Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-07-20 / 27. szám
2014. JÚLIUS 20., VASÁRNAP TREND 7 Angela Merkel: a rekorder hatvan éve születésnap Cáfolta a kilenc éve hivatalban lévő német kancellár, hogy idő előtt távozna A sikerember a sikercsapattal: a kancellár a német válogatottal pózolt a vasárnapi vb-döntő után A héten ünnepelte hatvanadik születésnapját a Forbes által a világ legbefolyásosabb nőjének nevezett német kancellár. Angela Merkel csaknem kilenc éve áll hazája élén, de aligha vitatja bárki, hogy nagyban meghatározza azt is, merre halad az Európai Unió. VG-összeállítás Sajátos módon emlékezett meg a Spiegel a hétvégén Angela Merkel hatvanadik születésnapjáról. Miközben a kancellár éppen a német labdarúgó-válogatott világbajnoki győzelméért szorított Brazíliában, a hírmagazin arról írt, mandátuma lejárta előtt távozik tisztségéből. Merkel ezt gyorsan cáfolta, aztán szurkolt tovább, mellesleg lebonyolított néhány világpolitikai jelentőségű találkozót a díszpáholyban és a riói stadionon kívül’ a győzelem után pedig a Nationalelf tagjaival fotózkodott az öltözőben. Egy átlagos hét a világ legbefolyásosabb asszonyának életében - egy amerikai-német kémbotrány és egy olyan EU-csúcs között, ahol sokadjára mutathatja meg erejét. Pedig látszatra Angela Merkel minden, csak nem a tipikus (európai) politikus. A „Mutti” 2005-ben lett az első női kancellár Németországban, pedig a választások környékén leginkább annyit lehetett róla tudni, hogy az NDK-ból származik és jó pár bakit vétett a kampányban. Hamar kiderült azonban, hogy egyik hendikep sem befolyásolja politikai teljesítményét. Ami keletnémet gyökereit illeti: félig lengyel származású, evangélikus lelkipásztor apjával és latin-angol szakos tanárnőként dolgozó anyjával nem sokkal születése után költöztek el Németország keleti részébe. Ami pedig a bakikat: csaknem kilenc, a kancellári székben töltött év alatt volt alkalma bizonyítani, hogy nemcsak a gazdasági kérdésekhez ért, de a politikai kártyák keveréséhez is nagy tehetsége van. A doktorátusát kvantumkémiából szerző Merkel politikusi képességeit először a rendszer- váltás idején csillogtatta meg: az újraegyesítés előtt ő volt a Lothar de Maiziere vezette kormány helyettes szóvivője. Az 1990 decemberében tartott első szövetségi választáson a stral- sundi székhelyű választókörzet képviselőjeként, a kereszténydemokrata CDU színeiben került be a törvényhozásba. Egy évvel később lett a kormány tagja: Helmut Kohl a nőkért és fiatalokért felelős tárca vezetésével bízta meg. Amikor 1998-ban a CDU elvesztette a választásokat, Wolfgang Schäuble pártelnök főtitkárrá nevezte ki. Két évvel később nagy többséggel már a párt élére választották meg Merkelt. Ebben a minőségében lett a 2005-ben Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár kihívója, majd a két nagy párt között gyakorlatilag döntetlen eredményt hozó választások után nagy kínnal megalkotott nagykoalíció első embere. A 2009-es választások előtt nem volt kérdés újraválasztása, és 2013-ban - még ha újra egy nagykoalíció élén is - folytathatta a kancellári munkát. Ahhoz, hogy ma a világ legbefolyásosabb asszonyaként emlegessék Merkelt, nagyban hozzájárult a 2008-ban kitört válság, illetve annak európai tovább- gyűrűzése. A recesszió, majd az euróválság idején mutatta meg igazán azt, mire képes: a német fegyelemre alapuló gazdasági stratégiával a hajánál fogva kirángatni a valutaunió országait - és persze a válság terhe alatt megrekedt uniót - a válságból. A megszorításokra alapuló gazdaságpolitikának persze rengeteg bírálója akadt - legutóbb Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság nemsokára hivatalba lépő luxemburgi elnöke igyekezett elhatárolódni tőle -, azt azonban nem lehet tagadni, az EU túljutott a válság legnehe- zén. Hívei és politikai ellenfelei is elismerik: elévülhetetlen szerepe volt nemcsak abban, hogy sikerült egybentartani az euró- övezetet, hogy Washington változtatott az amerikai nemzet- biztonsági ügynökség, az NSA lehallgatási gyakorlatán, de abban is, hogy hosszú kínlódás után lemondatták Silvio Berlusconi olasz kormányfőt. Mindezt úgy, hogy Merkel egy pillanatig sem csinált titkot abból: pillanatnyi belpolitikai érdekei épp annyira vezérlik, mint európai elkötelezettsége. Az eredmények pedig őt igazolták Németországban is: a munkanélküliség jelenleg 5,3 százalékos - az uniós átlag ennek több mint duplája. Tavaly ugyan 0,4 százaiéiba esett vissza a GDP növekedése, ez azonban még mindig jócskán meghaladja a recesszióval küzdő euróöve- zetét, miközben a büdzsé 2012 óta egyensúlyban van, igaz, a GDP 78 százalékát meghaladó államadósság mellett. Eközben pedig Merkel nagy- mamás mosolyát az is megismerte világszerte, akit amúgy hidegen hagy a politika. Vagy azért, mert szabadon választott európai bulvárlap címlapján fogták rá az adott országban elrendelt megszorításokat, vagy mert a tévében látta, ahogy hatalmas átéléssel szurkol egy focimeccsen. Az első női vezető • 1954. július 17-én született Hamburg- ban Angela Dorothea Kasner néven. • 1977-ben hozzáment Ulrich Merkelhez, házasságuk öt évig tartott._________ • 1978-ban fizikusi diplomát szerzett a Lipcsei Egyetemen, később kvantum- kémiából doktorált.______________ • 1978-1990 között a berlini tudományos akadémia kutatója volt. _______ • 1990-ben a Demokratikus Kitörés (DA) szóvivője, majd helyettes szóvivő Tho- mas De Maiziere kormányában. • 1990 decemberében a Bundestag képviselőjévé választották a CDU színeiben. Helmut Kohl „lány”-nak hívta • 1991-től a Helmut Kohl vezette kormány nőkért és fiatalokért felelős mi- nisztériumát vezette.______________ • 1 994-től környezet- és természetvédelemért, illetve az atomerőművekért felelős miniszter volt._____________ • 1 998-ban a CDU főtitkárává választották, két évvel később ő lett a párt első női elnöke._____________________ • 1 998-ban másodszor kötött házasságot. Férje azóta Joachim Sauer.______ • 2005. október 10-én a szociáldemokratákkal kötött egyezség értelmében az alakuló nagykoalíció vezetője lett. Merkel volt a legfiatalabb kancellár a II. világháború óta, mellesleg az első nő ezen a poszton. ____ • 2 007-ben az EU soros elnökeként komoly szerepett játszott a Lisszaboni szerződés kidolgozásában._________ • 2 009. szeptember 27-én újraválasztották.________________________ • 2 011-ben az euróövezeti válság idején több egyeztetést kezdeményezett Nico- las Sarkozy francia államfővel._______ • 2 013-ban a CDU/CSU legjobb eredményét elérve nyerte a parlamenti választásokat, koalíciós partner hiányában azonban újra az ellenzéki SPD-vel kötöt- tek nagykoalíciót.________________ • 2 014. január 6-án Svájban síbalesetet szenvedett, eltört a medencecsontja. Merkel telefonjának lehallgatása konfliktust szított Washingtonnal A volt kutató természetvédelmi miniszter lett 1994-től Merkel Orbán Viktorral. A két ország között szoros a kapcsolat. Az emberek kétharmada fog városokban élni 2050-ben FELMÉRÉS Az évszázad közepére eléri a hatmilliárdot a városlakók létszáma - derül ki az ENSZ prognózisából Félmillióval csökkenhet a következő másfél évtizedben Tokió lakossága, a japán főváros azonban így is a világ legnépesebb városa marad - derül ki az ENSZ most kiadott elemzéséből. Az urbanizáció folyamatait vizsgáló dokumentum szerint Tokióban 2030-ban is több mint 37 millióan élnek majd, ezzel a metropolis megelőzi Delhit. Az ENSZ kutatói rámutatnak: ma a föld lakosságának 54 százaléka él városokban, arányuk azonban 2050-re eléri az összlakosság kétharmadát. Ez azt jelenti, hogy az urbánusok létszáma - figyelembe véve a ma 7,2 milliárdos populáció növekedését is - 2,5 milliárddal bővülhet az évszázad közepéig. Ezeknek az embereknek a 90 százaléka valamely ázsiai vagy afrikai országban él majd. Ezen belül a legnagyobb városi koncentráció Indiában, Kínában és Nigériában várható. A városlakók létszáma 1950- ben még csak 746 milliót tett ki a világban, mára ez 3,9 milliárdosra nőtt, az ENSZ prognózisa szerint 2045-ben már eléri a hatmilliárdot. Mivel a koncentráció jellemzően alulfejlett területekre jellemző, ahol olyan alapvető dolgok hiányoznak, mint a megfelelő utak és csatornarendszer, a túlnépesedés komoly feladatot ró az érintett államokra - emeli ki jelentésében a világszervézet. Annak ellenére számolni kell a problémákkal, hogy a növekvő városok többsége viszonylag kicsi - ez ebben az esetben 500 ezernél kisebb populációt jelent. A városok növekedésével párhuzamosan az évtized végétől csökkenni kezd a falvakban élők összlétszáma. Ez 1950 óta növekedett, és a csúcs 2020-ra várható, ekkor 3,4 mil- liárdra becsülik a számukat, amely öt év alatt 3,1 milliárd- ra csökkenhet. Jóllehet Afrikában és Ázsiában is egyre több a városlakó, még mindig a két kontinensen él a falusiak 90 százaléka. ■ VG A tíz legnagyobb város (millió lakos) 2014 Tokió Delhi Sanghaj Mexikóváros Mumbai Sao Paulo Oszaka Peking New York Kairó 37,8 VG-GRAFIKA 2030 Tokió Delhi Sanghaj Mumbai Peking Dákká Karacsi Kairó Lagos Mexikóváros FORRÁS: ENSZ ♦ k V* I ♦ >
