Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-15 / 22. szám
8 INTERJÚ 2014. JUNIUS 15., VASARNAP Puhl Sándor A jó bíró szerinte komoly karizmával, nagy stressztűréssel és gyors helyzetfelismeréssel rendelkezik. A húsz évvel ezelőtti döntő minden pillanatára emlékszik. A vébé minden meccsét megnézi. A FUTBALL IRÁNTI SZERELEM ÖRÖK Húsz évvel ezelőtt a mostani rendező, Brazília nyerte a labdarúgó-világbajnokságot. Az olaszok elleni döntőt magyar bíró, Puhl Sándor vezette, akit négyszer választottak meg a világ legjobb játékvezetőjének. Ezt a világon csak egy ember, az olasz Pierluigi Collina szárnyalta túl. Fábos Erika- Az első meccs után rögtön a bíróról beszélt mindenki. Ön szerint jogos volt a házigazdák 11-ese?- Nálam nem lett volna az. Szerintem volt a meccs közben ennél nagyobb kontakt is, amiért meg sem állította a játékot. Persze, a 16-os környékén felértékelődnek a dolgok, és testközelből ezt azért lehetett úgy látni, hogy visszarántotta a horvát játékos a brazilt.- Hogyan válogat a vb-meccsek közül, mi az, amit biztos megnéz?- Nem válogatok. Minden mérkőzést megnézek, és ha valamelyikről lemaradnék, azt felveszem, nem bízok semmit a véletlenre. A futball iránti szerelem az örök.- Haverok, buli, sör, ropi, vagy van sajátos rituáléja a meccsnézésre?- Igen, elég sajátos. Magánzóként nézem a világbajnoki meccseket. Szeretek odafigyelni, és zavar, ha vannak körülöttem, mert óhatatlanul is a bírót látják bennem még a legjobb barátok is. Kérdezgetnek közben, meg akarják velem beszélni a játékvezető döntéseit, és ettől nem tudom úgy figyelni a játékot, ahogy szeretném.- Szóval a tévé előtt is koncentrál, ha meccsről van szó.- Az ember nem tud kibújni a bőréből. Igen, biztosan másként nézem, mint egy átlagos szurkoló.- A játékra vagy a játékvezetőre figyel jobban?- Mindkettőre, de talán a játékvezető munkáját kicsit másként, jobban figyelem, mint a drukkerek - ez amolyan szakmai ártalom, ha úgy tetszik, nem lehet kikapcsolni. Nagyon tanulságos, a pozitív és a negatív dolgokból egyformán tanulni lehet.- Ha kiderül, hogy rosszul döntött egy bíró, vagy hibázott, mit érez?- Nagyon sajnálom őt. Az egy nagyon rossz érzés, mivel javíthatatlan.- Ez hogy van, rájön az ember már ott a pályán, vagy csak utána, amikor visszanézi a meccset?- Mindegyik előfordulhat, de azért ezen a szinten, leggyakrabban még a meccs közben leesik a tantusz és az nagyon nehéz teher. Azzal végigmenni a meccsen kegyetlen.- Ilyenkor mondja a laikus szurkoló, hogy próbálja Jóvátenni” a hibát és visszaadni, amit elvett.- Igen, ezt mondják, de ez nem így van, ez butaság. Úgy kell vezetni tovább a mérkőzést, mintha az a hiba meg sem történt volna. Ez nagyon nehéz, de fontos alapszabály, amivel minden bíró a kezdetektől tisztában van. Ennek a munkának a legnehezebb része az a pszichikai teher, ami az emberen van meccs közben. Persze, futunk 10-12 kilométert is egy mérkőzés alatt, de a fizikai részére könnyebben fel lehet készülni, mint arra, hogy adott esetben az embernek egyetlen hibája dönt el egy mécs eset. A focit több millió ember nézi, egy világbajnokságot sok százmillió. Ez egy gyötöbb tízezer ember előtt szerepelni, de fontos felismerni, hogy meddig kell elöl lenni egy játékvezetőnek és mikor nincs semmi keresnivalója egy helyzetben. A mérkőzésnek ugyanis a játékról, a sportról kell szólnia.- Mit szól a mostani világ- bajnokságra bevezetett új bírói eszközökhöz, a jelölősprayhez és a gólbíró-technológiához?- Ami a tiszta játékot és az objektív döntést segíti, az mind jót tesz. Az emberi tényezőt azonban szerintem nem szabad kizárni a sportból. Se a futball- ból, se a teniszből, se a vízilabdából, mert akkor elveszíti a varázsát és az élet helyett egy playstation-re fog hasonlítani. Áruházvezetőként dolgozott, mielőtt a játékvezetésbe fogott 1955. július 14-én született Budapesten. eredeti szakmája szerint kereskedelemmel foglalkozott, sokáig a Domus áruház vezetője volt. 1970-ben tette le játékvezetői vizsgáját. az nb i-BEN 1984-ben debütált. palyafutasa során összesen 225 NB I-es találkozón fújta a sípot, az NBII-ben pedig 36 ösz- szecsapáson működött közre. 1994-ben a világbajnoki döntő játékvezetője volt. 1997-ben a Bajnokok Ligája-döntő játékvezetője volt. 1992-ben és 1995-ben Magyarország legjobb játékvezetőjének választották. 1994-től 1997-ig sorozatban négyszer a világ legjobb játékvezetőjének választották. pályafutása során közel száz nemzetközi mérkőzést vezetett, aktív játékvezetői karrierjét 2000-ben fejezte be. nyörű sport, de azért lássuk be, profi szórakoztatóipar is, hatalmas üzlet, ezeken a meccseken pedig, ahol ekkora a tét, rengeteg pénz sorsa is a bíró kezében van. Éppen ezért nem csupán indulatok múlnak a játékvezetőn, de gazdasági érdekek is vannak a háttérben. Szóval, mentálisan is nagyon ott kell lenni, na.- Szóval, akkor jó kondíció és stressztűrés az mindenképpen kell, de ezeken kívül mitől lesz valaki jó játékvezető?- Ez összetett. Minden mérkőzésen van valamekkora tét. Minden játékos nyerni akar, tele van adrenalinnal. Aztán ott vannak a szurkolók, akik jól akarnak szórakozni. A bírói munka tehát akkor jó, ha ezekhez a legjobban tud alkalmazkodni, miközben objektiven és kifogástalanul működik. Ehhez alázat kell, mert ez egy küldetés. Szakmai felkészültség nélkül nem megy, de hatalmas pedagógiai és pszichológiai érzék is szükséges, és karizma is kell, hogy tiszteljék az embert. A pályán ugyanis nem a sárga meg a piros lapokkal érvényesül egy jó bíró, hanem éppen akkor, ha ezeket csak a legvégső esetben veszi elő. Néhány percet intézkedik egy bíró egy mérkőzés alatt, de abban a pár fontos percben gyorsan kell tudni akaratot érvényesíteni, fegyelmezni.- Az igazán jó bírók egyéniségek.- Igen, ehhez a munkához biztosan kell egyfajta szereplésvágy is, anélkül nehéz lenne- Az igaz, hogy az édesanyja tanácsára lett játékvezető?- Igen. Futballistának készültem és nagyon komolyan vettem. Rengeteget edzettem és az lebegett a szemeim előtt, hogy a magyar válogatottal a világbajnoki döntőben fogok szerepelni. Aztán jött egy komoly térdsérülés, ami után egyértelmű volt, hogy a sportolói pályafutásom véget ért. Elkeseredtem, de anyám látott egy hirdetést a helyi újságban és mondta, hogy ne keseredjek el, menjek el játékvezetőnek. így kezdődött.- így utólag szerencsés volt ez a sérülés: valóra tudta váltani a világbajnoki álmát. Futballistaként, a magyar válogatottal nem sikerült volna.- Ez akkor nem volt olyan irreális ám, mint amilyennek most hangzik. Akkoriban a futball közügy volt. Szinte minden településnek volt csapata, és a válogatott meccseit a Népstadionban 90 ezren nézték. Az én édesanyám, aki egy egyszerű vidéki asszony volt, rajongott a futballért, minden válogatott meccset megnézett és ez nem volt különlegesség. Tévé alig volt, nem volt naponta több tucat szenzáció és bombahír, amire az embereknek muszáj volt odafigyelni. Ez volt a szórakozás.- Más idők voltak, az biztos. Mikor vezette az első mérkőzést, emlékszik?- Persze. 1970-ben, a járási II. osztályban kezdtem és egy Ónod-Varbó meccs volt.- Azt is tudja, mennyien nézték meg?- Hát, nem lézengtek. Egy járási meccsen is volt akkoriban nyolcszáz-ezer néző.- Azt olvastam, hogy az 1994-es brazil-olasz finálét a pasade- nai Rose BowFstadionban 94 ezer néző előtt rendezték meg. Az milyen érzés, hogy tudja, közel százezer ember figyeli élőben, amit csinál?- Leírhatatlan, és az az érdekes, hogy ezt nem tudja, sokkal inkább érzi az ember. Elképesztő kisugárzása van egy ilyen tömegnek és ez nyomás az emberen, ha bevallja, ha nem. Csak az a kérdés, hogy az ilyen versenyhelyzetek kire hogyan hatnak. Aki ideges tőle, az nem lesz jó bíró, de az sem, aki túlzottan élvezi az ilyesmit. Az a szerencsés, akire ez jól hat, mert élesebb és koncentráltabb lesz tőle, de közben mégsem kerül a hatása alá.- Mire emlékszik a döntőből?- Annak az egész napnak minden pillanatára emlékszem. Mindenre. Húsz éve volt, de olyan, mintha tegnap lett volna. Megvan, hogy mit ettem, mit ittam, mikor, mibe öltöztem át. A mérkőzés pedig? Minden egyes mozzanata a fejemben van.- Szóval, akkor tudta, hogy ez életének egy nagy pillanata?- Teljes mértékben. Nem akarom, hogy túlzottan színpadiasán hangozzon, de elmondom, mert konkrétan úgy volt, hogy amikor mentünk a pályára, szinte lepörgött a szemem előtt az egész addigi pályafutásom. Én akkor azt akartam, hogy úgy éljem át azt a meccset, amit nekem az jelentett, hogy egy világbajnoki döntőt dirigálhatok. De nem csak az ilyen kiemelkedő pillanatokat tudom felidézni, rengeteg bajnoki meccs is megvan a fejemben.- Azt már előre lehet tudni, hogy ki fogja vezetni a döntőt, vagy csak közvetlenül előtte derül ki?- A játékvezetői keretből, a világbajnokságon nyújtott teljesítmény alapján dönti el a FIFA játékvezető bizottsága, hogy ki az a három-négy bíró, akinek erre esélye van, végül pedig két személy közül szavazással döntenek. Én július 17-én vezettem a döntőt és 15-én tudtam meg a döntést. Szóval pár nappal előbb derül ki, és a teljesítmény mellett fontos, hogy melyik földrésznek akar kedvezni a FIFA, de az is számít, melyik ország csapatai játsszák a döntőt, mert azok a bírók nyilván eleve kiesnek.- Mázlija volt, ez a veszély nem fenyegette.- Ez nem mázli. Én gondolkodás nélkül lemondtam volna arról az élményről, ha a magyar válogatott döntőt játszhatott volna cserébe.- így utólag már, hogy vezetett egy vb-döntőt, könnyű.- Nem, ez nem duma. Tudom a különbséget és komolyan gondolom. A futballt én annál sokkal jobban szeretem. Mindennél jobban szeretem.- Az NB l-rekorder Bede Ferenc korábbi játékvezető egy nyilatkozatában utalt arra, hogy másfél évtizede két ember, Puhl Sándor és Vágner László szembenállása osztja puhlistákra és vágneristák- ra a magyar labdarúgó-játékvezetők világát. Ő ebben látja annak az okát, hogy Kassai Viktor nem lehet ott a vb-n. Mi a véleménye erről?- Én a futballnak köszönhetően bejártam az egész világot, de a magyarnál okosabb néppel még nem találkoztam. Itt mindenki mindenhez ért, csak az a baj, hogy mindig csak azt tudják pontosan megmondani, hogy mi miért nem megy, és miért nem sikerült. Építő jelleggel ritkán szólalnak meg, inkább csak sértegetni szeretik a másikat. Azt, hogy a játékvezetők közül ki utazhat ki, nem csupán a teljesítmény, a szerencse vagy a sportdiplomácia határozza meg, hanem az is, hogy világszinten és hosszú távon milyen érdekeket akar érvényesíteni a FIFA, vagy hogy a kontinensek között milyen az erőviszony és a rangsor a futballban. Európából kilenc bíró utazott ki, miközben 54 ország várt erre. Mondjuk például az UEFA elnöke francia, de francia bíró nem utazott. A francia sportdiplomácia is tehetetlen lenne? Ugyan már! Nagyon szűk körű az elit és objektív okok miatt ebbe nem fértünk bele. Ami ezenfelül van, az már túlgondolkozásból fakad. A magyar játékvezetők még mindig a világ élvonalához tartoznak.- Kinek szurkol a világbajnokságon?- Nem vagyok drukker, négy-öt csapat van, akit kicsit nagyobb figyelemmel vagy örömmel nézek a többinél.- Ez nagyon diplomatikus. Soha nem is volt kedvenc csapata, klubja?- A magyar válogatott. Klubcsapat nem volt, de egy bírónak nem is lehet. Hivatalból.- Mit tippel, ki nyeri a világba^ nokságot?- Ez még nagyon korai lenne, csak papírformát vagy közhelyeket tudnék mondani. A brazilok, az argentinok, a spanyolok és a németek odaérnek a végére és talán egy meglepetéscsapat lehet Afrikából. Ez még sokesélyes, még csak most kezdődött a világbajnokság. i i 1