Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-03 / 42. szám

4 2013. NOVEMBER 3., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA Ha nincs Edward Snowden, talán még ma is háborítatla­nul hallgatják le az amerika­iak a magyarok és legalább másik nyolcvan nemzet mobiltelefonjait. Sőt, lehet, hogy azóta is működnek a tapogatók. Sztojcsev Iván ­Újvári Miklós Egyelőre semmi más nincs, csak egy térkép. A Wikileak- sen szivárgott ki, rajta legalább nyolcvan főváros, ahol adat­gyűjtő központot működtetett az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség és a CIA. A listán szerényen meghúzódik Buda­pest is. Ilyen adatgyűjtő központ mű­ködött például Berlinben is. Ott a szakembereknek volt alkal­muk megfigyelni az amerikai követség tetején lévő antenná­kat. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy mobiltelefonok adótornyaira, W-lan hálózatok­ra és műholdas kommunikáci­ós rendszerekre csatlakoztak rá az amerikaiak, és így hall- gattákle például Angela Merkel mobiltelefonját is. Vajon Budapesten is ezt csi­nálták? Martonyi János kül­ügyminiszternek pénteken Gödöllőn volt alkalma meg­kérdezni ezt Victoria Nuland amerikai helyettes külügyi ál­lamtitkártól a visegrádi négyek értekezletén. Nuland mindösz- sze annyit mondott (legalábbis a hivatalos közlemény szerint), hogy Barack Obama elnök saj­nálatát fejezte ki, amiért az ügy beárnyékolja a transzatlanti szövetségesi viszonyt. Elmond­ta, hogy az amerikai elnök a történtek alapján az amerikai hírszerzési eljárások teljes kö­rű felülvizsgálatát rendelte el, amelynek eredménye az év vé­gére várható. „Az amerikai és magyar ille­tékes szervek között a témában párbeszéd kezdődött olyan új kétoldalú együttműködés ki­dolgozásáról és elmélyítéséről, amely mind a biztonság, mind a magánszféra szempontjait maximálisan figyelembe veszi” - olvasható a közleményben. Ez felér egy beismeréssel. Az amerikai diplomácia ugyanilyen nehéz napokat él át világszerte. A németekt, akik két hónapja még fátylat akar­tak borítani a Snowden által kir robbantott ügyre, most, miután a New York Times egy cikkéből világossá vált, hogy nemcsak Angela Merkelt, hanem szinte a teljes politikai elitet lehallgat­ták, nyomozást indítottak, hi­szen a német törvények durva megsértése is megtörténhetett. És meglehet, lesz egy korona­tanújuk: Edward Snowden. A volt amerikei számítógépes szakember most menekültként él valahol Oroszországban. Pénteken egy zöldpárti német képviselő meg is látogatta, és Snowden jelezte, szívesen ta­núskodna az ügyben. Hogy Né­metországba is utazna-e ebből a célból, azt alaposan meg kell fontolnia, személyes biztonsá­ga érdekében. A szakértők világszerte azt találgatják, meddig érhetnek a szálak. Abban egyetértenek, hogy biztonságos mobilteéefo- nálás nem létezik, hiába a rejt­jeles vagy a „lehallgathatatlan ” mobilok. A telefonbeszélgetések meg­figyeléséhez a hívó vagy a hí­vott fél telefonját kell feltörni. Amerika felhőkarcolókkal teli nagyvárosaiban legálisan is le­het femtocellát venni - ez a szer­kezet mini átjátszóállomásként segíti eljuttatni a telefonjeleket oda, ahova a hagyományos to­rony jelei nehezebben érnek el, így azonban a hackereknek is könnyű terepet ad. Bonyo­lultabb technikát igényel az a módszer, amikor egy program automatikus visszahívást küld a lehallgató telefonjára, ráadá­sul akit ilyenkor megfigyelnek, valamilyen apró hangot szinte Google, Yahoo, Facebook a szilícium-völgy egy ember­ként hábotodottfel, amikor kie- rültf az amerikai Nemzetbizton­sági Ügynökség rátapadt a nagy internetes szolgáltatók kábeleire, és onnan milliószámra tárolta és hasznosította az adatokat. EDWARD SNOWDEN, aki kiSZÍVá- ogtatta az NSA megfigyelési do­kumentumait, a Washington Postnak olyan iratokat adott, amelyek szerint az NSA és brit partnercége, a GCHQ hozzáfért a Google és a Yahho privát üveg­szálas adatvezetékeihez. Az amerikai lap szerint harminc nap elég volt, hogy 181 millió új adatot mentsenek le, közöttük e-maileket, hangfelvételeket, vi­biztosan hallhat, ha jól figyel. A legtöbb megoldás közös pontja az, hogy egy saját antennával vegyék át az átjátszóállomás szerepét. A telefonok technikája már régi, így viszonylag könnyű vé­deni. Egészen más munka feltör­ni olyan rendszereket, amihez internetkapcsolat és néhány jel­szó kell, esetleg azt kívánja meg, hogy egy helyi hálózatra kapcso­lódjanak rá. Az ehhez szükséges- mind rajta a listán deókat. Az amerikai-brit techni­ka különlegesen agresszív. A Mascular névre hallgató rend­szer, ellentétben a Prizma nevű­vel, amely az internetes kommu­nikáció bizonyos tartalmaihoz fér hozzá, képes adatok irdatlan tömegét lemásolni (közöttük amerikai állampolgárokét is), majd kulcsszavak alapján ki­értékelni azokat. Eddig nem volt egyértelmű, hogy az amerikai hatóságok rutinszerűen néztek bele magáncégek belső kommu­nikációjába. A Googlenél pél­dául az írországi, finn, belga, csilei sl szingapúri fejlesztők és az amerikai központ közötti kommunikációba. tudást sokáig csak számítógépek hackeléséhez használták fel, mostanában azonban már az okostelefonok biztonsági rend­szere is ehhez hasonlóvá vált. Persze még így sincs nagyobb biztonsági rés, mint maga az ember. A téma szakértői közt abban teljes az egyetértés: a leg­profibb hackerek munkájánál is nagyobb kárt tud okozni egy amatőr hiba, amibe a naiv fel­használók belefutnak. Egy-egy jelszó feltörésekor például gyak­ran meg sem kell komolyabb módszerekkel próbálkozni, elég megpróbálni, „jelszó”, „pass­word”, vagy 123456 kulcsot, és megdöbbentően magas lesz a ta­lálati arány. Számos jelszófeltörő rendszer néhány ezer gyakran használt szót vagy nevet próbál beírni. A vezető politikusok le­velezését vagy telefonjait persze ennél sokkal komolyabban vé­dik. Ezért is fogta a fejét szinte minden biztonságtechnikus, amikor kiderült, Angela Merkel telefonját úgy hallgathatták le, hogy a kancellár vett egy másik készüléket is, annyira zavarta, hogy a biztonság miatt a hiva­tali mobiljáról sok funkciót le­tiltottak. Sőt, van, amikor még csak lehallgatásra sincs szük­ség, hogy adatokat gyűjtsenek. A WikiLeaks botrányban kiszi­várgott információk nagy részét úgy gyűjtötték be az amerikai nagykövetségek dolgozói más or­szágokból, hogy a helyi politiku­sok maguktól elmeséltek nekik mindent magukról vagy ellenfe­leikről. A legtöbben egyszerűen megörültek annak, hogy magas rangú diplomaták meghallgat­ják őket, és megeredt a nyelvük - különösen egy-két pohár kelle­mes pezsgő után. Párizs is kiakadt 30 NAP, 70,3 millió adat - szép teljesít­mény a párizsi amerikai ké­mektől. Hol­landé államfő magyarázatot követel. Merkel a jéghegy csúcsa az NSA Né­metországban annyi politi­kust hallgat le, amennyit csak tud. An­gela Merkel kancellár sem volt kivétel. Tudták, ki lesz a pápa? AZ ELŐZŐ és a mostani pápát, sőt, a konklávé bíborosait is lehallgatták. Lehet, hogy előre tudták a döntést? A budapesti amerikai követség tetejen antennák meredeznek, néhány száz méterre a Parlamenttől, a minisztériumoktól. Már tudjuk: Budapesten is működött lehallgatóállomás. Lehet, hogy éppen itt? És vajon kit hallgattak le? A magyar külügyminiszter megkérdezte. Snowden útja 2013. június 6. A Guardian lon­doni lap újságírója, Glenn Gre- enwald megjelentet egy cikket, amely szerint az amerikai Nem­zetbiztonsági Ügynökség (NSA) a Verizon nevű rendszer fel­használóinak telefonadatait milliószámra gyűjti egy szuper- titkos bírói döntés alapján. 2013. június 7 .A Guardian és a Washington Post egyszerre közli, hogy az NSA internetes óriáscé­gek, mint a Google vagy a Face­book felhasználóinak adatait gyűjti, beleértve az e-maileket, chateket, keresési előzményeket. A rendszer neve Prizma. 2013. június 9. A lapok megne­vezik forrásukat, aki nem más, mint Edward Snowden, az NSA-val együttműködő egyik ma­gáncégmunkatársa, aki nagy mennyiségű bizonyítékot vitt el munkahelyéről. Kiderül, hogy Snowden Hongkongban tartózko­dik. 2013. június 13. Snowden el­tűnik, de lapinterjút ad egy kí­nai lapnak, és azt mondja, Amerika Kínában és Hongkong­ban is működtet adatgyűjtő rendszereket. 2013. június 14. Az FBI igazga­tója, Robert Mueller azt mond­ja, Snowden súlyos károkat okozott Amerikának, elfogják kapni, és bíróság előtt fog felel­ni tetteiért. 2013. június 19. Legalább 50 merényletet akadályoztak meg az adatgyűjtéssel - közli Ba­rack Obama Berlinben. 2013. június 23. Snowden Hongkongból Moszkvába repül, ahol a seremetyevói repülőtéren szabad emberként tartózkodik. Az Egyesült Államok azonnali kiadását kéri. 2013. június 29. A német Spie­gel hírmagazin közli, hogy a Snowden-dokumentumok sze­rint Amerika lehallgatta az Eu­rópai Unió washingtoni és New York-i irodáit. 2013. július 1. Snowden mene­dékjogot kér Oroszországban, amelye később visszavon, még később mégis megkap. 2013. augusztus 1. Snowden elhagyja a seremetyevói repülő­teret, és Oroszországba megy, ismeretlen helyre. 2013. augusztus 16. A Washing­ton Post közli, hogy az NSA több ezer esetben lépte túl hatáskörét és szegte meg az adatvédelmi tör­vényeket az elmúlt két évben. 2013. augusztus is. A német kancellár tisztázottnak nevezi a lehallgatási ügyet. 2013. október 21. A párizsi Le Monde közli, hogy az NSA egy hónap alatt mintegy 70 millió telefonadatot rögzített Francia- országban. 2013. október 23. A német kormány közli, hogy fennáll a gyanú, hogy Angela Merkel kancellár mobiltelefonját lehall­gatták az amerikaiak. Brazília az ENSZ-hez fordul t DILMA ROUS- seff brazil elnök már szeptember­ben sejtette, hogy figyelik. MostENSZ- határozatot akar. Belenyúltak a drogháborúba? Nieto mexikói elnök csak je­lölt volt, ami­kor elkezdtékle­hallgatni. Min­det tudtak a kampányáról és a droghábo­rúról is. A t 4 J -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom