Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-02-02 / 5. szám

2014. FEBRUÁR 2., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ „Nem kellenek a kiskapuk” film Osvárt Andrea újra magyar filmben szerepel: ő játssza Hajnal Tímeát- A Poligamy óta először dolgoztál magyar filmben. Mi motivált: az, hogy újra magyar produkcióban szerepelj, vagy a forgatókönyv fogott meg?- Mind a kettő. Mindig is sze­rettem volna Magyarországon forgatni, de nem így hozta az élet. Talán ennek így kellett történnie. Hosszú idő után elő­ször láthat a magyar közönség magyar produkcióban, ami nagyon jó motiváció volt szá­momra: arra késztetett, hogy minél jobb legyek. Bizonyítani akartam, és hála istennek a for­gatókönyv is motivált, mert egy világszínvonalon megírt vígjá­tékról van szó. Osvárt Andrea szeretne bemutatkozási lehetőséget biztosítani a magyar tehetségeknek külföldön Február 13-án kerül a ma­gyar mozikba a Megdönteni Hajnal Tímeát című, új, magyar vígjáték, amelynek címszerepét Osvárt Andrea játssza. A színésznővel a nemzetközi karrierről, Magyarországról és persze a jövőről beszélgettünk. Mézes Gergely- Azt mondtad, hogy Hajnal Tímea szerepe nagyon illik hoz­zád. Mire gondoltál? És hogyan jellemeznéd a figurát?- Én is szembesültem már olyan helyzetekkel az életem során, amikor nem az embert, hanem csak a hírességet látták bennem, ezt azért könnyű el­képzelni, milyen Hajnal Tímea. Bárhova megyek: társaságba, kávézóba, étterembe, általá­ban felismernek, kikerekedett szemmel figyelnek, ha pedig megszólítanak, akkor egyből a munkámról kérdeznek, és ez egy idő után zavarja, untatja az embert. Nem maga az ér­deklődés, hanem mert általá­ban ugyanazt kérdezik: ki volt a leghíresebb, akivel találkoz­tam? Hajnal Tímeának is ebből van elege, szeretne már egy kicsit kilépni a szerepéből, el­engedni magát, olyan helyzet­be vágyik, amelyben nem kell viselkedni, nem kell folyama­tosan jól kinéznie. Az zavarja, hogy nem lehet sosem önmaga.- A nagyköltségvetésű filmek után milyen érzés volt egy hazai produkcióban szerepelni?- Igazából ez a normális. Az amerikai filmek voltak in­kább furcsák, például a Szállító sorozat, amelyek tényleg óriási költségvetésből készültek.- A film rendezője, Hercegh Attila a reklámszakmából érke­zett. Érződik ez a produkción?- Nem tipikus magyar film­ről van szó, nagyon újító és merész a koncepció és a hozzá­állás. Egy Amerikai pite típusú vígjátékot érdemes elképzelni, azaz sokkal szabadszájúbb, ke­ményebb poénokkal dolgozik, mint a régebbi magyar közön­ségfilmek.- Ha te dönthetnél, legközelebb kivel dolgoznál?- Hú, az biztos, hogy egy nagy nevű alkotóval.... mond­juk Clint Eastwooddal. Olyan rendezővel szeretnék dolgozni, akiben sosem csalódtam.- Az Utórengés megnyitotta az ajtókat az Államokban?- Nem tudom, hiszen egy ha­talmas piacról beszélünk. Ha kinn maradtam volna, folytat­hattam volna az ottani karriert, de nem akartam elégedetlenné válni. Azt éreztem, kísérteném a sorsot, ha még ennél is töb­bet akarnék, hiszen lehet, hogy többet - két főszerep után - már nem lehetne elérni. Én ezt felmértem, és beláttam, jobb a csúcson abbahagyni.- Az év nagyobb részét külföl­dön töltötted, mennyire más on­nan nézni Magyarországot? Az igaz, hogy végleg hazaköltözöl?- Igen, ez a folyamat már el­indult, hiszen tíz évig éltem külföldön, távol a szeretteim­től, a barátaimtól, a hazámtól. És ahelyett, hogy ezt egyre job­ban megszoktam volna, egyre nehezebben viseltem. Egyre több időt töltök itthon. Nekem tényleg megvolt a lehetőségem távolból pillantani Magyar- országra, és összehasonlíta­ni más országokkal. Azt kell mondjam, hogy nagyon jó az élet itthon. Legalábbis nekem.- Azt mondtad, szeretnél pro­duceri, menedzseri feladatokat vállalni, hogy segítsd a tehetsé­ges hazai operatőrök, rendezők boldogulását külföldön.- Engem mindig zavar, hogy külföldön általában semmit sem tudnak Magyarországról, a magyar filmgyártásról, sőt a legtöbb amerikai és olasz egyetlen egy magyar filmet sem látott. Ezt komolyan mon­dom. Persze a szakmabeliek közül a tájékozottabbak mond­juk Szabó István, Tarr Béla, lancsó Miklós nevét ismerik, de nem ez a jellemző. Kaput szeretnék nyitni a magyar te­hetségeknek, akiknek eddig nem adatott meg a lehetőség, hogy külföldön bemutatkoz­zanak. A művészemberek ál­talában nem tudják magukat megfelelően menedzselni, kép­viselni, de talán ez így is van jól. Egyébként „gyerekcipőben” történtek is már dolgok, példá­ul egy olasz zeneszerző ide jött forgatni backstage felvételeket, és ajánlottam neki egy magyar srácot, egy operatőrt, aki vág és rendez is. Az együttműkö­dés annyira jól sikerült, hogy kihívta a következő filmjéhez Olaszországba.- Kemény munka áll mögöt­ted, milyen tanácsokat adnál Névjegy: 1979. április 25-ÉN született Budapesten. 1996-ban második helyezést ért el a „Look of the year” ma­gyarországi modellversenyén. A 2000-ES évek elején Rómába költözött, hogy színésznő lehes­sen. 2007-BEN neki ítélték az Afrodi- te-díjat. 2009-ben megkapta a Filmspray díjat, a Legjobb Női Főszereplő díjat, az II rabdo- mante című filmben nyújtott alakításért. 2013-ban főszerepet játszott Nicolás López filmjében, az Utórengés (Aftershock) című amerikai kalandfilmben. Olyan sztárok oldalán mutatkozott meg mint Robert Redford, Brad Pitt, Heath Ledger, Clive Owen és Julia Roberts. TÁRSPRODUCERE VOLT az olasz Maternity Blues nagyjátékfilm­nek, mely a 2011-es Velencei Film Fesztiválon különdíjat nyert, amit két olasz Arany Gló­busz követett. 2013-ban produ­cere lett M. Tóth Géza legújabb kisfilmjének, Yes címmel. azoknak a kollégáknak, akik szerencsét próbálnának a ten­gerentúlon?- Legyenek tisztában önma­gukkal. Főleg abban kell tisz­tán látni, hogy ki mennyit bír el lelkileg, fizikailag és sajnos anyagilag. Itt ugyanis hosszú évekről van szó, semmi nem történik meg hamar, nekem az olasz karrierem öt év után indult be, addig szinte csak ve­getáltam. És arra is legyenek felkészülve, hogy mik a reali­tások.- Mire gondolsz? Hogy mekkora túlkínálat van színészekből Los Ange­lesben. Azt kell tudni, hogy te miben vagy jobb, mint az a má­sik tucat, aki előtted és majd utánad megy be a castingra. Egyszóval: magabiztosnak kell lenni, ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha önmagad erejéből jutsz be a castingra, nem kis­kapukon keresztül. Ez kemény munka, de magabiztosságot ad. Addig azonban nem szabad el­indulni, míg nem tudsz annyi­ra angolul, hogy színészkedni is képes legyél. Megnyílt a Mafilm felújított műterme hét hónap alatt 52 millió fo­rintból újult meg a Mafilm Róna utcai IIITV-es műter­me. A felújítás során a többi között megújult a padlózat, az elektromos és a világítási rendszer, korszerűsítették a hőszigetelést, ezenkívül új, fekete horizontfüggönyt és végtelenített háttérrel ren­delkező greenboxot építettek be. Huszti Péter lesz a 14. POSZT díszvendége huszti Péter Kossuth- és já­szai Mari-díjas színművész, rendező lesz a 2014-es Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) díszvendége. A 14. alkalommal megrendezett POSZT-ot, a színházi szakma rangos seregszemléjét jú­nius 5. és 14. között tartják. A fesztiválra Császár Angela színművész és Sándor L. István színházi kritikus vá­lasztja ki produkciókat. Bálint Endre-kiállítás nyílt az MNG-ben mintegy 350 munkán keresz­tül tekinti át a száz éve szü­letett Bálint Endre életművét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) A nyolcadik templom című kiállítása. Ritkaság, hogy egy ilyen fontos tár­latra az alkotások többsége magángyűjteményekből érkezik, ez is jelzi azonban Bálint Endre képeinek nép­szerűségét a műtárgypiacon - mondta Baán László fő­igazgató. Szapphó két versére bukkantak Angliában szapphó ókori görög költő­nő két új versére bukkantak egy papiruszon, amelyet egy magángyűjtő ajándékozott az Oxfordi Egyetemnek. Szapphó, aki Leszbosz szi­getén írt és alkotott, a görög líra egyik legismertebb egyénisége. Életművéből egyes források szerint egy, mások szerint kettő töredék maradt fenn. „Lélegzetel­állító a felfedezés. Ez a leg­jobb állapotban megőrződött Szapphó-papirusz, csak né­hány betűt kell helyreállíta­ni az első versben” - mondta Albert Heinrichs kutató. □ment a magyar filmművészet zsenije, Jancsó Miklós búcsú Jancsó Miklós életműve filmes generációkra volt hatással, hosszú beállításai iskolát teremtettek Életének 93. évében péntek reg­gel, hosszan tartó, súlyos beteg­ség után elhunyt Jancsó Miklós világhírű magyar filmrendező, kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas alkotó. „Nem tudok mit mondani. Elveszítettük minden idők legnagyobb ma­gyar filmrendezőjét. Egy gon­dolkodót és egy igazi demok­ratát. Szegényebbek lettünk mindannyian. Örökké hiányoz­ni fog” - mondta Tarr Béla film­rendező az MTI-nek. Cserhalmi György pedig azt mondta: nem­csak a filmekben adott szabad­ságot a színészeknek, hanem megtanította nekünk, mi az a szabadság. „Talán ő volt filmes pályafutásom legfontosabb ren­dezője, de mindenképpen a leg­fontosabb emberek egyike az életemben, hol apám, hol bará­tom, hol bátyám, hol öcsém” - emlékezett Cserhalmi György. Mundruczó Kornél rendező, aki kisebb szerepeket játszott néhány filmjében pedig úgy fo­galmazott, hogy lancsó Miklós tette naggyá a magyar filmet. „Nem azt mondom, hogy egye­dül tette ezt, de a magyar film­nek egy olyan ágát hozta létre, amelyhez tartozónak érzem magamat is” - fogalmazott, ki- 5 emelve, hogy „mindenki Jancsó 1 Miklós köpönyegéből bújt elő”. 5 Jancsó Miklós Vácott szüle- J tett, jogi tanulmányokat Pécsett I és Kolozsvárott folytatott, 1944­Jancsó Miklós 2010-ben adott interjút lapunknak az Oda az igazságról. ben szerzett diplomát. 1945 ta­vaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múl­va hazaengedték. A Színház- és Filmművészeti Főiskola után az első önálló játékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és szerzőtársak lettek. Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az így jöt­tem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták. A Csend és kiáltás, Fényes sze­lek, Égi bárány után 1972-ben a Még kér a nép című filmjéért a Cannes-i Filmfesztiválon meg­kapta a legjobb rendezés díját, 1979-ben életműdíjat kapott ugyanitt. Egy szerelem miatt a hetve­nes évek végéig Olaszország­ban élt és alkotott. Hazatérése után a magyar jelent boncoló új alkotói korszak kezdődött mű­vészetében, majd a kilencve­nes évek közepétől művészete ismét megújult, a „Kapa-Pepe” filmekben a bohóctréfa, a blőd- li eszközeivel dolgozott. Utolsó játékfilmjét, a keserűen ironi­kus Oda az igazságot a 2010- es filmszemlén mutatták be, 2011-ben közreműködött ren­dezőként a Magyarország 2011 című szkeccsfilmben is. ■ l l

Next

/
Oldalképek
Tartalom