Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-15 / 22. szám

2014. JÚNIUS 15., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Még csak minden ötödik otthonban van okostelevízió Szaporodnak a sajtóperek eljárás MÚOSZ: a jogszabályok nem a nyilvánosság pártján állnak Az online sajtó előre jelzi a beruházások alakulását szokások A rendszeresen internetező felnőtt lakosság 79 százaléka más tevékenysé­get is végez tévénézés közben - derül ki az eNET-Telekom friss kutatásából. A válaszadók 27 százaléka laptopon, míg 24 százalék asztali számító­gépen internetezik tévézés közben. A vasalást 22, a főzést 19, a takarítást 18 százalék említette, a nők jóval nagyobb arányban, mint a férfiak. Az okostelefonon és tableten való internetezés is megjelent már a párhuzamos tevékeny­ségek között, bár alacsonyabb elterjedtségük miatt egyelőre a válaszadók 16, illetve 6 szá­zaléka említette ezeket. Az áprilisban végzett kutatás sze­rint minden ötödik 18 év feletti internetezőnek van tabletje. Közülük 17 százalék használ­ja az eszközt élő tévéműsor megnézésére is akár alkalma­záson, akár weben keresztül. Valamivel magasabb, 23 szá­zalék azok aránya, akik ko­rábbi tévéműsort néznek meg táblagépükön. A rendszeresen internetező és tablettel rendel­kező felnőtt lakosság 71 szá­zaléka szokott videót nézni a táblagépen. A hetente legalább egyszer internetező felnőttek 54 szá­zalékának van okostelefonja. Alkalmazások segítségével és weben keresztül néz élő tévé­adást 11 százalékuk, korábbi tévéműsort 16 százalékuk, míg 65 százalék videók nézésére is használja az eszközt. A kuta­tásban részt vevők 2 százalé­kának nincs tévéje, miközben 40 százalék háztartásában két készülék is található. A közel­múltban megjelent okosteleví­ziók (smart tv-k) elterjedtsége még elmarad a hagyományos televíziókéhoz képest, csak a válaszadók ötödének otthoná­ban van ilyen eszköz. Minden negyedik, tévével rendelkező válaszadó azonban azt jelezte, hogy rövid távú tervei között szerepel smart tv vásárlása. Négy emberből csak egy használja kizárólag tévéműsorok nézésére az okos­tévéjét. A legtöbben, 45 száza­lék más eszközökön lévő saját médiatartalmak, például ké­pek vagy videók megtekintését említette egyéb felhasználási módként. ■ MTI Sajtó-helyreigazítási perek száma * I. negyedév. VGAJRAFIKA FORRÁS: OBH Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint idén márciusig már nyolcvanhat sajtó-helyreigazítási per in­dult Magyarországon. Ez re­kordnak számít. Vég Márton Idén rekordot dönthet a saj­tó-helyreigazítási perek szá­ma. „Az elmúlt 10 év átlagá­ban 258 sajtó-helyreigazítási per indult. Ennek tükrében a 2014. I. negyedévi érték meg­haladta az átlagot” - közölte lapunkkal az Országos Bíró­sági Hivatal (OBH). Márciusig konkrétan már 86 ilyen kére­lem érkezett be a bíróságok­hoz. Tavaly összesen 254 saj­tóper volt, újságírók 2005-ben járhattak a leggyakrabban a bíróságra, akkor 321 ilyen ügy indult, de a 2010-es 298 per is felfelé húzza az átlagot. A leg­békésebb év 2007 volt, amikor mindössze 221 esetben kellett igazságot szolgáltatni a peres felek között. „A sajtó-helyreigazítási pe­rekben a polgári perrendtar­tásról szóló törvény értelmé­ben soron kívül kell eljárnia a bíróságnak. Ez azt jelenti, hogy a keresetlevél benyúj­tásától számítva legkésőbb a nyolcadik napra ki kell tűzni a tárgyalást. Bizonyítás felvé­telének csak olyan bizonyíté­kokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendel­kezésre állnak, és amelyek al­kalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tartal­mának a valóságát igazolják, vagy a keresetben előadottakat megcáfolják” - fogalmazott az OBH. Hozzátették: a tárgyalást - legfeljebb nyolc napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyí­tás eredményességét valószí­nűsítik. A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tár­gyalni. Az OBH szerint mindezek a szabályok azt a célt szol­gálják, hogy az eljárás minél Szűkebb mozgástér a mérték Médiaelemző Mű­hely által készített és még feb­ruárban bemutatott médiasza­bályozási koncepció a jogalkal­mazó mérlegelési mozgásteré­nek lehető legszűkebbre szabá­sára, a lehető legkiszámítha- tóbb szabályozási környezet ki­alakítására törekszik. „A jelen­legi médiahatósággal ellentét­ben létrehozható egy decentra­hamarabb befejeződhessen. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazító közlemény köz­lésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi. A sajtószabadságról és a mé­diatartalmak alapvető szabá­lyairól szóló új törvény 2011- ben lépett hatályba. „Ha vala­kiről bármely médiatartalom­ban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kap­csolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követel­heti olyan helyreigazító közle­mény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely ténye­ket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való lizált és nagyon szűk önálló mérlegelési jogkörrel rendelke­ző intézményrendszer. A mé­diahatóság által ellátott felada­tok jelentős része más hatósá­gokhoz, adott esetben hatósági jogkör nélkül működő állami médiaombudsmanhoz, illetve önszabályozó szervezethez tele­píthető” - olvasható a Függet­len Médiaközpont oldalán. tények” - szól a vonatkozó sza­kasz. Az NMHH szerint fon­tos előrelépésként a törvény a forrásvédelem tekintetében is többletjogokkal ruházta fel az újságírókat. Míg az új szabályozást meg­előzően ugyanis az újságíró büntetőeljárásban is köteles volt forrásait felfedni, addig a médiaalkotmány a forrásvé­delem lehetőségét már a bün­tetőeljárásban is biztosítja az újságírók számára. A hatóság szerint az elektronikus, nyom­tatott vagy internetes médiu­mokon keresztül közzétett tar­talom korlátjaként egyedül az európai szinten általánosan elfogadott szabályok képeznek korlátokat. így például, a sajtó- szabadság gyakorlása nem jár­hat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. „Különbséget kell tenni a helyreigazítási perek és az újságírók ellen induló rágal- mazási perek között. Az el­múlt években a helyzet kicsit rosszabbodott. A jogszabályok nem a nyilvánosságot része­sítik előnyben” - mondta la­punknak Tóth Károly, a MÚ­OSZ elnöke. Szerinte még nem tudni, hogy az új Ptk. mit hoz a média számára, de az alapvető cél, hogy a tényfeltáráshoz va­ló jogot ne lehessen büntetőjo­gi eszközökkel korlátozni. információ Az online média megfigyelése a beruházási aktivitás előrejelzésére is fel­használható - derült ki az MKIK Gazdaság- és Vállalko­záskutató Intézet (GVI) kuta­tásából. „A beruházásokhoz kapcsolódó szavakat tartal­mazó több, mint 12 ezer cikk tartalomelemzése alapján meghatározta azokat a cikk­típusokat, amelyek leginkább segítenek abban, hogy előre lehessen jelezni a beruházá­sok, és ezen belül a verseny- szektor beruházásainak várható alakulását. Az abszt­rakt, jogi témákat tárgyaló cikkek mellett az origo.hu-n és a vg.hu-n megjelenő cikkek érdemelnek ebből a szempont­ból kiemelt figyelmet” - közöl­te a GVI. Az elemzés alapötlete az, hogy amikor elkezdenek tervezni egy beruházást, az online médiában cikkek je­lennek meg róla. A beruházás elkészülése időbe telik és még további idő, amíg a KSH olda­lán megjelenik a statisztikák között. Ezért, ha gyorsan aka­runk értesülni a beruházások alakulásáról, érdemes lehet figyelni az online sajtót. így már az adott negyedév végén információhoz juthatunk a beruházási aktivitás alakulá­sáról, nem csak a következő negyedév közepén, amikor hi­vatalosan közük az adatokat. „Összegyűjtöttük az ösz- szes olyan, elmúlt négy évben megjelent cikket nyolc inter­netes portálról (origo.hu,hvg. hu, mno.hu, nol.hu, index.hu, vg.hu, hir24.hu, hetivalasz.hu), amelyekben bármilyen módon említették a beruházás szót. A vg.hu portál esetében már 9 egymást követő negyedéve mindig ugyanabba az irányba változik a cikkek száma, mint a beruházási volumenindex. Az origo.hu esetében pedig a vizsgált 4 évben 11 olyan ne­gyedév volt, amikor ugyanez elmondható” - hangsúlyozták. Az összefüggés kimutatása szerintük kiemelkedő fontos­ságú, hiszen ezzel lehetővé válik, hogy a vonatkozási negyedév végén készítsenek egy becslést, ami nagyjából 40 nappal korábban juttat minket információhoz, mint a hivatalos adatközlés. ■ VG A tervnél többet bírságolt az NMHH törvényjavaslat Az MTVA tavaly 4 milliárd forinttal kevesebbet költött Kevesebbet tévéznek nyáron a magyarok Benyújtotta a költségvetési bizottság az NMHH tavalyi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot, amelyből kiderült: a hatóság 47,3 milliárd forint bevétellel és 33 milliárd fo­rint kiadással zárt 2013-ban. A 14,2 milliárd forint pénz- maradványból 3,1-et az MTVA kap, 4 milliárd forint pedig a digitális földfelszíni háló­zatban tervezett technológiai feladatok fedezetére használ­ható fel. „A frekvenciadíjak a hatóság közhatalmi bevételei­nek 79 százalékát biztosítják. A 18,6 milliárd forint bevétel 5,5 százalékkal marad el az eredeti, illetve a módosított előirányzattól” - olvasható a dokumentumban. Bírság cí­mén 190 millió forint bevételt realizált a hatóság, ez 40 mil­lió forinttal haladja meg az elő­irányzatot. A törvényjavaslatból kide­rült: az MTVA összes kiadása 2013-ban 82,9 milliárd forint volt, ez 4 milliárd forinttal keve­sebb a tervezettnél. „2012-ben az MTVA megvásárolta a Ku­nigunda úti székházat. A szék­ház megvételére, az ahhoz kap­csolódó tranzakciós kiadásokra hitelt vett fel. A komplex hitel 36,6 milliárd forint beruházási hitelből, 20 milliárd forint for­góeszközhitelből és 4 milliárd forint folyószámlahitelből állt” - áll a dokumentumban. ■ VG Tavaly év végén még 57,2 milliárd forint tartozása volt az MTVA-nak A nyár beköszöntével alaposan visszaesett a tévéműsorok né­zettsége. Egyedül az Ének isko­lája haladta meg az egymillió nézőt a teljes lakosság körében, pedig korábban akár két, három műsor is elérte ezt a szintet, jel­lemző, hogy a toplO-be ezúttal már egy késő délutáni mexikói szappanoperával is be lehetett kerülni. A két vezető kereske­delmi televízió öt-öt műsorral szerepel a legjobbak között, míg a köztévé a Forma-l-es közve­títéssel éppen kimaradt, de a sportág nézettsége nem csak Magyarországon csökken. „Le­nyomta még a CNN-t és a BBC-t is a Euronews, amely naponta már közel 1,6 nülüó nézőt ér el Európában” - írta az MMonline. A magyar nyelvű hírcsatorna adása egy év alatt 83 százalék­kal növelte a nézettségét, ami európai rekordnak számít. ■ Heti nézettség' |c (JP 1. Az ének iskolája TV2 1238 2. Barátok közt RTL Klub 986 3. Tények TV2 935 4. Szulejmán RTL Klub 740 5. Éjjel-nappal Budapest RTL Klub 736 6. Jóban Rosszban TV2 686 7. A mentalista RTL Klub 685 8. Magánnyomozók TV2 657 9. Castle RTL Klub 632 10. Maricruz TV2 624 •MINDEN MŰSOR A LEGNÉZETTEBB ADÁSÁVAL SZEREPEL. NÉZETTSÉG: EZER FÖ. FORRÁS: AGB NIELSEN A t i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom