Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-03 / 128. szám

2014. JÚNIUS 3„ KEDD BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Az adósság csökkentését ajánlja Brüsszel Magyarországnak Kérdéses az ellenzék helye közgyűlés A TÖOSZ elnöke szerint a rendszer átalakítása pozitív lehet Közgyűlési mandátumok ^ Régi rendszer Új rendszer o Kompenzáció FIDESZ-KDNP 0-0-® MSZP-EPM-DK Q-Q^u) JOBBIK oo-x LMP o o Ö VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Tarlós István főpolgármestert jelöli az őszi választáson a Fidesz. Várhatóan a közgyűlésen is kormánytöbbség lesz ajánlások Hat tagország meg­győzte az Európai Bizottságot arról, hogy alacsony költség- vetési deficitet tartanak fenn, ezért Brüsszel javaslatot tett arra, hogy szűnjön meg a túl- zottdeficit-eljárás velük szem­ben. A bizottság úgy véli, hogy Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia és Szlovákia fenntarthatóan a GDP 3 száza­léka alatt tarthatja a költségve­tési hiányt. A bizottság szerint Lengyelország és Horvátország eredményes intézkedéseket ho­zott azért - az ajánlásnak meg­felelően -, hogy lekerüljenek a szégyenpadról. Az EU gazdaságaiba vissza­tért a növekedés, az államház­tartási helyzet folyamatosan javul, és a legsérülékenyebb országokban végrehajtott refor­mok kezdenek beérni - olvas­ható a bizottság tegnap kiadott jelentésében. Az előrejelzés szerint a foglalkoztatás az idei évtől kezdve szerényen növek­szik, és a munkanélküliségi ráta 2015-re 10,4 százalékra mérséklődik a mosatni, közel 12 százalékos szintről. Ugyan­akkor a növekedés egyenlőtlen és törékeny, amire a strukturá­lis reformok mellett a verseny- képesség és az adósság csök­kentése lehet a helyes válasz. Magyarország számára az első országspecifikus ajánlás az államadósság további csök­kentése, a második pedig a hitelezés elősegítése. Brüsszel szerint nem mondható egysze­rűnek a cégek adórendszere, ennek egyszerűsítését javasol­ják. A konvergenciaprogram­ban a kormány jövőre a bizott­ságnál valamivel nagyobb, 2,5 százalékos növekedésre számít. A foglalkoztatás terén Brüsz- szel annak bevezetését sürgeti, hogy a foglalkoztatási szolgálat személyre szabott ajánlatokat kínáljon az álláskeresőknek és a fiatalok számára jöjjön létre mentorhálózat. A bizottság a közmunkaprogram újragondo­lására is javaslatot tesz, mert úgy ítéli meg, hogy 2013-ban csak az abban résztvevők 10 százaléka tudott később a munkaerőpiacon is elhelyez­kedni, holott a program fel­emészti a munkahelyteremtés­re szánt költségvetési pénzek jelentős részét. ■ VG A Fővárosi Közgyűlés össze­tételét szabályozó választási törvény megváltoztatásáról vitáztak tegnap a parlament­ben. Az előterjesztés nem számol a választókerületi népességbeli aránytalansá­gokkal. Az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróságtól vár­ják a kérdés tisztását. Agyagási Edit A budapestiek számára elő­nyösebb érdekérvényesítést jelent a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, valamint a vá­lasztási eljárásról szóló tör­vénymódosító javaslat - nyilat­kozta Riz Levente, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségé­nek (BŐSZ), a XVII. kerület fideszes polgármestere, aki közleményben üdvözölte az indítványt. A pénteken Rogán Antal és Kosa Lajos által felve­tett javaslat tegnap már a par­lament igazságügyi bizottsága előtt volt. Itt a több kormány- párti képviselő által benyújtott előterjesztést tárgysorozatba vették, és délután már a ple­náris ülésen vitáztak róla. A javaslat szerint ősztől csak a kerületi polgármesterek, il­letve 9, kompenzációs listáról mandátumot szerzett jelölt le­het a közgyűlés tagja. Riz Levente szerint az új ter­vezet olcsóbb és átláthatóbb képviseleti rendszert tesz le­hetővé azáltal, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagjai többségében a közvetlenül megválasztott kerületi polgármesterek lesz­nek. „A testület munkája így ősztől sokkal inkább a buda­pestiek, mintsem a pártérde­kek mentén alakulhat” - nyi­latkozta a BŐSZ elnöke. Azzal érvelt: a városrészek, problé­mái megoldásában, illetve a különféie,"fejlesztési -tervek megvalósításában a kerületek között az eddiginél összehan­goltabb, hatékonyabb munka kezdődhet. Megfogalmazá­sa szerint az összbudapesti ügyekben a főváros és a ke­rületek vezetése között szoros együttműködésben születhet­nek meg majd a döntések. Ez megegyezik a 2011-ben ala­kult Budapesti Önkormányza­tok Szövetségének céljaival is - tette hozzá. Az Alkotmánybírósághoz (Ab) és az ombudsmanhoz for­dulnak az ellenzéki politiku­sok, akik arra emlékeztetették az előterjesztőket: az új válasz­tójogi törvény egyik legfőbb in­doka éppen az volt, hogy az Ab leszögezte: a korábbi választó- kerületi rendszer aránytalan. Nem mindegy, hogy elég sza­vazókörzetben egy-két tízezer ember, vagy több mint százezer szavazó voksol ugyanarra a je­löltre - kifogásolták többen is a javaslatot. Az előterjesztés több pont­ban is aggályokat vet fel - nyi­latkozta lapunknak Lakner Zoltán politikai elemző. Az a legkisebb probléma, hogy ko­rábban a Fidesz összeférhetet­lenné tette az országgyűlési mandátumot a polgármesteri tisztéggel. Ez egy módosítás­sal bármikor megváltoztatható. A baj az; hogy a-kormánypárt úgy viselkedik, mintha tör­vény írná elő, hogy minden választást kétharmaddal kell nyernie - tette hozzá. Szerin­te beláthatatlan következmé­nyekkel jár, ha Fidesz minden választás előtt átírja a törvényt a maga javára. A javaslat gaz­dasági jellegű kérdéseket is Választói akarat a közgyűlési tagokat eddig listáról választották, azzal, hogy a kerületi polgármesterek automatikusan bekerülnek a testületbe, közvetlenül megjele­nik a választói akarat - állítja a Fidesz. Állításuk szerint a rendszer tiszta, rendezett, és átlátható. felvet: ellenőrizhetetlenné vál­nak olyan közbeszerzési eljá­rások, amelyeket eddig nyílt pályázati eljárásokhoz kötöt­tek. Ettől kezdve átláthatatlan, és ellenőrizhetetlen döntések születhetnek - magyarázta. A politikus a leendő politikai helyzetben kérdésesnek tartja az ellenzék érdemi szerepét a közgyűlésben. A baloldali pár­tok elgondolkodhatnak, hogy egyszerű résztvevői lesznek a Fidesz-KDNP javaslatainak megvalósításában, vagy a köz­gyűlésből való kilépéssel han­got adnak ellenvéleményüknek - mondta a politológus. Schmidt Jenő, a Települé­si Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnö­ke szerint pozitív változásokat hozhat az új törvény Budapest életébe, mert a közgyűlésben mindig „katyvasz” volt. Sze­rinte eddig nem volt kelőkép­pen letisztázva a kerület és a főváros polgármestereinek együttműködése. Az elnök úgy látja, az új törvény nem jelent lényegi változásokat a szerve­zet életében. Szerettük volna megkérdez­ni a BÖSZ-t, hogy mennyivel lesz olcsóbb az új rendszer be­vezetése, illetve milyen fejlesz­tések várhatóak, de lapzártáig nem kaptunk választ kérdé­seinkre. 5 hesehi Megint közbeszólt az alkotmánybíróság kérdésessé vált, hogy Lissza­bon képes-e teljesíteni válla­lásait, miután az alkotmány- bíróság megsemmisítette a közszférában alkalmazott fizetések, a nyugdíjak és szo­ciális juttatások csökkentésé­re vonatkozó rendelkezést. Az intézkedés miatt 700 millió eurós bevételkieséssel számol a portugál kormány. A Pedro Passos Coelho vezette kabinet május közepén lépett ki az EU-IMF hitelprogramból, ak­kor a valutaalap kockázatként említette az alkotmánybírósá­got, amely korábban többször megsemmisített hasonló tör­vényeket. ■ VG Kisebb lesz a harmadik görög csomag a harmadik görög hitelcsomag jóval kisebb lehet, mint az elő­ző kettő - írja a Kathimerini. A lap Wolfgang Shauble né­met pénzügyminisztert idézi, aki szerint a csomag milliárd euróben „egy számjegyű” le­het. Az Athénnak eddig meg­ítélt két hitelcsomag összesen 240 milliárdos hitelt irányzott elő, harmadik mentőhitelről eddig hivatalosan nem folytak tárgyalások. ■ VG Börtönben a Bayern München elnöke MEGKEZDTE BÖRTÖNBÜNTE­TÉSÉT Üli Hoeness, a Bayern München német labdarúgó egyesület elnöke. A sportveze­tő Landsbergben kezdte meg a jogerősen kiszabott három és fél étes szabadságvesztés lé- töltését. Hoenesst hétrendbeli, összesen 28,5 millió euró ér­tékre elkövetett adócsalásban marasztalták el márciusban, amiért nem fizette be egy tit­kos svájci számlán keresztül bonyolított ügyletekből szár­mazó nyereség után járó köz­terheket. ■ MTI 1 Üli Hoeness export A Magyarországon összeállított autók mellett a hazai gépeket és élelmiszereket vették külföldön Az idei első negyedévben 1,9 milliárd eurós külkereskedelmi többlet alakult ki, ami közel 300 millió euróval több, mint a tava­lyi év azonos időszakában. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal részle­tes adatai szerint a kivitel 20,8, a behozatal pedig 18,9 milliárd euró volt idén január és március között. Az év első három hónap­jában az export volumene 8,8, az importé pedig 8,2 százalékkal nö­vekedett. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a külkereskedelem továbbra is támogatja a gazdaság növekedést, és az év hátralévő részében is arra lehet számíta­ni, hogy a nettó export segítheti a GDP-bővülést. Az első negyed­évben az export 80, az import 75 százalékát az Európai Unió tagál­lamaival bonyolítottuk le. Az exportot elsősorban a hazai autógyárak termelésének felfutá­sa segíti, mindez azonban az im­port növekedésében is szerepet játszik. Az idei első negyedévben másfélszer annyi autót exportál­tunk külföldre, mint az előző év azonos időszakában. A Magyar- országon összeállított járműve­ket leginkább az Európai Unió tagországaiban vásárolták. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében az autóipar mel­lett kiemelte, hogy külföldi ve­vőink elsősorban a gépgyártás és az élelmiszeripar termékeit ke­resték. Az exporttöbblet ugyan­akkor nem minden kategóriá­ban figyelhető meg. „Az export több mint 85 százalékát a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek teszik ki. Míg az előző csoport esetében a korábbi autóipari beruházások tartós többletet eredményeznek, addig a feldolgozott termékek esetében passzívum alakult ki az elmúlt hónapokban” - mond­ta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető köz­gazdásza kiemelte: a belső keres­let élénkülése miatt a feldolgozott termékek behozatalának volu­mene több mint 15 százalékkal emelkedett, míg a kivitel bővü­lése nem érte el a 10 százalékot. „A többlet oldódását mérsékelte a javuló cserearány, de az összes­ségében elmondható, hogy ebben az árufőcsoportban érződik az emelkedő belső kereslet” - tette hozzá. Balatoni András arra szá­mít, hogy a tavalyi jelentős kül­ker többlet csökkenni fog az idei évben, és az értéke 5,5 milliárd euróra apad. A kilátások vegyesnek látsza­nak. A magyar beszerzési me­nedzser-index (BMI) továbbra is érzékelhetően a bővülést jelző 50 pontos érték felett áll, ugyanak­kor az euróövezeti kilátások kissé romlottak az elmúlt hetekben. A német beszerzési menedzser-in­dex a Markit Economics tegna­pi jelentése szerint héthónapos mélypontra zuhant, az új meg­rendelések pedig igen lassan nö­vekszenek. Ez azért lehetne ked­vezőtlen, mert Magyarország leg­nagyobb külkereskedelmi part­nere Németország. Aggodalomra azonban semmi ok: a német BMI 52,3 ponton állt májusban, ami 1,8 pontos esés egy hónap alatt, ugyanakkor továbbra is bővül a feldolgozóipar. A magyar BMI közben 53,9 ponton alakult májusban, ami 0,7 pontos csökkenés egy hónap alatt a Magyar Logisztikai, Be­szerzési és Készletezési Társaság jelentése alapján, ám az index ér­téke még így is a feldolgozóipar dinamikus növekedésére utal. Az exportindex értéke pedig az egymást követő tizenkettedik hó­napban is emelkedett. ■ H. J. A külkereskedelmi egyenleg alakulása (millió euró) 900 2013. jan.-2014. márc. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH % Kétmilliárdos külkereskedelemi többlet az első negyedévben

Next

/
Oldalképek
Tartalom