Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-24 / 45. szám
2013. NOVEMBER 24., VASARNAP GAZDASAG 7 Felmérik a fővárosi klubok adósságát az átvállalás előtt Az úszás a legkiemeltebb fejlesztés Idén 639 milliót, 2020-ig 14,1 milliárdot kap a sportág Megkezdték a felkész Tüskecsamok befejezését konszolidáció „Folyamatban van azoknak a fővárosi klubok adósságának felmérése, amelyeknek tartozásait átvállalja az állam” - nyilatkozta lapunknak Simicskó István sportért felelős államtikár. A kormányzat nemrég kötött stratégiai megállapodást az MTK-val, a klub 2013 és 2020 között évi 300 millió forintos támogatást kap. Ezenkívül 5 milliárdot kap fejlesztésre, például a Brüll Alfréd Akadémia létrehozására, valamint a Hungária körúti labdarúgó-stadion felújítására. Az MTK elnöke azt is bejelentette: hat fővárosi klub, az MTK, a Budapesti Honvéd, a BVSC, a Ferencváros, a Vasas és az Újpest adósságát konszolidálja az állam. Simicskó lapunknak elmondta: eddig a korábban a BSE-vel egyesült MTK adósságát mérték fel, ennek mértéke 788 millió forint. A mintegy 6000 utánpótláskorút foglalkoztató hat klub azt kérte, hogy kapják meg vagyonkezelésbe ingatlanjaikat, s ehhez öt klub évi mintegy 300 millió forintos állami működési támogatást kap, míg a BVSC 72 millió forintot. Az államtitkár közölte: egyeztetnek a szakszövetségekkel a támogatásokról, hogy elkerüljék a esetleges duplikálást. Simicskó arra emlékeztetett, hogy a magyar sport fundamentumát jelentő hat fővárosi klubnak köszönhető az olimpiai aranyérmek mintegy 90 százaléka. Vidéken az önkormányzatok jobban az egyesületek mögé tudtak állni, mint a fővárosban, ahol a rendszerváltás után megszűntek a támogató állami vállalatok. Szatmáry Kristóf, a BVSC elnöke jelezte: a klubot érintő adósságrendezés mintegy 300-340 milliót jelent majd. Ezt követően évi 50-100 milliós állami segítséggel meg tudják oldani a zuglói klub működtetését. A BVSC 300-340 milliós adósságából 200 millió forint közüzemi számla, ami azért gyűlt össze, mert sokba kerül az uszoda fenntartása. Szatmáry kiemelte: az egyszeri adósságrendezés után sokkal több pénzre nem lesz szükségük, az MTK támogatásának töredékéből megoldanák a működést. A BVSC sporttelepén jelenleg egy 800 milliós beruházás (ebből 600 millió a TAO-s pénz) zajlik, felújítják az uszodát és a kültéri medencéket is. ■ É. S. A kiemelt sportágak közül az úszás fogja a legnagyobb támogatást kapni az államtól, 2020-ig összesen 14,1 milliárd forintot. Éber Sándor „A ló kiemelt sportág közül eredményessége miatt az úszás kapja a legmagasabb támogatást 2020- ig, a 135 milliárd forintból 14,157 milliárdot” - közölte a sportért és ifjúságért felelős államtitkár. Simicskó István az úszás sportágfejlesztési koncepciójának bemutatásán elmondta: a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) az idén már 639 millió forinthoz juthat, míg jövő júniusig a 16 sportágnak járó 12,5 milliárdból 1,7 milliárd forint jut az úszásnak. „Eddig mintegy 300 millió forintból gazdálkodhattunk évente, most ennek majd a 4-5-szö- rösét kapjuk, ami óriási lehetőség” - nyilatkozta lapunknak a MÚSZ főtitkára. Szabó Tünde elmondta, hogy a már megkapott támogatás kétharmadát a műhelyeknek jutatták el, s jelentős összeget fordítanak versenyeztetésre és edzőtáborokra. A mintegy 130 tagegyesület közül idén 69-et tudtak támogatni az eredményességi mutatóik alapján. A „Minden gyermek tanuljon meg úszni!” nevet viselő akadémiai programra idén több mint 100 millió forint jut, a legjobb fiatal (Aranyjelvényes) úszók tehetséggondozására 113 millió, a regionális utánpótlás-nevelésre, edzőtáborokra 185 milliót fordíthatnak. Szabó elmondta, hogy 5 éves kortól minél több gyereket tanítanának meg úszni, egy kiválasztási rendszerrel más sportágaknak is átadhatják őket. A legtehetségesebbekkel akadémiai rendszerben foglalkoznának. A képzési programban hét régióközpont alakult, ahol a klubokból begyűjtik a tehetségeket. Az évente többmilliós támogatást kapó központok Győrben (az új uszoda felépüléséig Szombathelyen), Székesfehérvárott, Kaposváron, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Egerben, illetve Budapesten (a nagylétszám miatt itt Százhalombatta is besegít) lesznek. Az állami támogatásból több uszodát is felújítanának, például Budapesten az egyik legfontosabb A kiemelt sportágakban 154 edző került be a kiemelt edzői programba, a legtöbben az úszásból, összesen 17-en. A szakembereket az elmúlt olimpiai ciklus eredményei közül választották ki. Az első kategóriában nettó 650 ezer és egymillió forint közötti, míg a negyedik kategóriában 200-400 ezer forint közötti havi jövedelmet kaphatnak. szakmai bázist, a Kőér utcait. Idén 230 millió forintot, jövőre ennek a dupláját fordíthatják rekonstrukciókra. lövőre és 2015-ben tanuszoda-fejlesztésre a központi költségvetés 3-3 milliárd forintot tervez még. Az eddig a feltételeihez képest felülteljesítő úszás a kormány támogatásának köszönhetően óriási lehetőséget kapott, tehát most „bajban vagyunk”, mert a feltételek hirtelenjében csodálatosak lettek - nyilatkozta lapunknak a MÚSZ elnöke. Gyárfás Tamás szerint az uszodákra nem pazarlás költeni a pénzeket, mert, ha nem is lesz mindenkiből bajnok, itt egészséges fiatalokat nevelnek. Elmondta: korábban extra programokat kellett kitalálni az idelátogató küldöttségeknek, hogy ne legyen idejük az uszodába látogatni azok állapota miatt. „A 2021-es vizes vb egyik Jelenleg több nemzetközileg is elismert szakember dolgozik külföldön világklasszisokkal. Az úszószövetség főtitkára, Szabó Tünde lapunknak elmondta: többeket haza szeretnének csábítani, s ezzel kapcsolatban tárgyalások is vannak. Tőrös Károly például 48 év után tért haza Dél-Afriká- ból, és lett az utánpótlás szövetségi kapitánya. helyszínének, a Dagály területén megépülő uszodakomplexumnak a tervezett költsége 60 millió dollár, amire a magyar kormány, mint minden egyéb más rendezéssel kapcsolatos költségre, garanciát vállalt” - közölte Gyárfás, a nemzetköz szövetség, a FINA alel- nöke. A Dagály jelenlegi létesítményeit felújítják, csakúgy, mint a két kilométeres körzetben lévő Csá- szár-Komjádi, valamint a Margitszigeten lévő Hajós-Széchy-uszo- dákat is már a jövő évi vízilabda Eb-re. A leendő edzéshelyszínek közé bekerülhet a Tüskecsamok- hoz kapcsolódó új uszoda és az Ist- vánmezei úti új létesítmény. Gyárfás elmondta, hogy vb-re elsősorban azért pályáztak, hogy felépülhessen az új uszodakomplexum, mely a vb alatt 18 ezer férőhelyes lesz. Már a 2017-es junior vb-re elkészülne 6000-es kapacitással, mindkét verseny vállalása jelentős előny volt a 2021-es vb-re pályázó többi országgal szemben. A 2021-es vb után közvetlenül egy szenior-világbajnokságot, Masters vb-t rendeznek Budapesten. Tavaly az olaszországi Riccionéban 14,6 ezer versenyző állt rajthoz, velük együtt közel 40 ezren voltak a versenyen, a többség a családtagjaival érkezett. Gyárfás szerint a két rendezvény tömegeket vonz majd, igen jelentős jegybevétel várható, meg fog ugrani a vendég- éjszakák száma, és a fogyasztás is. A 2021-es vb rendezése így ösz- szességében rentábilis lehet. Hazacsábítanák a külhoni edzőket kivitelezés Már zajlanak Budapesten a Tüskecsarnok kivitelezési munkálatai, miután lezárult a létesítménnyel kapcsolatos közbeszerzési eljárás - jelentette be Vígh László kormánybiztos. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) lapunkkal közölte, hogy az első ütemben maga a sport- csarnok készülhet el 2014 első félévében. Második ütemben, a jövő év második felében befejezik a 6 edzőcsarnokot. Az új úszókomplexumot várhatóan 2015 első félévében lehet átadni. A 4000 fős nagyterem mellett 6 föld alá süllyesztett kisebb munkacsarnok lesz majd a létesítményben. Lesz fitnessterem, fallabdapálya, mászófal, internetkávézó, valamint edzéstervezési, illetve élettani tanácsokat is kaphatnak a létesítmény használói. A központi aréna cserélhető burkolatot kap, ezzel gyakorlatilag az összes teremben űzhető sportág versenyeinek megrendezésére alkalmas lesz. Beépítik ■ A beruházás teljes költsége 5,9 milliárd forint. a jégkészítéshez szükséges gépeket, így a Tüskecsarnok a jeges sportágak eseményeinek is otthont adhat. A létesítmény alatt kétszintes mélygarázs épül. A csarnok tüskéi speciális éjszakai világítást kapnak. A multifunkcionális Tüskecsarnok 18-20 sportág eseményeinek, edzéseinek biztosíthat majd helyszínt 35 öltözővel, de koncerteket is rendezhetnek majd benne. Az uszodakomplexumba a nemzetközi előírásoknak megfelelő, 50 méteres versenymedence kerül, 1000 fős lelátóval. Emellett épül egy 25x10 méteres bemelegítőmedence is az új létesítményben. A Tüskecsarnokot eredetileg 1993-ban kezdték építeni, a beruházást azonban 1996-ban leállították. A kormány tavaly döntött arról, hogy folytatják a beruházást. A kivitelezést a SWP konzorcium végzi, a projekt teljes költsége 5,9 milliárd forint. Korábban egy kormányrendelet 9,3241 milliárd forint maximalizálta a lágymányosi Tüskecsarnok befejezésére és a mellette építendő új uszodakomplexum beruházására szánt összeget. Hárommilliárd forintot kap 2020-ig a korcsolyázószövetség támogatás Budapest mellett négy-öt vidéki bázist építenének ki - Korcsolyaoktatás egyes iskolákban, felmenő rendszerben „A korábbi évi mintegy 60-70 milliós támogatás után jelenleg már évi 420 millió forintot kap a magyar korcsolyasport, ami igen jelentős előrelépés” - nyilatkozta lapunknak Kosa Lajos, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöke. A sportág fejlesztési koncepciójának bemutatásakor közölték, hogy a korcsolyának 2020-ig hárommilliárd forintnyi állami támogatás jut. Az idén pedig 200 millió forintot kap a szövetség. A versenyzők közül négyen kaptak Magyar Sport- csillagok-ösztöndíjat, akik magyarországi felsőoktatási tanulmányaik során havi 100-204 ezer forint közötti ösztöndíj jár. Kosa Lajos elmondta, hogy jelenleg Debrecenben (egy második, rövidpályás gyorskorcsolyára is alkalmas nagyobb pálya épül meg), Székesfehérváron és lászberényben (itt a korábbi létesítményt fedik be) is épül új jégpálya. Győrrel, Kecskeméttel és Péccsel is tárgyalások folynak, mivel 4-5 vidéki bázist szeretnének kialakítani Budapest mellett. Főként az utánpótlás-nevelést szeretnék fejleszteni. A Kle- belsberg Kunó Intézményfenntartó Központtal megegyezett a szövetség abban, hogy egyes iskolákban olyan osztályokat hozzanak létre, ahol a tanítási rend illeszkedni tud a sportág sajátos feltételeihez. Egyes városokban Növelik az utánpótlásbázist már felmenő rendszerben beépítették a korcsolyaoktatást az iskolai programba. Bálint Csaba, a pontozásos (műkorcsolya, jégtánc, szinkronkorcsolya) szakágak vezetője elmondta, hogy a „Gyere korizni!” elnevezésű utánpótlásprogram már eündult a 4-7 éves korosztálynak Budapesten, Szegeden és Miskolcon. Minél több helyszínen, minél több gyerekkel akarják megismertetni a korcsolyasportot, hogy hosszú távon megfelelő, stabil utánpótlásbázist tudjanak kialakítani. Kosa szerint nem is a létesítmények fejlesztésével^ hanem inkább a személyi feltételekkel van gond, főként a pontozásos szakágban. Vidéken egyes helyeken „lasszóval sem tudnak edzőt fogni” a műkorcsolya számára, a szakemberek zöme Budapesten van, pedig edzők tucatjaira lenne szükség. A Magyar Olimpiai Bizottság kiemelt edzői programjába hárman kerültek be, mind a gyorsasági szakágból, míg a pontozásosból egy sem. A MOKSZ elnöke szerint a műkorcsolyázók sikertelen téü ohmpiai kvalifikációjának infrastrukturális és személyi okai vannak. Reményeik szerint a 2018-as játékokon már ott lesznek majd a mű- korcsolyázók és jégtáncosok is. A magyar rövidpályás gyors- korcsolyázók a megszerezhető tíz kvótából nyolcat begyűjtötték. A MOKSZ a kvalifikációs verseny során a férfi váltót érintő méltánytalan bírói ítéletek miatt szabadkártyát igényelnek a nemzetközi szövetségtől a Nemzetközi Olimpiai Bizottság bevonásával, mivel jogtalanul büntették őket a torinói versenyen. Kosa kiemelte, hogy a MOKSZ elnökségét megújították, a szövetség a korábbiaktól ellentétben olimpiai ciklusokban tervez. Jelezte: a februári szocsi téli olimpia után lemond a teljes elnökség, és tisztújításra kerül sor. A Fidesz alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy az egész magyar sportnak szüksége lenne egy megfelelőbb sportorvosi háttérre. ■ É. S.
