Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)

2014-04-10 / 84. szám

4 2014. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK TOLNAI JÁRÁS HÍRSÁV Négyszázezer forint értékvédelemre tolna Idén 400 ezer forint jut az építészeti értékek védel­mének önkormányzati támo­gatására. A város 2005 óta támogatja a helyi védett épü­letek felújítását, amely a vé­dettség miatt többlet terheket ró a tulajdonosokra. A kez­detben még 5 millió forintos keretösszeg az évek során le­csökkent. A jelenlegi támoga­tás évente egy épület felújítá­sát teszi lehetővé. ■ S. K. Úgy tűnik, nem üzlet már a szippantás tolna Senki nem jelentke­zett a települési folyékony hulladék szállítására az ön- kormányzat által kiírt pályá­zatra. A képviselő-testület új pályázat kiírásáról dön­tött. Az újjal történő szerző­déskötésig az eddigi szolgál­tatóval, a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft.-vel kötnek szerződést. ■ S. K. Most szombaton lesz a hulladékgyűjtés fadd Múlt szombaton elma­radt, de ha jó idő lesz, most szombaton lesz hulladékgyűj­tés Faddon. Fülöp János pol­gármester elmondta, a horgá­szok, az iskolások, pedagógu­sok és a természetszerető fad- diak minden tavasszal végig­járják a községet és a határt, hogy összeszedjék a szeme­tet. Az Alisca Terra két kon­ténert bocsát rendelkezésük­re, melyeket a polgármeste­ri hivatal udvarán állítanak ■fel. Az akció résztvevőit vén- dögül látja a faluvezetés, az ebéd pörkölt lesz. ■ B. K. Birtokukba vehetik a gyerekek a játszóteret BOGYiszLŐ Már csak a minő­sítő cég engedélyére várnak, és a gyerekek birtokukba ve­hetik az új kültéri játékokat. A hinták, a csúszdás torony és a rugós libikókák megér­keztek, csak az ülőkéket kell rájuk szerelni, de Tóth Ist­ván polgármester tájékoz­tatása szerint ezt csak köz­vetlenül az átadás előtt te­szik meg. A Piac tér mellet­ti játszóparkra a Gyermeke­kért Bogyiszlóért Alapítvány nyert a Leader programban támogatást. ■ B. K. Ma is jó neki Isten közelsége pálya Sipos Judith Éva húsz éve lelkésze a mözsi és a tolnai gyülekezetnek Sipos ludith Éva kiteljesedett református lelkészi pályá­ján. Élete az Istenről szóló bizonyságtétel jegyében áll. Két gyülekezet, a mözsi és a tolnai hívta pásztorának húsz évvel ezelőtt. Budavári Kata „Isten közelsége oly igen jó né­kem. Az Úr Istenben vetem re­ménységemet...” Sipos Judith Éva ezt az áldó igét kapta konfirmá­lásakor. És mint mondja: sem­mi sem olyan igaz és valós életé­ben, mint ez a jelenlét. Ahogy fo­galmaz, tény, hogy van Isten, az ateista is a meglévő Istent tagad­ja. De róla csodálatosan gondos­kodott az Úr, így húsz éve szól élete és munkája erről a bizony­ságtételről. 1989-ben adta be je­lentkezését a teológiára, akkor a Népboltnál dolgozott. Mint a vil­lámlás, úgy jött életébe a lelkész szak, több kudarc után, mely az élet más-más területem érte. Si­pos Judith szerencsés alkat, len­dületes, bohém, aki nem roskadt össze a nehézségek súlya alatt, hanem új irányt keresett, gyöke­res változást. Pedig pályaválasz­tása nem volt mindennaposnak mondható, hiszen a köztudatban akkor még nem volt jelen, hogy lelkész éppen nő is lehet. Érde­kes, hogy pont a hozzá közel állók fogadták nehezen döntését, ezért a felvételét nem hirdette, még ha nem is titkolta. Munkahelyén tud­ták, hogy tanul, azt is, hogy mit, és nemhogy nem emeltek aka­dályokat, de diszkréten, tapinta­tosan kezelték ezt a dolgot, és se­gítették is. Bár a lelkész azt állít­ja, hogy egy szakmabélinek nyu- godtabbnak, visszafogottabbnak, mérsékeltebb tempójúnak kelle­ne lennie, mindenhol szívesen fo­gadják, és ennek oka békéjében, illetve éppen az előbb felsoroltak­kal ellentétes lendületes lényében keresendő. Tanulmányaival kapcsolatban elmondta, hogy ugyan mindig is hívő volt, és vallásos családból származik, de a nagy változás akkor következett be, amikor az első napon a teológia bejáratától az ötödik lépcsőfokig jutott. - A lehetőségből valóság lett. Nem tudtam, hogy a felvételi mit von maga után, de onnantól kezd­ve még komolyabban vettem Is­tent. A teológián töltött évek alatt, Ne legyen komor... a mözs-tolnai Társegyházköz­ség lelkésze nagyon szeret prédi­kálni. Beszédeire mindig készül, éppen ezért érzékenynek kell len­nie a világ dolgaira, nyitott szem­mel kell járnia. Sipos Judith azt vallja, ugyanaz igaz a prédikáci­óra, mint az életre: úgy érdemes élni, hogy megadjuk a módját. A böjt vége felé közeledve pedig el­mondta, nem igaz, hogy ez az időszak a sanyargatásé, hiszen az Ige szerint ünnepek sorozata. A húsvét csodája pedig az élet győzelme a halál felett. A félreér­tést az okozza, hogy nem isme­rik a Szentírást az emberek Ahogy Máté evangéliuma írja: Mikor pedig bőjtöltök, ne legyen komor a nézéstek... Sipos Judith Éva szeretne egy táblát a tolnai imaház falára, hogy erősítse gyülekezete létjogosultságát melyet levelező tagozaton végez­tem munka mellett, rájöttem, hogy innen már nincs visszaút - mondja Sipos Judith Éva. Ez az öt ■■év kemény időszak volt, de a bo­gyiszlói származású fiatal nő ko­molyan vette a ta­nulást. Választását egyfelől Isten szere- tete indokolta, más­részt pedig az a tu­dat, hogy többre hivatott, mint egy kereskedelmi vállalat ár elő­adójának lenni. Még szinte be sem fejezte tanul­mányait, amikor két gyülekezet, a mözsi és a tolnai lelkipásztorá­nak hívta. Kinevezése 1994. már­cius 1-re szólt, de a levél eltévedt, így egy hónap késéssel, ráadá­sul nagypénteken kezdte segéd- lelkészi teendőit. A két gyüleke­zet egyébként nagyon is egy, min­dent együtt tárgyalnak annak el­lenére, hogy nagyon is különböző­ek. A mözsi inkább falusias, tagjai jobban ismerik egymást, a tolnai pedig igazi városi közösség. Most úgy kétszázan tartoznak a gyüle­kezetekbe, mely számot jó volna feljebb'tornászni. - A baj az, hogy a fiatal szülők nem járatják hittan­ra a gyerekeiket. Nemcsak refor­mátusra egyébként. Csodálatosan Pedig a hittan se­gondoskodott ró- gít a nevelésben, ar­ia az Úristen ról nem is beszélve, hogy társadalmunk a keresztyén kultúrára épül - ál­lítja a lelkész. Hozzáteszi: a pláza alapú világban az értékek a fel­szín alatt lappanganak, pedig az élet több annál, mint amit sokan gondolnak róla. Elvesznek az ün­nepek, a rituálék, kikopik az íz az életből, és még az olyan egyszerű, mindennapos tevékenységek is, mint az, hogy egy család együtt ül le az asztalhoz. A konyhában ese­tenként nincs is asztal, csak pult, és a vacsorát így a családtagok a tévé előtt ülve eszik meg tálcáról. Pedig az asztalközösség szeretet- közösség, nem véletlen, hogy az úrvacsora a református liturgia központi eleme. - Isten asztalt te­rít gyermekeinek, igaz, nem testi táplálékkal szolgál - fogalmaz Si­pos Judith." > Őt magát viszont nem lehet el­tántorítani, és szerencsére talál­kozik hitből élő emberekkel. Igaz, irigyei is akadtak az elmúlt húsz évben, akik félreértelmezték sza­vait. Azt is sajnálja, hogy többen azok közül, akik élete első húsz évének fontos szereplői voltak, va­lahogy elkoptak mellőle, és azt is, hogy az elmúlt időszakban akad­tak olyanok, akiket közel enge­dett magához, de visszaéltek bi­zalmával. - Aki repülni akar, azt vissza akarják fogni. Őket, akik visszahúznak minket, nekünk kell elengednünk. Ugyanakkor kialakultak olyan kapcsolatok, melyek kárpótolnak a vesztesége­kért, Uyen például a Mözs-Tolnai Református Társegyházközség Nőszövetsége. Vannak, akiknek a vetés, és vannak, akiknek az ara­tás a feladata. Nekem az előbbi, és úgy gondolom, ebben a tolnai és mözsi református hölgyek va­lóban a szövetségeseim - vallja a lelkipásztor. Az elődöknek állítana emléket a majdani tábla sípos judith Éva nagyon szeret­ne egy táblát a tolnai imaházfa­lára, hogy ezzel is erősítse gyüle­kezete létjogosultságát. Az épüle­tet jelenleg renoválják, a majda­ni tábla pedig az elődöknek állí­tana emléket. A reformációt tu­lajdonképpen behajózták Tolná­ra. Olyan markáns igehirdetők hatottak itt az emberekre, mint Sztárai Mihály és Skarica Máté, így Tolna református bázissá vált jól felszerelt iskolával, ko­moly tanrenddel. A környező te­lepülésekről is ide jártak tanulni a gyerekek. A török hódoltság ellehetetlenítette a tolnai refor­mátusokat, a 16. és a 17. század fordulóján egy vesztes csata után szétrajzottak, az iskola esz­közeit társzekerekre pakolták, és Kecskemétre vitték Az új idők kezdete 1947, a betelepítés, ami­kor a felvidékiek mellett Haj- dú-Biharból is érkeztek új lakók, és velük megint a református vallás. A lelkész szerint az volna a jó, ha a leszármazottak ma is szívügyüknek tekintenék a gyü­lekezet megmaradását. Legfeljebb a banánt unhatták, de nem a narancsot választott a járás A kisebb településeken a Jobbik a második, a kis pártok nem váltották meg a világot- Ha unod a banánt, válaszd a narancsot! - Az 1994-es or­szággyűlési választásokon ez volt a Fidesz egyik kampány­mondata, ami nem hozott si­kert. Húsz év után gyökeresen más lett a helyzet. Ha a banánt sokan unhatják is, a „naran­csot” a jelek szerint nem, hi­szen a Fideszt már másodszor választották a Tolnai járás­ban is, méghozzá megint dön­tő arányban. A négy települé­sen a voksolási hajlandóság az országos átlagnál (61,2%) mér­sékeltebb volt. A legaktívabb­nak a tolnaiak bizonyultak (57,1%), relatíve legkeveseb­ben a faddiak mentek el sza­vazni (50,9%). A Fidesz-KDNP mind a négy településen nagyobb támoga­tottságot élvezett az országos pártlista átlagánál (44,36%). A legnépszerűbbnek Bogyiszlón bizonyult, közel 56 százalékkal. Viszonylag kevesen hit­tek a kormányváltás sikeré­ben: a baloldali „kormány­váltók” Faddon, Bogyiszlón és Fácánkertben is rosszab­bul teljesítettek, mint orszá­gosan. A Jobbik így Tolna ki­vételével mindenütt megelőzte az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP pártszövetséget. Bogyiszlón nem kicsit, nagyon (23%-13,6% arányban). Tolnán azonban va­lamennyi párt támogatottsága maximum 1-2 százalék eltérés­Horváth Eszter tolnai első választó és Brunn Zsuzsanna szavazóköri elnök sei megfelelt az országos átlag­nak. így a járás székhelyén a baloldali szövetség több, mint 6 százalékponttal végzett a Jobbik előtt. Úgy tűnik, a legkevésbé Bo­gyiszlón bíznak abban, hogy lehet más a politika: ott az LMP 2,6 százalékot szerzett (orszá­gosan 5,2-őt). A zömében újonnan megje­lent kis pártokban nem láttak túl sok fantáziát a választók: a járásban egy kivétellel egyik ilyen alakulat sem tudta meg­közelíteni még az 1 százalékos támogatottságot sem. Kivéve a Magyarországi Cigány Pártot (MCP), amely Bogyiszlón 1,7 százalékot ért el. ■ S. K. Versenyben a párttal az egyéni jelöltek közül dr. Ha­rangozó Tamás (Kormányváltók) és ÜrmösM. Attila (Jobbik) nagy­jából mindenütt pártja eredmé­nyét hozta. Horváth István (Fi- desz-KDNP) 2-3 százalékkal ke­vesebb támogatást szerzett, mint pártja listája, de így is fölényesen nyert. Dr. Hadházy Ákosra (LMP) jóval többen szavaztak, mint pártjára. A kis pártok jelölt­jei közül Sárközi Jánosáé (MCP) részsikere a legnagyobb: Bogyisz­lón 25 voksot kapott, ami 2,7 százalékot ért. Az egyéni jelöltek között egy olyat találtunk - Ko­vács Irma Tündét (MACSEP) -, aki sehol sem kapott szavazatot. 4 t t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom