Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-08 / 106. szám
4 TOLNAI JÁRÁS 2014. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Kávéház nyílik a hivatal mellett tolna Kávéházat nyit egy helyi vállalkozás a Hősök tere 2. alatti épületben, amelynek egyik szárnyában a kormányablak működik, a későbbiekben pedig ott kap helyet a járási hivatal is. A korábban óvodaként használt épületet a városközpont rehabilitációs nagyberuházás során újították fel. A leendő kávéházi ingatlanrészt eddig az önkormányzat bérelte a tulajdonostól, a Soltút Kft.-től. A képviselő-testület nemrég döntött a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről. ■ S. K. Ütemterv szerint halad az építkezés fadd Jól halad az új óvoda építése, eddig az időjárás is kedvező volt. Fülöp János polgármester arról számolt be, hogy a héten a szerelő beton készül el. A tervek szerint még az idén befejeződik az építkezés. ■ B. K. Grafikák láthatóak a cukrászdában tolna Knipl Ferenc grafikáit bemutató tárlattal folytatódott a Közösség Kultúra Közhasznú Egyesület kiállítás-sorozata a Both cukrászda galériájában. A tehetséges, fiatal alkotó munkáit Verseghy Ferenc, az egyesület elnöke, a Népművészet Mestere ajánlotta a közönség figyelmébe. A grafikák júniusig láthatóak a cukrászda nyitva tartási idejében. ■ S. K. A Duna-parton tartják a roma napot tolna Az idei roma napot május 17-én, szombaton rendezik meg. Karászi Károly, a helyi roma nemzetiségi ön- kormányzat elnöke elmondta: az egész napos program helyszíne a tolnai Duna-part lesz. Reggel 6 órától horgászversenyt tartanak, délelőtt kispályás focitornát rendeznek, 11 órakor indul a hab- party, 13 órakor kezdődik a főzés. A hivatalos megnyitó 15 órakor lesz, ezután tánccsoportok, énekesek lépnek fel. Este nyolckor kezdődik a bál, Karászi Lajos és zenekara közreműködésével. ■ S. K. bogyiszlói zenekar A legfontosabb, hogy a közösségekbe juttassák el az élő népzenét Ritka, családi örökség a Bogyiszlói Zenekar. A tagok talán legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy nagyapáik útját járják. Budavári Kata A Bogyiszlói Zenekarnak elévülhetetlen érdeme, hogy Bo- gyiszló az elsők között kapta meg a Tiszta Forrás Település elismerő címet. A népzenegyűjtők olyan kincset találtak itt, melynek sajátos íze, hangulata van. Nemcsak Lajtha László énekeltette meg a bogyiszlóiakat, hanem Martin György, Sztanó Pál, Pesovár Ernő, Pálfy Gyula az 1960-as és 1970-es években, valamint Pesovár Ferenc, Sebő Ferenc 1977-ben. A Bogyiszlói Zenekar 1969-ben alakult egy vonós és egy tamburazenekar ösz- szeolvadásából, de nemcsak ez a formáció, hanem a két elődzenekar is hallható a felvételeken. Mihalovics Zsolt nagyapjától, Orsós Kis Jánostól vette át a banda vezetését, és nem mellesleg a neves prímás tanította unokáját zenélni. „Hát, nem hallod?” kérdezte a 8-9 éves Zsoltot a vájt fülű mester, merthogy Orsós Kis János, akárcsak zenésztársai, hallás után tanultak, játszottak és tanítottak. És hogy milyen volt a nagypapa? - Úriember - adja a rövid választ Mihalovics Zsolt. - Csak jót hallottam a nagyapámról, aki nemcsak a zene szeretetére tanított meg, de alázatra is. Mindenkinek megadta a tiszteletet, és ő is megkapta ugyanezt másoktól - mondja a zenekar jelenlegi prímása. Azt is elmesélte, akkor még olyan szempontból is más világ volt, hogy a paraszti zenét játszó cigányzenekar rengeteget játszott. Ugyan a muzsikusoknak volt, mondjuk úgy, „polgári” foglalkozása, például a TSZ-ben dolgoztak, de szinte minden este a Révész kocsmában zenéltek, és nem volt ritka, hogy egy-egy jeles alkalommal két-három napig tulajdonképpen megállás nélkül húzták a talpalávalót. Igaz, és ezt az unoka nem titkolja, ez az életforma megbosszulta magát, az alapító tagok nem voltak hosszú életűek, többségük a hetvenedik életévét sem érte meg. Az egyetlen ma is élő ős Kovács Ferenc „TeA Bogyiszlói Zenekar muzsikájának ízét a vonós hangszerek és a tambura sajátos lüktetése, hangzása adja. A szakemberek is elismerik a banda kiválóságát jes”. Annak idején a zenés mulatságokat nem kellett kiplaká- tolni, közösségi oldalakon hirdetni, mindenki tudta, hogy a lazításnak is ideje van, például a farsangi időszakban. Ma a zenekar lényegesen kevesebbet játszik, igaz, ahogy Mihalovics Zsolt fogalmaz, erős hobbi az övék. A banda vezetője ének-zene tanár, Nyíregyházán tanult népzene szakon. A legfontosabb feladatuknak azt tartja, hogy az ősök útját járva lehetőség szerint ne színpadra, hanem közösségbe vigyék az élő népzenét. A Bogyiszlói Zenekar ugyanakkor nemcsak az alapot, frisset, csárdást, ugróst játszik, hanem nótát, keringőt, cigányzenét, foxot és tangót, akárcsak a nagyapák. Ettől és az egyedi hangzástól kuriózum ez a társaság, melyet ismert és széles körben elismert népzenészek is díjaznak, számon tartanak. Az Orsós Kis János halálának 15. évfordulója alkalmából szervezett bogyiszlói emlékkoncerten Sebő Ferenc Kossuth-dí- jas népzene kutató, Sipos Mihály, a szintén KossutÜ-díjas Muzsikás együttes, Halmos Béla vagy Pál István „Szalonna”, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának vezetője egyaránt nagy tisztelettel nyilatkozott róluk. A zenekar néhány éve megjelent Nagyapáink útján címet viselő lemezének borítójára Sebő Ferenc az alábbi ajánlást írta: „Számomra, aki gyűjtöttem és hanglemezen ki is adtaúi az öregek zenéjét, nagy boldogság hallani, hogy ezt a szép muzsikát nem csupán hangfelvételek őrzik, hanem a legélőbb formában, a fiatcjjok hangzásvilágához igazítva, de eredeti karakterét megőrizve tovább él”. A Bogyiszlói Zenekar néhány tagját rokoni szálak is összefűzték, és az unokáikból is összeállt egy gyerekzenész csapat, amit akár a Bogyiszlói Zenekar utánpótlásbázisaként is fel lehetett fogni. Orsós Kis János 1997-ben bekövetkezett halála után ugyanis Mihalovics Zsolt lett a felnőtt együttes prímása, egy másik zenész unoka, Orsós Zoltán szintén elhunyt nagyapja örökébe lépett. A mai felállásban nagyjából 2007. óta muzsikál a zenekar, és mint azt Mihalovics Zsolttól megtudtuk, az utánpótlásról maguk is igyekeznek gondoskodni. A Sziget Fesztiválon tomboló sikert arattak mihalovics zsolt azt vallja, a zene boldoggá tesz, ezért aki zenét és pláne élő zenét ajándékoz valakinek, nagy figyelmességről tesz tanúbizonyságot. Koncerteznek, rendhagyó énekórákat tartanak a megye iskoláiban, játszanak kisebb összejöveteleken és lakodalmakban is. Utóbbi műfajban minden bizonnyal a legemlékezetesebb két spanyolországi fellépésük volt a főúri Zichy család egy-egy lányának menyegzőjén is ők húzták. A prímás szerint mindegy, hogy grófnak vagy egyszerű embernek muzsikálnak, nem számít, hogy a közönség ezer főből vagy tizenötből áll. Sőt Ha például egy egészen kis település lakóinak zenélnek, talán még nagyobb odaadással teszik, hiszen a hallgatóság életében nagy esemény egy ilyen koncert. De színpadra léptek európai és hazai folklórfesztiválokon, játszottak a hajógyári Sziget Fesztiválon, ahol tomboló sikert arattak a népzenei műsorukkal. Elvitték a muzsikájukat a Művészetek Völgyébe, a Hagyományok Házába, a pécsi EKF-programra, a Budapest Sportarénába, és többször láthatóak voltak a televízióban is. Orsós Kis János Kis Bogdán Ferenc örökébe lépett a bogyiszlói zenekar prímása Mihalovics Zsolt, a brácsás a bogyiszlói Orsós Zoltán. A bőgős a medinai Debreczeni István „Talpi". Korábban Orsós Attila töltötte be ezt a szerepet, ő jelenleg Angliában dolgozik. A tamburabrácsás a bogyiszlói Kovács Ferenc „Tejes". Tambu- raprímen a szintén medinai Barta Zalán játszik. A zenekar első vezető prímása Orsós Kis János a háború után, az 1958- ban elhunyt nagybátyja, Kis Bogdán Ferenc örökébe lépve került annak régi vonós zenekara élére. Tagjai Orsós Lajos brácsás és az 1968-ban elhunyt Bogdanovics Antal voltak. A Bogyiszlói Zenekar másik részét alkotó együttes 1947 óta működött. Orsós András hegedűprímás mellett, aki aztán az összeolvadt bandában másodprímásként működött, ebben a zenekarban a tambufák domináltak. Kovács János „Köles” prím- tamburán, Kovács Ferenc tam- bura-brácsán, Bogdán Péter pedig nagybőgőn játszott. A Bogyiszlói Zenekar muzsikájának sajátos ízét a vonós hangszerek és a tambura együttes hangzása, lüktetése adja. A földutakat teszi rendbe a Colas Altena hozzáadott érték Milyen eredmények születnének akkor, ha minden diák azonos szintről indulna? bogyiszló Befejezte munkáját a Colas Alterra Zrt. Bogyisz- lón, így most az ígéret szerint a cég által használt föld- utakat teszi rendbe. Már most látszik, hogy a Boldogság útja és a Jóföldi dűlő az eredetinél is jobb állapotban lesz, tájékoztatott Tóth István polgármester. A cég a Duna-pro- jekthez, azaz a töltés erősítéséhez, aszfaltozáshoz szükséges anyagokat keverte, ehhez az önkormányzat adott területet. A társaság a part menti sétányt is felújította, így most valóban körbe lehet járni gyalog és biciklivel egyaránt, illetve a csatorna feletti híd is használható. ■ B. K. tolna Az előkelő 14. helyen végzett a tolnai Sztárai Mihály Gimnázium abban az országos rangsorban, amelyet az úgynevezett pedagógiai hozzáadott érték alapján állítottak össze. A hozzáadott érték azt jelenti, hogy az adott gimnázium mennyi pluszt tudott hozzátenni a gyerekekben már meglevő tudáshoz. Ez az összehasonlítás tehát arról szól, milyen eredmények születnének akkor, ha valamennyi gimnázium diákjai ugyanarról a szintről indulnának. Azaz, ha nem lenne különbség a különböző iskolákba kerülő diákok szociális helyzetét, családi hátterét, korábbi képzettségét, adottságait illetően. Ötvenhét diák ballagott el idén a tolnai Sztárai-gimiből Az így elkészített rangsor első húsz helyezettje között az országosan ismert úgymond elit- gimnáziumok közül csak három található. Tolna megyéből a Sztárain kívül a bonyhádi gi- mi került az első húsz közé: a Petőfi gimnázium 5. lett. Dr. Novothné Bán Erzsébet, a Sztárai gimnázium igazgatója elmondta: sosem törekedtek arra, hogy az iskola egyfajta „versenyistálló” legyen, bár sok szép versenyeredményt érnek el az ott tanuló gimnazisták is. Iskolájuk azonban nem csak a legkiválóbb diákokra, hanem a kevésbé jó képességűek fejlődésére is nagy figyelmet fordít. ■ Steinbach Zs. Hatvanadik évforduló A sztárai két végzős osztályából idén 57-en tesznek érettségi vizsgát. A hatosztályos képzésben részt vettek közül egy diák kivételével mindenki szeretne a felső- oktatásban továbbtanulni. Az „ötosztályosok” többsége is továbbtanulást tervez, de vannak, akik az érettségi után szakközépiskolában folytatnák A Sztárai egyébként ezen aFiétvégén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Pénteken délután kiállítások nyílnak és koszorúznak. Szombaton délelőtt tartják az ünnepi műsort mai és egykori diákok közreműködésével, és öregdiák találkozót is rendeznek. Családi örökséget visznek tovább Előkelő helyen szerepel a rangsorban a Sztárai
