Tolnai Népújság, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-13 / 10. szám
2014. JANUÁR 13.. HÉTFŐ 13 ÉLETMÓD - TUDOMÁNY Túl nagy stresszt jelent a népes gyermeksereg? pedagógia A pedagógusok körében vita bontakozott ki az egy évnél fiatalabb gyermekeket is befogadó napközik értékének megítéléséről. A német gyermekorvos, Rainer Böhm egy nemzetközi tanulmányra hivatkozva valósággal óva int minket ettől. Vajon joggal? Böhm többek között az Egyesült Államokban működő National Institute of Child Health and Development (NICHD) szervezete által készített tanulmányra hivatkozik. A kutatás 1991-ben kezdődött, és a tudósok 1300 gyermek viselkedését és kognitív fejlődését figyelték 15 éven át. Tizenéves korban azoknál a gyérekeknél, akik korán napközibe kerültek, a szocioemocionális kompetenciák terén kimutathatóan negatív befolyások mutatkoztak. E „szignifikáns magatartási feltűnőségek” közé többek között dohány-, alkohol- és kábítószer-fogyasztás, lopás és vandalizmus tartozik - méghozzá „az intézmény minőségétől függetlenül”. Az újabb kutatások - amelyekben a bölcsődések kortizol nevű stresszhormonjának napi profilját vázolták fel - a „stressznek kitett menedzserekéhez hasonló” értékeket mutattak ki. A krónikus stresszterhelés befolyásolja az agy fejlődését, és Böhm elmondása szerint ennek során az első két év különösen kényes időszaknak számít. Provokatív álláspont ez. A bölcsődék és a napközik valóban inkább csak a felnőttek érdekeit szolgálnák? Hogy könnyebben összeegyeztethessék a munkát a családdal? ■ Az alagútrendszer a jégkorszak idején még a tenger vízszintje fölött helyezkedett el. Most csak a technika segítségével követhetők az őskor nyomai A yucatáni holtak titka régészet Az új leletek nyomán vajon át kell írni Amerika történelmét? A Mexikó alatt húzódó egyik barlanglabirintusból régészek szenzációs leleteket hoznak napvilágra: jégkorszaki emberek csontvázait. Kik voltak és honnan jöttek ezek a telepesek? A helyszín: egy türkizkék vízzel teli, tíz méter széles barlangjárat a mexikói Yucatán- félsziget esőerdejében. A szta- laktitokkal díszített falakon denevérek kucorognak. Összecsavarodott léggyökerek kúsznak az üveges mélység felé, amely a napsugarakat is elnyeli. Valahol ott, a sötétségben nyugszanak a halottak. Legalább kettő. „Szerencsés eset” - mondja Alejandro Terrazas. Nyomasztó a déli hőség, félresöpri az arcára telepedő szúnyogot, és megpróbál nyugalmat erőltetni magára. A 43 éves Terrazas az Universidad Nációnál Autónoma de México paleoantropológusa, s 1600 kilométert utazott a fővárosból az ország legkeletibb részébe, közel a karibi partokhoz, hogy biztonságba helyezze a leleteket. Hogy végre bizonyosságot nyerjen. Most azonban várakoznia kell, és ettől ideges. Terrazas, aki a halottakat is szóra bírja, és csontszilánkokból olvas ki életrajzokat, azt szeretné megtudni, hogy éltek ezek az emberek, hogy és mikor haltak meg. Az emberiség egyik legnagyobb kalandjáról van szó, az amerikai kontinens benépesítéséről. Ez az évezredekkel ezelőttre visszanyúló dráma még mindig rejt titkokat, és Terrazas csak a sztori végét ismeri: „Mi, az újkori amerikaiak a sor végén állunk - mondja. - De honnan származunk? És hogyan lettünk azzá, akik ma vagyunk?” új régészeti leletek bizonyítják, hogy Amerika benépesítésének története bonyolultabb, mint gondolták. 1. A "Clovis First" Imélet szerint az első telepesek jó 13 000 évvel ezelőtt, Kanada gleccserei között jutottak el a mai USA területére. 2. Nagyon vitatott: egy másik elképzelés szerint tengerjáró európaiak 20 000 évvel ezelőtt A kérdésekre csak a halottak adhatnak választ, például az olyanok, amelyek ott a sötétben fekszenek. GPS-készülékével a kutató felméri a tisztást, jegyzetfüzetébe felvázolja a barlangjárat körvonalait. Ezután kolléganőjével, Carmen Rojasszal megbeszéli az időbeosztást. A 36 éves Rojas víz alatti régész, az Institute Nációnál de Antropológia e História szakértője. A fullasztó trópusi levegő ellenére fekete, neoprénből készült csuklyás overallt visel, s a tisztás szélén már órák óta pakolja a sűrített levegős palackokat, zseblámpákat, keveredtek Spanyolország területéről Észak-Amerikába. 3. Az új elmélet: 15 000 évvel ezelőtt Szibériából kenukkal a csendes-óceáni partvidék mentén megkerülhették a gleccsereket. 4. Vagy először óceániak érkeztek oldalhajós csónakokkal Amerikába? Eddig ennek kevés nyomát találták, és a leletek keltezése is sok esetben vitatott. légzőkészülékeket. Öt segítővel Rojas megpróbálja felszínre hozni a nemrég felfedezett holtak csontjait. A terve meglehetősen merész. A járat ugyanis, amelyet 1994-ben fedeztek fel USA-beli barlangkutatók, és az egyszerű The Pit (a Gödör) névre kereszteltek, sokkal mélyebbre nyúlik a föld belsejébe, mint az a felszínről sejthető. Az akna a cenotének nevezett, s ez esetben a világ egyik legnagyobb föld alatti, vízzel elárasztott barlangjának bejárata. Eddig több száz kilométernyi járatot és termet mértek fel, de a becslések szerint még több ezer kilométernyi barlangrendszer húzódik feltáratlanul a Yuca- tán-félsziget alatt. Senki sem tudja megmondani, mennyi ideje hevernek szétszórva a járat padlóján a csontok, és azt sem, hogy Rojas levegőtartaléka elég lesz-e a lelőhely alapos régészeti vizsgálatára. Legfeljebb 3-4 óráig maradhat csapatával a vízben, és legalább 40 méter mélyre kell merülniük, anélkül hogy egyszer is feljöhetnének. Részlet: A Geo magazin 2012/12-2013/01. számából Az okosak egyszerűen lusták gondolkodni pszichológia Néhány amerikai pszichológus az emberi butaságot kutatja. Különösen a ravasz embereknél. A pszichológus és közgazdasági Nobel-díjas Daniel Kahneman szerint csak egy fajta van: az intelligens emberek, akik nem racionálisan gondolnak végig problémákat. Az ilyen esetek tudományos felméréséhez Kahneman és egy sor kollégája trükkös kérdéseket ötlött ki. Tegyük fel, hogy egy baseballütő és egy labda együtt 1,10 dollárba kerül, miközben az ütő egy dollárral drágább a labdánál. Mennyibe kerül a labda? Ön nincs egyedül, ha 10 centet válaszolt. Ám nincs igaza, a helyes válasz 5 cent! Az ember nyilvánvalóan ösztönösen a legközelebb elérhető megoldást veszi célba, azt, amelyik a legkevesebb gondolati erőfeszítést igényli. Ilyen hibás döntéseket pedig főként az átlóin •' " Jr,r§ ')/tyi1 11yo Másoknál rögtön észlelik a hibát lagnál okosabbak hoznak, ezt a két pszichológus, Richard West és Keith Stanovich tanulmánya is megerősítette. Összesen 482 diáknak tettek fel tesztkérdéseket, és az eredményeket ösz- szevetették a korábban, hagyományos módszerekkel mért intelligenciahányadosokkal. Az eredmény: az intelligensebbek jelentősen rosszabbul szerepeltek a tesztkérdéseknél. Másrészről viszont az okosabbak másoknál azonnal észreveszik a gondolati hibát. Úgy tűnik tehát, csak a saját hibáikkal szemben van „vakfoltjuk”. Ez alól Kahneman sem vonja ki magát; öt évtizednyi kutatás ezen az égvilágon semmit sem változtatott. ■ Négy elmélet az Újvilág benépesítéséről Kincskeresés a világűrben űrkutatás Egy amerikai vállalat üstökösökön bányászna A Planetary Resources cég társalapítójának neve találóan Peter Diamandis, a vállalkozás támogatói között pedig a Google- és a Microsoft-birodalom milliárdosai éppúgy megtalálhatók, mint a Titanicot rendezőként jegyző James Cameron. A tervek azonban nem egy hollywoodi filmről, hanem egy óriási haszonnal kecsegtető űrprojektről szólnak. A pénz pedig a Naprendszerünkben, a Földhöz közeli pályán keringő aszteroidákban rejtőzik. Ezek a NASA becslései szerint értékes fémeket, például platinát vagy ezüstöt tartalmaznak - a Planetary Resources ezeket akarja kitermelni. Először űrteleszkópok derítenék fel a nagyobb aszteroidákat, ezt követően meg kell oldani a világűrben működtetett mozgatóeszközök és a szállítás jelentette műszaki problémákat. Az ■ „Az aszteroidákon zajló bányászat a gazdálkodás legnagyobb változása az ipari forradalom óta” ehhez szükséges technológiát, partnereivel együttműködve, Diamandis maga fejleszti - egészen az égitestek elemzésére szolgáló robotűrszondákig. Az aszteroidákon zajló bányászat az emberi gazdálkodás legnagyobb változását hozza el az ipari forradalom óta” - mondja a bolygókutató John Lewis, aki a jövő űriparáról szóló nemzetközi tanulmány társszerzője. Szakértők becslései szerint egy 500 méter átmérőjű aszteroida is tartalmazhat például annyi titánt, amennyit az emberiség ez idáig felszínre hozott. És mivel az aszteroidák kicsik, az ércek kinyerése viszonylag könnyen megoldható lenne: nem kell ugyanis mélyre fúrni, hogy hozzáférjenek a fémekhez'. Az égitestről pedig kis mennyiségű energiával is elindulhatna egy távirányított űrhajó, hiszen az aszteroidáknak szinte alig van gravitációs mezejük. ■ Amerikát? Ki népesítette AYUCATAN! Elen»«* GBO»**°P edves Olvasónk! Amennyiben további, hasonlóan f érdekes írásokra is kiváncsi, rendelje meg a GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! Regisztráljon a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon 2014. január 15-ig «üss«*? vagy hívja a (06*40) 510*510-es telefonszámot 2014. január 15 ig, 8-17 óra között! A jelentkezés után a lapot egy héten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. Az akció 2014. január 15-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal és/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2013/01. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.axelspringer.hu/elofizetesek oldalon. Akciókód: 2527 Tömegben vagy inkább otthon?
