Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-03 / 128. szám

KOZELET Állampolgársági dömping KSH Nem akar hozzánk költözni a külföldön élő új magyarok többsége Magyarországon élő honosítottak száma (ezer fő) 2003-2012 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A honosítást kérők közül az elmúlt tíz évben összesen hétezren voltak olyanok, akik nem a szomszédos országok valamelyikéből származtak Athénban tárgyalt Orbán Viktor az európai Unió versenyké­pessé tételéről, a gazdasági növekedésről és a munka­helyteremtésről tárgyalt Orbán Viktor kormányfő Athénban tegnap, amikor hivatalában meglátogatta az EU soros elnökségét betöltő Görögország miniszterelnö­két, Antonisz Szamaraszt - közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. ■ MTI Lemondott a spanyol király FIÁNAK, FÜLÖPNEK adja át trónját I. János Károly spa­nyol király. A 76 éves ural­kodó váratlan döntését azzal indokolta, hogy fiatalabb, energikusabb embereknek kell az élre állni. János Ká­roly 1975 novembere, Franco halála után került a spanyol trónra, a korábban rendkí­vül népszerű uralkodó támo­gatottságát alaposan megté­pázta a válság, a családjában kirobbant korrupciós ügyek. Az sem vetett jó fényt rá, hogy nemrég kiderült: Bots­wanában elefántvadászaton vett részt. ■ VG Zökkenők a tankönyvellátásban TÖBB mint 38 ezer tankönyv nem érkezett meg az isko­lákba a tanévkezdés után egy hónappal sem, október 1-jén összesen 112 iskolák­ban kényszerültek várako­zásra a diákok - derül ki á Kellő állami tankönyvellátó által közölt adatokból. 2013. november 1-én, amikor a kormányzati nyilatkozatok szerint már tényleg min­den a legnagyobb rendben volt, akkor még mindig 28453 könyvre vártak 78 iskolában. Idén februárig összesen 1080 írásbeli pa­nasz érkezett a tankönyvek késése miatt. 787 az is­koláktól, 283 a szülőktől, 10 alkalommal pedig az iskolafenntartó Klikk tett panaszt. ■ 444.hu Az itt születetteknél fiata­labbak, iskolázottabbak az utóbbi tíz évben magyar állampolgárságot szerzett honfitársaink, és közülük a hazai átlagnál többen is dolgoznak - derül ki a KSH egyik legújabb elemzéséből. Haiman Éva Az állampolgársági törvény 1993. évi bevezetésétől 2012 végéig összesen 174 ezer Ma­gyarországon élő külföldi szer­zett magyar állampolgárságot, közülük 39 ezren a szabályok 2010-es egyszerűsítése utáni két évben. A 2011 előtti idő­szakra jellemző, átlagosan évi 8 ezer honosítás több mint a duplájára emelkedett a törvény módosítását követően. Rajtuk kívül 2014 elejéig több mint 450 ezer határon túl élő tett magyar állampolgári esküt - derül ki a KSH kiadványából. Az állampolgársági kérel­mek többségének indoklásá­ban a magyar származás volt a döntő érv. Ennek ellenére, azok java része, akik a hono­sítás időpontjában nem az or­szágon belül éltek, nem tervezi az ideköltözést, mindössze 5 százalékuknak van határozott elképzelése erre vonatkozóan. 2011-2012-ben összesen 12 ezren - főként fiatal, nőtlen férfiak - létesítettek magyar- országi lakcímet az után, hogy külföldön élőként megkapták a magyar állampolgárságot. Azok, akik 2003 és 2012 kö­zött már magyarországi lakos­ként kérték a honosításukat, korábban túlnyomó részben va­lamely szomszédos országban éltek. Az elmúlt tíz évben ösz- szesen hétezren voltak olyanok, akik nem a szomszédos orszá­gok valamelyikéből származtak. A külföldön élő új magyar állam­polgárok 98 százaléka szintén a szomszédos országok lakója. Könnyített útvonal alapesetben a magyar állam- polgárság megszerzésének fel­tételei a következők: a kérelme­ző legalább 8 éve Magyarorszá­gon lakjon; lakhatása és meg­élhetése biztosított legyen; bün­tetlen előélet; közbiztonsági és nemzetbiztonsági kockázat hi­ánya; valamint a kérelmező sikeres vizsgát tegyen alkotmá­A honosítottak összességé­ben jóval fiatalabbak Magyar- ország teljes népességénél. En­nek is köszönhetően a vizsgált időszakban honosított, már itt élő felnőttek majd kétharmada dolgozott az eskütétel időpont­jában, és összességükben csak 6 százalékuk munkanélküli. Ez az aktivitási arány jóval ma­gasabb a magyarországi népes­séghez viszonyítva, ahol még minden második felnőtt sem dolgozik. Az aktív keresők majdnem ötödé „felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő” munkakörben dolgozik. Csak­nem hasonló arányban vannak közöttük „ipari és építőipari foglalkozást” végzők. Ezt köve­nyos alapismeretből. De kivéte­les esetekben rövidebb idejű magyarországi tartózkodás is elég, vagy mentességet adhat­nak az alkotmányos alapisme­retek vizsgája alól, amivel a legtöbben élnek is. 2011 óta pedig már magyarországi lak­cím nélkül is meg lehet szerezni a magyar állampolgárságot. tik 17 százalékkal a szolgálta­tási jellegű foglalkozások, majd 15 százalékkal az egyéb felső­fokú vagy középfokú képzett­séget igénylők. Mindezt első­sorban az magyarázza, hogy a nálunk élő honosított felnőttek kismértékben iskolázottabbak a teljes magyarországi felnőtt népességnél. A teljes népes­séghez hasoplóan ugyan több­ségében (54 százalék) náluk is a középfokú a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, vi­szont sokkal magasabb körük­ben a diplomával rendelkezők aránya: a befogadó társadalom 18 százalékához viszonyítva a 2003 és 2012 között honosí­tottak több mint negyede vég­zett felsőfokú tanulmányokat. Ugyanakkor az utóbbi években ez a különbség folyamatosan csökkent, míg az ezredforduló elején 34 százalékos volt a fel­sőfokú végzettségűek aránya, addig 2012-re 20 százalékra mérséklődött. Alapfokú isko­lázottsággal rendelkezik a ho­nosított felnőttek 18 százaléka, és mindössze 2 százalékuknak van ennél is alacsonyabb isko­lai végzettsége, ami kevesebb, mint fele a teljes népességbeli aránynak. Haladékot kapott Ukrajna a gáztartozas rendezésére Gazprom Egy héttel meghosz- szabbította a Gazprom azt a fizetési határidőt, ameddig Uk­rajnának előre át kell utalnia a júniusra szállítandó földgáz árát - jelentette be Alekszej Mü­ler, az orosz állami energetikai cég vezérigazgatója. Az eredeti határidő tegnap járt le. Miller közölte, hogy Ukrajna megkezd­te az eddig felhalmozódott gázár adósságának törlesztését, és az orosz áüami cég számlájára 786 millió dollár (mintegy 174 milli­árd forint) ékezett meg. A vezérigazgató hozzátette: az előtörlesztési rendszerbeveze­tése egyebek között attól függ, hogy Ukrajna teljes mértékben kifizeti-e majd az április elsejéig összegyűlt 2,237 milliárd dollár­ból fennmaradó részt az orosz gázért; Uletve attól is, hogy az áprilisban és májusban szállított földgáz árának kifizetésében előrelépés történik-e. Ha az uk­rán fél fizet, a Gazprom készen áll majd „a gázár kérdését is megvizsgálni” - mondta Miüer, az orosz energiaügyi minisztéri­um pedig jelezte: Moszkva kész további engedményeket adni és egyelőre nem nyújt be keresetet az ukránok ellen a stockholmi döntőbíróságon. ■ .....................................— ‘O................. Abb házia is lép?™* NEM ZÁRHATÓ ki, hogy a Krím utánAbházia is Oroszországhoz csatlakozik, bóra lakosság ezt korábban nem támogatta - álla­pították meg vezető orosz napi­lapok. Két hete, még mielőtt Alek- szandr Ankvab, a Grúziától for­málisan 2008-ban elszakadt, de 1992 óta de facto ßggetlen nyu­gat-kaukázusi terület elnöke be­jelentette lemondását, a Moszk­vában élő abházok kinyilvánítot­ták, hogy Abháziának társulási viszonyra kell lépnie Oroszország­gal. Az abház hatalom akkor erre igen élesen reagált. Ankvab a múlt vasárnap jelentette be le­mondását, miután az ellenzék átvette a hatalmat Szuhumiban. Az előrehozott elnökválasztást augusztus 24-re írták ki. Újra lesznek miniszterhelyettesek T. HÁZ A levezető elnök is szavazhat minden plenáris döntésnél A lakosság nagy részének anyagi gond a temetés A levezető elnök is szavazhat ezentúl az Országgyűlés plená­ris ülésein minden döntéskor - az ezt lehetővé tevő, a Fidesz által javasolt módosítást tegnap 128 igen szavazattal 53 ellené­ben fogadta el a T. Ház. Nyílt szavazásoknál eddig kizárólag szavazategyenlőség esetén volt szavazati joga az ülés leveze­tőjének. Az ellenzék kritizálta a módosítást, mert szerintük a kormányoldal csak a kéthar­mados többségének biztosítása érdekében változtat a szabályo­záson. A hétfőn elfogadott házsza­bály-módosítással azt is jóvá­hagyta a Ház, hogy ezentúl ne az összes képviselő négyötödé­nek, hanem a jelenlévő képvi­selők négyötödének szavazata legyen szükséges a házszabály­tól eltéréshez egy ügy tárgyalá­sánál vagy a döntéshozatalnál. A képviselők elfogadták azt a javaslatot is, amely alapján ál­talános helyettesükké jelölhe­tik ki egyik államtitkárukat a miniszterek. A kormánytagok jogállásáról szóló törvénybe azt is beiktatták, hogy a kormány­fő munkáját a kormányzati te­vékenység összehangolásáért felelős minisztériumban - azaz a Miniszterelnökségen - mi­niszterelnöki kabinet segíti. A kabinetfőnök munkáját a mi­niszterelnök irányítja. ■ VG Mostantól Kövér László házelnök is mindig szavazhat KEGYELET több mint két és fél havi nyugdíj összegébe kerül hazánkban átlagosan a temet­kezés, de jelentősek az elté­rések a temetés módjától és helyszínétől függően - derül ki a CIG Pannónia Kegyeleti Indexéből. A biztosítótársaság kutatása szerint a lakosság négyötödének okozna anyagi problémát a búcsúztatás költ­ségeinek teljes körű finanszí­rozása. A magyarok 12 száza­lékának pedig nem lenne pén­ze arra, hogy hozzátartozója te­metkezéséről gondoskodjon. A válaszadók közel 70 százaléka az anyagi lehetőségének meg­felelő, ésszerű árakra töreked­ne ebben az estben. Csupán 5 százalék válaszolta azt, hogy a lehető legolcsóbb megoldáso­kat választaná. A CIG Pannónia első alka­lommal publikált Kegyeleti Indexének értéke 2,6, amit azt fejezi ki, hogy egy magyaror­szági temetkezés átlagos költ­sége 2,6-szorosa az öregségi nyugdíj átlagának. Koporsós temetés esetén az index orszá­gos értéke 3,2, hamvasztásos temetésnél pedig 2,1. Földrajzi­lag is jelentősek az eltérések: a Közép-Magyarországi régióban több mint 1 havi átlagnyug­díjjal magasabbak a koporsós temetkezés költségei, mint a Dél-Dunántúlon. ■ VG 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom