Tolnai Népújság, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-11-03 / 42. szám

2013. NOVEMBER 3., VASÁRNAP SZTORI 5 Egy jó orr sok pénzt hozhat parfümőr Fűszeres, füstös és tartós az őszi illatdivat, de a legjobb konyhai illatok is menők manapság Az illatok nem csupán a di­vatipar számára fontosak. A pszichológiában, de az or­vosi diagnosztikában is al­kalmaznak „orrokat”, vagyis olyan embereket, aki akár 100 illatot is képesek meg­különböztetni egymás után, mint Zólyomi Zsolt az egyet­len magyar parfümőr. Fábos Erika Zólyomi Zsolt azt mondja, nem úgy tartja számon a szagokat és illatokat, mint más, neki ugyanis a szagok és illatok in­formációt jelentenek. Már gye­rekkorában felfigyelt rá, hogy az orra egészen különösen ér­zékeny. De csak a gimnáziumi éveiben vált világossá számára, hogy az illatokhoz tudomány és egy egész iparág is tartozik. Azóta elvégezte a világ leghíre­sebb parfümakadémiáját Fran­ciaországban, ma pedig ott tart, hogy nem csupán világmárkák számára fejleszt új illatokat, ha­nem megrendelésre saját kreá­ciót is készít. Egyetemi kurzu­sokon éppúgy tanítja az illat tudományát, mint saját tanfo­lyamain. Persze a legizgalma­sabb a számára az, ha sikerül valóban az orruknál fogva ve­zetnie az embereket. „Egy egyedi parfüm kifejlesz­tése 2 és 9 millió forint közötti összeg, és fél-egy évig tart leg­alább - mondta Zólyomi Zsolt. - Emellett specialitásom az illatmarketing, amikor - akár nem is illatos - termékek és szolgáltatások piacra vitelében segítek egy parfümmel, mert a szagingerek érzelmekre való tudat alatti hatásával hihetetlen erős márkaidentitást és vásárlói hűséget lehet felépíteni. Nem­rég fejeztem be egy nagy bank ügyfélterének illatosítását, és fejlesztettem egy parfümöt a Zwack egyik italához is. Leg­utóbb beillatosítottuk az egész ferihegyi Skycourt-ot, és az utazókat az orruknál fogva ve­zettem el a kóstolópulthoz - ez a marketingakciónk nemzet­közi díjat is nyert. Persze nem csak a luxusparfümök csillogó világában használom a tudáso­mat, hanem gyerekekkel, enyhe szellemi sérültekkel, idősek ott­honában nagyon idős emberek­„A szagingerek tudat alatti hatásával hihetetlen erős márkaidentitást és vásárlói hűséget lehet felépíteni." Illatok és érzelmek fahéj: keleti szerelmi elixir, erősíti az idegrendszert és a szívet. vanília: tökéletes alapja az erotikus, csábító parfümöknek. jázmin: a virágok szexisten­nője, a férfiakat és a nőket egyránt rabul ejti. narancs: frissít, erővel tölt fel, és jókedvre derít, fokozza a munkakedvet. gyömbér: a régi rómaiak ün­nepekkor használt illata. szantálfa: nagyon hasonlít a férfi szexuálhormonra, a tesz- toszteronra. levendula: megnyugtat, el­lazít, biztonságérzetet te­remt. kamilla: klasszikus és vissza­fogott illat, csökkenti az ag­resszivitást. kel, vagy vakokkal és gyengén- látókkal is foglalkozom. Nekik illatterápiás foglalkozásokat tartok, sőt, egy megfelelő illat­tal akár az amnéziát és pszi­chés betegségeket is gyógyíta­ni tudjuk, vagy mérgezések és anyagcserezavarok illatának a felismerésével az orvosi diag­nosztikát is segíthetjük.” Az első parfümök valószí­nűleg a Távol-Keleten készül­tek, és az értékes fűszerekkel Névjegy 1970. junius 12-EN született Miskolcon. 1993-ban azELTE-n kutató bio­lógusként szerzett diplomát. elvégezte aJean-Paul Guerlain által alapított Fragrance Acade­my parfümkészítő mesterkurzu­sát Versailles-ben. 2008 óta saját üzletében kreál illatokat, miközben a világ min­den táján parfümőrként dolgozik. 2010-ben megalakította a Le Parfüm Parfüm Iskolát. hobbija az irodalom, gyűjti az antik tárgyakat. Szeret szörföl­ni, síelni és görkorcsolyázni. m Az első világhírű parfüm magyar volt az első világhírű parfüm, amelynek ma a teljes receptúrá- ja ismert és már alkoholt is tar­talmazott, bármilyen meglepő, nem francia volt, hanem ma­gyar. Magyar víznek nevezték. A rozmaringból előállított illatos vizet III. Edward angol király fe­lesége hozta divatba. A legenda szerint egy remete ajándékozta a csodálatos, ifjúságőrző vizet Er­zsébet magyar királynénak. Ezt követően évszázadokig, egészen azún. kölnivíz megjelenéséig a együtt, drága luxuscikkekként kerültek a Közel-Keletre, vagy később Athénba és a Római Bi­rodalomba. A megnövekedett keresletet később már nem lehetett behozatallal fedezni, így egyre-másra alakultak a parfümüzemek. Az első, máig leghíresebb laboratóriumot Medici Katalin alapította a pro- vance-i Grasse-ban. A parfüm­ipar az '50-es években lendült fel, amikor a vegyipar olyan szintre fejlődött, hogy szin­te bármilyen illatot képes lett szintetikusan előállítani. Az el­múlt évtizedekben nagyon „fel­gyorsult” az illatpiac. Ma már 12-15 ezer különféle parfümöt kínálnak. Évente úgy 300 új illatot hoznak forgalomba, és míg korábban 5-7 évet élt egy illat, ma néhány luxusmárka nagy kompozícióját leszámít­va 1,5-2 évig lehet eladni egy terméket. Ezért nagyon nehéz olyan illatharmóniát kitalálni, amely valóban egyedi, és nem csupán egy divathullám. „A parfümökben ugyanúgy változik a divat, mint az öltöz­ködésben - mondta Zólyomi Zsolt. - Jelenleg a legnagyobb trend az úgynevezett gourmet illatjegyek, tehát az ételek, ita­lok, finom sütemények illatát parfümbe foglaló kreációk. így van macaron-, konyak-, gin­vagy marcipánlikőr, de még pattogatott vajas kukoricailla­tú parfüm is. Divatosak ősszel a füstös vagy fás akkordok és alapanyagok is, mint a nyár- fakéreg-kátrány vagy a drága, ázsiai eredetű oud fa kivonata. Ez Magyarországon is egyre több embert érdekel.” Zólyomi Zsolt azt mondja, na­gyon sok furcsa dolgot szeret, legkedveltebb illatos víz volt Eu­rópa főurai és tehetős polgárai körében. a magyar parfüm fogalma egyébként csak ma szokatlan. A háború előtt a budapesti Mol­nár Mozernek, a Fekete Macska és a Puck elnevezésű illata vi­lághírű volt. A háború után azonban már nem lehetett jó minőségű alapanyagokat besze­rezni, nem volt fizetőképes ke­reslet, ezért a hazai parfüm­gyártás is elsorvadt. amelyeket az emberek többsé­ge egyszerűen büdösnek tart, és bármerre jár a világban, mindenhol a jellegzetes helyi dolgokat és illatokat keresi. Il­latok közül mindig aktuális kedvencei vannak. „Most éppen nagy kedven­cem egy olyan illat, ami egy­szerre ibolyás és füstös, azaz végtelenül kifinomult, kicsit XIX. századi parfüm. A másik egy kirobbanóan életvidám, Orange Sanguine nevű, frissen facsart vérnarancsillatú par­füm, amely a gyerekkoromra emlékeztet, mert 10 évesen egy narancsliget mellett laktunk Észak-Afrikában, Líbiában.” A világon több olyan nagy cég is van, főként Franciaor­szágban, amely azon dolgozik, hogy új illatokat találjon ki. Ezek rendszeresen kérik fel szakértőnek a magyar parfüm­őrt. A cégek nagy diváfmár- káknak parfümillatokat ké­szítenek, de marketingesekkel közösen azt is ők találják ki, hogy a legújabb mosópornak, vagy öblítőszernek milyen il­lata legyen. Megrendelésre. A legfontosabb ugyanis, hogy mit lehet eladni. Ha illatról van szó, mindenhol mást: Magyar- országon az édeskés illatokból fogy a legtöbb, Amerikában a tiszta, friss illatok a legkereset­tebbek, az arab országokban a tömény és nagyon fűszeres il­latok a nyerők, Távol-Keleten a könnyű, finom virágillat a divat, Európában pedig szinte mindent el lehet adni. Hogy ez körülbelül milyen legyen, néhány luxusparfümöt gyártó kozmetikai céget és di­vatházat leszámítva marketin­gesek mondják meg. A nehéz sorsú „szegény másik” AZ EMBERI­SÉG két részre oszlik: azon rados virág körbe tartozók neve, amely­ről szó lesz, „a szegény másik” lehetne. A többieket talán a „szerencsés másik” titulussal illethetjük, dp róluk nemigen szól a fáma. A szegény másik az, aki üresen találja a szó- dásszifont, amikor szódavizet akar inni, ezért neki kell új adagot csinálnia. Később, ami­kor megint szódavízre szoty- tyan kedve, a szifon ismét szá­nalmas kis hörgő hangot ad ki, mert addigra a többiek újra beszlopálták a tartalmát. A szegény másik hiába keresi a tuti biztos helyen eldugott csokoládéját. Valaki (feltehe­tően a legtorkosabb családtag) rábukkant, és szemérmetlenül felfalta az egészet. Ha a sze­gény másik felelősségre vonja az illetőt, azt a hányaveti vá­laszt kapja: „most mit vagy úgy oda egy kis csoki miatt? Majd veszek neked újat.” Szép ígéret - kár, hogy sosem tart­ják meg. A szegény másik pórul jár a fürdőkáddal is, amelyben vastag koszcsík jel­zi, hogy legutóbbi használója úgy lépett ki belőle, mint aki jól végezte dolgát, egy pillana­tig sem gondolva rá, hogy lu­bickolása nyomait eltüntesse. A feladat, már ha tiszta kád­ban akar fürödni, a szegény másikra hárul. Ő az, aki el­keseredetten dörömböl a vécé ajtaján, míg odabentről azt a választ kapja: „mindjárt!”. Ám ez a mindjárt akár félóráig el­tarthat, a megszorult várakozó pedig rohanhat a régi budira, feltéve, ha a család kertes ház­ban lakik, és az elavult épít­ményt még nem bontották el. a szegény másikat olyasfé­le kérésekkel tisztelik meg, mint „vidd le a szemetet”, „szaladj le egy kis lisztért, most látom, hogy elfogyott”, „menj el a gyógyszerért a pa­tikába”, „vidd el a szerelőhöz”, „tisztíttasd ki”, és hasonlók. A szegény másik kapja teli­be az olyan kérdéseket, hogy „nem láttad a zoknimat/ bugyimat/melltartómat?” Ő az, aki felporszívózza a la­kást, majd egy teljes órán át élvezheti a ragyogást, mert utána visszaáll a régi rend, azaz rendetlenség - a többiek megint szanaszéjjel hagyják a holmijukat. PERSZE, ELŐFORDULHAT, hogy a szegény másik szerepe több ember között oszlik meg. Mi a férjemmel felváltva va­gyunk a szegény másik. Itt van például a diétás szörp, amit a rosszízű csapvíz he­lyett iszunk. Két darab literes IKEA-kancsónk volt - üveg­ből, így egy idő után mind­kettő kicsúszott a kezünkből, és ripityára tört a konyha- kövön. Anyósomtól kaptunk ajándékba egy kék műanyag kancsót, olyan napközisét, to­tál törésbiztos példányt, any- nyira, hogy még csak le sem ejtettük, pedig jó ideje meg­van. Abban csinálunk nulla kalóriás iható folyadékot na- rancsszörpből, citromléből és vízből. Mert folyadékot ugye­bár sokat kell fogyasztani, fejenként napi két és fél litert, ezért aztán tényleg döntjük magunkba. egy darabig én voltam a sze­gény másik, mert állandóan üresen találtam a kancsót. Szemrehányóan jajongtam is miatta a férjemnek, aki ezért rászokott, hogy ha nála ürül ki az edény, azonnal új italt csináljon. így lett belőle a sze­gény másik. Ez eltartott egy ideig, de mostanában elege lett, és nem készít új adagot, ha ő issza meg az utolsót. én viszont évszakváltás lévén nyugtalanul alszom éjszaka, gyakran felébredek, és ilyen­kor félálomban rögtön nyitom ki a hűtőt. Múlt éjjel például a maradék tejfölt ettem meg a maradék cukorral. Férjem reggel tett volna utóbbiból a kávéjába - panaszosan köz­li, nem is vette észre, hogy elfogyott. Bevallottam, én va­gyok a tettes. Amikor életem párja megtudta, hogy a tejföl szintén odavan, a fejéhez ka­pott: „ó én hülye, elfelejtettem eldugni!” hát, így megy ez. Önöknél ki a szegény másik? 4 1 1 r i

Next

/
Oldalképek
Tartalom