Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-03 / 42. szám

2013. NOVEMBER 3., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Kitört a ketchupháború konkurensek A Burger Kingnél új krumpli, a McDonald’snál új öntet Állami szerveren keresztül lehet csak levelezni Indiában Eltérő arzenállal vív harcot egymással az amerikai ham­burgerpiac két főszereplője, a McDonald’s és a Burger King. Előbbi most a rivális miatt szakított negyvenéves partnerével. Gyükeri Mercédesz A jövőben nem a Heinz szál­lítja a ketchupöt a MeDonald1- sokba - a gyorsétteremlánc az­zal indokolta döntését, hogy a szószgyártó új vezetője a nagy rivális, a Burger King vezér- igazgatói székét váltotta fel a ketchupgyártóéval. Persze nem csak Bernardo Hees júniusi ki­nevezése fájt a gyorsétterem­láncnak, a szakításhoz hozzá­járulhatott az is, hogy a szak­ember közben elnökhelyettes­ként tovább dolgozik a Burger Kingnél. Nem véletlen az egye­zés: miután áprilisban Warren Buffett befektetőguru cége, a Berkshire Hathaway lett a lánc többségi tulajdonosa, gyakorla- ^ tilag azonos tulajdonosi körbe J került a Heinzcel - a másik leg- I nagyobb részvénycsomag egy brazil kockázati tőketársaság, a 3G kezében van. A ketchupváltás nem nagy érvágás a McDonald’s számá­ra, és ami az amerikai paicot érinti, a Heinznek sem nagy kiesés, hiszen mindössze két város éttermeiben kínálták a ketchupjukat. Világszinten azonban a 35 ezer étterem 60 százalékában volt jelen a cég, amelynek nyilvánvalóan kivá­ló ingyenreklámot jelentett a McDonald’s. A Wall Street Journal sze­rint most az a kérdés, a Bur­ger King hogyan próbálja meg kárpótolni a „testvércéget” az elért veszteség miatt. A lap szakértői szerint elképzelhető, hogy a nemrég piacra dobott, amúgy is igen komoly marke­tingtámogatással forgalmazott, alacsonyabb kalóriatartalmú sült krumpli „kapna” egy kis szószt. A Satisfries azonban ketchup nélkül is hadüzenetként értel­mezhető a nagy riválissal szem­ben, amely annak idején gya­korlatilag rászoktatta az ame­rikaiakat a sült krumplira. Ám ha valakinek ez az üzenet nem lett volna egyértelmű, a Burger McDonald's Burger King 1940 1953 35000 13000 King „Fries King” (hamburger­király helyett rósejbnikirály) névre keresztelte át magát egy októberi kampányban. Szüksége is lehet a sikerre a cégnek, amely az elmúlt idő­szakban nem nagyon brillíro­zott a hazai piacon. A hétfőn kö­zölt harmadik negyedévi gyors- jelentésében ugyan az elemzői várakozásokat meghaladó, 33 százalékos profitnövekedésről számolt be, ez azonban nem annyira bővülés jele a floridai cégnél, hanem az elmúlt hóna­pokban végrehajtott átszerve­zéseké. Miközben éttermeinek forgalma gyakorlatilag stagnál (az egy boltra jutó jövedelem 0,9 százalékkal nőtt világszer­te, illetve 0,3 százalékkal esett vissza Észak-Amerikában), az éttermek kiszervezése nyomán 40 százalékkal csökkent a be­vétel, viszont 64 százalékkal estek vissza az üzemi költsé­gek a csaknem 13 ezer üzletből álló hálózatban. A Burger King az eredményt a nehéz körülményekkel magya­rázta, akárcsak a McDonald’s, ám számottevő különbség, hogy utóbbi globálisan 2 százalékkal, az amerikai régióban pedig 0,7 százalékkal növelni tudta be­vételét a harmadik negyedévi gyorsjelentése szerint. A két multi más szempont­ból is eltérő arzenállal készül a kiújult harcra. Míg a McDo- nald’snak Amerikában 14 ezer étterme van, a Burger Kingnek mindössze 7200. Előbbi világ­szerte elért, 88 milliárd dollá­ros bevétele csaknem hatszoro­sa a Whoppert kínáló láncénál. Ennél is többet mond azonban, hogy a két cég mennyit költ reklámra: a McDonald’s hirde­tési büdzséje csak az Egyesült Évtizedes rivalizálás jóllehet, a Burger King fő konkurense az amerikai ham­burgerpiac második helyéért folyó küzdelemben a Wendy’s, a McDonald’s és a Burger King háborúja legendásnak számít. Az 1940-ben alapított McDonald’s 13 évvel előzte meg a Burger Kinget. Fő ter­méke, a Big Mac azonban 11 évvel követte a Whoppert - ami mellesleg azért született meg, mert a Burger King nem tudott versenyre kelni a McDo­Államokban egymilliárd dol­lárt tett ki tavaly, ami három­szorosa a Burger Kingének - mellesleg nagyjából az egy- hatoda az ágazat teljes reklám- költésének. A McDonald’s éves marketingbüdzséjét az Ad Age 2 milliárd dollárra becsli, ami megfelel a Burger King (fran- chise-partnerek nélkül számí­tott) teljes bevételének. Hank Cardello, a Hudson Institute vezetője elemzésében ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: a Burger King ré­széről jó döntés volt ugyan az nald’s 15 centes hamburgeré­vel. A TOTÁLIS HADÜZENET 1982- ben érkezett, amikor a Burger King közzétette azt a hirdeté­sét, amely szerint a fogyasztók jobban kedvelik a Whoppert, mint a McDonald’s vagy a Wendy's termékeit. Miután el­ültek a botrányok és véget ér­tek a perek, 1997-ben a Bur­ger King azt hirdette, hogy sült krumplija finomabb a konkurenciáénál. egészségesebb termék piac­ra dobása, ám kár volt a sült krumpli amúgy is visszaeső piacán erőlködniük, hiszen hozzájuk az amerikaiak a ham­burgert kötik. A McDonald’s ellenében azonban van egy tagadhatat­lan előnyük: a rosszul fizetett, alacsony presztízsű állásokról inkább a nagy konkurens jut az emberek eszébe. Augusz­tusban Amerika-szerte min­den nagyobb gyorsétteremlánc dolgozói egységesen léptek sztrájkba, a 7,25 dolláros mi­nimális órabérnél magasabb fizetést követelve. A munkabe­szüntetésre a McDonald’s csak annyit reagált: a cég történe­tében rengeteg olyan dolgozó volt, aki egy étteremben kezd­te a karrierjét, de aztán sokra vitte. Vélhetően az a riposzt sem tett túl jót a cégnek, ame­lyet egy alkalmazott kapott egy céges rendezvényen. Nan­cy Salgado október elején pa­naszkodott amiatt, hogy tíz éve dolgozik és mégis csak 8,25 dollárt kap óránként, mire Jeff Stranton, az amerikai cég első embere annyit válaszolt: „én negyven éve vagyok itt”. kémkedés Megtiltaná az in­diai kormány, hogy a hivata­los internetes levelezéseket külföldi szerverek segítségé­vel bonyolítsák le. A tervek szerint december közpére-vé- gére végrehajtandó korláto­zás nem csak a Gmail vagy a Yahoo! használatát akadá­lyozná meg, de az érintettek nem kommunikálhatnának az Outlookon keresztül sem. Ezek helyett az indiai állami informatikai központ (NIC) által nyújtott szolgáltatást kell igénybe venni az 1,2 mil­liárd lakosú országban - szá­molt be a BBC. A lépést nem titkoltan az amerikai kormány hírszerző tevékenységével kapcsolatos vádak motiválták. Az Edward Snowdentől a Guardiannek átadott dokumentumok sze­rint egy hónap alatt 6,3 mil­liónyi adatot halásztak le az NSA szervereire az indiai telefon- és internetes hálóza­tokról. Ez ugyan nem tűnik soknak a franciák 70 millió­nyi vagy a spanyolok 60 mil­liónyi adata mellett, ám így is az ötödik legjobban meg­figyelt ország lett India. Áz indiai kommunikációs miniszter már augusztusban utalást tett egyfajta korláto­zásra. Kapil Sibal jelezte azt is, hogy külföldről virtuá­lis hálózatokon és egyszer használatos jelszavakkal kommunikálhatnak majd az indiaiak. Újdelhi azonban nem az NSA feltételezett külföldi te­vékenységével indokolta a lé­pést. Sőt, Mannomahn Singh kormányfő a múlt héten még azt nyilatkozta a BBC-nek: „sem információnk, sem okunk nincs arra, hogy ag­gódjunk” India nem az egyetlen or­szág, amely hasonló lépések­re készül. Korábban a brazil államfő jelezte, hogy egy „esetleges kémtevékenység” kivédésére saját, titkosított e-mail rendszert építenek ki. A gyanú szerint Dilma Rous- seff maga is áldozatául esett az NSA tevékenységének: a kiszivárogtatott anyagok sze­rint a politikus elektronikus levelezését figyelte meg a hír­szerzés. ■ VG Gyorsul a világban a luxusáruk piacának növekedése prognózis Már nem a kínaiaknál tapasztalható a legnagyobb bővülés Bővülni fog 2013-ban a luxus­cikkek kereskedelme a világ­ban - legalábbis így látja a Bain & Co. (B&C). A tanács­adócég friss elemzése szerint a luxuscikkek eladása fix árfo­lyamokkal számolva 2013-ban 6 százalékkal nő, szemben az egy évvel korábbi 5 százalékos bővüléssel. Jelenlegi árfolyamon is nő a piac, ám ebben az esetben már csak két százalékkal, ennek hátterében elsősorban a jen múlt évhez viszonyított jelen­tős leértékelődése áll. A Bain összesítése szerint a luxuscik­kek piaca ebben az évben 217 milliárd eurót tesz ki, ebbe be­letartozik a ruházat, a kozmeti­kumok és parfümök, az éksze­rek és kiegészítők, a cipők és táskák kereskedelme is. Újdonság, hogy amíg koráb­ban a növekedés fő motorja a kínai piac volt, a lendület most már nagyobb Amerikában. Itt négyszázalékos bővülést prog­nosztizálnak, amit elsősorban a növekvő fogyasztói bizalom magyaráz. Ezzel szemben Kí­nával, ahol tavaly még 20 szá­zalékos bővülés az idén várha­tóan mindössze 2,5 százalékos növekedés várható. Erre nem csak az a magyará­zat, hogy a pekingi kormány­zat a korrupcióellenes harc je­gyében különböző eszközökkel igyekszik rábírni a vezetőket a Mjjcfrássy ull 7!msssm Európában is van kereslet a luxuscikkekre luxuskiadások visszafogására, de az is, hogy a luxusfogyasz­tók 29 százalékát kitevő kí­naiak egyre többet vásárolnak külföldön. Éppen ellenkező folyamat fi­gyelhető meg Japánban - hívja fel a figyelmet a B&C. Az Abe Sinzó miniszterelnök nevéhez köthető új gazdaságpolitika, az Abenomics több eszközzel is fogyasztásra bírta a helyieket, akik így külföldi vásárlásaikat fogták vissza. A kérdés most az, a jen euróhoz viszonyított 20 százalékos árfolyamesése milyen hatással lesz majd a bel­földi keresletre. A Bain & Co szerint Ázsiában Kína után most Malajziában és Indonéziában van nagy nö­vekedés a luxuscikkek keres­kedelmében. Az eladások 11 százalékkal nőttek 2013-ban, és 20 százalékkal 2012-ben. A cég jelentése bemutatásakor úgy ítélte: most Délkelet-Ázsia a „növekedés bölcsője”. A cégek szempontjából már nem ennyire pozitívak az idei kilátások. Erre elsősorban az a magyarázat, hogy az euróvál- ság csendesedésével, illetve az amerikai gazdaságpolitikai bi­zonytalanságok miatt az euró­pai deviza árfolyama erősödött, ami csökkentheti az elsősorban európai központú, elszámolá­sukat euróbán végző társasá­gok exportbevételét. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom