati címer ava- tóhoz kapcsolódó emlékünnep szervezői így a kétyi önkormányzat, Kiss József és a kétyi kitelepítettek leszármazottai voltak. Nem mellékes, hogy a rendezők erőt nem kímélve KÉTY TÖRTÉNETÉNEK egyik meghatározó pillanat volt, amikor Gödrei Zoltán polgármester bemutatta Kéty címerét. Eddig a településnek ilyen jelvénye nem volt. A községvezető elmondta, 2003 óta kutatott levéltárakban és minden fellelhető helyen, de címert nem talált. A falunak azonban volt két pecsétnyomója, az egyik ma is használatban van. Az ezeken szereplő motívumokat vették készültek az eseményre, mely egyszerre volt felemelő és családias. A program első állomása a kétyi evangélikus - és ahogy Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész fogalmazott - ősrégi templom volt. Arról beszélt, és aztán a történések is ezt igazolták, különleges közösség gyűlt össze: svábok, székelyek magyarok, külföldiek, belföldiek, reformátusok, katolikusok és evangélikusok. Az énekek és a Miatyánk egyszerre szólt magyarul és németül, nem túlzás azt állítani, egészen különleges alapul a címer elkészítésekor. Az önkormányzat a munkával természetesen szakembert bízott meg. az eredmény: a múlt és a jelen egyesítése. Nem volt cél, hogy a valóságtól elrugaszkodva, pusztán a látványnak áldozzanak, hogy egy pajzs alakra ráaggassanak ezt azt. így a valóság talaján maradva zöld mezőbe egy magvető földműves került. élmény volt. Sefcsik Zoltán vetített képek mellett olvasta fel Németh István Lizbeth nevű őséről szóló novelláját, felidézve a Tolna megyébe települő németek alakját, sorsuk nehézségeit. Mészáros Zoltán református lelkész igehirdetésében a szeretetről beszélt. Ugyanezt tette a római katolikus templomban Németh Antal, zombai plébános. Ide is együtt vonult a különleges gyülekezet, a sort most a székely népviseletbe öltözött asszonyok vezették. Az evangélikus templomba menet Gödrei Zo,tán iS» polgár- «f mester " a sváb ruhás asszonyok vonultak elöl, lévén a kétyi svábok evangélikusok voltak, a székelyek katolikusok. Németh Antal elmondta: magyarok vagyunk, de különböző nemzetiségekből, a háború okozta változások, így a ki- és betelepítések mindenkit megviseltek. És bár a kereszténység sem egységes, egy Istent dicsőítenek a különböző felekezetek. A megemlékezés a közösségi házban folytatódott. Bár személyesen nem lehetett jelen, elhangzott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár köszöntője, melyben Szent István király intelmeiből is idézett, de Harald Goldschmidt is szólt az ünneplőkhöz, mondandójából kiderült: jó érzés, hogy a múlt nem ver éket mai és egykori kétviek közé. a kitelepítésben elhunyt németeknek a kétyi temetőbe állított keresztek a barátság jelei. Gödrei Zoltán, Kéty polgármestere ünnepi beszédében elmondta, büszkék gyökereikre, ugyanakkor az ősök is büszkék lennének rájuk, leszármazottakra. Köszönetét mondott a szervezőknek, és beA valóság, két pecsétnyomó volt az ihlető mutatta azt tárlatot, melynek képei az Andorka család gyűjteményéből származnak, és amely a rendezvényt ihlető fotót is tartalmazza. Elmondta, ez a nap egyedülálló összefogás eredménye, mely megmutatkozott a színpadi programban is: székelyek és svábok, kétyi, bonyhádi, hőgyé- szi, hagyományőrzők adtak az ünnephez méltó műsort. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A KÉTYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA. Sváb népviseletbe öltözött kétyi asszonyok indulnak az evangélikus templomba A székely asszonyok a katolikus templomba tartó menetet vezették, képünkön az ünnep kezdetén láthatók
