Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-04 / 256. szám

4 SZEKSZÁRDI JÁRÁS 2013. NOVEMBER 4., HÉTFŐ HÍRSÁV Jó ütemben halad az új tér kialakítása alsónyék A tervek szerint egy hónapon belül elké­szül a település új közössé­gi helyszíne, a Hagyomány- őrzők tere. Dózsa-Pál Ti­bor polgármester elmondta, hogy a művelődési ház mel­lett vásárolt az önkormány­zat egy ingatlant, ezt újít­ják fel egy több mint 10 mil­lió forintos pályázati támo­gatásnak köszönhetően. A munka befejeztével itt kap majd helyet a könyvtár és az ifjúsági klub is. ■ H. E. Festménykiállítás nyílt a községházán alsónána Kiállításnak ad otthont a nemrégiben meg­szépült és energiatakarékos­sá tett polgármesteri hivatal. Kis Istvánná településvezető elmondta, hogy a Galagonya táborban nyáron tartott mű­vésztelep „termését”, a részt­vevő festők alkotásait mutat­ják be a lakosság és minden érdeklődő számára. A kiállí­tás a következő hetekben lát­ható. ■ H. E. Véradókat toboroztak az általános iskolások szedres A vártnál valami­vel kevesebben voltak az őszi véradáson - tájékoz­tatott Barteczka Mária, a szedresi Vöröskereszt vér­adás felelőse. A huszonnégy megjelentből huszonket- ten adhattak vért. A dono­rokat a községi önkormány­zat ebéddel, a Vöröskereszt pedig ajándékkal várta. Az általános iskolások között meghirdetett véradó szerve­ző versenyt Pákolicz Bálint hetedikes és Pákolicz János hatodikos tanulók nyerték meg. ■ B. K. Sáfrány Judit rendszeres véradó Istentől kapjuk a választ hivatás Jól érzi magát hívei között az új szekszárdi lelkész Megerősítették együttműködési megállapodásukat a borovoiakkal Medina Ünnepséget tartott ok­tóber 26-án a Medinai Nyugdí­jasok Érdekszövetsége a műve­lődési házban. A délelőtt 11 óra­kor kezdődött rendezvényen az óvodások, iskolások és az idősek adtak műsort, produkciójukat közös énekléssel zárták. Sárdi­né Iker Anna, a nyugdíjas szer­vezet vezetője elmondta, egy­kori tagtársaikról, barátaikról is megemlékeztek, és mécsest gyújtottak értük. Az ünnepre hivatalos volt a horvát testvértelepülés, Bo- rovó nyugdíjas szervezete is, és oklevél aláírásával erősítet­ték meg 2007-ben kötött baráti együttműködésről szóló megál­lapodásukat. A romániai Nagy- szentmiklós delegációját, illet­ve harci, kölesdi nyugdíjaso­kat és a megyei érdekszövet­ség képviselőit is vendégül lát­ták a medinaiak, illetve azokat a helybelieket, akik rendszere­sen segítik a szövetség munká­ját, rendezvényeit. ■ B. K. A történelmi témáké lesz idén a főszerep kölesd A kölesdi népfőiskola az idén indítja a 15. évfolyamát. Varga András évfolyamfelelős szerint a szellemi műhely meg­maradása azért is fontos, mert a kitörés lehetőségével mű­velt nép tud elsősorban élni. Az élethosszig való tanulás mel­lett nem elhanyagolható ténye­ző az sem, hogy a hallgatók ki­kapcsolódnak a programokon. Dr. Kiszler Gyuláné tanár és Zentai András címzetes igaz­gató a korábbi 14-hez hasonló­an a 15. évfolyamon is vállalko­zik előadás megtartására. A té­mák között a történelmi vonu­lat a legerőteljesebb, szó lesz a hun-magyar rokonságról, törté­nelmi téveszmékről, de a hon­foglalásról, illetve a holokauszt- ról is. A 2013-2014-es évfolyam első, november 8-i előadását dr. Puskás Imre, a megyei köz­gyűlés elnöke tartja. Az össze­jövetelek helyszíne a kölesdi In­tegrált Közösségi és Szolgálta­tó Tér. A tervek szerint a tanév március 10-én kirándulással zárul. ■ B. K. A szülei orvosnak szánták, de ő 14 esztendősen úgy döntött, hogy a református lelkipásztori hivatást választ­ja. Azt mondja, csak az Isten tud a hit által teljes körűen segíteni az embernek. Gyuricza Mihály Dr. Kaszó Gyula egy éve áll a szekszárdi református gyülekezet élén, és augusztustól börtönlelkész is a városban SZEKSZÁRD Dr. Kaszó Gyu­la szekszárdi református lelki- pásztort egy éve választották meg. Olyan országban született 1976-ban, amely ma már nem létezik: a Szovjetunió darabja­ira hullott. Szülővárosa, a kár­pátaljai Técső kisváros, amely­nek számtalan neve volt már, mert az országhatárok állandó­an mozogtak azon a környéken.- Nagyapám, aki jóformán nem hagyta el a várost, hat állam- polgársággal büszkélkedhetett- mondja a lelkipásztor. Az iskoláit szülővárosában vé­gezte, ott érettségizett. Család­ja nemzetiségi összetétel szem­pontjából elég vegyes, egy ré­szükkel csak ruszinul, illetve ukránul tud beszélni. Úgy mond­ja, több nyelven nevelkedett, s ennek soha nem látta hátulütő­jét, inkább előny volt az élete so­rán. A técsői iskolában magyar nyelven tanultak. Tizennégy éves korában fogalmazódott meg benne, hogy református lelkész szeretne lenni. - Azt hiszem, ez abból adódott, hogy mindig is ér­dekelt az emberek problémái­nak a megoldása. A szüleim azt gondolták, hogy orvos lesz belő­lem. Tizennégy éves koromban eljutottam oda, hogy a tulajdon­képpeni segítség nem az orvos­lásban van, mert az csak tünetet kezel. Az életsegítség gyö­kere a hithez és a vallásgyakorláshoz áll a legközelebb. Isten az, aki igazán gyógyítani tud. A 17 évesen, Técsőn meg­szerzett érettségi bizonyítvány­nyal '93-ban felvételizett a buda­pesti Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karára. Mint mondja, nagy „ugrás” volt számára, amikor az addig abszo­lút técsői súlypontú életből egy nagyvárosba került. A német nyelv elsajátításának szándéka vitte rá, hogy férfi létére a má­sodik egyetemi év után kimen­jen bébiszitternek Németország­ba. Közel egy év után folytatta az egyetemet. Németül már tu­dott, megpályázott egy ösztöndí­jat, és Wuppertalban töltött egy évet. Ezzel egy időben Kölnben, a protestáns magyar gyüleke­zetben volt segédlelkész. Börtön lelki gondozást akart tanulni, s erre módja is volt a wuppertali egyetemen. Megpá­lyázta a korábban felkínált, három év­re szóló németor­szági doktori ösz­töndíjat. így men­tek ki a feleségével, akkor már Kaszóné Kovács Karola Ágnes­sel Wuppertalba két hátizsák­kal. Mint mondja, három nagyon szép évet töltöttek ott. Nem csak egy doktori fokozattal tért visz- sza, hanem két gyermekkel is. Doktori disszertációjának témá­ja a magyarországi börtön lelki gondozás. Börtönlelkészi állás­ra várva 8 éven át tanított tanár­segédként, adjunktusként Buda­pesten, ahol egy egész diákott­hont is rábíztak. Négy gyermekük, egy fiuk és három lányuk van - a legkisebb 4, a legnagyobb 11 esztendős. Az előző szekszárdi lelkészt, Balá­zsi Zoltánt korábban ismerte, többször megfordult Szekszár- don is, így alakult ki a kapcso­lat a gyülekezet és közte. A kap­csolatból meghívás, abból vá­lasztás, a választásból szolgála­ti hely lett. Ennek egy éve. Au­gusztus elsejétől börtönlelkész is a szekszárdi büntetés-végre­hajtási intézetben. - Akárhány­szor idejöttünk, az emberek me­legszívűén fogadtak. A szekszár­di reformátusok pillanatok alatt bepillantást engednek saját éle­tükbe. Megállunk beszélgetni, és két percen belül ott vagyunk az ember életének ütőerénél. Ez egy lelkésznek nagyon jó kiindu­lási pont, mert az én alapvető fel­adatom az, hogy az emberek élet­kérdéseit az Isten válaszaival ta- lálkoztassam. Egy kis közösség­ről van szó, ennek előnye az átte­kinthetőség. A nálam tapasztal­tabbak azt mondják, nagyjából Névjegy dr. kaszó gyula Técsőn szüle­tett 1976-ban. Ott is érettségi­zett. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen és a Kirchliche Hochschule Wupper­talon tanult, Németországban doktorált. Felesége, Kaszóné Ko­vács Karola Ágnes szintén lel­kész. Három lányuk és egy fiuk van. öt év kell ahhoz, hogy átlássunk akár egy kisebb közösséget is. A választói jegyzékünk 560 ne­vet tartalmaz. A népszámlálási adatok alapján nagyjából 2400 református gyökerű ember van Szekszárdon. A helyiek szeretik a templomukat, magát az épüle­tet is. Szeretnek az istentiszte­letre járni, szeretnek az Istenre odafigyelni és az ő Igéjét hallgat­ni. Ez nagyon jó kiindulási pont ahhoz, hogy itt építő munkát le­hessen végezni - mondta befeje­zésül dr. Kaszó Gyula. ■ Szeretnek az Is­tenre odafigyel­ni és az ő Igéjét hallgatni Egészséget, közösséget erősített a közös program Őrzi a magyar népművészet emlékeit találkozás Régi ismerősök köszöntötték az Ocsényre visszatérő iparművészt szekszárd Tartsd a formád! - buzdította dolgozóit a Tarr Kft., amely egy évvel ezelőtt indított egészségtudatosságra nevelő, szemléletformáló életmódprog­ramot az Európai Unió támo­gatásával. Tarr János ügyveze­tő elmondta, hogy a munkatár­sak körében végzett kérdőíves kutatás eredményeire alapozva készítették el az egészségtervet, amelyben helyet kaptak a lelki egyensúly megőrzését szolgáló elfoglaltságok és az egészséges táplálkozást, valamint a kellő mennyiségű testmozgást szor­galmazó programok. A projekt egy interaktív hon­lap létrehozásával, illetve az olda­lon indított „Sétálj vagy bringázz a munkába!” versennyel kezdő­dött. Majd a cég két telephelyén, Szekszárdon és Zalaegerszegen egészségügyi állapotfelmérésen vizsgálták a dolgozókat, vérnyo­másukat, vércukor-szintjüket, látásukat ellenőrizték. A Szek­szárd környéki Haramia forrás­hoz kirándulást is szerveztek, sőt a közös aktivitás a telephe­lyek csapatainak focikupáján is megmutatkozott, és volt például családi egészségnap is. Tarr János azt reméli, hogy dolgozóik megőrzik motivált­ságukat, a mindennapokban hasznosítják a megszerzett tu­dást, és a jövőben is lesznek, akik biciklivel vagy gyalog jár­nak munkába. ■ H. E. őcsény A sárközi motívupio- kat alkotásaival éltető Göbölyös Márta textil- és bőrtervező ipar­művészt látták vendégül nem­régiben a Közösségi Házban. A gyermekéveit a faluban töltő művésszel Sas Erzsébet újság­író beszélgetett, felidézve szá­mos őcsényi emléket. Göbölyös Márta szívesen gon­dol vissza a régi idők népvisele­tére, az anyagok és színek gaz­dagságára. Mint mondta, tizen­négy éves volt, amikor dr. And- rásfalvy Bertalan, a megyei mú­zeum akkori igazgatója - tudtán kívül - felhívta a figyelmét ezen kincsek és értékek múlandósá­gára. Ez adott alapot ahhoz, hogy Göbölyös Márta textil- és bőr al­Göbölyös Márta iparművésszel (jobbról) Sas Erzsébet beszélgetett kotásaiban igyekezzen megőriz­ni a magyar népművészetet. Fon­tosnak tartja azonban, hogy ez ne csupán divathóbortként nyil­vánuljon meg, hanem ízléses- esen, az elődökhöz méltó módon. A találkozón a főként régi is­merősökből álló közönség íze­lítőt is kaphatott az alkotások­ból, ugyanis Göbölyös Márta el­hozott néhány általa készített öl­tözetet. Sőt, kiállítás is nyílt a munkáit megörökítő képekből, amelyeket november 30-ig le­het látni a Közösségi Házban. A tervek között pedig egy a múltat és a jelent egyaránt felvonulta­tó divatbemutató ötlete is szere­pel - mondta el Scultéty Erzsé­bet szervező. ■ H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom