Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-03 / 42. szám
2013. NOVEMBER 3., VASÁRNAP SZTORI 5 Egy jó orr sok pénzt hozhat parfümőr Fűszeres, füstös és tartós az őszi illatdivat, de a legjobb konyhai illatok is menők manapság Az illatok nem csupán a divatipar számára fontosak. A pszichológiában, de az orvosi diagnosztikában is alkalmaznak „orrokat”, vagyis olyan embereket, aki akár 100 illatot is képesek megkülönböztetni egymás után, mint Zólyomi Zsolt az egyetlen magyar parfümőr. Fábos Erika Zólyomi Zsolt azt mondja, nem úgy tartja számon a szagokat és illatokat, mint más, neki ugyanis a szagok és illatok információt jelentenek. Már gyerekkorában felfigyelt rá, hogy az orra egészen különösen érzékeny. De csak a gimnáziumi éveiben vált világossá számára, hogy az illatokhoz tudomány és egy egész iparág is tartozik. Azóta elvégezte a világ leghíresebb parfümakadémiáját Franciaországban, ma pedig ott tart, hogy nem csupán világmárkák számára fejleszt új illatokat, hanem megrendelésre saját kreációt is készít. Egyetemi kurzusokon éppúgy tanítja az illat tudományát, mint saját tanfolyamain. Persze a legizgalmasabb a számára az, ha sikerül valóban az orruknál fogva vezetnie az embereket. „Egy egyedi parfüm kifejlesztése 2 és 9 millió forint közötti összeg, és fél-egy évig tart legalább - mondta Zólyomi Zsolt. - Emellett specialitásom az illatmarketing, amikor - akár nem is illatos - termékek és szolgáltatások piacra vitelében segítek egy parfümmel, mert a szagingerek érzelmekre való tudat alatti hatásával hihetetlen erős márkaidentitást és vásárlói hűséget lehet felépíteni. Nemrég fejeztem be egy nagy bank ügyfélterének illatosítását, és fejlesztettem egy parfümöt a Zwack egyik italához is. Legutóbb beillatosítottuk az egész ferihegyi Skycourt-ot, és az utazókat az orruknál fogva vezettem el a kóstolópulthoz - ez a marketingakciónk nemzetközi díjat is nyert. Persze nem csak a luxusparfümök csillogó világában használom a tudásomat, hanem gyerekekkel, enyhe szellemi sérültekkel, idősek otthonában nagyon idős emberek„A szagingerek tudat alatti hatásával hihetetlen erős márkaidentitást és vásárlói hűséget lehet felépíteni." Illatok és érzelmek fahéj: keleti szerelmi elixir, erősíti az idegrendszert és a szívet. vanília: tökéletes alapja az erotikus, csábító parfümöknek. jázmin: a virágok szexistennője, a férfiakat és a nőket egyránt rabul ejti. narancs: frissít, erővel tölt fel, és jókedvre derít, fokozza a munkakedvet. gyömbér: a régi rómaiak ünnepekkor használt illata. szantálfa: nagyon hasonlít a férfi szexuálhormonra, a tesz- toszteronra. levendula: megnyugtat, ellazít, biztonságérzetet teremt. kamilla: klasszikus és visszafogott illat, csökkenti az agresszivitást. kel, vagy vakokkal és gyengén- látókkal is foglalkozom. Nekik illatterápiás foglalkozásokat tartok, sőt, egy megfelelő illattal akár az amnéziát és pszichés betegségeket is gyógyítani tudjuk, vagy mérgezések és anyagcserezavarok illatának a felismerésével az orvosi diagnosztikát is segíthetjük.” Az első parfümök valószínűleg a Távol-Keleten készültek, és az értékes fűszerekkel Névjegy 1970. junius 12-EN született Miskolcon. 1993-ban azELTE-n kutató biológusként szerzett diplomát. elvégezte aJean-Paul Guerlain által alapított Fragrance Academy parfümkészítő mesterkurzusát Versailles-ben. 2008 óta saját üzletében kreál illatokat, miközben a világ minden táján parfümőrként dolgozik. 2010-ben megalakította a Le Parfüm Parfüm Iskolát. hobbija az irodalom, gyűjti az antik tárgyakat. Szeret szörfölni, síelni és görkorcsolyázni. m Az első világhírű parfüm magyar volt az első világhírű parfüm, amelynek ma a teljes receptúrá- ja ismert és már alkoholt is tartalmazott, bármilyen meglepő, nem francia volt, hanem magyar. Magyar víznek nevezték. A rozmaringból előállított illatos vizet III. Edward angol király felesége hozta divatba. A legenda szerint egy remete ajándékozta a csodálatos, ifjúságőrző vizet Erzsébet magyar királynénak. Ezt követően évszázadokig, egészen azún. kölnivíz megjelenéséig a együtt, drága luxuscikkekként kerültek a Közel-Keletre, vagy később Athénba és a Római Birodalomba. A megnövekedett keresletet később már nem lehetett behozatallal fedezni, így egyre-másra alakultak a parfümüzemek. Az első, máig leghíresebb laboratóriumot Medici Katalin alapította a pro- vance-i Grasse-ban. A parfümipar az '50-es években lendült fel, amikor a vegyipar olyan szintre fejlődött, hogy szinte bármilyen illatot képes lett szintetikusan előállítani. Az elmúlt évtizedekben nagyon „felgyorsult” az illatpiac. Ma már 12-15 ezer különféle parfümöt kínálnak. Évente úgy 300 új illatot hoznak forgalomba, és míg korábban 5-7 évet élt egy illat, ma néhány luxusmárka nagy kompozícióját leszámítva 1,5-2 évig lehet eladni egy terméket. Ezért nagyon nehéz olyan illatharmóniát kitalálni, amely valóban egyedi, és nem csupán egy divathullám. „A parfümökben ugyanúgy változik a divat, mint az öltözködésben - mondta Zólyomi Zsolt. - Jelenleg a legnagyobb trend az úgynevezett gourmet illatjegyek, tehát az ételek, italok, finom sütemények illatát parfümbe foglaló kreációk. így van macaron-, konyak-, ginvagy marcipánlikőr, de még pattogatott vajas kukoricaillatú parfüm is. Divatosak ősszel a füstös vagy fás akkordok és alapanyagok is, mint a nyár- fakéreg-kátrány vagy a drága, ázsiai eredetű oud fa kivonata. Ez Magyarországon is egyre több embert érdekel.” Zólyomi Zsolt azt mondja, nagyon sok furcsa dolgot szeret, legkedveltebb illatos víz volt Európa főurai és tehetős polgárai körében. a magyar parfüm fogalma egyébként csak ma szokatlan. A háború előtt a budapesti Molnár Mozernek, a Fekete Macska és a Puck elnevezésű illata világhírű volt. A háború után azonban már nem lehetett jó minőségű alapanyagokat beszerezni, nem volt fizetőképes kereslet, ezért a hazai parfümgyártás is elsorvadt. amelyeket az emberek többsége egyszerűen büdösnek tart, és bármerre jár a világban, mindenhol a jellegzetes helyi dolgokat és illatokat keresi. Illatok közül mindig aktuális kedvencei vannak. „Most éppen nagy kedvencem egy olyan illat, ami egyszerre ibolyás és füstös, azaz végtelenül kifinomult, kicsit XIX. századi parfüm. A másik egy kirobbanóan életvidám, Orange Sanguine nevű, frissen facsart vérnarancsillatú parfüm, amely a gyerekkoromra emlékeztet, mert 10 évesen egy narancsliget mellett laktunk Észak-Afrikában, Líbiában.” A világon több olyan nagy cég is van, főként Franciaországban, amely azon dolgozik, hogy új illatokat találjon ki. Ezek rendszeresen kérik fel szakértőnek a magyar parfümőrt. A cégek nagy diváfmár- káknak parfümillatokat készítenek, de marketingesekkel közösen azt is ők találják ki, hogy a legújabb mosópornak, vagy öblítőszernek milyen illata legyen. Megrendelésre. A legfontosabb ugyanis, hogy mit lehet eladni. Ha illatról van szó, mindenhol mást: Magyar- országon az édeskés illatokból fogy a legtöbb, Amerikában a tiszta, friss illatok a legkeresettebbek, az arab országokban a tömény és nagyon fűszeres illatok a nyerők, Távol-Keleten a könnyű, finom virágillat a divat, Európában pedig szinte mindent el lehet adni. Hogy ez körülbelül milyen legyen, néhány luxusparfümöt gyártó kozmetikai céget és divatházat leszámítva marketingesek mondják meg. A nehéz sorsú „szegény másik” AZ EMBERISÉG két részre oszlik: azon rados virág körbe tartozók neve, amelyről szó lesz, „a szegény másik” lehetne. A többieket talán a „szerencsés másik” titulussal illethetjük, dp róluk nemigen szól a fáma. A szegény másik az, aki üresen találja a szó- dásszifont, amikor szódavizet akar inni, ezért neki kell új adagot csinálnia. Később, amikor megint szódavízre szoty- tyan kedve, a szifon ismét szánalmas kis hörgő hangot ad ki, mert addigra a többiek újra beszlopálták a tartalmát. A szegény másik hiába keresi a tuti biztos helyen eldugott csokoládéját. Valaki (feltehetően a legtorkosabb családtag) rábukkant, és szemérmetlenül felfalta az egészet. Ha a szegény másik felelősségre vonja az illetőt, azt a hányaveti választ kapja: „most mit vagy úgy oda egy kis csoki miatt? Majd veszek neked újat.” Szép ígéret - kár, hogy sosem tartják meg. A szegény másik pórul jár a fürdőkáddal is, amelyben vastag koszcsík jelzi, hogy legutóbbi használója úgy lépett ki belőle, mint aki jól végezte dolgát, egy pillanatig sem gondolva rá, hogy lubickolása nyomait eltüntesse. A feladat, már ha tiszta kádban akar fürödni, a szegény másikra hárul. Ő az, aki elkeseredetten dörömböl a vécé ajtaján, míg odabentről azt a választ kapja: „mindjárt!”. Ám ez a mindjárt akár félóráig eltarthat, a megszorult várakozó pedig rohanhat a régi budira, feltéve, ha a család kertes házban lakik, és az elavult építményt még nem bontották el. a szegény másikat olyasféle kérésekkel tisztelik meg, mint „vidd le a szemetet”, „szaladj le egy kis lisztért, most látom, hogy elfogyott”, „menj el a gyógyszerért a patikába”, „vidd el a szerelőhöz”, „tisztíttasd ki”, és hasonlók. A szegény másik kapja telibe az olyan kérdéseket, hogy „nem láttad a zoknimat/ bugyimat/melltartómat?” Ő az, aki felporszívózza a lakást, majd egy teljes órán át élvezheti a ragyogást, mert utána visszaáll a régi rend, azaz rendetlenség - a többiek megint szanaszéjjel hagyják a holmijukat. PERSZE, ELŐFORDULHAT, hogy a szegény másik szerepe több ember között oszlik meg. Mi a férjemmel felváltva vagyunk a szegény másik. Itt van például a diétás szörp, amit a rosszízű csapvíz helyett iszunk. Két darab literes IKEA-kancsónk volt - üvegből, így egy idő után mindkettő kicsúszott a kezünkből, és ripityára tört a konyha- kövön. Anyósomtól kaptunk ajándékba egy kék műanyag kancsót, olyan napközisét, totál törésbiztos példányt, any- nyira, hogy még csak le sem ejtettük, pedig jó ideje megvan. Abban csinálunk nulla kalóriás iható folyadékot na- rancsszörpből, citromléből és vízből. Mert folyadékot ugyebár sokat kell fogyasztani, fejenként napi két és fél litert, ezért aztán tényleg döntjük magunkba. egy darabig én voltam a szegény másik, mert állandóan üresen találtam a kancsót. Szemrehányóan jajongtam is miatta a férjemnek, aki ezért rászokott, hogy ha nála ürül ki az edény, azonnal új italt csináljon. így lett belőle a szegény másik. Ez eltartott egy ideig, de mostanában elege lett, és nem készít új adagot, ha ő issza meg az utolsót. én viszont évszakváltás lévén nyugtalanul alszom éjszaka, gyakran felébredek, és ilyenkor félálomban rögtön nyitom ki a hűtőt. Múlt éjjel például a maradék tejfölt ettem meg a maradék cukorral. Férjem reggel tett volna utóbbiból a kávéjába - panaszosan közli, nem is vette észre, hogy elfogyott. Bevallottam, én vagyok a tettes. Amikor életem párja megtudta, hogy a tejföl szintén odavan, a fejéhez kapott: „ó én hülye, elfelejtettem eldugni!” hát, így megy ez. Önöknél ki a szegény másik? 4 1 1 r i
