Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-29 / 24. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2014. JÚNIUS 29., VASÁRNAP ételmérgezés A nyár a főszezon, de körültekintéssel meg lehet előzni a fertőzéseket. A legtöbb eset higiéniai problémák miatt van: mindig tisztítsa meg alaposan, amit megeszik, és mosson kezet! EZEKKEL JOBBAN VIGYÁZZON! Dinnye A héja koszos lehet, ezért ha egész- Fagylalt Ha nem jól hűtik, vagy felolvad és Nyers saláták, CSÍrák Ha nem alaposan ben vesszük is jobb megmosni. Ha meglé- újra lefagyasztják, baj lehet belőle. Csak mossák meg, sok szennyeződés kelik vagy szeletelik, az újabb veszélyforrás, megbízható helyen vegye! maradhat rajta. Málna Megmosni szinte lehetetlen, ezért Gomba Magas fehérjetartalma miatt Eper A talajban sok a baktérium és a ha szedés közben szennyeződik, bajt hűtés nélkül gyorsan megromlik, feldől- szennyezőanyag, ha nem jól tisztítják okoz. gozása körültekintést igényel. meg, fertőzést okozhat. Zöldségkonzervektől merült fel kolbászmérgezés, azaz bo- tulizmus gyanúja az elmúlt napokban, és ez nem is any- nyira egyedi eset. Házi tartó- sítású zöldségektől ez szinte minden évben előfordul néhányszor, ahogy biztosan azon is sokan csodálkoznak, hogy dinnye, paradicsom és zöld saláta is okozott már szalmonellafertőzést. Fábos Erika A BOTULIZMUS OTTHON A LEGGYAKORIBB A botulizmust magyarul kolbászmérgezésnek is hívják, mert disznóvágásokból szárma­zó, nyersen fogyasztott termé­kek (jellemzően rosszul pácolt sonka, kolbász) is okozhat­nak megbetegedést. Azonban ugyanilyen gyakran fordul elő, hogy növényekből készült élel­miszerekben, főleg rosszul kon­zervált termékekben termelődik méreganyag. Áttekintve a nem­zetközileg ismert, élelmiszer­biztonsági riasztási láncon, az RASFF-on, keresztül bejelentett botulizmus megbetegedéseket, napjaiban az esetek jelentős ré­szében a megbetegedés növényi készítményekhez fogyasztásá­hoz kötődik. Hazánkban is erről árulkodik a statisztika. A ZÖLDSÉG ÉS A GYÜMÖLCS IS LEHET VESZÉLYES Szeitzné Szabó Mária, a Né- bih Élelmiszerbiztonsági Kocká­zatértékelési Igazgatóságának igazgatóhelyettese szerint fon­tos, hogy mindennel, amit meg­eszünk körültekintően bánjunk. A főzés nélkül elfogyasztott zöld­ség és gyümölcs és a rosszul el­tett savanyúság vagy befőtt is veszélyes lehet. Ugyanis a növé­nyi élelmiszerek is vezethetnek élelmiszermérgezéshez, élelmi­szerfertőzéshez. Az ilyen ese­mények az utóbbi időben egyre gyakoribbak, és gyakran súlyo­sak. 2011-ben Németországban háromezren betegedtek meg, kö­zülük ötvenen meghaltak E. co­lival szennyezett csíra fogyasz­tása miatt. De dinnyefélék, pa­radicsom, bogyós gyümölcsök által közvetített járványokról is gyakran kapunk tájékoztatást. A növények termesztésük, be­gyűjtésük vagy feldolgozásuk során szennyeződhetnek. Az okok között a szennyezett víz­zel történő öntözés, a helytele­nül végzett trágyázás, a vadon élő állatok, rovarok, rágcsálók, madarak szerepe, de a termést begyűjtő emberek hiányos sze­mélyi higiénéje is megtalálható. KÜLÖNÖSEN VIGYÁZNI KELL A HÁZI TARTÓSÍTÁSKOR A nyár a befőzések ideje. A nem megfelelően végzett be­főzés megbetegedéshez is ve­zethet. A házilag tartósított élelmiszerekhez kapcsolható legsúlyosabb ételmérgezés a bo­tulizmus. A Nébih Élelmiszer­biztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy mivel ezek a baktériumok nedves, oxigénmentes környe­zetben képesek szaporodni és méreganyagot termelni, a nem megfelelő otthoni befőzéssel eh­hez tökéletes feltételeket teremt­hetünk. Megfelelő tárolással, a legtöbb zöldség-gyümölcs ese­tében a megfelelő hőmérséklet 10-15 °C, és alapos főzéssel, 120 foknál magasabb hőmérsékleten három percig, elkerülhető a baj, ahogy az erősen savanyú vegy- hatású (4,6-os pH alatti) környe­zetben sem szaporodnak a bak­tériumok. Ha tehát betartjuk a befőzés szabályait, nyugodtak lehetünk. GABONÁK, OLAJOS MAGVAK IS MÉRGEZHETNEK A zöldségek és gyümölcsök esetében az elsődleges veszélyt a talajszennyezés okozza, de a le­veleken és más felszíni részeken is jelen vannak baktériumok, élesztő- és penészgombák, ame­lyek a magházat és a termést is beszennyezhetik. Ezek a gom­bák gabonák és olajos magvak esetében is súlyos betegségeket okozhatnak. Ennek oka, hogy egyes penészgombák erős bio­lógiai hatású anyagokat, miko- toxinokat termelnek, amelyek az emberre és állatra is mérge­ző hatásúak. Támadhatják az immunrendszert, de lehetnek vese-, és májkárosító hatásúak, okozhatnak hallucinációt, tudat­mindig ügyeljen arra, hogy megbízható helyen vásároljon! A tartósításra szánt terméke­ket mielőbb dolgozza fel! ha tárolni kell, a zöldségek, gyümölcsök számára a 10- 15°C ideális. sérült, rothadó, penészes, szo­katlan szagú, állagú alapanya­got ne használjon a befőzéshez! TISZTA HELYISÉGBEN dolgozzon! zavart, súlyos esetben halálhoz is vezethetnek. Ilyen mikotoxin az aflatoxin (dió, olajos magvak, gabona), a patulin (rothadó al­ma, körte, almaié), vagy az och- ratoxin (kávé, mogyoró, száraz gyümölcsök, száraz halak). A VENDÉGLÁTÁSBAN VOLT A LEGTÖBB ESET A Nébih, Élelmiszer- és Ta­karmánybiztonsági Igazgatósá­ga az élelmiszeriparban, kister­melő által előállított, a kereske­delmi forgalomban károsodott termék fogyasztására vissza­vezetett eseményt nem regiszt­rált. Adataik alapján, 2013-ben a vendéglátás területén történt a legtöbb élelmiszer eredetű megbetegedés, de a legtöbben közétkeztetéses ételtől lettek betegek. Leggyakrabban kony­hai készételek, vörös húsételek, hidegkonyhai készítmények és belsőségek okoztak problémát, de földieper és dinnye miatt is volt megbetegedés. Tömeges ételmérgezés esetében tavaly mindössze egy esetben merült fel a tojás közvetítő szerepe. A legtöbb esetet a szalmonella okozta, de a legtöbb megbete­alaposan mosson kezet! az üvegeket forrázza ki vagy mikrohullámú sütőben forró- sítsa át, és tiszta, átvasalt konyharuhára borítsa le, hogy a víz kicsöpögjön belőlük! A csavaros tetőket dobja pár másodpercre forró vízbe, majd szárítsa le! az alapos hőkezelés (főzés, gőzölés) elpusztítja a mikrobá­gedés romlott vagy a főzés után szennyeződött étel miatt fordult elő és calicivírus miatt több be­teg volt, mint szalmonellás. AZ ORVOS SZERINT ELÉG NÉHÁNY SZABÁLYRA FIGYELNI Pór Miklós belgyógyász azt mondta, főleg a gyerekek és a gyenge, idős emberek van­nak veszélyben. A leggyakrab­ban előforduló ételmérgezések ugyanis rendszerint hányással, hasmenéssel járnak, ami ezek­nek a szervezeteknek a számá­ra, főként melegben gyorsan kiszáradáshoz vezethet. Éppen ezért fontos, hogy kiderítsük mi okozza az ilyen tüneteket és mielőbb orvoshoz forduljunk. kát: 75 Celsius-fok felett a romlást, megbetegedést okozó mikrobák többsége elpusztul. a megfelelő arányban adagolt cukor, méz, só, ecet vagy alko­hol - rum, bor, tiszta szesz - is tartósít. Helyesen eltett, átfor­ralt és kidunsztolt termék tartó­sítószer nélkül is eltartható. a termékeket addig hagyjuk a dunsztban, amíg ki nem hűlnek. Az is lényeges, hogy sok folya­dékot igyon, aki bajba kerül: a citromos tea, a limonádé és a híg szörpök jót tesznek, mert azok­kal valamennyi kalória is a szer­vezetbe jut és többet meg is lehet inni belőlük, mint a vízből. „Az ételmérgezéseket nem ne­héz elkerülni, csupán néhány alapszabályt kell betartunk - mondta Pór Miklós. - Ha meg­bízható helyen szerezzük be az alapanyagokat, ha tiszta kony­hában dolgozunk és kezet mo­sunk, ha a kész, megfőzött éte­leket nem tároljuk az alapanya­gokkal, ha alaposan átsütünk és megfőzünk mindent és hűtve tá­roljuk az ételeket, nem lehet baj." győződjön meg róla, hogy a felhasználásra szánt üvegek légmentes zárnak! a felbontott házi konzerve- ket felbontás után hűtve tárol­ja és lehetőség szerint 2-3 na­pon belül fogyassza el! soha he fogyasszon el romlás jeleit (pl. gázképződés, pené­szedés, ízelváltozás) mutató terméket! Mitől leszünk betegek? SZALMONELLA A fertőzésért többnyire a baromfi­húsból, sertéshúsból, vagy nyers tojás felhasználásával készült, nem megfelelően tárolt vagy hő­kezelt ételek felelősek, de a bakté­rium bármilyen élelmiszerre rá­kerülhet. A betegség a higiénés szabályok betartásával, és az élel­miszerek megfelelő hűtésével, hőkezelésével megelőzhető. Jellemző tünetei a hasmenés, há­nyás, magas láz, de enyhébb eset­ben csak hőemelkedés, levertség tapasztalható, vagy a fertőzés tü­netmentes is lehet. A tünetek álta­lában a szennyezett étel elfogyasz­tását követően 6-48 órán belül je­lentkeznek, de akár ennél hosz- szabb lappangási idő is lehetséges. Leggyakrabban a nyers, vagy nem eléggé átsült hús és tojáséte­lek közvetítik a kórokozót, de gya­korlatilag bármilyen ételre ráke­rülhet szennyezés útján. Növé­nyekben salátákon, leveles zölde­ken, paradicsomon, dinnyében fordult elő az utóbbi években. LISTERIA A Listeria környezetünkben általá­nosan jelen lévő baktérium. Az ember jellemzően a fertőzött álla­tokkal (elsősorban juh, kecske, ló, sertés, házi szárnyasok, rágcsá­lók) való közvetlen érintkezéssel és a baktériumot tartalmazó élelmi­szerek fogyasztása útján fertőződ­het meg. A nyers zöldségből ké­szült salátákon is előfordul. E. COLI A kórokozó ürülékkel, széklettel kerül a külvilágba, és szennyez­heti az élelmiszert, vizet, talajt így a növényeket is. Európában leg­fontosabb szennyező forrás a szarvasmarha, mely tünetmente­sen hordozza a kórokozót. Élelmi­szerekre leggyakrabban szarvas­marha-trágyával, vagy azzal szennyezett vízzel illetve piszkos kézzel kerülhetnek a baktériu­mok Növényi eredetű élelmisze­rek esetében nem pasztőrözött almaié, almabor, fejes saláta, lu- cemacsíra, egyéb zöldség-gyü­mölcs, magvak, dió miatt fordult elő megbetegedés. A leggyakoribb tünetek a hányinger, hányás, has­menés, hasi görcsök, általános rosszullét, esetenként láz. BOTULIZMUS A botulizmust egy baktérium (Clostridium botulinum) által ter­melt méreganyag (toxin) okozza. Maga a baktérium a környeze­tünkben gyakran előfordul, jel­lemzően földes szennyeződések­ben. A természetben spórás alak­ban találjuk, ami a baktérium olyan állapota, melyben környeze­ti hatásoknak nagyon ellenálló, így nehezen pusztítható el. Mivel a megbetegedést nem a baktéri­um, hanem az élelmiszerben jelen levő méreganyag okozza, a bete­gektől nem lehet megfertőződni. CALICI VÍRUS A vírus okozta gyomor és bélbeteg­ségek 30-40 százalékáért, a gaszt- roenterális járványoknak pedig 75-89 százalékáért a calici vírusok felelősek, amelyek hasmenést, in­tenzív hányást, esetleg lázat okoz­nak Mivel a kórokozó hasmenés és hányás eredményeként ürül ki a szervezetből, a szennyezett kéz­zel, tárgyakkal való érintkezés le­het a megbetegedés forrása. Ven­déglátásban, konyhákon is gyak­ran okoz tömeges megbetegedést, mert nagyon gyorsan fertőz. ÉLELMISZER EREDETŰ ESEMÉNYEK ÉS MEGBETEGEDÉSEK SZÁMA 2008-2013 ÉV ESEMÉNY BETEG KÓRHÁZBAN ÁPOLT HALÁLOS 2008 67 1811 164 2 2009 50 1035 75 1 2010 43 1409 78 1 2011 49 1140 105 0 2012 31 773 102 0 2013 26 1023 64 0 FORRÁS: NÉBIH Néhány fontos szabályt be kell tartani, mert így lesz teljesen biztonságos a befőzés k Á k

Next

/
Oldalképek
Tartalom