Tolnai Népújság, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-12-15 / 48. szám
GAZDASAG 7 2013. DECEMBER 15., VASÁRNAP HHHHPH■■■■MMHil ; ■/ j Ha sok süti, sokra megy: segítség az önkéntesség világnapján Neonikotinoid: uj korszak jön csávázás Akár 10 százalékkal növelheti a költségeket a tilalom Megkezdődött az átmeneti tejtámogatás előlegfizetése akció December 5. az Önkéntesség világnapja. Mit jelent az önkéntesség? Most több mint 800 ezer forintot, amely a Fenntarthatósági Média Klub és a Telekom munkatársai munkájának értéke fogyatékkal élők számára. Több mint kétezer darab sütemény kelt el az Adni jó! Sütiakción. Sokan sütöttek: az Axel Springer, a Cemp csoport, a Class FM, a Metropol, az Origó, az RTL Klub, a Sanoma Média, a TV2 és a Magyar Telekom munkatársai több mint kétezer süteményt készítettek, amelyeket jelképes áron vásároltak meg a finomságra vagy csak a jótékony célhoz hozzájárulni vágyó adományozók. A sütivásár helyszíne a Telekom Krisztina körúti székháza volt, ahol a gyűjtés célját képviselő civil szervezet is bemutatkozott. Az Összefogás az Egyenlő Esélyekért Nonprofit Kft. 600 fogyatékkal élőnek biztosít munkát. Az általuk készített textil- és kerámiatárgyak, gyertyák, szőnyegek mellett néhány gyerekjátékot is kínáltak a portékáik között. „Súlyos, halmozottan fogyatékos dolgozóink elsősorban élőmunka-igényes, egyszerűbb kézi munkát, kevés segédeszközt igénylő, ülőmunkával elvégezhető tevékenységet végeznek. A műhelyek fenntartásához, az alapanyagok beszerzéséhez van anyagi forrásra szükségünk és ez a nap óriási lehetőség a számunkra, amelyet nagyon köszönünk.”- mondta Szekeres Erzsébet a szervezet vezetője. Az önkéntes, alkalmi cukrászok és az adományozók 850625 forintot juttattak az „Összefogás” kasz- szájába. ■ Váczi Gergő is süteményt osztott A napraforgó felvásárlási átlagára (2013, ezer forint) Október VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A méhpusztulás elleni szerek betiltása miatt drágábban lehet a jövőben előállítani olyan növényeket, mint a napraforgó. Akár át is rajzolhatja a hazai tájképet a neonikotinoid alapú csávázószerek betiltása, a lépés ugyanis más növényi kultúrák felé is fordíthatja a gazdákat. Míg a zöldek további lépéseket követelnek a méhpusztulás elleni harcban, a szaktárca és más agrárszakértők szerint jelentősen zsugorodhat idehaza több növény, köztük a napraforgó vetésterülete. Braunmüller Lajos Jelentős változást hoz a következő év a növényvédőszerek használatában, miután az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és a tagállamok közösen felülvizsgálták egyes neonikotinoid tartalmú hatóanyagok és a fipronil uniós engedélyét, különös tekintettel a méhpusztulá- sokban játszott szerepükre. A vizsgálatok alapján az EFSA javasolta idén januárban, hogy négy csávázószert (az imidaklopridot, a klotianidint, a tiametoxámot és a fipronilt) csak olyan növénynél alkalmazzák, amelyek nem vonzzák a méheket és más beporzó rovarokat. Az említett négy anyagot egyaránt arra használják, hogy elpusztítsa a vetőmagra tapadt vagy a belsejében megbúvó kórokozókat, ezt a kezelést hívják csávázásnak. A négy anyag vizsgálatából egyelőre három esetében született tilalmi rendelkezés. Május végén elfogadta az Európai Bizottság azt a határozatot, amelynek értelmében december 1-jétől az egész Európai Unióban korlátozzák három úgynevezett neonikotinoid rovarirtó szer alkalmazását, amelyeket ártalmasnak találtak a méhekre. A korlátozás a klotianidin, az imidakloprid és tiametoxám nevű szerekre vonatkozik, ezeket a szereket tilos lenne a következő két évben használni a repce, a kukorica, a napraforgó, és - bár ennek Magyar- ország esetében nincs jelentősége - a gyapot esetében. Az Európai Bizottság döntése szerint a rendelkezést két éven belül, vagy amint új tudományos adatok látnak napvilágot, felülvizsgálják. Magyarország esetében a repce, a kukorica, és a mostani feltételezések szerint különösen a napraforgó esetében érintheti érzékenyen a termelőket a változás. A hatás nem felmérhető, ráadásul mindenki más miatt aggódik. A szaktárca attól tart, hogy a tilalomnak növényvédelmi következményei lesznek, „ha kivonják a neonikotinoid alapú növényvédő szereket - az EU korábbi szándékának megfelelően -, akkor megfelelő védelem nélkül maradhat a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés, mert nincs helyettesítő termék” - fogalmazta meg aggodalmait a Vidékfejlesztési Minisztérium. A termelők a megtérülést látják veszélyben. „Az Európai Bizottság döntése értelmében a haA környezetvédők szerint ez csak a kezdet az EFSA az idén május 27-én hozta nyilvánosságra a fipronil- ra vonatkozó felülvizsgálati jelentését, amelyben a neonikoti- noidokhoz hasonló veszélyekre hívta fel a figyelmet.'A Greenpeace kifogásolja, hogy csak az említett négy anyagot vizsgálja az Unió, pedig szerintük hét olyan anyag létezik, amely káros a méhekre. Ezért a környezetvédelmi lobbiszervezet arra kéri az európai és a hazai döntéshozókat, hogy mérjék fel, hogy az összes növényvédő szer közül melyik kockázatos a méhekre, és tiltsa be az összes ilyen anyagot. zai termelőknek is át kell állniuk olyan új szerekre, amelyekkel kapcsolatban idehaza nincsenek tapasztalatok, ezek hatékonyságáról ma még csak feltételezések lehetnek” - nyilatkozta az ügy kapcsán Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint nehezíti a helyzetet, hogy a szóba jöhető szerek drágábbak is. „Összességében a mostani rendelkezés nyomán várható, hogy 10 százalékkal megnő a termelők egy hektárra vetített összköltsége” - jelentette ki Vancsura, aki szerint ez jelentős problémát okozna a hazai gazdáknak. „Ha ennek a mértéke ma még kérdéses is, a költségnövekedés ténye borítékolható” - tette hozzá. A problémát súlyosbítja, hogy a növekvő költségek mellé csökkenő bevétel társulhat. A napraforgó például korábban jól jövedelmező növény volt, ám a terményárak csökkenésével az előny jelentősen zsugorodott. Ha a költségek nőnek, akkor jelentősen megváltozhat a helyzet a hazai termesztésben is. Korábban Raskó György agrár- közgazdász mutatott rá, hogy a lépés eredményeképp a napraforgó termesztésének költsége olyan mértékben megnő, hogy a kontinens tartósan hátrányba szorulhat a világ más termőterületeivel szemben. vm A magyar tejtermelők pénzügyi helyzetének megerősítésére a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) döntött arról, hogy a jövőre esedékes tej átmeneti nemzeti támogatás egy részét még az idén kifizeti. Pénteken 2,7 milliárd forintnyi támogatás kifizetése indul el 4500 tejtermelőnek - tájékoztatott a tárca. A közlemény szerint az utalások várhatóan december 31-ig lezárulnak. A VM igyekszik minden lehetséges segítséget megadni a hazai tejtermeléssel foglalkozó állattartóknak, hogy versenyképességüket megőrizzék, és egyre stabilabb anyagi helyzetbe kerüljenek. A mostani intézkedés illeszkedik az állattenyésztési ágazat megerősítése érdekében hozott kormánydöntések sorába - közölte a tárca. Az átmeneti nemzeti tej- támogatás kifizetését az idén december 7-én kihirdetett, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások igénybevételéről szóló VM rendelet szabályozza. A korábban megjelent információk szerint az anyatehén- tartás támogatásának elvi maximuma nemzeti szinten 13,893 millió euró. Az anya- tehéntartás termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás esetében nemzeti szinten 3,704 millió euró vehető figyelembe. Az anyatehenek után egyedenként legfeljebb 35 400 forint támogatás vehető igénybei A tej termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás maximuma 54,183 millió euró, történelmi bázis jogosultságonként legfeljebb 4 forint támogatás vehető igénybe. A tejtámogatásra rendelkezésre álló összegből legfeljebb 2,7 milliárd forintot 2013. december 31-ig előlegként fizetnek ki. A tejtámogatás előlegeként kifizetett összegre nem kell támogatáscsökkentést elszámolni, a csökkentést az előlegen felüli összeg kifizetésekor, összevontan hajtják végre. ■ MTI Az Európai Bíróság nemet mondott a génkezelt burgonyára Amflora A luxembourgi testület szerint az Európai Bizottság helytelenül járt el az engedélyezéssel Megsemmisítette pénteki ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság az Európai Bizottság határozatait, amelyekkel Brüsz- szel engedélyezte az EU-ban az Amflora nevű génmódosított burgonya forgalmazását ipari és termelési célokra, valamint azt, hogy a krumpliból takarmány készüljön. A korábbi engedélyek értelmében az Amflora nyomokban élelmiszerekben és más takarmányokban is előfordulhatott. Az engedélyeket Magyarország támadta meg a luxembourgi bíróságon, arra hivatkozva, hogy a génmódosított krumpli veszélyt jelent az emberek és állatok egészségére. A magyar álláspontot az ügyben Franciaország, Luxemburg, Ausztria és Lengyelország is támogatta. A bírák ítéletükben azt állapították meg, hogy a bizottság súlyosan megsértette az engedélyezési eljárás szabályait, ezért a kiadott engedélyeket megsemmisítették. Az uniós engedélyeztetési folyamatban az Európai Bizottságnak egy-egy bizottság véleményét kell kikérnie, amelyek az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye alapján döntenek. Ha a véleményező testület pozitív értékelést ad, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt, ha negatívat vagy f semmilyet, akkor a tagállamok £ szakminisztereiből álló tanács A génkezelt burgonyát ipari fogyasztásra szánták elé kerül a kérdés, akik minősített többséggel elutasíthatják az engedélyezést, de ha ez nem sikerül, az Európai Bizottság kiadja az engedélyt. Mindez le is zajlott, az EFSA kedvező szakvéleményt adott, a véleményező bizottságok nem adtak választ az Európai Bizottságnak, amely így a tanács elé terjesztette a kérdést, ahol nem volt meg a minősített többség az engedélyek megvétózásához, így a bizottság kiadhatta volna az engedélyeket. Brüsszel azonban ismét az EFSA-hoz fordult, mert a különféle tudományos vélemények között ellentmondást látott, és ezek tisztázását kérte a hatóságtól. Az EFSA ezután újabb véleményt alkotott, amelyben ismét megállapította, hogy a GMO-krumpli nem veszélyes sem az egészségre, sem a környezetre. Az EFSA megállapításait, a hozzájuk csatolt különvéleményekkel együtt át is adta a bizottságnak, amely ez alapján kiadta az engedélyeket az Amflo- ra forgalmazására és takarmányként való alkalmazására. A bíróság szerint Brüsszel ott hibázott, hogy az EFSA új, második szakvéleményével ugyanúgy végig kellett volna járnia az engedélyezés meghatározott útját, véleményt kellett volna kérnie az illetékes bizottságoktól, annak hiányában pedig a tanácshoz kellett volna fordulnia. ■ MTI »
