Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-13 / 10. szám

2014. JANUÁR 13., HÉTFŐ SZOLGÁLTATÁS A mészárlás áldozataira emlékeztek madéfalvi veszedelem Felidézték a 250 évvel ezelőtt történt szörnyűséget A madéfalvi megemlékezés részeként leleplezték a Szemcsuk István és Biszak Antal keze munkáját dicsérő kopjafát A madéfalvi veszedelem 250. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége és Bonyhád önkormányzata. A január 5-én kezdődött program a székelyek sza­badságjogait veszélyeztető osztrák hatalom erőszakos megtorlására emlékeztette a jelenlévőket. Vízin Balázs- 1764. január 7. nemcsak a Madéfalván összegyűlt, véd­telen, alvó nép legyilkolásá- nak időpontja, hanem a buko­vinai székely népcsoport kü­lönállásának kezdetét is je­lenti - nyilatkozta lapunknak Csibi Krisztina. A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsé­gének elnöke kifejtette, Bony- hádon a szentmisét követően zászlókkal, lobogókkal vonult a közel háromszáz résztvevő a Székely Emlékparkba, ahol az ünnepi beszédet Potápi Ár­pád János, a város polgármes­tere, országgyűlési képvise­lő, a Parlament Nemzeti ösz- szetartozás bizottságának el­nöke mondta. Felszólalásában hangsúlyozta: a székelyek él­jenek bárhol a világban, egy emberként támogatják Szé­kelyföld területi autonómiá­jának ügyét. A megemléke­zésen a Bonyhádi Székelykor népdalköre és Asztalos Zoltán működött közre. A Bukovinai Székelyek Or­szágos Szövetsége idén Madé­falván tartotta küldöttgyűlé­sét a település vezetője, Szen­tes Csaba meghívására, és részt vettek a helyi megemlé­kezésen is. Január 5-én a ma­défalvi szentmisére közel öt­ven, viseletbe öltözött bukovi­nai székely érkezett, majd ezt követően az Olt másik partján hagyományőrző huszárok, korhű öltözetbe bújt szereplők bemutatásában elevenedtek meg a 250 évvel ezelőtti ese­mények. Este Móser Zoltán és Tamás Menyhért erre az alka­lomra készült albumát mutat­ták be a Fészek Kávéházban, majd a több száz fős közönség a Fészek Tájházhoz ment, ahol a Völgységi Múzeum „Emelt fővel” - A bukovinai széke­lyek története című vándorki­állítását nyitották meg, ame­lyet Sógor Csaba EP képvise­lő, a tájház tulajdonosa, Csi­bi Krisztina, a tárlat rendező­je és Daczó Katalin helytörté­nész ajánlott az érdeklődők fi­gyelmébe. Hétfőn délelőtt a madéfal­vi közösségi házban történel­mi előadások hangzottak el a kétszázötven évvel ezelőt­ti esemény előzményeiről, kö­rülményeiről, az ezt követő ki­vándorlásról, valamint a szé­kely határőrezredről. Szentes január 7-RE virradóan éjfélkor megszólaltak a harangok azok emlékére, akik a vérengzésben vesztették életüket, majd hajnal­ban ágyúdörgésre ébredt a falu. A délelőtti szentmise után a fú­vószenekarral, huszárokkal ve­zetett tömeg az 1899-ben felállí­tott emlékműhöz vonult, amely­nél Szentes Csaba, Kövér László, Gábor helyi fafaragó „Vándor­bot” kiállításán minden olyan település faragott vándorbotot kapott, amelyen ma székelyek élnek. Csibi Krisztinától azt is megtudtuk, délután tartot­ták a Székely Szövetség ün­az Országgyűlés elnöke, Kele­men Hunor, az RMDSZ elnöke és Borboly Csaba, a Hargita Me­gyei Tanács elnöke beszéde után felavatták a Szemcsuk István és Biszak Antal által faragott buko­vinai székelyek kopjafáját, ahol Csibi Krisztina, a Székely Szövet­ség elnöke és Potápi Árpád Já­nos mondott köszöntőt. népi közgyűlését, amelyen huszonhárom magyarországi valamint határon túli bukovi­nai székely település képvise­lői voltak jelen. Hertelendyfal- va, Sándoregyháza, Pancsova, Székelykeve, Déva, Csernake- resztúr, Érd, Csátalja, Gara, Somberek, Bátaszék, Bony­hád, Kakasd, Tevel, Hidas, Szekszárd, Zomba, Izmény, Nagymányok, Cikó, Kisdorog, Lengyel, Dombóvár települé­sekről összesen száztíz em­ber érkezett. Ezután Szentes Csaba, Madéfalva polgármes­tere mutatta be a településü­ket, a falu jövőbeni elképze­léseit, amelyben komoly sze­repet szánnak a bukovinai székelyekkel való szorosabb együttműködésnek is. Az Országgyűlés elnöke is részt vett Okostelefon, okosfogkefe EZ Ml? Kérdezték a gyereke­im a vásárban. Mondtuk ne­kik, hogy tévé. De hát egy té­vé nem így néz ki, ez piros, és felül vannak rajta tekergetők, mondták megrökönyödve. Igen, mert ez egy tuningolt junoszty. Nem értették. Az­tán jártunk egy múzeumban, ahol régi telefon, írógép és távíró is volt. Természetesen jöttek a kérdések, hogy ezek meg most micsodák. Mond­tuk. Nem értették. ismerősöm meséli, egyéves lánykája megkaparintotta a nagyi mobilját. Aztán értet­lenkedett, mert amolyan ódi­vatú, nem érintő képernyős- készülék volt, és ezért nem csinált semmi olyat, amilyet szerinte kellett volna neki. ezek a gyerekek azon meg sem lepődnének, hogy léte­zik okos csengő meg okos fog­kefe. Előbbi arra jó, hogy in­terneten keresztül akár a vi­lág túlsó végéről is láthat­juk, ki kér bebocsátást az ott­honunkba. És azt is, hogy ki szöszmötöl álkulcsával a be­járati ajtónál. Az okos fogke­fe pedig okos telefonunkkal mély egyetértésben rávilá­gít fogmosási szokásaink hiá­nyosságaira, már ha igényel­jük az efféle törődést... S Vízállások a Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár -97 cm, Paks 37 cm, Dombori 61 cm, Árvízkapu 443 cm, Baja 182 cm. A Sió Palánknál 190 cm. RECEPT Fasírtos karfiolbomba HOZZÁVALÓK: hat személynek: 1 kilo­gramm burgonya, 1 köze­pes fej karfiol, 25 dkg sze­letelt bacon, ételízesítő, fű­szersó, a fasírthoz: 50 dkg darált sertéshús, 3 dl tej, 1 tojás, 1 szelet száraz kenyér (vagy zsemlemorzsa), 1 fej vöröshagyma apró kockára vágva, 3 gerezd zúzott fok­hagyma, bors, só elkészítés: A sós, ételízesí- tős vízben megfőzzük a kar­fiolt, a fasírtot pedig össze­állítjuk. E6Y nagy sütőtál közepére helyezzük a főtt karfiolt, és körbetapasztjuk a fa- sírttal úgy, hogy minden­hol befedje, majd beborít­juk a szalonnaszeletekkel. Köré rakjuk a meghámo­zott, felszeletelt burgo­nyát. Letakarjuk alufóliá­val, és előmelegített sütő­ben, kb. 170 Celsius-fokon addig sütjük, amíg a bur­gonya meg nem puhul. Ez­után levesszük az alufóli­át, és pirosra sütjük. forrás: mindmegette.hu HIRDETÉS ÖN JÓL HALL, DE ROSSZUL ÉRTI A BESZEDET? Résztvevőket keresünk az Országos Hallástanulmány folytatásához! Bizonyára sokaknak ismerős a felhívás, hiszen 2012-ben már találkozhattak a Pannon Halláscentrumok és a Honvéd­kórház osztályvezető főorvosa, Dr. Helfferich Frigyes közös kezdeményezésével. A beszéd megértésének nehézsége továbbra is számos embernek jelent napi szintű kihívást, annak ellenére, hogy hallását még megfelelőnek értékeli. A kellemetlen visszakérdezgetés és a megerőltető figyelem miatt háttérbe szorul a társasági élet, a csoportos kom­munikáció. Bár az érintettek úgy vélik, megfelelően hallanak mégis környeze­tüket egyre rosszabbul képesek meg­érteni, főleg társaságban vagy háttérzaj esetén. Gyakran merül fel a kérdés: A hallásom vagy a környezetem a hibás? Sokan nem tudják, hogy a fenti probléma a fülben található érzékelősejtek károso­dása miatt is kialakulhat. A belsőfülben olyan szőrsejtek találhatók, amelyek a halk hangok felerősítésére szolgálnak. Amennyiben ezek sérülnek, bizonyos hangokat a fül már nem lesz képes természetes módon érzékelni. Ez az állapot számtalan kellemetlenséget eredményez, melyek később pszichés betegségekhez vagy akár teljes elszige­telődéshez is vezethetnek. Dr. Helfferich Frigyes főorvos szerint a rehabilitáció szempontjából kiemelt fontossággal bír a hallásromlás időben történő felismerése. * A cikkben szereplő tájékoztatás nem teljes körű. Dr. Helfferich Frigyes PhD fül-orr-gégész és audiológus főorvos MH Honvédkórház A legkorszerűbb, szinte láthatatlan hallókészülékek jobban érthetővé teszik a beszédet, csillapítják a háttérzajokat, ezzel számottevően javítva a megértést, társaságban és családi körben is. Ezek az eszközök ugyanis már önmaguktól képesek a beszélgetőpartnerre fókuszálni. A tavalyi felmérésből kiderült, hogy az érintettek többsége úgy véli, az ő hallása teljesen megfelelő, és a hibát inkább a kör­nyezetében kell keresni. Az elvégzett mű­PAMsION HALLÁSCENTRUMOK szeres vizsgálatoknak és a szakemberekkel történő konzultációknak köszönhetően a páciensek nagy része felismerte, hogy sürgős megoldásra lenne szüksége. Ez a program a kellő nyitottsággal ren­delkezőknek hozott igazi eredményt. A pontosan diagnosztizált hallásproblé­máknak valamint a megfelelő rehabili­tációnak köszönhetően megközelítőleg 1000 embernek vált újra könnyebbé az élete, miután visszakapta az egyik legfontosabb érzékszervét: a fülét, és vele együtt a hallását is. Újabb 3000 résztvevő jelentkezését várjuk az Országos Hallástanulmány folytatásához! Az aktuális hallástanulmány célja, hogy megvizsgáljuk a legmodernebb tech­nológiával rendelkező, miniatürizált kommunikációs eszközök hatását, a hallás és a beszédértés javítására vonatkozóan. Elsősorban olyan résztvevőket keresünk, akik már érzik a hallásuk változását, akiknek a környezete már többször jelezte, hogy gyakran kérdeznek vissza vagy értenek félre szavakat, illetve akik túl hangosan hallgatják a televíziót, a rádiót. Országszerte várjuk azon személyek je­lentkezését, akik néhány napig kötele­zettségmentesen, saját környezetükben tesztelnék a legújabb hallásrendszereket. Bejelentkezés az alábbi ingyenesen hívható telefonszámon: S06 80/20-44-89 www.pannonhallas.hu PROGRAMOK Hétfő MOZI szekszárd: Isteni műszak (magy. kom.), 17 óra. Pulyka- land (am. anim. vágj.), 17 óra. 47 Ronin (am. fant. kai.), 19 óra. Kedd MOZI szekszárd: Isteni műszak (magy. kom.), 17 óra. Pulyka- land (am. anim. vágj.), 17 óra. 47 Ronin (am. fant. kai.), 19 óra. KIÁLLÍTÁS BONYHÁD SOLYMÁR IMRE VÁRO­SI könyvtár: Magyar katonai felszerelések, ruhák - a Nagy László gyűjteményéből össze­állított kiállítást Tóth Bence nyitja meg, 17.30. A 2. Magyar Királyi Hadsereg doni kataszt­rófája címmel tart előadást. PAKS CSENGEY DÉNES KULTU- RALIS KÖZPONT, NAGYKIÁLLÍTÓ: Rell Kata textilképeinek meg­nyitója, amelyen az alkotó Csak a fényt keresem című képes-verses könyvét is bemu­tatja. 18 óra. A tárlat február 7-ig látható. ÍRÓ-OLVASÓ találkozó DOMBÓVÁR VÁROS KÖNYVTÁ­RA: Völgyi Lajos novellistával egykori tanára, dr. Lehoczky Béla beszélget, 17 óra. <C \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom