Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-02-02 / 5. szám
2014. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „Nem kellenek a kiskapuk” film Osvárt Andrea újra magyar filmben szerepel: ő játssza Hajnal Tímeát- A Poligamy óta először dolgoztál magyar filmben. Mi motivált: az, hogy újra magyar produkcióban szerepelj, vagy a forgatókönyv fogott meg?- Mind a kettő. Mindig is szerettem volna Magyarországon forgatni, de nem így hozta az élet. Talán ennek így kellett történnie. Hosszú idő után először láthat a magyar közönség magyar produkcióban, ami nagyon jó motiváció volt számomra: arra késztetett, hogy minél jobb legyek. Bizonyítani akartam, és hála istennek a forgatókönyv is motivált, mert egy világszínvonalon megírt vígjátékról van szó. Osvárt Andrea szeretne bemutatkozási lehetőséget biztosítani a magyar tehetségeknek külföldön Február 13-án kerül a magyar mozikba a Megdönteni Hajnal Tímeát című, új, magyar vígjáték, amelynek címszerepét Osvárt Andrea játssza. A színésznővel a nemzetközi karrierről, Magyarországról és persze a jövőről beszélgettünk. Mézes Gergely- Azt mondtad, hogy Hajnal Tímea szerepe nagyon illik hozzád. Mire gondoltál? És hogyan jellemeznéd a figurát?- Én is szembesültem már olyan helyzetekkel az életem során, amikor nem az embert, hanem csak a hírességet látták bennem, ezt azért könnyű elképzelni, milyen Hajnal Tímea. Bárhova megyek: társaságba, kávézóba, étterembe, általában felismernek, kikerekedett szemmel figyelnek, ha pedig megszólítanak, akkor egyből a munkámról kérdeznek, és ez egy idő után zavarja, untatja az embert. Nem maga az érdeklődés, hanem mert általában ugyanazt kérdezik: ki volt a leghíresebb, akivel találkoztam? Hajnal Tímeának is ebből van elege, szeretne már egy kicsit kilépni a szerepéből, elengedni magát, olyan helyzetbe vágyik, amelyben nem kell viselkedni, nem kell folyamatosan jól kinéznie. Az zavarja, hogy nem lehet sosem önmaga.- A nagyköltségvetésű filmek után milyen érzés volt egy hazai produkcióban szerepelni?- Igazából ez a normális. Az amerikai filmek voltak inkább furcsák, például a Szállító sorozat, amelyek tényleg óriási költségvetésből készültek.- A film rendezője, Hercegh Attila a reklámszakmából érkezett. Érződik ez a produkción?- Nem tipikus magyar filmről van szó, nagyon újító és merész a koncepció és a hozzáállás. Egy Amerikai pite típusú vígjátékot érdemes elképzelni, azaz sokkal szabadszájúbb, keményebb poénokkal dolgozik, mint a régebbi magyar közönségfilmek.- Ha te dönthetnél, legközelebb kivel dolgoznál?- Hú, az biztos, hogy egy nagy nevű alkotóval.... mondjuk Clint Eastwooddal. Olyan rendezővel szeretnék dolgozni, akiben sosem csalódtam.- Az Utórengés megnyitotta az ajtókat az Államokban?- Nem tudom, hiszen egy hatalmas piacról beszélünk. Ha kinn maradtam volna, folytathattam volna az ottani karriert, de nem akartam elégedetlenné válni. Azt éreztem, kísérteném a sorsot, ha még ennél is többet akarnék, hiszen lehet, hogy többet - két főszerep után - már nem lehetne elérni. Én ezt felmértem, és beláttam, jobb a csúcson abbahagyni.- Az év nagyobb részét külföldön töltötted, mennyire más onnan nézni Magyarországot? Az igaz, hogy végleg hazaköltözöl?- Igen, ez a folyamat már elindult, hiszen tíz évig éltem külföldön, távol a szeretteimtől, a barátaimtól, a hazámtól. És ahelyett, hogy ezt egyre jobban megszoktam volna, egyre nehezebben viseltem. Egyre több időt töltök itthon. Nekem tényleg megvolt a lehetőségem távolból pillantani Magyar- országra, és összehasonlítani más országokkal. Azt kell mondjam, hogy nagyon jó az élet itthon. Legalábbis nekem.- Azt mondtad, szeretnél produceri, menedzseri feladatokat vállalni, hogy segítsd a tehetséges hazai operatőrök, rendezők boldogulását külföldön.- Engem mindig zavar, hogy külföldön általában semmit sem tudnak Magyarországról, a magyar filmgyártásról, sőt a legtöbb amerikai és olasz egyetlen egy magyar filmet sem látott. Ezt komolyan mondom. Persze a szakmabeliek közül a tájékozottabbak mondjuk Szabó István, Tarr Béla, lancsó Miklós nevét ismerik, de nem ez a jellemző. Kaput szeretnék nyitni a magyar tehetségeknek, akiknek eddig nem adatott meg a lehetőség, hogy külföldön bemutatkozzanak. A művészemberek általában nem tudják magukat megfelelően menedzselni, képviselni, de talán ez így is van jól. Egyébként „gyerekcipőben” történtek is már dolgok, például egy olasz zeneszerző ide jött forgatni backstage felvételeket, és ajánlottam neki egy magyar srácot, egy operatőrt, aki vág és rendez is. Az együttműködés annyira jól sikerült, hogy kihívta a következő filmjéhez Olaszországba.- Kemény munka áll mögötted, milyen tanácsokat adnál Névjegy: 1979. április 25-ÉN született Budapesten. 1996-ban második helyezést ért el a „Look of the year” magyarországi modellversenyén. A 2000-ES évek elején Rómába költözött, hogy színésznő lehessen. 2007-BEN neki ítélték az Afrodi- te-díjat. 2009-ben megkapta a Filmspray díjat, a Legjobb Női Főszereplő díjat, az II rabdo- mante című filmben nyújtott alakításért. 2013-ban főszerepet játszott Nicolás López filmjében, az Utórengés (Aftershock) című amerikai kalandfilmben. Olyan sztárok oldalán mutatkozott meg mint Robert Redford, Brad Pitt, Heath Ledger, Clive Owen és Julia Roberts. TÁRSPRODUCERE VOLT az olasz Maternity Blues nagyjátékfilmnek, mely a 2011-es Velencei Film Fesztiválon különdíjat nyert, amit két olasz Arany Glóbusz követett. 2013-ban producere lett M. Tóth Géza legújabb kisfilmjének, Yes címmel. azoknak a kollégáknak, akik szerencsét próbálnának a tengerentúlon?- Legyenek tisztában önmagukkal. Főleg abban kell tisztán látni, hogy ki mennyit bír el lelkileg, fizikailag és sajnos anyagilag. Itt ugyanis hosszú évekről van szó, semmi nem történik meg hamar, nekem az olasz karrierem öt év után indult be, addig szinte csak vegetáltam. És arra is legyenek felkészülve, hogy mik a realitások.- Mire gondolsz? Hogy mekkora túlkínálat van színészekből Los Angelesben. Azt kell tudni, hogy te miben vagy jobb, mint az a másik tucat, aki előtted és majd utánad megy be a castingra. Egyszóval: magabiztosnak kell lenni, ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha önmagad erejéből jutsz be a castingra, nem kiskapukon keresztül. Ez kemény munka, de magabiztosságot ad. Addig azonban nem szabad elindulni, míg nem tudsz annyira angolul, hogy színészkedni is képes legyél. Megnyílt a Mafilm felújított műterme hét hónap alatt 52 millió forintból újult meg a Mafilm Róna utcai IIITV-es műterme. A felújítás során a többi között megújult a padlózat, az elektromos és a világítási rendszer, korszerűsítették a hőszigetelést, ezenkívül új, fekete horizontfüggönyt és végtelenített háttérrel rendelkező greenboxot építettek be. Huszti Péter lesz a 14. POSZT díszvendége huszti Péter Kossuth- és jászai Mari-díjas színművész, rendező lesz a 2014-es Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díszvendége. A 14. alkalommal megrendezett POSZT-ot, a színházi szakma rangos seregszemléjét június 5. és 14. között tartják. A fesztiválra Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus választja ki produkciókat. Bálint Endre-kiállítás nyílt az MNG-ben mintegy 350 munkán keresztül tekinti át a száz éve született Bálint Endre életművét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) A nyolcadik templom című kiállítása. Ritkaság, hogy egy ilyen fontos tárlatra az alkotások többsége magángyűjteményekből érkezik, ez is jelzi azonban Bálint Endre képeinek népszerűségét a műtárgypiacon - mondta Baán László főigazgató. Szapphó két versére bukkantak Angliában szapphó ókori görög költőnő két új versére bukkantak egy papiruszon, amelyet egy magángyűjtő ajándékozott az Oxfordi Egyetemnek. Szapphó, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott, a görög líra egyik legismertebb egyénisége. Életművéből egyes források szerint egy, mások szerint kettő töredék maradt fenn. „Lélegzetelállító a felfedezés. Ez a legjobb állapotban megőrződött Szapphó-papirusz, csak néhány betűt kell helyreállítani az első versben” - mondta Albert Heinrichs kutató. □ment a magyar filmművészet zsenije, Jancsó Miklós búcsú Jancsó Miklós életműve filmes generációkra volt hatással, hosszú beállításai iskolát teremtettek Életének 93. évében péntek reggel, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotó. „Nem tudok mit mondani. Elveszítettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét. Egy gondolkodót és egy igazi demokratát. Szegényebbek lettünk mindannyian. Örökké hiányozni fog” - mondta Tarr Béla filmrendező az MTI-nek. Cserhalmi György pedig azt mondta: nemcsak a filmekben adott szabadságot a színészeknek, hanem megtanította nekünk, mi az a szabadság. „Talán ő volt filmes pályafutásom legfontosabb rendezője, de mindenképpen a legfontosabb emberek egyike az életemben, hol apám, hol barátom, hol bátyám, hol öcsém” - emlékezett Cserhalmi György. Mundruczó Kornél rendező, aki kisebb szerepeket játszott néhány filmjében pedig úgy fogalmazott, hogy lancsó Miklós tette naggyá a magyar filmet. „Nem azt mondom, hogy egyedül tette ezt, de a magyar filmnek egy olyan ágát hozta létre, amelyhez tartozónak érzem magamat is” - fogalmazott, ki- 5 emelve, hogy „mindenki Jancsó 1 Miklós köpönyegéből bújt elő”. 5 Jancsó Miklós Vácott szüle- J tett, jogi tanulmányokat Pécsett I és Kolozsvárott folytatott, 1944Jancsó Miklós 2010-ben adott interjút lapunknak az Oda az igazságról. ben szerzett diplomát. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva hazaengedték. A Színház- és Filmművészeti Főiskola után az első önálló játékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és szerzőtársak lettek. Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták. A Csend és kiáltás, Fényes szelek, Égi bárány után 1972-ben a Még kér a nép című filmjéért a Cannes-i Filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezés díját, 1979-ben életműdíjat kapott ugyanitt. Egy szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Hazatérése után a magyar jelent boncoló új alkotói korszak kezdődött művészetében, majd a kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a „Kapa-Pepe” filmekben a bohóctréfa, a blőd- li eszközeivel dolgozott. Utolsó játékfilmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010- es filmszemlén mutatták be, 2011-ben közreműködött rendezőként a Magyarország 2011 című szkeccsfilmben is. ■ l l
