Tolnai Népújság, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-20 / 43. szám

MEGYEI TÜKÖR 3 2014. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK Csak a vásárló nem érzi sertéstartók Ismét visszaesett a felvásárlási ár, nehéz tervezni A disznó nemesebb részeire kisebb a kereslet. A láb, a belsőség olcsóbb, azt nyugatról hozzák be, ott nem fogy Szükség van a civilekre, a társadalom szerepvállalására szekszárd A hivatalok, a ható­ságok és a civil társadalom ösz- szefogásának lehetőségeiről tar­tottak tanácskozást szerdán, a Tolna Megyei Család, Esélyte­remtési és Önkéntes Házban. A társadalmi szerepvállalás fon­tosságát hangsúlyozta előadá­sában dr. Hartmann Mária, a Szekszárdi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának hivatalvezető­je. Mint mondta, az idén hatály­ba lépő új Polgári törvénykönyv teszi szükségessé a civilek segít­ségnyújtását az úgynevezett tá­mogatott döntéshozatalban. Ez­zel azokat segítik, akik cselekvő- képesek ugyan, de egyes ügyeik intézésében, döntéseik meghoza­talában belátási képességük ki­sebb mértékű csökkenése mi­att segítségre szorulnak. A hiva­talvezető szerint számos vissza­élés megelőzhető a támogatott döntéshozatallal, ezért olyan szo­ciálisan érzékeny önkéntesek­re számítanak, akik bátorító, ta­nácsadó módon tudnak hozzájá­■ Sok intézményben nem tudják, hogyan kezeljék a hozzájuk forduló értel­mi sérülteket. mini a helyes döntéshez. Dr. Garay Zoltánná, a Ér­telmi Fejlődésükben Akadá­lyozottak Tolna Megyei Köz­hasznú Szervezetének elnöke a kapcsolattartási problémák­ról beszélt. Úgy látja, sok hiva­talnál, intézményben nem tud­ják, hogyan kezeljék a hozzá­juk forduló értelmi sérülteket, illetve a társadalom nagy része felületes viszonyban áll velük. A befogadáshoz tehát szemlé­letváltásra van szükség. A sze­mélyi segítés pedig az akadály- mentesítést jelentené a fogyaté­kos emberek számára. Végül Lakatos Lajos, a kor­mányhivatal áldozatsegítő munkatársa tartott előadást. Többek között kitért arra, hogy a nem megfelelő szocializáció miatt könnyen válhat valaki ál­dozattá. Javaslatot is tett a je­lenlévő szakemberek számára, mivel úgy véli, az állami gon­dozottak számára érdemes len­ne programot indítani, amely­ben álláskeresési technikák­ra vezetik rá a fiatalokat, illet­ve gazdálkodási és bűnmegelő­zési ismeretekkel bocsátják ki őket az önálló életbe. ■ H. E. Megint csökkentek a fel- vásárlási árak. Jelentősen emelkedik ugyanakkor idén az állatjóléti támogatás ke­retösszege, mellyel a sertés­tartókat segítené a tárca. Mauthner Ilona Februárban csökkent az élőser­tés felvásárlási ára, így ismét 400 forint alá esett, most kilójá­ért 375 forintot fizet a felvásár­ló, mondta Lengyel Lóránt né­metkéri gazdálkodó, a megyei sertésválasztmány elnöke. A jelenlegi piaci lehetőséget nagyban befolyásolja, hogy a sertéspestis miatt az oroszok felfüggesztették az élősertés vá­sárlást az unióból. Nyilván ez is az oka annak, hogy visszaestek a felvásárlási árak. A hazai ser­tésállomány semmit nem bő­vült, jó esetben is stagnál, a ko­cák száma pedig tovább csök­kent, jelenleg országosan 190 ezer körül van, mondta a me­gyei választmány elnöke. A kérdésre, hogy csökkenő felvásárlási árak mellett miért nem csökken a bolti ár, a me­gyei sertéstartók azt válaszol­ták, szerintük a megoldás az lenne, ha a fogyasztói áfát is csökkentené a kormány. Jelen­leg ugyanis a vásárlóerő hiánya a meghatározó. A legtöbben az olcsó virslit, húsokat (láb, bel­sőségek, fej, stb.) keresik. Eze­ket pedig fillérekért behozzák a kereskedők a nyugati piacról. Azért onnan, mert az ottani ser­téstartó a nemes húsokból meg­él, a maradék ficniktől pedig ol­csón megszabadul. Ez kerül a hazai boltok polcaira. A jelenlegi felvásárlási árral az a baj, hogy az ebből adódó bevé­telből nem jut fejlesztésre. A ter­meléshez szükséges alapanyago­kat mindenki euróbán számolja, míg a sertéseket forintban „mé­rik”. Ha stabil lenne a piac, köny- nyebb lenne tervezni, de a jelen­legi helyzetben minden érintett csak túlélni akar, mondták a ter­melők. Tolna megyében egyéb­ként csak kevesen vállalkoznak sertéstartásra, inkább a megter­melt takarmánynövényeket érté­kesítik a gazdák, abból nagyobb hasznot remélve. A helyi állat­tartók egy része a közeli kisebb vágóhidakon értékesíti az élőser­tést, így viszonylag gyorsan hoz­zájut a pénzéhez. A nagyobb tele­pen gazdálkodók kénytelenek a hazai két-három feldolgozóval is kapcsolatot tartani, de ők jó eset­ben is 40 nap után jutnak a pén­zükhöz. A Nyugat-magyarorszá­gi termelők vannak a legjobb helyzetben, ők egy osztrák, Graz környéki feldolgozóval szerződ­tek, ahol korrekt áron, azonnal fizetnek. jelentősen, 8,5 milliárd forint­ra emelkedik a sertés állatjóléti támogatás keretösszege idén, jelentette be a napokban Czer- ván György a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdasá­gért felelős államtitkára. A ser­tés állatjóléti támogatásra 2010-ben mindössze 6 milliárd forint volt felhasználható. Ezt az összeget a szaktárca az Az általunk megkérdezett állattartók azt mondták, ők is olvasták a támogatásokról szó­ló jó híreket, de egyelőre konk­rétumok még nem jelent meg ezzel kapcsolatban. Az is bi­zonytalan, hogy az év további részében mire lehet majd pá­lyázni. A régi állatjóléti támo­gatás megmaradt, de újabb­ról nem tudnak. Lengyel Ló­aszályos időjárásra tekintettel, nemzeti hatáskörben, 2012- ben 20 százalékkal, 7,2 milli­árd forintra emelte. Sikerként könyvelhető el, hogy az Euró­pai Bizottság engedélyezte Ma­gyarország számára a sertés állatjóléti támogatás 2018 de­cember végéig történő fenntar­tását. Az államtitkár szerint a támogatás megemelése lehető­ránt szerint valószínű, hogy a beruházások kapnak priori­tást, illetve a PRRS (reproduk­ciós zavarok és légzőszervi tü­netekkel járó betegség) mente­sítésére nyújtanak majd plusz forrást. Ha ez valóban így lesz, annak is örülnek a gazdák, hi­szen technológiai korszerűsí­tésre is jól jönne a pályázati pénz. vé teszi az idei igények teljes mértékű kifizetését. Az állatbe tegségek megelőzésére és le­küzdésére 2010-ben 4,5 milli­árd forint állt rendelkezésre, amelyből az ágazat 3 milliárd forinttal részesedett. Ez évre a tárca a keretösszeget 7,5 milli­árd forintra emelte, amelyből mintegy 5,5 milliárd forintot használhat fel a sertéságazat. HÍRSÁV Elsőként adta át az ajánlóíveket BONYHÁD-DOMBÓVÁR Potápi Árpád János, a Fidesz-KDNP Tolna megye 02. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselő-je­löltje 400 darab, azaz 3200 választópolgár aláírásával ellátott ajánlóívet adott át kedden a választókerület vá­lasztási bizottságának Dom­bóváron. A bizottság az aján­lóívek ellenőrzését követően veszi nyilvántartásba a jelöl­tet. Potápi Árpád János első­ként adta le az ajánlóíveket a választókerületben. ■ V. B. Szerelmes verseket szavaltak a diákok bonyhád Szavalóversenyt szervezett Bálint nap alkal­mából a Solymár Imre Városi Könyvtár. A középiskolás fi­atalok magyar költők szerel­mes verseivel nevezhettek. Első helyen Móricz Gergő, a Jókai Mór Szakképző Isko­lai Tagintézmény tehetsége végzett, másodikként Orsós Anett, az Apponyi Sándor Szakképző Iskola növendéke, míg harmadik helyen Hajnal Titanilla, a Perczel Mór Szak­középiskolai Tagintézmény tanulója zárt. ■ V. B. Még idén elkészül a 200 milliós beruházás báta Az előkészítő munkák zajlanak, illetve a kiviteli terv készül a csapadékvíz el­vezetés, illetve a Hajmás-pa- ‘ tak rendezéséhez Bátán. Ä ' j település a 200 milliós be­ruházáshoz pályázati támo­gatást nyert. Huszámé'Lu­kács Rozália polgármester el­mondta, a kivitelezést nem­csak el kell kezdeni, de be is kell fejezni még ebben az év­ben. ■ B. K. Fehérvárra kirándulnak a nyugdíjasok szekszárd Egész napos ki­rándulást szervez a Szek­szárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége és a Tolna Megyei Vöröskereszt Nyug­díjas Alapszervezete. Febru­ár 25-én mennek Székesfe­hérvárra, ahol felkeresik az Árpád Fürdőt, s meg is ebé­delnek. Ma még lehet jelent­kezni, tudtuk meg Koósz Ist­vánná elnöktől. ■ Gy. M. Az energiaiparban dolgozók keresik a legtöbbet a megyében dél-dunántúl A humán-egészségügyi, szociális ellátás ágba soroltak hazavitt jövedelme nem érte el a 85 ezer forintot A munkaügyi statisztikai adat­gyűjtés alapján a gazdasági szervezetek dél-dunántúli telep­helyein átlagosan 243 ezren áll­tak alkalmazásban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) leg­frissebb közreadott felméré­se alapján. A régióban a legjob­ban fizető nemzetgazdasági ág továbbra is a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicioná­lás volt, ahol havonta átlagosan 501 ezer forintot kerestek a dol­gozók. (Ebben az ágazatban itt mérték a megyék közül a leg­magasabb összeget: Tolnában a bruttó kereset, köszönhetően a Paksi Atomerőmű húzóerejé­nek, 590 ezer forintot tett ki.) Ezt követi a pénzügyi, biztosítási te­vékenységet folytató, majd az in­formáció, kommunikáció terüle­tén dolgozó alkalmazottak bé­re (323, illetve 259 ezer forint). A legalacsonyabb keresetek a szálláshely-szolgáltatás (125 ezer forint), a humán-egészség­ügyi, szociális ellátás (129 ezer forint), valamint az építőipar és az egyéb szolgáltatások (147, il­letve 149 ezer forint) terüle­tén találhatók. Összehasonlítva a dél-dunántúli és az országos jövedelmeket, jelentősek a kü­lönbségek: például a szálláshely szolgáltatás, vendéglátásban és a közigazgatásban tizedével; a feldolgozóiparban és a kereske­delemben negyedével; a szak­mai tudományos, műszaki te­vékenységet végzők és az infor­máció, kommunikáció ágazat­ban dolgozók körében harmadá­val maradtak el a bérek a meg­felelő országos ágazati átlagtól. Az országos szintet mindössze az adminisztratív és szolgálta­tást támogató tevékenység (10 százalékkal) és a villamosener­gia-, gáz-, gőzellátás, légkondi­cionálás területén (24 százalék­kal) sikerült meghaladni. A három megye havi bruttó átlagkereseteinek összehasonlí­tása azt mutatja, hogy Tolnában a már említett energetikai ága­zat mellett az információ, kom­munikáció területén, Baranyá­ban az oktatásban és a feldolgo­zóiparban dolgozók részesültek a másik két megyeinél maga­sabb anyagi elismerésben, míg a legkisebb területi eltérés a ke­reskedelemben és az építőipar­ban mutatkozott. A bruttó kere­setből a személyi jövedelemadó és a járulékok levonásával szá­mított havi nettó átlagkereset a Dél-Dunántúlon 121 ezer forin­tot tett ki, ez alig volt magasabb az előző évinél. A humán-egész­ségügyi, szociális ellátás ág­ba soroltak hazavitt jövedelme nem érte el a 85 ezer forintot, az energetikai területen dolgo­zóké ennek közel négyszerese, 328 ezer forint volt. A régióban mért nettó jövedelem 16 száza­lékkal maradt el az országostól. A három megye fizetési rangso­rában Tolna állt az élen és So­mogy az utolsó helyen. ■ V. M. ■ Ön kapott béremelést az elmúlt két évben? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének alakulása, 2012 Megnevezés Bruttó kereset Ft Bruttókereset, Nettó kereset Ft Nettó kereset előző év=100% előző év=100% KozepPlagarotszag 270 246 103,8 177 219 104,9 Közép-Dunántúl 208 767 105,9 136892 104,7 Nyugat-Puné utói 204126 106,9 133 827 105,1 Baranya megye 187 680 103,2 123 086 101 Somogy megye 171091 104,1 112195 99,7 Tolna megye 199 866 1058 130995 1032 Dél-Dunántúl IBS 079 104.2 121356 1012 Észak-Magyarorszég 186 801 1032 122463 100,5 Észak-Alföld 175490 1042 115173 99,7 Dél-Alföld 179 962 104,8 117 964 101,4 Országos átlag 221015 104.1 144940 1033 A sertés állatjóléti támogatás keretösszegét 8,5 milliárd forintra emelték

Next

/
Oldalképek
Tartalom