Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-08 / 106. szám

2014. MÁJUS 8., CSÜTÖRTÖK 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD A munkaszüneti napok miatt emelkedett nagyot a hiány büdzsé Áprilisban a korábbi évekhez képest szokatlanul nagy, 250 milliárd forintos hiánnyal zárt a központi költ­ségvetés a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán kiadott adatai szerint. Ezzel az év ne­gyedik hónapjára 951,1 mil­liárd forintra hízott a deficit, ami az egész évre tervezett hi­ánycél több mint 96 százaléka. A gazdasági tárca ugyan­akkor már az erről szóló közle­mény címében hangsúlyozta, hogy a növekvő kiadások nem veszélyeztetik a hiánycélt. A kiadások emelkedését az okoz­ta, hogy a Magyar Államkincs­tár a május elejei munkaszü­neti napok miatt már április végén átutalta a családtámoga­tások és a bérek kifizetésének fedezetét. Az idei évben azért is maga­sabb a hiány, mint tavaly, mert 2013 szeptemberében emelték meg a pedagógusok bérét. Je­lentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki ki­adásokat a helyi önkormányza­tok támogatásai is” - sorolta az NGM a deficit növekedésének egy további okát. Rontotta az egyenlegét a helyi önkormány­zatok adósságkonszolidációja, miután idén április végéig 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatást fizettek ki szá­mukra. Az NGM magyarázta szerint ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét. Mindezek miatt idén év.köz- ben vélhetően magasabb hi­ányszámokat láthatunk, mint a korábbi évek azonos idősza­kaiban, és az sem lenne meg­lepő, ha hamarosan a tervezett hiánycél 100 százaléka (984,6 milliárd forint) felett lenne a deficit. Az év végén ugyan­akkor a befolyó adóbevételek csökkenthetik a hiányt. A gaz­dasági tárca közleményében hangsúlyozta, hogy az uniós módszertan szerinti hiánycél nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka. A múlt héten ismertetett konvergenciaprogram szerint ehhez nem is kellenek költség- vetési kiigazítások. Úgy tű­nik, hogy a növekvő kiadások mellett az adóbevételek nem maradhatnak el a tervtől, ezt segíthetik a javuló gazdasági kilátások. ■ H. J. Több kell felnőttképzésre KSH Kevesebbek oktatását támogatják a cégek itt, mint az EU-ban Képzési támogatás Magyarországon Támogatottak száma (fő) 2012 2013 Támogatás összesen (milliárd forint) Egy főre jutó átlagos támogatás (forint) FORRÁS: NGM Az elmúlt két évben csaknem egymillióan ré­szesültek képzési támo­gatásban. Ennek ellenére Magyarország nem csak az iskolázottság, de a felnőtt- képzés tekintetében is elma­rad az EU többi tagállamától. Haiman Éva Az egész életen át tartó tanu­lás fontosságáról ma már sen­kit nem kell meggyőzni. Ma­gyarországon ugyanakkor az iskolázottsági szint, valamint a felnőttképzés tekintetében is elmarad az EU többi tagál­lamától, és a felzárkózás nem kellő ütemű - állapítja meg a KSH-nak a témában készült ta­nulmánya. A hivatal szakembe­rei úgy találták, hogy a munka- vállalókat és a munkaadókat is főként az anyagiak akadályoz­zák meg abban, hogy többen vegyenek részt képzéseken, továbbképzéseken. De nem egyedül a pénzhiány következ­tében kedvezőtlen a helyzet, a felnőttképzési rendszert is át kellene gondolni, még inkább a munkaerő-piaci igényekhez alakítani - állítják. A KSH felméréséből kiderül: Magyarországon 2010-ben a 10 főnél többet foglalkoztató vál­lalkozások 49 százaléka bizto­sított szakmai képzést alkal­mazottainak, míg az Európai Unióban a képző vállalkozások aránya elérte a 66 százalékot. A képzésben részesülő alkal­mazottak részarányát tekintve még nagyobb a lemaradásunk: míg az Európai Unióban a 10 fősnél nagyobb cégek a dolgo­zók csaknem 40 százalékának támogatták a hagyományos szakmai képzését, Magyar- országon ez az arány nem éri el a 20 százalékot. A képzések magas költségei miatt a vállal­kozások inkább olyan munka- vállalókat alkalmaznak, akik megfelelő képzettségekkel ren­delkeznek. Mindennek ellenére a mun­káltatók is jelentős összegeket áldoznak dolgozóik képzésére, igaz, ezek inkább konferenciák a felnőttképzés egyik köz­ponti kategóriája a kompe­tenciafejlesztés. Hazánkban 2010-ben a vállalkozások több mint 40 százaléka a csapatmunkát jelölte meg fontos készségként, és ha­sonló arányban tartották lé­nyegesnek a problémameg­oldást, valamint a műszaki, a gyakorlati vagy a munka­specifikus készségeket. Az idegen nyelvek használata és az informatikai készségek vagy tanfolyamok keretében biztosított továbbképzések. A vállalkozások 38 százaléka tá­mogatott hagyományos szak­mai képzéseket, 36 százalékuk pedig a szakmai képzés egyéb formáit. Képzési támogatásban - be­leértve a központi költségve­tésből, EU-támogatásokból, a Munkaerő-piaci Alapból, illet­ve a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtott, valamint a nonprofit szervezetek által, vagy a munkáltatók által nem a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtott támogatást ­2012- ben csaknem 432 ezren, 2013- ban már több mint 514 ezren részesültek hazánkban a Nemzetgazdasági Miniszté­rium tájékoztatása szerint. A szintén a gyakrabban igé­nyelt kompetenciák közé tar­toznak, a vezetői készsége­ket pedig általában a nagy- vállalkozások ítélték szüksé­gesnek. nyelvi képzéseket a válla­latok negyede, a 250főnél többet foglalkoztatóknak több mint 60 százaléka aján­lott alkalmazottainak, míg a nagy cégek több mint fele fi­nanszírozta a vezetői kész­ségek fejlesztését. támogatások összege két éve 27,3 milliárd, fejenként átlago­san 62511 forint volt, 2013-ban pedig már összességében meg­haladta a 46,4 milliárd forintot, átlagosan pedig 90306 forint volt. A képzésben résztvevők legnagyobb része - 2012-ben 78,24, 2013-ban 76,88 százalé­ka - alkalmazott volt. Az állás­keresők aránya 2012-ben 6,47, 2013-ban 8,85, a gyeden, gye­sen, gyeten lévőké pedig 0,57, illetve 0,98 százalékot tett ki. Vállalkozók is részesültek tá­mogatásban, az ő arányuk ta­valyelőtt 6,77, tavaly 6,1 száza­lék volt. 2012-ben 714-en, egy évvel később pedig 631-en kap­tak a munkaügyi központoktól úgynevezett preventív támoga­tást, mivel munkanélküliség által veszélyeztetett állásban dolgoztak. Az már ismét a KSH adataiból derül ki, hogy a felnőttoktatás keretében a 2012/2013-as tan­évben csaknem 88 ezren foly­tatták általános-, közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat, a legtöbbjük gimnáziumban és szakközépiskolában. Az isko­larendszeren kívüli oktatásról 2011 óta vannak statisztikai adatok, akkor a 25-64 éves fel­nőtt népesség 27,2 százaléka - főként foglalkoztatottak - vett részt szervezett oktatásban, képzésben. A legfontosabbnak ítélt képességek Július közepéig az államnak dolgozunk elvonás Még mindig hazánkban az egyik legnagyobb a munkát terhelő adó mértéke az EU-ban A magyarok a negyedik leghosz- szabb ideig dolgoznak az EU-n belül, amíg fizetésüket már nem az adó viszi el, hanem a saját zsebükbe kerül - derül ki a The Foundation for European Reform brüsszeü agytröszt és az Institut économique Molinari (IEM) pári­zsi gazdaságkutató intézet meg­bízásából készült felméréséből. Eszerint a magyarok számára jú­lius 16-án jön el az úgynevezett adó-felszabadulás napja, vagyis ekkortól már nem azért járnak be a munkahelyükre, hogy el­tartsák az államot. Ennél tovább csak a belgáknak, franciáknak és az osztrákoknak kell dolgoz­niuk az államnak. Az Ernst & Young által elkészített, idén ötö­dik alkalommal megjelenő elem­zés szerint a legjobb helyzetben a ciprusiak vannak: nekik már március 21-én eljön az adó-fel- szabadulás napja. A felmérésből az is kiderül, hogy Belgiumban a cégeknek összesen 2,31 euró költségbe kerül, hogy 1 eurót átutalhassa­nak az alkalmazottaknak, miu­tán kifizették az szja-t, a munka­adói és a munkavállalói tb-járu- lékokat. Magyarország esetében közel 2 eurót (1,98 eurót) kell kiadnia a munkaadónak, hogy 1 euró a munkavállaló zsebébe kerülhessen. Az szja mellett az áfát és a tb-járulékot is tartalmazó tény­leges adóterhelés (real tax rate) szintje Magyarországon 53,86 százalék, ami a negyedik leg­nagyobb mértékű elvonásnak számít az EU-ban. A listavezető Belgiumban ez a szint 59,60 szá­zaléknak felel meg. Bár Magyarország továbbra is azon országok közé tartozik, ahol jelentős mértékű a mun­kára kivetett adóteher, azonban a felmérés külön kiemeli, hogy az egykulcsos szja bevezetése jelentős könnyítést eredménye­zett a munkavállalók számára. Az egységes 16 százalékos kulcs 2011. január 1-jei bevezetésének hatására ugyanis három év alatt 22 nappal lett rövidebb az az idő­szak, amíg az adófizetőknek az állam számára kell dolgozniuk. A felmérés első megjelenésnek évében, 2010-ben még hazánk adóztatta meg legnagyobb mér­tékben a munkát. Azóta viszont minden évben Belgium vette át ezt a titulust. A felmérés viszont arra is rá­világít, hogy az egykulcsos szja-t alkalmazó országokban összes­ségében a tényleges adóterhelés mértéke átlagosan 46,34 száza­lékot tesz ki, ami meghaladja a progresszív adózást használó tagállamok 44,98 százalékos rátáját. Az egykulcsos szja-t al­kalmazó országokban a társa­dalombiztosítási hozzájárulások szintje pedig magasabb, mint a progresszív kulcsokat haszná­ló országokban. Emellett az EU hat egykulcsos szja-t alkalmazó tagállama (hazánk mellett a bal­ti államok, illetve Bulgária és Románia) közül ötben 2009 óta emelkedett az áfa szintje, a leg­nagyobb mértékben Magyaror­szágon: két emelés révén 20-ról 27 százalékra nőtt a kulcs. ■ Tar Gábor Az adófelszabadulás napja Ciprus: március 21. Lengyelország: június 14. Csehország: június 19. Szlovákia: június 20. Románia: július 1. Magyarország: július 16. Ausztria: július 25. Franciaország: július 28. Belgium: augusztus 6. Érkezik az IMF-hitel Ukrajnába a nemzetközi Valutaalap (IMF) átutalta az Ukrajnának jóvá­hagyott 17 milliárd dolláros segélycsomag első részletétét. Az ukrán központi bank tegnap jelezte, hogy megérkezett a 3,2 milliárd dolláros átutalás. Ebből 2 miUiárd az állami költség- vetést tehermentesíti, a fennma­radó összeg a jegybanki deviza- tartalékot növeli. Ukrajnának a hitelért cserébe csökkentenie kell az állami intézményekben dolgozók számát, emelnie kell az adókat és az energia árát, valamint be kell fagyasztania a minimálbért. ■ MTI Brüsszelben járt Abe Sindzó az európai Unió és Japán között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás és az ukrajnai konfliktus határozta meg az EU-Japán csúcstalálkozó napi­rendjét. A Japánnal kötendő új stratégiai partnerségi megálla­podást és szabadkereskedelmi egyezményt Herman Van Rom- puy, az Európai Tanács elnöke elengedhetetlennek nevezte ahhoz, hogy a két fél kapcsola­tai új szakaszba léphessenek. Abe Sindzó japán kormányfő úgy vélte, a szabadkereskedel­mi megállapodást jövőre tető alá lehet hozni. ■ MTI Lemondatták a thai miniszterelnököt Jinglak Sinavatra NIVATTHAMRONG BUNSZONGP- haiszan, a thai kormány kereskedelmi miniszterét nevezték ki az ázsiai ország miniszterelnökének, miután a helyi alkotmánybíróság ítéleté­ben lemondásra kényszerítette Jinglak Sinavatra kormányfőt. A vád a thai nemzetbiztonsági tanács vezetőjének, Thauü Plienszrinek 2011-es áthelyezé­sével függ össze, ami az ellen­zék szerint a kormányzó Puea Thai párt érdekeit szolgálta. Thaiföldnek tavaly decembere óta van ügyvezető kormánya, miután Sinavatra a kormányel­lenes tüntetések ellehetetleníté­sére tett kísérletként feloszlatta a törvényhozást. ■ VG Csökken az EU-ban a széndioxid-kibocsátás az európai Unióban csökkent tavaly az üvegházhatást okozó szén-dioxid fosszilis energia- hordozók elégetéséből szár­mazó kibocsátása. Az Eurostat számításai szerint 2013-ban az Európai Unió fosszilis üzemanyag felhasználásból eredő szén-dioxid-kibocsátása 2,6 százalékkal csökkent a 2012-eshez képest, amikor 1,6 százalék volt a csökkenés az előző évihez képest. ■ MTI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom