Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-24 / 45. szám

8 INTERJÚ 2013. NOVEMBER 24., VASÁRNAP áfacsalás Horváth András, a csalásokat kitálaló adóellenőr szerint az MSZP mondvacsinált indokkal nem szavazta meg a vizsgálóbizottságot. Mindkét nagy párt kormányzott a vizsgált időszakban, lehet, hogy ez van mögötte - mondja. A költségvetésből évente legalább 1000 milliárd forint hiányzik. „A POLITIKÁT IS FOGLYUL EJTIK” „Mindenki fél, nem akarják kockáztatni az egzisztenciájukat.'' Horváth András számol a következményekkel. „Nem fognak bizonyos körök örülni, főleg ha valóban elindulnak a változások”- mondja az egykori adóellenőr. Sztojcsev Iván- A Fidesz és az MSZP együtt torpedózta meg a vizsgáló- bizottság felállítását, önt feljelentéssel fenyegeti a NAV, és minden lehetséges érintett tagad, amióta ön kiadta az adó­csalásokat vizsgáló elemzését. Ezekre a reakciókra számított?- Titkon reménykedtem, hogy vizsgálóbizottság állhat fel, így külső szereplőket is be lehetett volna vonni a vizsgálat­ba, lássák a politikusok is, ne csak a szakmabeliek, hogy mi­ről van szó. De nem számítot­tam ekkora érdeklődésre eny- nyire rövid idő alatt. Az áfacsa­lások problémájára felfigyeltek a civil szervezetek, a sajtó és a teljes politikai paletta is.- Csak épp a két legnagyobb párt nem engedte létrehozni a vizsgálóbizottságot.- Igen, ez sajnálatos, hiába mondta azóta Orbán Viktor, hogy látja, hogy nagy disznó- ságok vannak ezen a területen. Tapogatózik az MSZP is. Tőlük mondvacsinált ok volt, hogy azért nem támogatják a bizott­ság felállítását, mert a Jobbik­kal nem akarnak együtt aláírni. Mások alá tudtak írni ettől füg­getlenül is. Mindkét nagy párt kormányzott a vizsgált időszak­ban, lehet, hogy ez van mögötte.- Mióta ennyire súlyos gond az áfacsalás?- 2004 óta nincs határ, nehéz ellenőrizni, hogy a szlovák-ma­gyar kereskedelemben egy áru ténylegesen belépett-e az or­szágba. 2007-ben történt meg az APEH régiósítása, akkor sok olyan vezető került oda, akik alatt zuhant az ellenőrzés szín­vonala. Sok ember hagyta el az osztályát, komoly vezetőket elta­nácsoltak vagy visszaminősítet­tek. Ezt mi is érzékeltük, ezért is reménykedtünk, hogy a 2010- es választás előrelépést hoz. De nem történt komoly változás, sőt, még nőttek is a bajok.- Hogyan működik az áfacsa­lás?- Vegyünk példának azt, ami­kor egy magyar cég Szlovákiá­ból vásárol árut! Fizet érte 100 forintot, áfa nélkül, mert amikor két EU-s ország közt mozog az áru, nem kell áfát fizetni. Ezután továbbadja egy másik magyar cégnek 80 forint+áfa áron, vagy­is majdnem 102 forintért. Úgy lehet a nettó ár ennyivel olcsóbb, hogy közben ez a magyar cég fik­tív igazolásokat, hamis számlá­kat szerez arról, milyen (valójá­ban nem létező költségei) voltak. Ő is eladja az árut, mondjuk 84 forint+áfáért egy magyar bevá­sárlóközpontnak vagy multi ex­portőrnek, majd ez a láncban az első közvetítő cég meg is szűn­het, hiszen egy ellenőrzés nála találhatna szabálytalanságot. Az ügyesebbek 3-5 köztes vá­sárlót is beiktatnak, hogy még nehezebb legyen követni az utat. így a nagy üzletlánc ezután a gyártási költségnél olcsóbban, 84 forintos nettó áron jut hozzá a termékhez, úgy, hogy a külön- bözetet a 84 és a 100 forint kö­zött a költségvetés állja. A nagy haszonhúzókat pedig ritkán ellenőrzik, hiszen a NAV szerint nem ők csaltak. Szerintem az ő felelősségük is megáll, mert be­fogadtak hamis számlát. Ahol pedig a szabálytalanság történt, ott már esetleg meg is szűnt a cég. Azt kell bebizonyítani, hogy aki a hasznot húzta, tud a tör­vénytelenségekről.- Ezen a ponton jöhet a prob­léma az önök vizsgálatánál: hogyan lehet ezt bizonyítani? A NAV azt állítja, nem találtak szabálytalanságot.- Nagyon komoly elemzési munkára van szükség, teljes láncolatokat kell felgöngyölí­teni. Az ár komoly bizonyíték. Ha tudom, hogy a terméket 100 forintért lehet előállítani, de olcsóbb, akkor ott már erős a gyanú. Fontos figyelni az áru mozgását is a gyár és a bolt közt. Az áru mozgása gyakran eltér attól, ami a papírokon sze­repel, előfordulhat, hogy a szlo­vák cégtől egyenesen megy a magyar kereskedelmi lánchoz, hiába van több cég is köztük a vásárlók listáján. Van, amikor ezt lepapírozzák nagyon jól. A kamionsofőröket ki kell kér­deznünk, kitől kapták a pénzt, tudták-e, kihez érkezett az áru. Van, amikor a revizor elmehet eddig. Az adóellenőr, aki ebben benne van évtizedek óta, biz­tosra tud menni, csak nem fel­tartott kézzel kell odamennie.- Az érintettek ilyenkor szoktak az Európai Bíróság ítéletére hivatkozni: ha nem náluk volt törvénytelenség, akkor nem ők tehetnek arról, hogy a beszállí­tójuk esetleg adót csalt.- Csakhogy az Európai Bí­róság nem általánosságban mondta ezt. Egyedi ügyekben nem tudtak bizonyítékot találni arról, hogy az adott cégek tud­tak a csalásról. Ha be tudjuk bizonyítani, hogy ki a haszonél­vező, és hogy tudott a törvény­telenségről, más a helyzet.- A NAV azt állítja, lefolytattak egy vizsgálatot, miután az ön elemzése megjelent, és min­dent rendben találtak.- Nem láthatom, mit csinál­tak, de két nap alig elegendő. Nem láttam, most mi történt, de egy olyan komoly vizsgáló­dásra, ami az én állításaimat cáfolja vagy megerősíti, hetek, akár hónapok kellenek, nem elég egy hét vége.- Ön azt is állítja, hogy többször leállítottak felsőbb körökből adóellenőrzéseket. Ezt a na­gyon súlyos vádat bíróság előtt tudná bizonyítani?- Én is találkoztam ilyen esettel, a feljelentésben ezt meg is írtam.- Melyik cég vizsgálatáról van szó?- Később derül ki, hogy ez nyilvános lesz-e. A NAV-nál évekre visszamenőleg őrzik a dolgozók számítógépes le­kéréseit, látni lehet, ki milyen ügyön dolgozott. Meg kell néz­ni, hol nem rendeltek el mé­lyebb ellenőrzéseket. Abban az ügyben, amelyben a feljelentést tettem, 20-22 vizsgálat igazol­ja, hogy számlagyár működött, több ezer oldalnyi anyagból dolgozhat az ügyészség. De saj­nos a NAV-nál le van butítva az ellenőrzési rendszer, sok­szor szólni sem kell már, hogy ne vizsgálódjanak, eleve nem Névjegy 1964-BEN született. eredeti szakmája szerint mű­szerész. 1990 és 1994 köztfideszes ön- kormányzati képviselő volt Bu­dapest X. kerületében, 1993- ban kilépett a Fideszből, azóta közéleti szerepet nem vállalt. 1999-ben diplomázott az Ál­lamigazgatási Főiskolán igaz­gatásszervezői szakon. az 1990-es évek második felé­től dolgozott az APEH-nél, majd a 2011-es átszervezés után az utód NAV-nál, kezdetben jogi mernek, vagy nem képesek fel­lépni.- A vásárló mit érezhet meg abból, ha egy cég áfacsalással szerzi be az árut?- A boltban nem sokat. A cég adhatja akciósán az árut, bár gyakran még ezt sem teszik meg. A költségvetésből fog hiá­nyozni az elcsalt adó.- így jön ki az az évi 1500- 1600 milliárdos kár, amiről annyi szó esett?- Ebből nagyjából 1000 milli­árd az, amit a bevétel eltitkolása ügyintézőként, majd ellenőrzési szakkoordinátorként. Két hete mondott fel. feladata a revizorok munkájá­nak koordinálása volt, a revizo­rok vizsgálatai alapján készített feljelentéseket és összefoglalókat. 2013-ban tett feljelentés az ügyészségen az általa feltárt vélt adócsaládok miatt. A Leve­gő Munkacsoporttal együttmű­ködve egyúttal a nyilvánosság előtt is bemutatta az általa vizsgált gyanús esetek gyakor­latát. okoz, ez a számításunk az EU-s becsléssel hajszálra megegye­zik. Ehhez jön hozzá az, hogy a láncolat végén visszaigényelhe­tik az áfát, ebből 500-600 mil­liárdnyi jogosulatlan lehet.- Mely szektorokban a legna­gyobb a csalás?- Az élelmiszeriparban külö­nösen elterjedt ez, főleg a cukor, a tejtermékek, a kávé, az ener­giaitalok vagy a liszt esetében. De ugyanígy lehet említeni a számítástechnikai kiskereske­delmet, a háztartási kisgépeket, vagy a fémkereskedelmet. Min­denhol előfordulhat ez, ha va­laki kimarad, versenyhátrányt szenved a piacon. Nehéz úgy nyereségesnek maradni, ha a versenytárs adót csalva olcsób­ban szerzi be a terméket.- Körülbelül hány ügyről lehet szó?- Én három szektort vizs­gáltam, ez három multicéget érintett. De nehéz a vizsgáló­dás: gyakran későn reagálnak, addigra pedig a cégek már sok pénzt elvisznek. A kis­kereskedelmi láncoknál nem tudok vizsgálatokról. Sokan vannak benne - annyit lehet szinte csak biztosra mondani a tapasztalataim alapján, hogy ahol külföldi, saját gyárból hoz­zák a saját terméket a magyar- országi polcra, ott nincs csalás.- Tervezi-e, hogy konkrét cégne­veket is nyilvánosságra hoz?- Ha nem mondunk neve­ket, akkor is lehet sejteni, ki az érintett. Fontos persze tudni, hogy ezt magyar cégek és mul- tik egyaránt csinálják, kiseb­bek és nagyobbak is.- Milyen magas szintig vezet­nek a szálak?- Az előző és a mostani kor­mány alatt sok vezető ugyanaz. A háttérgazdaság annyira erős, hogy a politikai döntéseket is felül tudják írni. Az oligarchák a NAV mögött is ott vannak, és lehet, hogy a politikát is foglyul ejtik. A vezetői hálózat, ami a diszkriminatív működést lehe­tővé teszi, megmaradt.- Most, hogy kitört a botrány, hogyan képzeli el a jövőt?- Hogy mi lesz velem, az tel­jesen bizonytalan. Most arra koncentrálok, hogy a reformja­vaslataimmal, amelyeket gya­korlati példákkal alátámasz­tottam, történjenek változások, hatékonyabbá tegyék a rend­szert. Erre képesnek kell lennie a NAV-nak is.- Ha annyira nagy a gazdasági és politikai vezetők érintettsé­ge, ahogy állítja, akkor ez elég naiv vágynak tűnik.- Volt, ahol bizonyítékokkal támasztottam alá, hogy meg le­het fogni a csalást. Most sokszor meg sem próbálja a NAV, pedig hivatalból kellene. Ehelyett fel­teszi a kezét, és európai bírósági ítéletekre hivatkozik, úgy, aho­gyan szerintem nem lehetne. De van olyan terület, ahol volt eredmény. Volt olyan cég, ahol a NAV észrevette a hálózatokat, és elrendelte a vizsgálatot. Már ez a tény is azt jelentette, hogy a következő évben egymilliárddal több adót fizetett be a cég, a fik­tív számlákat pedig kiiktatták. Kiszámolták, nem érte meg ne­kik már trükközni. A cél, hogy rendszerszintű legyen a válto­zás. Nem vagyok naiv, hogy azt higgyem, lehet teljes a siker, de 30-50 százalékban fel lehet szá­molni ezt.- Milyen visszajelzéseket ka­pott a volt kollégáitól?- Pozitívakat. Sokan megszen­vedték a működési problémákat és azt, hogy nem lehetett mindig teljesen szabadon vizsgálódni. Ők mellettem vannak, nagy szá­mokat tudnék mondani. De min­denki fél, nem akarják kockáz­tatni az egzisztenciájukat.- Fenyegetést kapott már az­óta, hogy a nyilvánosság elé lépett?- Nem. Nem várom persze, hogy jöjjön, de tudom, hogy ko­moly érdekeket sértek.- Nyugodtan alszik?- Mit mondhatnék? A követ­kezményekkel számolok. Nem fognak bizonyos körök örülni, főleg ha valóban elindulnak a változások. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom