Tolnai Népújság, 2014. április (25. évfolyam, 77-100. szám)
2014-04-10 / 84. szám
2014. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK 5 A vártnál is nagyobb lett a külkereskedelmi többlet export Meglepetést okoztak a februári külkereskedelmi adatok, miután a többlet mértéke meghaladta az elemzői várakozásokat. Az év második hónapjában 766 millió euró volt a külkereskedelmi mérleg aktívuma, miközben a szakértők 725 millióra számítottak. A külkereskedelmi mérleg többlete 118 millió euróval nőtt a tavaly februárihoz képest. A külkereskedelem továbbra is segítheti a magyar gazdaság növekedését, miközben az exporttöbblet támaszt nyújthat a forintnak is. Februárban a kivitel 5, a behozatal 3,5 százalékkal növekedett a tavalyi és azonos időszakéhoz viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az export 6,9, az import 6,1 milliárd euró volt a hónapban. Külkereskedelmünk döntő részét továbbra is az Európai Unió tagállamaival folytatjuk. A kivitel 80, a behozatal 77 százalékát az unió országaival bonyolítottuk le. Januárhoz képest az export aránya nem változott, miközben akkor az import 74 százaléka származott az EU-ból. Az elmozdulást ugyanakkor szezonális hatások is okozhatják, és hosszabb távon nem látszik érdemi változás. Az év első két hónapjában 13,5 milliárd euró volt a kivitel értéké,, a behozatalé pedig 12,2 milliárd. Az import lassabb növekedése arra utal, hogy a belső kereslet egyelőre visszafogottabban bővül, miközben a külpiacokon jelentős élénkülést láthatunk. Nyeste Orsolya, az Erste elemzője szerint ismét az autóipari kivitel fűthette a növekedést. ■ H.J. A külkereskedelmi többlet alakulása (millió euró) 900 VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Hosszabb távon a magyarországi gázellátás biztonságára is hatással lehet, hogy Ukrajna az árvita miatt szerdán felfüggesztette az orosz gáz átszivattyú- zását tározóiba. Kijev továbbra is csak 268,5 dollárt hajlandó fizetni ezer köbméterenként a gázért, ahogyan arról tavaly decemberben az ukrán Naftogaz a Gazprom orosz állami gázvállalattal megállapodott. Moszkva azonban április 1-jétől ezer köbméterenként 480 dolláros áron hajlandó csak gázt szállítani. A gázárkedvezményt Vlagyimir Putyin orosz elnök még Viktor Janukovics volt ukrán elnöknek ajánlotta fel annak fejében, hogy Kijev ne írja alá \ BELFÖLD - KÜLFÖLD Piacra lépnek a görögök teszt A kibocsátás hírére csökkentek a hozamok a világpiacon A görögöknél mindennaposak a tüntetések. A hét elején a közszférában dolgozó takarítónők is tiltakoztak a leépítések ellen Egyelőre kérdéses, egy siker- történet kezdete vagy vakmerő vállalkozás az, hogy Görögország négy év után újra államkötvényeket bocsát ki, várhatóan a mai napon. Gyükeri Mercédesz Két éve még az volt a kérdés, Görögország útja az államcsőd vagy az euróövezejből való távozás felé vezet, ma pedig hírek szerint az ország újra kilép a kötvénypiacra. A cél a világpiac meggyőzése, az eszköz ehhez kétmilliárd euró értékű ötéves államkötvény. A kibocsátás az első négy év - vagyis az első nemzetközi mentőhitel - óta, és már a kibocsátásról szóló hírek is elegendőek voltak ahhoz, hogy javítsák a hangulatot a görög papírok másodpiacán. A tízéves állampapírok hozama 2009 vége óta most először süllyedt az euróövezetben kockázatosnak tartott 6 százalékos szint alá, miközben a hat hónapos kincstárjegyek kamata is 2010 óta nem látott szintre esett. Közben a görög gazdaság is lassan kezd kikászálódni a válságból. Jóllehet az elmúlt évek visszaesése után már gyenge a bázis, de sokatmondó, hogy februárban már harmadik egymást követő hónapban tudott éves alapon növekedni az ipari termelés. Athén és a Nemzetközi Valutaalap is bővülést vár a közeljövőben: az IMF legfrissebb prognózisa szerint idén 0,6, jövőre 2,9 százalékkal nőhet a GDP. Mindez persze távolról sem jelenti azt, hogy az ország túljutott a válságon. A görög közszféra a tegnapi napot is az utcán töltötte, ,a sokadik általános sztrájkot szervezve a 28 százalékot közelítő munkanélküliség és az újabb megszorítások miatt. Az államadósság még mindig a GDP 177 százalékát teszi ki, és a növekedési kilátások fényében nem tűnik túl reálisnak, hogy az évtized végére 110 százalékra szorítják le. A növekedés gátja az is, hogy továbbra is csökken a hitelezés a magánszektorban. A fogyasztás folyamatos visszaesése miatt pedig az euróövezetben a legalacsonyabb, -1,1 százalékos az infláció. Vagyis a helyzet távolról sem olyan szilárd, mint az elvárható lenne. Kérdés, miért lett hirtelen olyan sürgős a kibocsátás, különösen, hogy korábban maga a kormányfő is arról beszélt, valamikor húsvét után próbálkoznak meg vele. Athén egyfelől igyekszik meglovagolni azt, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a múlt héten arról beszélt, az EKB készen áll nem hagyományos pénzügyi eszközök bevetésére a monetáris unió erősítésére. Egyfajta mennyiségi lazítást is elképzelhetőnek tartott, a kötvényvásárlási program pedig felpörgetheti az euróövezeti piacot. Az is kedvező előjel, hogy az ír mentőhitel sikeresen zárult le: Dublin decemberben lépett ki a hitelprogramból, amit rögtön kötvénykibocsátás ’ is követett. Nyilvánvaló, hogy Görögország távol van még attól, hogy Dublinhoz hasonlóan önállóan finanszírozni legyen képes magát, ám - ahogy azt tették tavaly nyáron a portugálok is -, tesztelhetik a piacot. A sietség hátterében maguk a portugálok is állhatnak: Lisszabon számára elméletben néhány héten belül lejár a hároméves hitelprogram, ám egyelőre semmilyen határozott nyilatkozat nem erősítette meg, hogy ebből a portugál kormány egyfajta garanciaként szolgáló külső védőhálóval vagy az írekhez hasonlóan anélkül lépne ki. Ha az előbbi utat választják, az ronthatja a görögök esélyeit is, hiszen azt jelzi, mégsem volt elegendő az államháztartás konszolidációhoz a hitelezői trojka által biztosított 78 milliárd euró. A kibocsátás ugyanakkor próbára teszi az egész euróöve- zetet is, alig két évvel azután, hogy a görög válság miatt kis híján szétesett a valutaunió. A 18 tagú eurózóna azóta,,ha lassan is, de elkezdte kiépíteni azokat az- állami és banki garanciákat, amelyek elkerülhetővé teszik a göröghöz, a spanyolhoz vagy a ciprusihoz hasonló válsághelyzetek kialakulását. Ha a görögök akcióját jól fogadja a piac, az további megerősítést adhat a hosszútávú tervek megvalósításához. A10 éves görög államkötvény hozama (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Rég nem tapasztalt optimizmus a vállalkozásoknál index A hazai kkv-k várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index az első negyedévben mindössze 2 ponttal növekedett, így jelenleg -11 ponton áll. „A minimális javulás ugyan nem nagy előrelépés az előző negyedévhez viszonyítva, de az egy évvel korábbi eredményekhez (-26 pont) képest hatalmas ugrás, és ennél jobb eredményt közel 4 éve sikerült legutóbb elérni” - tájékoztatott az eredményekről Németh László, a K&H Kkv marketingfőosztály vezetője. A közterhek változására vonatkozó várakozások nagymértékű, 11 pontos javulása egyértelműen a választásokat megelőző optimizmusnak tulajdonítható. Jelenleg a cégek által fizetendő közterhek növekedésére a megkérdezett vállalkozások valamivel több mint harmada számít. A kkv-k árbevételüket és profitjukat tekintve az elmúlt három évet tekintve kifejezetten optimisták, hiszen az előbbi esetében 6,8, míg az utóbbi esetében 4,1 százalékos növekedést prognosztizálnak. Ez pedig 2010 óta a legjobb eredmény, ami már megközelíti a válság előtti bevétel- és eredményvárakozásokat. A kkv-k gazdasági helyzetét meghatározó tíz legfontosabb tényező közül az uniós pályázatoknál figyelhető meg komolyabb visszaesés. Az eredmény azonban nem meglepő, his?en az idén kezdődő hétéves uniós költségvetési ciklus pályázatai várhatóan csak ősztől lesznek elérhetőek. Emellett a vállalati hitelkamatok alakulásával kapcsolatban is némiképp pesszimistábbak lettek a cégek, ami azért érdekes, mert a jelenlegi csökkenő kamat- környezetben is a vállalati hitelkamatok növekedését feltételezik. Az egyes szektorokat tekintve az első negyedévben a kereskedelmi szektor bizalma fordult leginkább pozitív irányba, és az ipari cégek látják a legoptimistábban az előttük álló egy évet. A mezőgazdasági bégek várakozásai eközben negatív irányba mozdultak, míg a szolgáltató cégeknél nem tapasztalható számottevő változás. ■ VG Hazánkra is kihathat az újabb orosz-ukrán gázárvita energia A szlovák-magyar vezeték üzembe helyezése növelné a biztonságot - nyárig fel kell tölteni a hazai tározókat a társulási megállapodást az Európai Unióval. Miután Janu- kovicsot az ukrán parlament megfosztotta államfői hivatalától, valamint Oroszország annektálta a Krím félszigetet, Moszkva bejelentette, hogy megszűnteti a kedvezményt, amelyet a félszigeten lévő sze- vasztopoli, orosz Fekete-tengeri támaszpont bérléséért nyújtott. A tarifát ez alapján április elején ezer köbméterenként 385,5 dollárra emelte. Két napra rá a Gazprom közölte: újabb 100 dollárral megemeli az Ukrajnának szállított orosz földgáz árát. A hivatalos orosz magyarázat szerint azért, mert megszűnik az eddig érvényben lévő vámmen•Ö 'rO Oroszbarát tüntető a kelet-ukrajnai Donyeckben tesség, amelyről 2010-ben állapodott meg Kijev és Moszkva. Ukrajnát, amely még nem fizette ki Oroszországnak a márciusi gázszállítmányokat, tartozása így több mint 550 millió dollár, még pénteken sorolta át az egész Európában legrosszabb, „Caa3” adósosztályba a Moody's. A hitelminősítő most Kijev és Harkiv osztályzatát is erre a szintre rontotta. Az ukrán-orosz gázvita kimenetele Magyarország szempontjából sem mindegy, mivel a hazánk számára szükséges gáz- mennyiség mintegy felét északkeleti szomszédunktól szerezzük be - nyilatkozta lapunknak a Kaderják Péter. A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője jelezte, hogy a tározók oly módon biztosítanak szezonális rugalmasságot a gázellátásban, hogy a télen kivett mennyiséget ilyenkor, áprilistól a nyár végéig kell pótolni a téli felkészülés jegyében. Ha a gáztározók feltöltése késik, az most, hogy vége a fűtési szezonnak, közvetlenül nem befolyásolja a fogyasztást. Egy több hónapos csúszás azonban már akár komoly problémákat is okozhat. A gázellátás biztonsága szempontjából segítség, ha a szlovák-magyar vezetéket sikerül a próbaüzemen túljuttatni - tette hozzá Kaderják Péter. ■ VG i I
