Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-12 / 161. szám
2014. JULIUS 12., SZOMBAT 5 KÖRKÉP Elszármazottak és a Döbröközön élők együtt ünnepeltek döbrököz Hazavárunk - Itthon vagyunk. Ez volt a hívószava a döbröközi elszármazottak találkozójának. A program ünnepi szentmisével kezdődött, majd a Tájház átadásával folytatódott. A nemzeti színű szalagot Szili Lajosné polgármester és Andikné Schmidt Mária, Hagyományőrző Alapítvány Kuratóriumának elnöke vágta át és Kürtösi Krisztián atya áldotta meg az épületet, amely ezentúl hajdan volt döbrököziek tárgyait őrzi. Az IKSZT-ben kiállítás nyílt ezen a napon, az alkotók mindegyike kötődik Döbröközhöz. A képek mellett A 30 éves Döbröközi Óvoda múltja és jelene, iskolatörténeti kiállítás, a Döbröközi Német Nemzetiségi Önkormányzat gyűjteménye, a Döbröközi cigányok múltja és jelene című kiállítás, valamint a foltvarró klub munkái voltak láthatóak. A programot kulturális műsor tarkította. A nap bevételét a templom felújítására szánják. ■ H. E. Plusszal indultak a beruházások tolna megye 20141. negyedévében 8,6 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg a megyei székhelyű gazdasági szervezetek. Az egy lakosra vetített beruházási érték 37 600 forintot az országos átlag 53 százaléka. A KSH legfrissebb adatai szerint a fejlesztések ösz- szege folyó áron 45 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakát. A nemzetgazdasági ágak többségében élénkült a beruházási aktivitás. Legnagyobb beruházónak továbbra is az energiaszektor, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság számított, e három gazdasági ághoz a teljesítményérték 68 százaléka kötődött. Gépekre, berendezésekre, járművekre az egy évvel korábbinál közel 80 százalékkal többet fordítottak a szervezetek, így az új beruházásokból képviselt hányaduk 57-ről 68 százalékra emelkedett. Az új beruházásokon belül nőtt az import beszerzések aránya 34-ről 55 százalékra emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. ■ V. M. Generációkat tanított díszpolgár Évtizedekig dolgozott a városért a kitüntetett A díszpolgári címet a Város napján adta át Irénke néninek (jobbról) Kacz Edit, Simontornya polgármestere Hat év után ismét díszpolgári címet adtak át Simontornyán. A kitüntetést Zsigmond Tiborné dr. nyugalmazott iskolaigazgató vehette át Csőszné Kacz Edit polgármestertől a Város napján. Venter Marianna- Orvos szerettem volna lenni, a továbbtanulási lapomon nem is jelöltem meg mást. Mégis a fővárosba kaptam felvételi behívót, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre. Már ez eléggé meglepő volt, az viszont még inkább, hogy végül a szegedi egyetemre nyertem felvételt. Bár szerettem volna Budapesten egyetemre járni, nem bántam meg, hogy Szegedre kerültem, mert egy csodálatos közösség és egy hangulatos város része lehettem, és kiváló tanároktól tanultam a hivatásomat- kezdi Zsigmond Tiborné dr., Irénke néni. Bár az orvosi pálya helyett a pedagógia lett az élethivatása, ma már egyáltalán nem bánja. Nem indult könnyen a pályája, ám amikor felfedezte, hogy milyen inspiráló a diákok érdeklődése, és milyen jó átadni a tudását, egy elkötelezettebb lett a hivatása iránt. Ahogy tanítványai és kollégái nyilatkoztak róla, munkáját, életútját az alázat és a műveltség jellemzi. Volt tanítványai mesélték, hogy biológiából nála úgyszólván csak négyest vagy ötöst lehetett kapni, pedig igen szigorú tanár volt. Soha nem sajnálta az idejét tanítványaira, akiket óra előtt és néha óra után is rendszeresen korrepetált, míg elérték a kívánt szintet. „Meg tudod tanulni.” - biztatta őket, és egy legtöbbször így is lett. Sokan vallják egykori diákjai közül, hogy életük során az ő példája vezette őket, abból merítettek erőt. Kiváló fizikai, szellemi és lelki állapotáról kérdezve a következő választ adja:- Komolyan és régóta hiszek abban, hogy ha kérjük, Istentől erőt is kaphatunk. Mindig ügyeltem arra, hogy soha ne legyek fáradt, kialvatlan, és hogy ha mást nem, legalább sétáljak minden nap. Azt is vallom, hogy adottságainkat nem szabad eltékozolni, sőt, azokat más javára is fel kell használni. Éppen ezért, ha az ember magánál gyengébbekkel találkozik, tudnia kell, hogy feladata van másokkal szemben is. Igyekszem ennek szellemében élni. A díszpolgári címről szólva Irénke néni elmondta, hogy nagyon meglepte, és nagyon Névjegy zsigmond tiborné dr., született Váczilrén 1932-ben született Maglódon. A szekszárdi Garay János Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi egyetem természettudományi karán szerzett diplomát biológia-kémia szakon. 1954-ben egyike volt az újonnan létesült tolnai gimnázium első kinevezett tanárainak. Tíz évig tanított itt, majd 1965-ben Simon- tomyára került, 25 évig volt a gimnázium igazgatója. Nyugdíj boldoggát tette ez az elismerés. Meg sem fordult a fejében, hiszen a város már régebben elismerte munkásságát a Si- montornyáért díjjal. No meg aztán a gondolatait eléggé lekötötte a készülődés a szeptemberi ünnepségre Szegeden, ahol gyémántiplomáját veheti majd át.- Nagyon boldog vagyok, amiért a városom érdemesnek után még 17 évig tanított a simon- tomyai iskolában. Doktori címét korán elhunyt férje emléke előtt tisztelegve 50 évesen szerezte. Még ma is képzi magát, most éppen németül tanul. Férje francia-orosz szakos tanár volt Két gyermekük van, dr. Zsigmond Árpád kardiológus főorvos és Zsigmond Katalin, aki ugyancsak a pedagógus lett Unokái között van orvos, tanár, közgazdász, gépészmérnök és kertésztartott erre a megtisztelő címre. Büszke vagyok rá, hogy kiérdemeltem, mert magam is voltam tagja régebben kitüntető címeket adományozó városi bizottságnak, és jól tudom, hogy nagyon sokat kell tennie a városért annak, akit a bizottság érdemesnek talál erre az elismerésre. Örülök, hogy mindezt megtettem, megtehettem Simontornyáért. mémök.Hobbija a tanítás mellett a keresztrejtvény, a sudoku és az internetes kártyajátékok. Szakmai és közösségi munkáját számos alkalommal kísérte elismerés. Első tulajdonosa a Tolnai Öregdiák Egyesület által alapított Kisherceg-díjnak. Megkapta a Simontornyáért díjat és a Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja kitüntetést. A 2014-es Város napján elnyerte a Simontornya Város Díszpolgára címet Kölcsönből él fiatal és idősebb egyaránt A magyar fiatalok zöme már kért és kapott is kölcsönt élete során, ám ha ilyesmire kényszerülnek, attól kifejezetten rosszul érzik magukat kortól és nemtől függetlenül. Ezt látszik alátámasztani a K&H pályakezdők jóléti index friss felmérése: a fiatalok közel háromnegyede már kapott kölcsönt a szüleitől, nagyszüleitől. A felmérést végzők kitértek a kölcsön összegére is: a baráti, rokoni kölcsönök mértéke jellemzően tízezer forint alatti, s a 25 ezer forintos értéket is csak a válaszadók negyede említette. Ha viszont több pénzre, 100 ezer forint feletti összegre volt szükségük, azt már jellemzően bankoktól kérték a fiatalok. A felmérésből az is kiderül, hogy a baráti kölcsönök visz■ Magyarországon sokaknak a fizetés jóváírása után is mínuszban mura/! n. hn.nlnav.Ann lójuk szafizetésének határidejét a kölcsönt adók nem veszik nagyon szigorúan. Csak nyolc százalék nem fogad el semmilyen késést sem, 18 százalék számára pedig akár több hónap késés is belefér. Minél nagyobb az összeg, annál több késést tolerálnak - derült ki a felmérésből. - A10 és 50 ezer forint közötti kölcsönöknél a kölcsönadók 44 százalékának néhány hét, 17 százalékának néhány hónap az elfogadható türelmi idő.- Sokáig szülői, nagyszülői segítségre szorulhatnak a fiatalok - állítja a pszichológus szakember. - Sajnos, sokakra jellemző, hogy nem tanulták meg beosztani a pénzüket, bármennyijük van, mindig többet költenek. De ennél sokkal nagyobb problémának látom, hogy már nem csak a fiatalok, de a középkorú lakosság zöme is annyira keveset keres, hogy azt művészet volna beosztani. Nem is megy nekik, ezért egyre többször és többen fordulnak valakihez kölcsönért. A bankok szerint összességében körülbelül 450 milliárd forintnyi folyószámlahitele van a magyaroknak. Ugyanakkor sokan annyira kimerítik a folyószámla-hitelüket hónap végére, hogy még a fizetésük jóváírása után is mínuszban maradnak. ■ Az idősek már tudnak valamit, amit a fiatalok még nem találkozó Az egyébként is népszerű nyugdíjas-seregszemlék színvonala egyre jobb, minden klub a legjobbjait küldi németkér Zsúfolásig telt sátor előtt mutatkozott be több mint tucatnyi nyugdíjasklub dalköre tegnap Németkéren. A Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezete dalostalálkozóját a tervek szerint a szabadtéri színpadon tartották volna, de az időjárás miatt tető alá kényszerültek. Fóberné Orova Valéria, a Németkéri Nyugdíjasok Egyesületének vezetője azt mondta, nem így tervezték, de ez nem szegte kedvüket. Azt is elárulta, sokan összefogtak a találkozó sikere érdekében, a település önkormányzata, a német nemzetiségi önkormányzat és az atomerőmű támogatása sokat jelentett, illetve a klub tagjai is serényen dolgoztak: elővették kedvelt receptjeiket és száz adag fi- nomabbnál-finomabb süteményt sütöttek. Tizenhat nyugdíjas klub érkezett a találkozóra, jöttek Decsről, Bátáról, Bátaszékről, Szekszárdról, Paksról, Kölesdről, Iregszemcséről. Természetesen a házigazdák is felléptek. Az idén tizennyolc éves nyugdíjasklub énekkara repertoárjának gerincét - ellentétben a legtöbb nyugdíjas kórussal -, nem népdalok alkotják. - Mindig szeretünk kicsit mások lenni - indokolta mosolyogva Fóberné Orova Valéria azt, hogy ők a műdalokat részesítik előnyben. Most például énekeltek egy Nox dalt is. A szekszárdi nyugdíjaskórus is fellépett a találkozón A németkéri klubnak 106 tagja van, a heti kóruspróbára harmincán járnak közülük. - Működésünk legfőbb motiválója az örömszerzés, illetve a nyugdíjasainkban lévő tehetség és tettvágy kibontakoztatása - fogalmazott az elnök. A klub, az énekkar Németkér minden rendezvényén részt vesz, a környező települések rendezvényeire is gyakran kapnak meghívást, és ott vannak mindig az „Életet az éveknek” szövetség megyei szervezetének dalostalálkozóin. A megyei szervezet vezetője, Fenyvesné Palkó Mária emlékeztetett rá, hogy 1990 óta rendezik találkozóikat. Négy van minden évben: a Babits szavalóverseny, a kulturális verseny, a sportnap és a dalostalálkozó. Minden alkalommal más a házigazda. Az, hogy a program népszerű, a hangulat kitűnő, azzal magyarázza, hogy „jó idősnek lenni”. - Szerintem minden településen a legnagyobb húzóerőt a nyugdíjasok jelentik - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy szerinte az időseknek nagyon fontosak ezek a közösségek, az, hogy tartozhatnak valahova. A seregszemlék színvonala egyre jobb, minden klub a legjobbjait küldi, értékelte. Azt mondta, hogy az idősek tudnak valamit, amit a fiatalok még nem: együtt megélni minden dalt, minden verset. ■ V. T. > S \ t
