Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-12 / 161. szám
4 2014. JÚLIUS 12., SZOMBAT KÖRKÉP Kezdeni nehéz körülmények között ke dr. KEREKi ferenc filozófiája Nem odázható el a későbbi döntéshez szükséges tudás megszerzése Pályafutását Vasasbányán kezdte, dolgozott a hatóságnál, volt bányakapitány. Dr. Kereki Ferenc 2010-től a radioaktív hulladékokért felelős cég élén áll, amely véleménye szerint szakterületén mára kihagyhatatlan tényezővé vált. Vida Tünde Aki egy szakmát meg akar tanulni, nem az íróasztalnál, hanem a legnehezebb körülmények között kell kezdenie. Ez dr. Kereki Ferenc filozófiája. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója éppen ezért helyezkedett el bányamérnöki diplomája megszerzése után azonnal a Mecseki Szénbányáknál. Kereki Ferenc bányavidéken, a Miskolchoz tartozó Perecesen nőtt fel. Pályaválasztásban az a természetszeretet, bányászat iránti tisztelet is szerepet játszott, amit az általános iskolában szívott magába. 1982 júniusában kapta meg a bányamérnöki diplomát a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Júliusban már a Pécshez közeli Vasasbányán dolgozott. - Egyértelműen az volt bennem, hogy először a legnehezebb körülmények közé kell menni, mert ott lehet megtanulni a szakmát - indokolta döntését. Életre szóló tapasztalatokat szerzett a ’86os, tizenegy áldozatot követelő omlásos baleset után. Őt bízták meg a fejtés vezetésével. Komoly kihívás volt talpra állítani a pszichésen megviselt bányászokat. A sikert jelzi, hogy utána a kollektíva a szénbányászat kiváló brigádja lett. A szénbányászat után az uránbánya következett, ahol öt évet töltött el. Innen a bányászati hivatalhoz került, majd jogi diplomát szerzett, s bányakapitánynak nevezték ki. Itt már találkozott a radioaktív hulladék-elhelyezés kérdésével. Később, már a Mecsekére Zrt. bányászati igazgatójaként, bekapcsolódott a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló építésébe is. Akkor - mint mondta - csupán műszaki kihívásként tekintett erre a feladatra. Ma, az RHK Kft. ügyvezetőjeként, már sokkal inkább tisztában van azzal, hogy többről van szó. Az Országos Atomenergia Hivatal akkori főigazgatója 2010-ben bízta meg a radioaktív hulladék- kezelést végző kft. vezetésével. Dr. Kereki Ferenc azt mondta, hogy a kutatásokkal, működtetéssel kapcsolatos műszaki kihívások legjobb megoldása mellett a cég megerősítését, átszervezését tekintette fontos feladatának, mert úgy ítélte meg, hogy az projektszervezetszerűen, túlzottan külső szakértőkre hagyatkozva működött. Mostanra nagyban sikerült előrelépni, szakmailag megerősödött, szakterületén kihagyhatatlan tényeMegalapozott szakmai tanulmányt tesznek le dr. kereki Ferenc fontos feladatának tekintette, hogy az RHK Kft.-t szakmailag megerősítsék. - Nagyon sok szakmai tapasztalatot szereztünk, utánanéztünk a világban, hogy mások miként csinálják. Előadókat hívtunk, helybe mentünk a tudásért, szisztematikusan felépítettük, hogy milyen nemzetközi fórumokon jelenjünk meg - mondta. Mindez azt szolgálta és szolgálja, hogy közép- és hosszútávon meghatározzák a hulladékkezeléssel kapcsolatos feladatokat. Azt is hozzátette, számára fontos, hogy megalapozottszakmai tanulmányt tegyenek le az asztalra a szükséges döntések meghozatalához. Ezt az elvet követik Boda esetében is, ahol egy mélygeológiai tároló majdani létesítésével kapcsolatos kutatások folynak. Dr. Kereki Ferenc kiemelte: kollégáival együtt azt vallják, hogy nem odázható el a későbbi döntéshez szükséges tudás megszerzése. Kutatásokra van szükség, hogy választ tudjanak adni | arra a kérdésre, lehet-e a Nyu- gat-Mecsekbe építeni egy nagy Hj aktivitású hulladék befogadásá- ■üi ra alkalmas tárolót. Dr. Kereki Ferenc 2010-től áll a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. élén ző vált az RHK Kft. Ez sok harccal járt, hiszen össze kellett csiszolni a korábbi és újonnan érkezett kollégák különböző munkakultúráját. Az újonnan érkezők a piacról jöttek, magukkal hozva a piaci szemléletet, aminek a cégvezető szerint az eddiginél jobban kell érvényesülnie az egész szervezetben. Sikerült a pályáztatás, vállalkozásba adás, szerződéskötés terén elengedhetetlen tudással felvérte- ződniük, a munkameneteket hatékonyabbá tenniük, s legfőképpen szakmaiságukat erősíteni. Csak keveseknek jut nyaralásra, a többség otthon marad szabadság A lényeg a kikapcsolódás, a pihenés és a sok élmény, mindezt nem csak drága utazással lehet elérni A magyarok közel negyven százaléka készül nyaralni, a többségük viszont otthon marad szabadsága idején is. Aki megy, az legszívesebben a tengerparton, vagy a Balaton közelében tölti a szabadságát, de ők is zömében egy hetet terveznek, ez derült ki a legfrissebb felmérésből.- Remélem a hónap közepén már ragyogó jó idő lesz, mondta szekszárdi olvasónk, a kétgyermekes Bozsó Márk- né. Ekkorra terveztük a nyaralást, idén Balatonszemesre megyünk, egy ismerősünknek van ott nyaralója. Ők akkor éppen a horvát tengerpartra utaznak, így mi egy hetet kaptunk ajándékba. Nagyon hálásak vagyunk érte, hiszen nem tudnánk megfizetni a szállást, így is úgy számoltuk, hogy négyen napi 10 ezer forintot költ- hetünk el. Ebbe a fagyik, a strand belépők, egy-egy palacsinta és a napi étel, ital kell, hogy beleférjen. Szekszárd- ról autóval megyünk oda majd vissza, a benzin is pénzbe kerül. Ezzel a nyaralással ki is merül a megtakarításunk, de nem sajnálom, mert együtt a család, és a gyerekeknek is nagy élmény a Balaton. A magyarok 71 százaléka nem tervez 5 napnál hosszabb üdülést, ugyanakkor a válaszadók 66 százaléka nem is volt nyaralni az elmúlt egy évben, derült ki a GfK Hungária és a Szonda Ipsos Nemzeti Média- analízis felméréséből. Az utaMagyarországon az egyik legnépszerűbb úti cél a Balaton. Akinek fizetnie kell a szállásért, inkább csak néhány napra utazik Családdal vagy baráti körben indulnak útnak A magyarok, bolgárok utaznak a legkevesebbet a nyaralás során a legkedveltebb időtöltés a strandolás, napozás, az üdülők 36 százaléka választja a pihenésnek ezt a formáját Városnézéssel tízből 3-an töltik idejüket, kulturális programokon - múzeumlátogatás, színház, koncert, fesztivál - egyötödük vesz részt A gyógyfürdők látogatása a nyaralók 20 százalékára jellemző. Arra a kérdésre „hogyan szervezi meg utazásait, ha 5 napnál hosszabb időre megy” az emberek 54 százaléka azt válaszolta, egyáltalán nem szokott üdülni. Ez az arány az 50 éven felüliek körében közel 70 százalék. Aki viszont nyaralni megy, annál a saját családja, vagy baráti köre szervezi a programokat, csak 1 százalék hagyatkozik az utazási irodákra. Európa 16 országában is megkérdezték az embereket a nyaralási szándékaikról, mígKelet-Eu- rópában a lakosság 61 százaléka tervei szerint nem megy nyaralni, addig a nyugat-európaiaknak mindössze 37 százaléka marad otthon. A leglelkesebb utazók a svédek, 87 százalékuk tervez valamilyen utazást, őket a hollandok (85 százalék) és a belgák (77 százalék) követik A bolgárok utaznak a legkevesebbet, mintegy 71 százalékuk tölti otthon a szabadságát. Valamennyi országban elsősorban a fiatalok utaznak szívesen. Németország az egyetlen olyan ország, ahol nincs különbség az idősebbek és a fiatalok között. A válaszadók egyhar- mada legfeljebb ezer eurót tervez elkölteni, személyenként. zók elsősorban belföldön pihennek, a legnépszerűbb külföldi úti cél továbbra is Horvátország. A megkérdezettek 13 százaléka belföldön töltött 5 napnál hosszabb időt üdülési céllal, Horvátországban 3 százalék, Görögországban, Olaszországban, Ausztriában 1-1 százalékuk pihent. Az életkor előrehaladtával jellemzően kevesebben utaznak, az 50 éven felülieknél 84 százalék nem volt nyaralni és mindössze 8 százalékuk pihent belföldön. A 12 éves szekszárdi Takács Aladár öccsével, a 6 éves Nán- dikával a kisvarsádi nagymamájához készül, mint minden évben, nagyon várja már, hogy két hetet itt nyaralhasson. A szülők dolgoznak, nagy segítség nekik, hogy a kis kamaszt és testvérét jó helyen tudják. A fiúk ilyenkor addig alszanak ameddig csak akarnak, majd délelőttönként a kertben játszhatnak a szomszédos kisfiúval, és Bodri kutyával. Délutánonként a nagypapa elviszi őket horgászni vagy körbebiciklizik a környéket. A nagymama pedig minden nap a kedvenc ételeiket készíti el. A tolnai Fülöp Gábor viszont kedvesével együtt Visegrád felé veszi az irányt, mint mondta, a Szép-kártyáján lévő pénz segítségével négy napot terveznek ezen a környéken eltölteni úgy, hogy wellness szállóban éjszakáznak, félpanzióval. ■ Mauthner I. I I 4 f
