Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-04 / 256. szám

2013. NOVEMBER 4., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR Kedvezően alakulnak a várakozások TOVÁBB FOLYTATÓDOTT a kon- junktúra-index emelkedé­se, mely így idei csúcspontjá­ra jutott. A GKI Gazdaságkuta­tó Zrt. által, az EU támogatásá­val végzett felmérés szerint az üzleti és fogyasztói várakozá­sok is javultak. Az üzleti szfé­rán belül kisebb-nagyobb mér­tékben minden ágazat várako­zásai kedvezőbbek lettek. Az iparban a termelés és a rende­lésállomány megítélése - ez utóbbin belül az exportrendelé­sé is -, kissé javult, a saját ter­melésű készleteket azonban a szeptemberinél magasabbnak érezték a válaszadók. Az építő­iparban októberben is folytató­dott az év eleje óta tartó látvá­nyos javulás. A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével - ahol nem változott - minden ágazatban, ha csak kissé is, de erősödött. Ezzel párhuzamosan érezhető­en csökkent a lakosság mun­kanélküliségtől való félelme. Az üzleti szférában a szolgálta­tó cégek kivételével az árvára­kozások nem változtak, illetve kissé csökkentek, s valamelyest bővült az árcsökkentést ter­vezők köre. Jelentősen tovább mérséklődött a lakosság infláci­ós várakozása is. A magyar gaz­daság kilátásainak megítélé­se az építőipar kivételével min­den ágazatban kedvezőbb lett, s a javulásra számítók aránya az iparban és a kereskedelemben immár meghaladta, a szolgálta­tók körében pedig megközelítet­te a romlással számolókét. A la­kosság véleménye e kérdésben nem változott. A GKI fogyasztói bizalmi in­dex októberben a szeptemberi jelentős növekedést követően, annál lassabb ütemben, de to­vább növekedett. Az emberek saját pénzügyi helyzetük kö­vetkező egy évét kissé kedve­zőbbnek ítélték, mint szeptem­berben, ugyanakkor megtaka­rítási képességüket romlónak tartották. ■ V. M. A fogyasztói és konjunktúraindex alakulása Év, hó Fogyasztói bizalmi index Konjunktúra index 2008.111. 52,4-13,7 2009.X-50,8-26,4 2010.X-20,6-9,2 2011.X 49,8 •24 2012.X-53-24,6 2013. VI.-37 3-H8 (FORRÁS: GKI) A katasztrófavédelmet és rendőrséget közös megyei irányító központokba vonták össze. Archív felvételünk a szekszárdi tűzoltóságon készült Izzítják az új rendszert átalakítás Az ország két végébe futnak be a segélyhívások Átalakítják a segélyhívó rendszert. Az új felállásban Miskolcra és Szombathelyre futnak majd be a riasztások és az ottani központokból továbbítják azokat az illeté­kes készenléti szerveknek. A próbaüzem november else­jén kezdődött. Hanoi Erzsébet A már jól ismert segélyhívó szá­mok - a mentőket értesítő 104, a tűzoltóságot riasztó 105 és a rendőrséghez tartozó 107 - ma­radnak, ám ez év végéig az egy­séges európai segélyhívó szám, a 112 háttereként kiépül hazánk­ban az Egységes Segélyhívó Rendszer. Sidló Noémi, a Nemze­ti Infokommunikációs Szolgál­tató Zrt. (NISZ) kommunikáci­ós osztályának vezetője elmond­ta, az átszervezés során Miskol­con és Szombathelyen alakítot­tak ki úgynevezett hívásfogadó központokat, ide érkeznek be a segélyhívások. A rendszer itt au­tomatikusan rögzíti a helymeg­határozási adatokat, illetve kivá­lasztja a szabad operátort, aki a kikérdezési protokoll alapján ki­tölti és pontosítja az adatlapot. Ezt követően az ESR-112 „fedő­nevű” rendszer az informáci­ók alapján javaslatot tesz az il­letékes készenléti szerv irányí­tó központjának bevonására. A hívást fogadó egyetlen kattintás­sal megoszthatja velük az adato­kat, és szükség esetén akár kon­ferencia-kapcsolásba hívhatja az érintetteket - részletezte Sidló Noémi. Az irányítók az adatok alapján kijelöük a legközelebbi készenléti egységeket, majd rá­dión, illetve interneten keresztül riasztják őket. A helyszínre vo­nuló egységek a beavatkozás té­nyét és az esemény lezárását mo­bil számítógép segítségével jel­zik vissza a központnak. A kom­munikációs osztály vezetője azt is elmondta, az átalakítás része­ként a készenléti szervek infor­matikai rendszerét csatlakoztat­ták a hívásfogadó központokhoz, valamint Pintér Sándor belügy­miniszter döntése értelmében közös megyei irányító közpon­az átalakítás egyelőre csak a katasztrófavédelmet és rendőr­séget érinti. A korábbi dönté­sek eredményeként a mentők­nél egy új, önálló, mentésirá­nyítási rendszert vezetnek be, és ez kapcsolódik majd az Egy­séges Segélyhívó Rendszerhez - tudtuk meg Sidló Noémi kommunikációs osztályvezető­től. Mint mondta, a jelenleg tokba vonták össze a katasztrófa- védelmet és a rendőrséget. Tolná­ban ezt a megyei rendőr-főkapi­tányságon alakították ki. Arra a kérdésre, nem tarta­nak-e attól, hogy az új rendszer­ben túl hosszú idő teük el a hí­vás befutása és a segítségnyúj­tás között, Sidló Noémi azt a vá­laszt adta, éppen ellenkezőleg. Mint mondta, a helyszín ponto­sításának és a jellemzők kikér­dezésének ideje nagymértékben függ a bejelentők izgalmi állapo­tától és ismereteitől, így ponto­san meghatározni nem lehet, de átlagosan 2 és 7 perc közé tehető. Ezt az időt szeretnék legalább 30 százalékkal csökkenteni. A segélyhívó rendszer átalakí­tását továbbá azzal indokolják, hogy Magyarországon ugyan bevezették a 112-es hívószámot, de egységes informatikai rend­ismert tervek alapján a men­tők 2014 nyarán fognak csatla­kozni az ESR-hez. Addig ők a 104-es hívószámon közvetle­nül hívhatók maradnak, de a 112 hívószámon bejelentett, az új hívásfogadó központokba érkező és a mentőket igénylő segítségkéréseket is továbbít­ják a megfelelő irányító cso­porthoz. ■ Ön használja a 112-es segélyhívó számot? Szavazzon hírportálunkon —• ma 16 óráig: TEOLhu ./ A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. szer nélkül ez nem volt más, mint egy plusz szám, amit a la­kosságnak a nemzed segélyhívó­számok mellett érdemes tudnia. Az ESR bevezetésével azonban bármilyen vészhelyzetben elég a 112 tárcsázása. Az átalakítás má­sik oka, hogy a hívásstatisztikák alapján rendkívül magas a fals, beavatkozást nem igénylő beje­lentések száma, és abban bíz­nak, hogy az új rendszer hatéko­nyabb lehet ezek kezelésében. A központokban erre a célra kikép­zett operátorok fogadják a segély­hívásokat. A kialakított protokoll egyértelműen meghatározza szá­mukra, hogy milyen események, milyen összefüggéseiben, mely készenléti szervet kell riaszta­niuk. Erre, valamint más Euró­pai Uniós országok tapasztalata­ira alapozva a NISZ-nél úgy vé­tik, a szétválasztott hívásfogadás és beavatkozás-irányítás modell­ben nincs szükség arra, hogy a hívásfogadók szakmai tapaszta­latokkal bírjanak. Az ESR-112 próbaüzeme november elsején kezdődött. A mentők 2014 nyarán csatlakoznak az ESR-hez HÍRSÁV Új ebédszállító autót vasáról a város tolna A házi szociális ellátás keretében történő ebédszállí­tásra alkalmas járművet vá­sárol az önkormányzat, er­ről határozott a képviselő-tes­tület. A város 2011. tavasza óta saját járművel szállítja az ebédet, ez évente mintegy 4 millió forint megtakarítást je­lent. Az eddigi jármű meghi­básodott, javítása aránytala­nul sokba, 300 ezer forintba kerülne. Ezért a testület úgy döntött, 700 ezer forintért egy, a korábbinál újabb autót vesznek. A régi kocsit értéke­sítik. ■ B. K. Asszisztensek segítik a pedagógusok munkáját tolna Öt fővel, 58-ról 63-ra megemelte a Wosinsky Mór Óvoda engedélyezett dolgo­zói létszámát a testület. A tör­vény 3 óvodai csoportonként egy pedagógiai asszisztens foglalkoztatását írja elő. A tol­nai óvodákban összesen 16 csoport van, így 5 asszisztens dolgozhat. Bérük egy részé­re van állami normatíva, de a költségekhez az önkormány­zatnak is hozzá kell járulnia. Az asszisztensek október else­jétől álltak munkába. ■ B. K. Biciklipumpával is zenélt az ovisoknak kaposszekcső Kovács Gábor muzsikust látták vendégül nemrégiben a Közösségi Ház­ban, aki együtt zenélt az óvo­dásokkal és az alsó tagozato­sokkal. A zenész nemcsak ha­gyományos hangszereket bírt szóra, hanem fakanállal, pa­pírcsővel, porolóval, felmosó­val is muzsikált, akárcsak a biciktipumpával. ■ H. E. Különleges muzsikát hallgattak Az átlagosnál kissé hűvösebb ev vege es ev eleje varhato téli szezon Nehéz prognózist felállítani, a klímaváltozás egyre gyakrabban hoz extrém hőmérsékleti értékeket Átlagos, vagy kissé hűvösebb de­cemberre, hideg januárra és az átlagnál enyhébb februárra szá­míthatunk, ha a sokéves átlag­hőmérsékleti statisztikák elem­zése alapján állítjuk fel a prognó­zist - tudtuk meg Kővári László­tól. A szekszárdi agrármeteoro­lógus hangsúlyozta, manapság elég nehéz hosszabb távra elő­rejelzést adni statisztikai ana­lóg módszerekkel. Mivel a folya­matban lévő éghajlatváltozás mi­att egyre gyakoribbak az extrém hőmérsékletek, mind pozitív, mind negatív irányban. A Kővá­ri László által gyűjtött helyi ada­tok alapján a téti átlaghőmérsék­let a megyeszékhelyen és kör­nyékén 1,7 fok. Ettől jelentősen eltért két hűvös tél, az 1984/85- ös és a 2009/2010-es. Előbbiben -2,9, utóbbiban 1,1 fok volt a téti átlaghőmérséklet. A statisztikák alapján az előttünk álló téti sze­zonban novemberben és decem­berben várható jelentősebb csa­padék. A decemberi hőmérsék­let átlagos, vagy annál némileg hidegebb lehet. A január átlagos­nak, vagy annál kicsit hűvösebb­nek ígérkezik, a február az átlag­nál melegebb és szárazabb lehet. Az éghajlat változása, ponto­sabban a globális felmelegedés hatásáról vita folyik a tudósok között, mégpedig arról, az euró­pai kontinensen tényleg felmele­gedés, vagy éppen ellenkezőleg, lehűlés várható. Vannak olyan Nem a 2012-2013-as tél, hanem az idei márciusi időjárás volt extrém előrejelzések, miszerint már a következő évben csökkenni kezd a hőmérséklet az antarktiszi ol­vadás következtében. Az olvadó jég miatt ugyanis nő a sötét óce­áni felület, amely elnyeli a mele­get, így csökkenti a Golf-áram­lat hőfokát, amely így egyre ke­vesebb meleget szállít Európába. Egyes kutatók odáig mennek, hogy kontinensünk egy újabb jégkorszak előtt áll. A Magyaror­szágon mért hőmérsékleti adatok ellentmondani látszanak a jóslat­nak, ugyanis az országos átlagos évi középhőmérséklet folyamato­san nőtt az elmúlt száz év alatt. 1901-ben az országos évi átlag középhőmérséklet 9,5 fok volt, 2009-ben pedig 11,3 fok. ■ V. M. Drámai emelkedés MAGYARORSZÁGON AZ Utóbbi három évtized során a napi ma­ximum-hőmérséklet drámai mértékben emelkedett, és ná­lunk különösen markáns ez a folyamat: ha világátlagban egy fokot emelkedik a hőmérséklet, az nálunk 1,5-2 fokos emelke­dést jelenthet. A klímamodellek szerint a jövőben minden év­szakra egyértelmű melegedés várható, aminek mértéke nyá­ron a legnagyobb, tavasszal a legkisebb. A hőmérséklet-emel­kedés mértéke nyáron északról dél felé, míg télen és tavasszal nyugatról kelet felé haladva nö­vekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom