Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-04 / 256. szám
2 KORKÉP 2013. NOVEMBER 4., HÉTFŐ Őszi fagyok után a kárenyhítési alap és a biztosító sem fizet Október 4-én, 5-én és 6-án Tolna megyét is érintették a szokottnál korábban érkezett őszi fagyok, melyek nyomait a szőlőn, a gyümölcsösökben, a fűszerpaprikánál, de még a kukoricákban is meg lehetett figyelni. Területileg a legnagyobb veszteséget a másodlagos vetésű csemegekukorica szenvedte el. Leginkább Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bi- har, Jász-Nagykun-Szolnok megyékből érkezett a legtöbb kárbejelentés, hozzávetőleg 700 millió forint értékben. Ugyanakkor a hazai agrár-kárenyhítési rendszer nem teszi lehetővé az őszi fagykár kezelését, csak télit és tavaszit - áll a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. Az őszi fagykár kezelése biztosítói oldalról sem megoldott, hiszen az őszi fagyok időpontja évente változik. Nehéz meghatározni, hogy a termelő, mely időpontig köteles betakarítani a termést, illetve milyen kármegelőzést hajtson végre. ■ M. I. nyílt kiállítás dombóvár Egy művész három oldala címmel Szatmári Juhos László szobrászművész, grafikus műveiből nyílt kiállítás a Művelődési Házban a magyar festészet napja kapcsán. A vendégeket Farkas János igazgató köszöntötte, a tárlatot Katatics Zsuzsa művésztanár, dombóvári festőművész nyitotta meg, zongorán közreműködött Tálász Zsolt, a Belvárosi Általános Iskola és AMI zongora szakos növendéke. A folytatásban Rühl Gizella, a Víz’P Art Közalapítvány alelnöke beszélt a szervezet múltjáról, eredményeiről és terveiről, illetve két Tolna megyéhez szorosan kötődő néhai festőművész, Czencz János és Szabó Dezső munkásságát ismertette a dombóváriakkal a két alkotó művészeti albumának segítségével. A megnyitó napja egyébként Farkas János művelődési ház igazgató számára más miatt is különleges volt, ugyanis húsz évvel ezelőtt azon a napon nevezték őt ki az intézmény élére. ■ H. E. Sokaknál már komoly lehetőség a külföldi továbbtanulás jövőtervezés Jelenleg az angliai egyetemek a legnépszerűbbek a magyar középiskolás diákok körében Munka a határon túl? a kutatás kitért a munkavállalásra is: a várhatóan diplomát szerzők esetében a szülők 40 százaléka, míg az érettségiig eljutok szüleinek 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy gyermeke nem Magyarországon helyezkedik el. Ugyanakkor a felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a szülők közül csak kevesen gondolják a külföldi elhelyezkedést véglegesnek: a külhoni munkavállalással számolók harmada 1-2 éves időtartamra számít, és csak hatoda véli úgy, hogy gyermeke külföldi munkavállalása akár végleges is lehet. baranya-tolna Egy friss kutatás szerint a szülők harmada jelenleg elképzelhetőnek tartja, hogy gyermeke külföldi egyetemen tanul tovább. A Jobline portál pályaorientációs kutatása szerint a megkérdezett szülők hat százaléka kizárólag külföldi továbbtanulásban gondolkodik gyermeke esetében, míg huszonkét százaléka külföldivel és belföldivel egyaránt. A továbbtanulási célországok tekintetében a legnépszerűbb az Egyesült Királyság (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette),. ezt Németország és Ausztria követi (28-28 százalék), negyedik pedig az Egyesült Államok (9 százalék). A családok ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy a külföldi tanulmányok magasabb költségekkel járnak, igaz, közel sem brutálisak a különbségek: a költség- térítéses szakokra jelentkezők itthon átlagosan 235 ezer, míg külföldön 282 ezer forintos tandíjjal számolnak. A tandíjon felüli költségek becslését illetően azonban lényegesen nagyobbak a különbségek: míg itthon mindössze havi 67 ezer forintos pluszkiadással számolnak, addig a külföldre készülők 160 ezer forint tandíjon felüli költséget tartanak reálisnak. Ennek ellenére a családok legtöbbje nem tud félretenni a jöNem brutálisak a különbséges a hazai és a külföldi költségek között vőre gondolva: egy korábbi felmérés szerint elenyésző azok száma, akik már most spórolnak a gyerek vagy gyerekek továbbtanulására. Bár tény, hogy több külföldi felsőoktatási intézmény is reklámozza magát hazai középiskolákban, a családok kétharmada még mindig elsősorban az internetről tájékozódik a külföldi továbbtanulási lehetőségekről, de sokan fordulnak ismerősökhöz (36 százalék) és a gyerek tanárához is (32 százalék). A megkérdezettek egyötöde azonban úgy érzi, nem elégségesek a külföldi tanulmányokra vonatkozó információk. ■ F. Z. A festészet napja alkalmából Ellenőrzött földvásárlások változás Bizottságok vigyázzák az adásvételt - Emelkedtek az árak 11 §iP|i ' H - * * A régióban a Duna mentén jegyzik a legmagasabb tarifákat, de a leggyengébb területeken is emelkedtek az árak JEGYZET o \m. KATUS V '■ I ESZTER Megfizetnek érte? kiderült, hogy a finn for- ma-l-es pilóta, Kimi Räik- könen nem kapott fizetést a csapatától. Az istálló szerint azért, mert eleve úgy állapodtak meg, hogy majd csak év végén utalják át a teljes összeget. A pilóta szerint viszont járna neki a fizetés, és ha nem kapja meg, az utolsó két futamon nem áll rajthoz. (Tisztán látszik, hogy amióta biztossá vált, Räikkönen a Ferrarihoz igazol, zajlik az állóháború. Most vasárnap „csak” az autójával akadtak gondok az időmérőn, korábban káromkodással felérő csapatutasítást is kapott verseny közben.) ha mindebből kivonunk pár millió forintot, meg is érkeztünk ahhoz a mindennapi helyzethez, amikor a kétkezi munkásokat „felejtik el” kifizetni itthon/külföldön. Amikor csak a beruházás után kapják meg a pályázati pénzt a kivitelezők, akik addig hitelből fedezik - amíg tudják - a költségeket. Amikor valakit nem rúgnak ki egyből, mert mondjuk sokba kerülne a végkielégítése, de ellehetetlenítik a munkahelyén. Amikorme- vetséges fizetéseket adnak, Íriszen tudják, hogy ha " valaki emiatt panaszkodik vagy felmond, lesz helyette száz másik jelentkező. bár sokkal kisebb összegekről van szó, a képlet nem változik: adott egy munkáltató és egy munka- vállaló. Teljesítés és kiszolgáltatottság van, fizetés nincs. Valószínűleg Räikkönen meg fogja kapni a pénzét, de mi lesz a Kovács Jánosokkal, a Szabó Máriákkal? Ki fog harcolni az ő elmaradt vagy tisztességes fizetésükért? A kérdés, nyilván, költői. Elvégre a szomszéd problémája nem a miénk, ahhoz nekünk semmi közünk. Egészen addig, míg mi nem leszünk a szomszéd. BARANYA-TOLNA Aki CSak teheti, az új földtörvény rendelkezéseinek életbe lépése előtt igyekszik nyélbe ütni földvásárlási ügyleteit. Fél év múlva ugyanis sokkal nehezebb lesz, földbizottságok is felügyelik majda folyamatot. Kaszás Endre A tulajdoni korlát minden magánszemély esetében 300 hektár - ennyivel rendelkezhet valaki Magyarországon az új törvény értelmében. Ez változatlan a korábbi törvényi szabályozáshoz képest. A birtok- maximumról szólva a jelenleg érvényben lévő törvény 2500 hektáros felső korlátot ír elő, de kevesen tudják, hogy ez a határ meghaladható. Amennyiben a földtulajdonos az államtól bérel területet, több ezer hektáros ingatlanból tehet szert bevételre. Az új törvény gátat szab ennek, életbe lépésétől 1200 hektár lesz a felső birtokhatár, amibe a tulajdon és a bérlet együttesen beleszámít. Ha valaki például 300 hektáros föld tulajdonosa, akkor ezen felül legfeljebb 900 hektárt vehet bérbe, így éri el az 1200 hektáros felső birtokkorlátot. Mint a lapunk által megkérdezett szakértő kifejtette, ettől a határtól három esetben lehet eltérni: ha a tulajdonos állattartó egyben, és takarmánytermesztésre használja területét, ha vetőmagot termel, vagy a minél szélesebb körű társadalmi egyeztetés színterei lehetnek a megyékben most alakuló települési agrárgazdasági bizottságok, amelyek megalakításáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabálya rendelkezik. A megyei szervezetek és a szakmai kamarai osztályok mellett ezeken a testületeken keresztül kerülhet közvetlen kapcsolatba a gazdálkodókkal a kamara. A helybeli gazdák, gazdálkodók képviseleti fóruma megalakítása legalább tíz, a településen lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező kamarai tag kezdeményezésére kötelező. A kamara alapszabálya értelmében több település is alakíthat közös bizottságot. Az ha a gazdálkodó termelőszervezet a tagjaitól bérel földet. Ezekben az esetekben 1800 hektár a birtokmaximum. A tulajdonszerzés felügyeletében kulcsszerepe lesz a helyi földbizottságoknak. A vevő vagy az elővásárlási jogosult mostantól kizárólag akkor köthet földtulajdonszerönkormányzatiságfontos eleme, hogy a testület maga dolgozza ki a tagokkal való együttműködés helyi sajátosságokhoz igazodó formáit A cél az, hogy a települési agrárgazdasági bizottsága kamara tagjainak közvetlen érdek- egyeztetési és képviseleti fóruma legyen, ahol első kézből informálódhatnak a kamara működéséről, terveiről és ahol elővezethetik elvárásaikat és igényeiket a szervezet munkájával kapcsolatban. A települési agrárgazdasági bizottság alakuló üléséta kamara megyei elnökei hívják össze. Egy településen csak egy agrárgazdasági bizottság működhet, amely szükség szerint ülésezik. zésre irányuló szerződést, ha megszerzi a bizottság támogató nyilatkozatát. E támogató nyilatkozat hiányában a hatóságnak kötelező elutasítani a földszerzési kérelmet. Az új testület településenként 3-9 főt számlál majd, és a helyi gazdálkodók maguk közül választják rfiajd a tagokat. Élénkülő piac a tulajdonszerzés új szabályozása alaposan megmozgatta a földárakat. A régióban a Duna mentén jegyzik a legmagasabb tarifákat, de a leggyengébb területeken is emelkedtek az árak. A korábbi 567 ezer forintról 626 ezer forintra, azaz bő 10 százalékkal nőtt egy év alatt az eladott termőföldek átlagos hektárára. A régió megyéi a középmezőnyben elhelyezkedve átlagos drágulást mutatnak, ugyanakkor térségenként itt is jelentős különbségek mutatkoznak. A legmagasabb tarifákon a baranyai és tolnai Duna menti területek mentek el, de a térségben leggyengébb termő- területnek számító Hegyháton is emelkedtek az árak. .............X'í WwVr 7,0 O.............,-----Vw/ ............ Bi zottságok alakulnak a településeken
