Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-05-04 / 17. szám

2014. MÁJUS 4., VASÁRNAP Jó évet zárt a Boehringer Ingelheim gyógyszer Mind működési eredményét (2,1 milliárd euró), mind árbevételét növelni tudta 2013-ban a Boehringer Ingel­heim. A gyógyszeripari vállalat körülbelül 14,1 milliárd euró nettó forgalmat generált, ami 1,4 százalékos árfolyam-kor­rekció utáni növekedést jelent. Az aktuális pénzügyi évre a vállalat a tavalyihoz hasonló nettó forgalmat vár. A kutatás-fejlesztési ki­adások, melyek 2012-ben a nettó értékesítés 19 százalékát tették ki, 2013-ban 19,5%-ra nőttek. A vállalat mintegy 2,7 milliárd eurót fordított erre a célra. 2013-ban a működési tevékenységből származó ered­mény teljes mértékben fedezte a beruházásokat. A lezárult pénzügyi évben a Boehringer Ingelheim összesen 600 millió eurót fektetett be tárgyi és nem tárgyi eszközökbe. A vállalat többek között növelte a króni­kus obstruktiv tüdőbetegség (COPD) kezelésére szolgáló inhalálóeszköz gyártókapacitá­sát német gyártóhelyein, Dort- mundban és Ingelheimban, mely 57 millió euró költséggel járt. További 23 millió eurót fektetett be gyártóhelyeinek és a kémiai kutatási-fejlesztési laboratóriumának kibővítésére Shanghaiban, Kínában. A cég jelenleg világszerte több mint 47 ezer munkatársat foglal­koztat, ami 3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Zalai Gábor igazgató A cég az elmúlt évben 11 mil­liárd euró nettó forgalmat gene­rált a vényköteles készítménye­ivel, ami a vállalat legfontosabb üzletága. Ez a nettó értékesítés 77%-át adja. Amellett, hogy be­vezette a COPD kezelésére szol­gáló új hatóanyagot, a Boehrin­ger a tüdőrák egy speciális faj­tájának célzott terápiájával az elmúlt évben sikeresen belépett az onkológia területére is. A vénynélküü készítmé­nyekkel a vállalat 6,3%-os nettó forgalomnövekedést ért el, ez körülbelül 1,5 milliárd eurós nettó forgalmat, a teljes nettó értékesítés 11 százalékát jelenti. A cég harmadik, állatgyógyá­szati üzletága tavaly elérte az egymilliárd euró nettó forgal­mat, ez adja a teljes nettó forga­lom 8 százalékát. A legnagyobb forgalommal rendelkező ter­mék 260 millió euróval idén is a vezető sertésvakcina volt. A Boehringer biogyógy­szerészeti üzletága 2013-ban 449 millió euró nettó forgalmat generált. Magyarországon, a fokozódó árverseny ellenére is sikerült a cégnek a piaci átlag feletti eredménnyel zárnia az évet: 2013-es forgalma 11,8 milliárd forint volt. A legnagyobb bevé­telt a COPD-készítménye hozta, de sokat számított az is, hogy tavaly januárban befogadta a tb a vállalat új vércukorszint-sza- bályozó készítményét. ■ VG GAZDASÁG 7 Spórolni kellene a vérrel óvsz A kórházakat semmi nem ösztönzi a takarékosságra Növekedett a munkahelyi balesetek száma tavaly Véradók száma Magyarországon 501697 2004 2005 2006 2007 2008 2009 487 197 495134 498724 2013 _____ VG-GRAFIKA FORRÁS: VG-GYŰJTÉS ' v'CJ',. .toboroznak”. Messze is már a félmilliós donorszám. A fiatalokat a legnehezebb megnyerni a véradásnak, pedig már a közösségi portálokon is 2010 2011 2012 Egyre nagyobb erőfeszí­tésbe kerül a műtétekhez szükséges vérmennyiség biztosítása, miközben a kórházak még mindig nem takarékoskodnak a vérrel. Az intézmények az európai ár töredékéért kapják a vér- készítményeket, amelyekért ennek ellenére is több száz­millió forinttal tartoznak a Vérellátónak. Haiman Éva A lakosság elöregedésével több nagy beavatkozást kell végez­ni, valamint a sok folyamatos vérpótlásra szoruló onkohe- matológiai beteg miatt is mind több vér kell. A véradók száma azonban nem növekszik, hosz- szú évek óta a lakosság 3 szá­zaléka ad vért, a fiatalokat nagyon nehéz bevonni, így a rendszeres donorok szintén je­lentős számban érik el lassan a 65 éves korhatárt, amely fölött már nem adhatnak vért - nyi­latkozta lapunknak az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat (ÓVSZ) szakmai főigazgató-helyettese. Nagy Sándor elmondta: a prob­léma ezért csak úgy kezelhető, ha a felhasználói oldal, vagyis az egészségügyi intézmények, sokkal körültekintőbben gaz­dálkodnának a vérrel - ma­gyarázza Nagy Sándor. Vagyis mind többször használják az úgynevezett vértakarékos el­járásokat, másrészt mindent megtesznek azért, hogy a mi­nimálisra szorítsák a leselejte­zett vérmennyiséget. Az Országos Vérellátó Szol­gálat egy országjárást is szer­vezett az intézmények „meg­győzésére”, ez azonban két okból sem olyan egyszerű. Egyrészt azok a vérmentő esz­közök, amelyek összegyűjtik, tisztítják a beteg vérét, majd visszavezetik a testbe, négy- szer-ötször drágábban ké­szítenek elő egy egység vért. Égy egység vörösvérsejt-ké- szítmény ára Magyarorszá­gon jelen pillanatban nagyon alacsony: 7300 forint körül van, míg az európai átlagár meghaladja a 20 ezer forintot, ami sajnos nem ösztönzi taka­rékosságra az intézményeket. Ezért becslések szerint - mert erről nem vezetnek statiszti­kát - évente nagyjából tízezer egység vér a kukában végzi, mivel bár megrendelik, végül mégsem használják el a határ­idő lejártáig az intézmények. Az évi mintegy 400 ezer egy­séghez képest ez ugyan nem jelentős mennyiség, ahhoz képest viszont igen, hogy ez megfelel az ország egy egész heti szükségletének - jelzi az ÓVSZ szakmai főigazgató-he­lyettese hozzátéve: bár nincs olyan ország, ahol ne kelle­ne kidobni lejárt, leselejtezett vért, mindenképpen arra kell törekedni, hogy ennek aránya minimális legyen. A tervezett vérgazdálkodás mellett pél­dául azzal is, hogy ellenőrzött körülmények között tárolják a vért, hogy amennyiben nem használják fel, az ÓVSZ vissza tudja venni azt. A biztonságos vérellátáshoz Magyarországon évente több mint 430 ezer egység vérre van szükség. Ehhez évente mintegy félmillió önkéntesnek kell vért adnia. A Magyar Vöröskereszt véradásszervezés szakmai ve­zetője, Major János elmondta: ma elsősorban a happeningsze- rű rendezvényekkel lehet fel­hívni a figyelmet a véradás fon­tosságára. Az egyetemek között nyolcadik éve tartanak véradó­versenyt, és tavaly már 13 ezer diákot._sikerült mozgósítani, nem utolsósorban az utóbbi években egyre inkább elterjedt netes toborzási módszereknek, közösségi oldalakon közzétett felhívásoknak köszönhetően. Tavaly összesen csaknem 56 ezren jelentkeztek első al­kalommal véradónak, az or­szágban szervezett 13 ezer véradóeseményen pedig csak­nem félmillióan adtak vért. A véradásszervezést az Orszá­gos Vérellátó Szolgálattal meg­kötött szerződés alapján végzi a Magyar Vöröskereszt, ez utóbbi donoronként 740 forintot kap ezért a tevékenységért. Ez éven­te nagyjából háromszázmillió forint bevételt jelent, és 90 szá­zalékban fedezi a Vöröskereszt költségeit - tudtuk meg Beder- na Györgytől, a humanitárius szervezet gazdasági vezetőjétől. Több százmilliós kintlévőség A kórházak által a vérkészítmé­nyekért fizetett térítés jóval alat­ta van az előállítás önköltségi árának. Azért, hogy az ÓVSZ ezen mégse veszítsen, a közpon­ti költségvetés évente 1,7-1,8 milliárd forinttal kiegészíti a szolgálat büdzséjét. Ez sem tud­ja azonban kompenzálni azt a veszteséget, amit az alulfinan­szírozottság miatt a laborvizsgá­latoknál szenved el a vérellátó: az évi 13 milliárd forintos költ­ségvetésből ez egymilliárdot je­lent. Az olvadási faktorok elő­állításához szükséges plazmát szintén csak jóval önköltségi áron alul veszi át tőlük a Hu­mán Bioplazma Kft. Az ÓVSZ finanszírozását tovább nehezíti, hogy a kórházak már 600-700 millió forinttal tartoznak neki. munkaügy 1990-ben még több mint 33 és fél ezren, az ezred­fordulón már alig több mint 28 ezren, 2010-ben pedig már „csak” húszezren szenvedtek munkahelyi balesetet hazánk­ban. Tavaly az egy évvel ko­rábbinál kicsit több, összesen 17 222 munkahelyi balesetet jelentettek a munkáltatók. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 187 esetet minő­sített súlyosnak, statisztikái szerint tavaly 53-an veszítet­ték életüket munkavégzés közben Magyarországon. A legtöbb balesetet Budapes­ten regisztrálták, a legtöbb halálos kimenetelű - 9 - azon­ban Pest megyében történt. Az adatokból az is kiderül, hogy a legtöbbször az 50 és 250 fő közötti, valamint a 10 és 50 fő közötti létszámú cé­gek dolgozóit éri baleset. Leg­inkább a 35 és 44 év közötti férfiak szenvednek balesetet munka közben. ■ Több mint 52,5 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki 2013-ban A munkabalesetek szem­pontjából továbbra is a gép­ipar számít a legveszélyesebb ágazatnak, ezt követi az ipar, a raktározás és szállítmányo­zás, valamint a kereskedelem, majd némileg meglepő módon az igazgatás és oktatás. A munkavédelmi felügyelők ma már nemcsak munkaügyi, de munkavédelmi irányelvek mentén is eljárnak. Az ennek során végzett „megelőző” in­tézkedések részeként szabály­talanság esetén annak meg­szüntetésére kötelezik, még­pedig megadott határidővel a munkáltatót, vagy felfüggesz­tik a veszélyes tevékenységet, illetve az adott munkaeszköz használatát. Az előbbire ta­valy 574, az utóbbira összesen több mint 160 alkalommal került sor.. A felügyelők össze­sen 2681 esetben intézkedtek, 142 alkalommal összesen több mint 52,5 millió forint mun­kavédelmi, illetve több mint hétmillió forint eljárási bírsá­got szabva ki. Három esetben büntető feljelentést is tettek a munkáltató ellen. ■ VG Fejjel irányítható kerekes székét fejlesztettek ki tőke Százmilliót kaptak a feltalálók, hogy mielőbb elérhető áron piacra kerülhessen a termék Százmillió forintot fektet a NowTechnologies Zrt.-be az AVEC Csoporthoz tartozó OTP - Day One Magvető Tő­kealap. Az elsősorban orvosi és gyógyászati segédeszkö­zök fejlesztésére specializá­lódott, számos hazai és nem­zetközi díjat nyert startup egyik legígéretesebb fejlesz­tése a nyaktól lefelé bénult emberek életét megkönnyítő GyroSet, amelynek segítsé­gével a mozgássérültek fejük mozgatásával irányíthatják kerekes széküket. Az innováció számos olyan további lehetőséget rejt ma­gában, amelyek még jobban segíthetik a rászorulókat: a Akár önálló munkavégzésre is képesek lehetnek a sérült emberek headsetből, Android alkal­mazásból és az operációs rendszerrel kompatibilis esz­közből álló találmány lehe­tővé teszi, hogy a headsetet viselője egérként alkalmaz­za, aki így a számítógépet is használni tudja. Ennek kö­szönhetően a mozgásukban korlátozott emberek akár ön­álló munkavégzésre is képe­sek lesznek, valamint olyan kommunikációs és navigá­ciós alkalmazások is hozzá­férhetővé válnak számukra, mint a videótelefon, a GPS, a képernyő-billentyűzet és a hangszintézis. A gondozók a saját okoste­lefonjuk segítségével távol­ról kapcsolatba léphetnek a székkel, fogadhatnak riasz­tásokat, és készüléküket má­sodlagos joystickként hasz­nálhatják a kerekes székek irányítására. Az első prototípus elkészí­téséhez a kezdeti tőkét We- iszbart Zsolt, a Valley Con­nect alapítója adta, ő segítet­te a csapatot a tőkebevonási folyamat során is. A teszte­lés jelenleg is folyik a Moz­gássérült Emberek Rehabili­tációs Központjában. A száz­millió forintos befektetés célja, hogy minél hamarabb a végfelhasználók számára is elérhető áron megvásárol­ható legyen a termék. ■ VG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom