Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-21 / 194. szám

3 2014. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR Négy helyen lesz útfelújítás Dombóváron dombóvár „Útépítési, útjavítási munkák elvégzése Dombóvár város közútjain” elnevezéssel folytatott le közbeszerzési eljá­rást a dombóvári önkormány­zat, amelynek nyertese a KO- VI-95 Építő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett. A szerző­dést kedden írták alá a felek. A megállapodás alapján a IX. utca - Kapos híd között vé­geznek útszélesítést, míg a be­ruházás második részeként a Fő utca I. és II. utca közötti sza­kaszának burkolatát újítják fel. A harmadik elem a szőlőhegyi Garay feljáró burkolatjavítását foglalja magában. A Rajk Lász­ló utca középső 50 méteres sza­kaszán pedig aszfaltos útbur­kolat kiépítését tervezik, vagy­is az utca alsó és felső részén korábban elkészült aszfalt bur­kolatok összekapcsolása a fel­adat. A négy elem összesen több mint 19 millió forintos költség­gel jár. Az építkezés kezdése erre a hónapra, befejezése ok­tóberre várható. ■ H. E. Szekszárd értékeit mutatják be a programmal szekszárd „Fedezd fel Szek- szárdot” címmel, több elemből álló programot valósít meg kö­zös összefogásban augusztus 30-án a megyeszékhelyen a polgármesteri hivatal, a Szek­szárdi Turisztikai Non-Pro­fit Kft., a Wosinsky Mór Me­gyei Múzeum, a Vagyonkeze­lő Kft., valamint Csillag Ba­lázs és ifjabb Márkus István. A polgármesteri hivatal, va­lamint a Szekszárdi Turiszti­kai Non-Profit Kft. képvisele­tében Berlinger Attila elmond­ta, a kora délután kezdődő ese­mény legfőbb célja a város ne­vezetességeinek megismer­tetése. Ennek érdekében szí­nes programokat hívnak élet­re a megújult Béla király téren és annak környezetében. A ki­állítástól a futó- és a kerékpá­ros tájékozódási versenyen át a borkóstolóig, számos elem gaz­dagítja a „Művészetek feszti­válja” elnevezésű rendezvény- sorozat részeként szerveződő eseményt - hangzott el a keddi sajtótájékoztatón. ■ V. B. A Tolna Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Allat-egészségügyi Igazgatósága szakemberei ellenőrzés közben Veszélyes a szalmonella ellenőrzések Több mint 363 ezer forint bírságot szabtak ki A korábbiak a töredékére csökkent az ételmérgezések száma hazánkban 2000 óta, kisebb-nagyobb hullámzás­sal. Ugyanez vonatkozik a megyére is, idén májusban azonban megszaporodtak Tolnában a szórványos szal­monellamegbetegedések. Ihárosi Ibolya A nyári ellenőrzések tapaszta­latairól kérdeztük a Tolna Me­gyei Kormányhivatal Élelmiszer­lánc-biztonsági és Állategészség­ügyi Igazgatóságát. A tájékozta­tás szerint az ellenőrzések első szakaszában, július 1-jétől 31-ig a megyei kormányhivatal élel­miszer ellenőrei 83 ellenőrzés so­rán, 4 esetben 363 312 forint bír­ságot szabtak ki. Vizsgálták a szezonálisan üzemelő, illetve ide­genforgalmi szempontból frek­ventált helyen működő vendéglá­tó létesítményeket: büféket, fala­tozókat, cukrászdákat, fagylalto- zókat, éttermeket és kereskedel­mi egységeket. Az ellenőrök hat alkalommal kifogásolták az üzle­tek tisztaságát, négy esetben ta­lálták alkalmatlannak a műsza­ki berendezéseket, három helyen pedig a mosogatás technológiája nem volt megfelelő. Két üzlet mű­ködését a higiéniai hibák kijaví­tásáig felfüggesztették, szintén két üzletet pedig figyelmeztetés­ben részesítettek. Az ételmérgezések száma ha­zánkban 2000 óta kisebb-na­gyobb hullámzással, de a ko­rábbiak töredékére csökkent, s ugyanez vonatkozik megyénk­re is. Szalmonella járvány közel két évtizede nem volt, 2014 máju­sában viszont megszaporodtak a megyében a szórványos szalmo­nella megbetegedések. Nem egy­szerre betegedett meg sok ember - ahogy általában ezen járvá­nyok során megszokott - hanem hosszan elhúzódóan a megye tíz településén fordult elő, és általá­ban csak egy-két személyt érin­tett. Május 18-án regisztrálták az első beteget, június 30-án pedig az utolsót. Ezen időszak alatt Tol­na megye 12 településén 45 szal­monellás megbetegedés volt, eb­ből 25 Kakasdon. Mivel a legtöbb megbetegedés ebben a község­ben történt, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv munkatár­saival közösen járványügyi vizs­gálatot végeztek. Ellenőrizték az összes élelmiszer előállítót és for­galmazót. Több helyen higiéniai hibákat tártak fel az ellenőrök: nem volt megfelelően elkülönít­ve a tiszta és a szennyezett öve­zet, nem volt megfelelő a szako­sított hűtés, hiányzott az elkülö­nített gyümölcsmosó. A külön­böző ételekből, késztermékek­ből, alapanyagokból, valamint a gyártási felületekről mintákat vettek. Ezek közül több esetben is határérték feletti csíraszámot jeleztek vissza a vizsgáló labora­tóriumok, melyek üzemelési-hi­giéniai hiányosságokra utaltak. Ä megbetegedéseket okozó Sal­monella Typhimurium törzset a vizsgálatok nem mutattak ki. Egy helyen a fertőtlenítő moso­gató- és kézmosószer a laborató­riumi visszajelzés alapján hatás­talannak bizonyult. Ezen előállí­tóknál teljes körű takarítást, fer­tőtlenítést rendeltek el. Egy eset­ben a higiéniai hiányosságok fel­számolásáig felfüggesztették a létesítmény tevékenységét, és bírságot szabtak ki. Intézkedése­inknek köszönhetően a szórvá­nyos megbetegedések megszűn­tek, viszont a fertőzések forrá­sának felderítését akadályozta, hogy a betegek a legtöbb esetben késve fordultak orvoshoz, s ad­digra már nem volt meg a meg­betegedést okozó élelmiszer. Az országos ellenőrzések eddigi tapasztalatai mintegy 4000 ellenőrzés során eddig 37 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Élelmiszer­lánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a nyári ellenőrzések első szakaszá­ban. A vizsgálatok augusztus végéig folytatódnak. Pleva György, a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgató­ságának vezetője egy sajtótájé­koztatón elmondta: az eddigi vizsgálatok közül a legtöbbet, 1745-öt élelmiszer-forgalmazók­nál végezték, ezen kívül 1454 vendéglátó létesítményt és 415 élelmiszer-előállító helyet is ellen­őriztek. Az első szakasz részered­ményei alapján 25 esetben kellett elrendelni a tevékenység korláto­zását, 118 alkalommal figyelmez­tettek és 251 estben bírságoltak a szakemberek. Szólt arról is, hogy a hatóság megyei kormányhiva­talok élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságaival közösen ki­emelt figyelmet fordított a nyári időszakhoz kapcsolódó zöld­ség-gyümölcs forgalmazásra. Ételmérgezések BEJELENTETT ÉTELMÉRGEZÉSEK ESETSZÁMA MAGYARORSZÁGON Vida Tamás a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje * dombóvár A város fejlesztése, élhetőbbé tétele érdekében szeretne dolgozni kollégáival Lfl dombóvár - Egy olyan csapa­tot tudunk ajánlani a dombóvá­riaknak, akikben bízhatnak, s akik már személyes példamu­tatásukkal, eddigi eredménye­ikkel igazolták: méltóak arra, hogy a Fidesz-KDNP pártszö­vetség színeiben elinduljanak az októberi választásokon - hangsúlyozta Potápi Árpád Já­nos kedden délután Dombóvá­ron, a jelölteket bemutató sajtó- tájékoztatón. A nemzetpolitiká­ért felelős államtitkár, a körzet választókerületi elnöke remé­nyét fejezte ki, hogy a polgár- mesteri tisztség mellett mind a nyolc körzetet megnyerik és lis­tás helyet is szereznek. Azaz, a tizenkét tagú képviselő-testü­letből tíz helyre a Fidesz-KDNP jelöltjeit várja befutóként. Úgy fogalmazott, ez nem a valóság­tól elrugaszkodott elképzelés, hiszen az előző voksoláson is mind a nyolc körzetben a párt- szövetség színeiben indulók kaptak bizalmat a helyi embe­rektől, most viszont azt szeret­né, ha emellett Vida Tamás is sikert érne el, vagyis új polgár- mestere lenne a városnak. A sajtótájékoztató második részében - a 4. számú választó- körzetben induló Bogdán Lász­ló, és az ötösben szereplő Tóth Zoltánon kívül, akik nem tud­tak részt venni a programon - Vida Tamás polgármesterje­lölt bemutatta kollégáit, akik­A pártszövetség jelöltjei, Bogdán László és Tóth Zoltán nem tudott jelen lenni kel Dombóvár fejlesztése, él­hetőbbé tétele érdekében sze­retne dolgozni. Név szerint az egyes körzetben induló Fehér­vári Levente középiskolai ta­nárt, a kettesben Martinkáné Erős Ágnes óvodapedagógust, hitoktatót, a hármasban Nagy Roland középiskolai tanárt. A már említett Bogdán László vál­lalkozó a négyes, míg Tóth Zol­tán - aki ugyancsak vállalko­zókén dolgozik - az ötös körzet Fidesz-KDNP-s jelöltje. A hatos­ban is egy vállalkozó, Pajter Ist­ván kéri a választók bizalmát, a hetesben ifjabb Maár Zoltán építészmérnök, vállalkozó, míg a nyolcasban Kerecsényi Már­ton középiskolai tanár. ■ V. B. JEGYZET Király és kenyér az imádságban a minden­napi kenyérért könyörgünk. Aki munkába áll, az kenyér­kereső lesz, aki megöreg­szik, azt mondjuk rá, hogy megette már a kenyere javát. S ha dicsérni szeretnénk valakinek a jóságát, azt mondjuk rá, olyan, mint egy falat kenyér. Még sok helyen szokásban van, hogy mielőtt megszegik az új cipót, évez­redes rítus szerint a kés he­gyével keresztet rajzolnak az aljára, s ha netán egy darab kenyér a földre esne, meg­csókolják, miután felveszik. azt hiszem, nem is kell a fentieknél több, hogy be­bizonyítsuk: kultúránkban, mindennapjainkban kitün­tetett helye van a kenyérnek, amelynek alapanyagát, a búzát, nyilván szintén nem véletlenül szokás életnek is nevezni. Rendjén való tehát, hogy minden évben meg­ünnepeljük az új kenyeret, amit már az adott esztendő terméséből sütnek. nem tudom, a véletlen hoz­ta-e így, de az új kenyér ün­nepe egybeesik egy másik nagyon fontos eseménnyel, a Szent István király előtti tisztelgéssel. Nehéz lenne el­dönteni, melyik a fontosabb: a kenyér, amely életben tart minket, vagy a haza, amely­nek földjében megterem az élet. Amikor a népünk megérkezett a Kárpát-me­dencébe, a sorsa éppen olyan bizonytalan volt, mint a népvándorlás sok-sok más törzsének, nemzetségének, amelyeknek többsége nyom­talanul tűnt el a történelem süllyesztőjében. Nekünk sikerült életben maradnunk, és mint a jó magnak, gyöke­ret vernünk Európa kellős közepében, s mindig ott lennünk a történések fő sod­rában. Remélem, így lesz ez még nagyon sokáig, és hosz- szú-hósszú ideig ünnepel­hetjük még az új kenyeret és tiszteleghetünk a honalapító király előtt itt, az öreg konti­nens szívében. A vidékfejlesztés csődöt mondott az LMP szerint szekszárd „A vidékfejlesztés/ sorvasztás helyzete” címmel tartott kedden utcai sajtótájé­koztatót Sallai Róbert Benedek, az LMP országgyűlési képvi­selője. Mint mondta, országjá­rásuk során azzal szembesül­nek, hogy az elmúlt évek vi­dékfejlesztése csődöt mondott. Sok helyen csak látványberu­házások valósultak meg, ame­lyek nem segítik elő a lakosság megélhetését. A helyi demokrá­cia mindenütt sérült, az önkor­mányzatok szenvednek a köz- pontosítások miatt. Az embe­rek az önkormányzati választá­sok révén tudják a saját kezük­be venni az irányítást - tette hozzá a képviselő. ■ H. E. í v

Next

/
Oldalképek
Tartalom