Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-07-28 / 28. szám
2013. JÚLIUS 28., VASÁRNAP SZTORI 5 A nevetés az egyik legkomolyabb dolog humorológia Annyira jót tesz, hogy az orvos akár receptre is felírhatná „A családomból hozom annak a képességét, hogy bármilyen helyzetben képes vagyok felfedezni a humort, és alkalmat tudok találni a nevetésre.” A nevetés ösztönös tulajdonságunk, az egyik legalapvetőbb kommunikációs forma. Ráadásul azt is tudjuk, hogy nemcsak az emberek nevetnek, hanem az emberszabású majmok, a kutyák vagy a patkányok is. A gyerekek pedig már az előtt is, mielőtt beszélni megtanulnának. Hogy miért? Rejtélyes, mivel pedig Pap János humoroló- gus nagyon szeret nevetni, kutatni kezde, miért és hogyan nevetünk és akik nem, miért nem? Fábos Erika Mi is a nevetés? Nem csupán a jókedvünk egyértelmű jelzése, több annál. Tulajdonképpen egy tökéletes légzőgyakorlat, szaggatott kilégzés, hirtelen belégzéssel lezárva. Ezen belül aztán sokféle lehet. Kérdés, férfi, vagy nő nevet, de az sem mindegy, hogy ezt egy összeszokott baráti közösségben, vagy egy idegenekből álló társaságban, esetleg ismerkedéskor teszi az ember. „A családomból hozom annak a képességét, hogy bármilyen helyzetben képes vagyok felfedezni a humort, és alkalmat tudok találni a nevetésre - mondta Pap János, humoroló- gus. - A nagyapáim öröksége és a bátyám is ugyanilyen volt. A legnagyobbakat velük tudtam nevetni, noha a barátaimmal is képesek vagyunk órákon keresztül könnyfakasztóan kacagni. Ez fontos képesség, hiszen a humor örömforrás. Az emberek harminc százaléka mégsem érti a tréfát, öt százalékuk pedig szabályosan analfebéta hozzá. A humor persze relatív fogalom. Függ a kultúrától, az iskolázottságtól, a személyiségtől, a hangulattól. Az tehát, hogy mikor, mit tartunk humorosnak, összetett dolog. Szerintem nem minden humoros, amin nevetni tudunk. Ennél ugyanis árnyaltabb nevetés okot értek humor alatt. Azt, amikor a nevetés, a jókedv kiváltó oka a megértés és elfogadás érzését is indukálja az emberben. Tehát a kegyetlenkedő, szarkasztikus vagy bántó szándékkal ironizáló, esetleg szimplán csak vicces dolgokat nem nevezném feltétlenül humorosnak.” A humor valódisága, a humo- rológus szerint tehát abban rejlik, hogy az ember számára megoldhatatlan, visszafordíthatatlan helyzeteket állít a feje tetejére, amivel feszültséget old, elfogadásra késztet és valódi félelmeket is képes megszüntetni. Ezzel az eltávolodás, és így a problémákkal való megküzdés egyik hatékony eszköze is. Pap János, amikor nem a humorral foglalkozik, zenei akusztikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, tudományos főmunkatársa. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a hangolyan irányzatok is léteznek, amelyek azt tartják, hogy tudatosan, megjátszva is érdemes nevetni. Igaz, arról megoszlanak a vélemények, hogy van-e ennek egészségőrző haszna, mindenesetre több irányzat is létezik, amelyik erre alapoz. a hahota-jógát 1995-ben a Nemzetközi Nevetőklub dolgozta ki Indiában. Azóta a világon szinte mindenütt elterjedt. A mozgalom alapítója, Madan Kataria doktor azt hirdeti, hogy szerekhez, de a hangokhoz is nagyon ért. Vagyis sokat elárul neki, hogy valaki egy mondatot mennyire hangosan, milyen hangszínnel, vagy hangsúllyal mond ki. Ez pedig nem pusztán érdekes, hanem nagyon tanulságos is lehet. Szerinte éppen ezért a flörtnek vagy a manipulációnak is külön akusztikája van, ahogy a nevetésnek is. „Ha jobban értenénk a jelzésekből, sokkal könnyebb lenne megítélni, hogy egy kapcsolatnak van-e esélye, és lehetnénk-e boldogok együtt. Ezzel sok csalódást elkerülhetnénk. Ezt meg ha a nevetést megjátsszuk, attól egyre jobban megjön a kedvünk a nevetéshez, így végül szívből fogunk kacagni, és el is érhetjük ugyanazt így is, mintha valamin spontán nevetnénk. A nevetés-terápiát Robert Olden pszichiáter saját klinikáján az USA-ban gyógymódként alkalmazza, azt állítva, hogy a „boldogító belső antidepresz- szánsok” természetes szervezeti gyógyszerekként segítik betegeinek gyógyulását, igaz, őegyfajlehet tanulni, például ha egy nőnek tetszik egy férfi, magasabb hangon beszél és a nevetése is dallamosabb, de egy sor akusz- tikaüag leírható, jellegzetes és felismerhető jelzést ad. Egy férfi pedig, ha eredményes szeretne lenni, nagyobb esélye van, ha mélyebb a hangja, minél sokszínűbben beszél, minél kedvesebb, humorosabb, annál sikeresebb. A hangmélyítésnek ilyen esetekben evolúciós magyarázata van.” Mivel évtizedek óta tanít, Pap lános azzal is sokat foglalkozott, hogy a pedagógiában hogyan hasznosíthatná minél nagyobb ta szemléletet is megtanít egy tréningen, hogy valaki könnyebben vegye észre maga körül a nevetnivalót. „ÖRÖMTRÉNING” ELNEVEZÉSSEL komplex módszert dolgozott ki 1992-ben Vidovszky Gábor magyar pszichiáter is. A tréning elsősorban arra koncentrál, hogy mindenki képes saját gondolatait formálni, alapvető viszonyulásait úgy alakítani, hogy pozitívabban, optimistábban teljenek a hétköznapjai. sikerrel a humort. Egy harminc órás tanfolyamon meg is tanítja, hogyan lehet a nevetés az iskolában alapattitűd, mind a tanároknál, mind a diákoknál. „A legfontosabb, hogy hogyan találunk olyan forrásokat, amivel meg tudjuk az embereket nevettetni. Az ismeretek, vagy bármilyen bölcsesség sokkal jobban, akár egy egész életre megmarad a diákok fejében, ha egy olyan helyzetben hallották, amikor jól érezték magukat. Ez nem azt jelenti, hogy az lenne a cél, hogy folyamatos humorizá- lás menjen történjen a tanórán, az nem segít felkelteni a figyelmet, abból csak karnevál lesz. A lényeg, hogy megfelelő ritmusérzékkel alkalmazza a pedagógus a humort mint eszközt. Másrészt a jókedv bizónyos elemei tanulhatók, persze legelőször és alapvetően a családban, de sosem késő elkezdeni tudatosan foglalkozni vele. Amennyiben tehát a diák erre egy ügyes tanárnak köszönhetően nyitottabb lesz, pozitívabban kezd gondolkodni. A tanár ekkor sokat tett a tanítványáért. Minél optimistábbak vagyunk ugyanis, annál egészségesebbek maradhatunk hosz- szú távon.” A testnek is jó, nemcsak a leieknek 1. A LEVEGŐ oxigéntartalma a tüdőben megnő, mivel a nevetés szaggatott kilégzés hirtelen belégzéssel lezárva, a kilégzési szakasz végére a tüdő gáztérfogata lecsökken, azaz az ún. reziduális térfogat kisebb lesz, mint normál légzésnél. 2. A vérkeringést fokozza, mivel az egész test részt vesz a nevetésben, az izomzatnak fokozott igénybevételt jelent. 3. A vérkeringés intenzitásának növekedése és a pozitív érzelmi állapot változásokat idéz elő a vér összetételében, a stresszhormonok mennyisége csökken, nő a természetes ölősejtek és a limfociták száma. Ezek a változások, a nyál összetételének hasonló változásaival együtt az immunrendszert is erősítik, de fájdalomcsillapító hatása is van. 4. A nevetés alatt a szívritmus és a vérnyomás is kedvezően változik. A nevetés komoly dolog, a mai napig is számos tudós szeretné kideríteni, hogyan és miért alakult ki. A jelenség hátterét vizsgálva mindenesetre kiderítették, hogy a nevetés a patkányok agyában egy inzulinhoz hasonló növekedést serkentő anyag termelődését serkenti, ami mint antidepresszáns és nyugtató működik. A mai tudományos nézetek szerint ugyanez mehet végbe az emberek esetében is, ez pedig azt jelenti, hogy a nevetés kiváltotta biokémiai változások, folyamatok pontosabb vizsgálatai nyomán újabb, hatásosabb készítmények fejlesztése, előtt nyílhat meg az út, amelyekkel a depresszió és egyéb pszichés betegségek lesznek kezelhetők. A jó hír az, hogy akik ezt nem szeretnék kivárni és remek humorérzékük sincs, azok sincsenek teljesen elveszve. A lényeg ugyanis az optimista szemlélet, hogy legyen valami, amitől minél gyakrabban pozitív energiák szabadulhatnak fel bennünk. Ugyanazt, amit nevetéssel, el lehet érni kiadós tornával, zene- hallgatással, vagy egy kórusban énekléssel is. Ezek is oldják a stresszt és örömet okoznak, erősítik az immunrendszert. Ha nem megy, erőltesse, úgy is hatásos Szulejmán lázban tartja a népet SZULEJMAN akkor lépett be az életünkrados virág be, amikor anyósom izgatottan újságolta, micsoda jó sorozat megy a tévében. A Szulejmán. Egyetlen epizódot ki nem hagyna. Sőt, jó volna, ha nem kellene mindig egy egész hetet várni a következőre, miközben furdalja az oldalát a kíváncsiság, vajon most mi jön. Meg lehet-e szerezni a filmet? - kérdezte a férjemtől. Sajnos nem lehetett. Szóval a Szulejmán továbbra is csak a tévédobozban, meghatározott időben hozzáférhető. aztán A héten a házban, ahol lakunk, szintén erről ment a traccsparti a gangon. Szomszédasszonyom, D. ecsetelte, milyen jó kis sztori ez a Szu- lejmános, pedig ő általában nem szereti a sorozatokat, pláne nem a törököket. Amikor Törökországban turistáskodott, önérzetesen közölte is a szállodában a recepcióssal, ő ugyan ki nem mozdul innen 150 évig. Kölcsönkenyér visszajár. Persze, csak viccelt, két hét múlva hazajött. Most viszont a sógornője korántsem viccel a Szulejmánnnal. Rendszeresen felhívja D.-t, és együtt találgatják, vajon mi lesz az Ibrahim gyerekének a neve. (Állítólag némelyek fogadást is kötnek. Pénzben, a névre.) Nemrégiben azonban D. kihagyta a sorozat egyik részét, a másiknak a végén pedig elaludt, mert hullafáradt volt a lakásfelújítástól. Holott éppen akkor derült ki, összejönnek-e a szerelmesek, avagy sem. A sógornő elképedt: hogy lehet egy pimf kis lakásfelújítás érdekesebb egy ilyen izgalmas történetnél? Még hogy elaludni a perdöntő fordulat előtt! Most aztán mesélheti, mi lett a párocska sorsa! Rögtön bele is fogott, és elmesélte. mielőtt azt hinnék, én valami elefántcsont-toronyban ücsörgők, és felette állok az efféle gyarlóságoknak, közlöm, hogy bennem is él a sorozat-láz. Kedvencem a Szex és New York. Ha takarítok, vasalok, teszek-veszek a lakásban, állandóan az megy a háttérben dvd-ről. Már elég csak hallanom a szöveget, miközben a konyhában mosogatok, hogy tudjam, milyen arcot vág Carrie Bradshaw, amikor ezt vagy azt mondja, és mit fog arra válaszolni a szívszerelme, Miszter Big. Az újabbakat illetően pedig Dexter-fan vagyok, míg a férjem a Trónok harcára esküszik. imádott nagyanyám annak idején a naponta jelentkező, brazil szappanoperákat favorizálta. Ha délután akkor toppantam be hozzá, amikor a Rosamundák és a Rajmundók epekedtek egymásért, vagy ármánykodtak valakik ellen, közben pedig csukott szájjal, fennhangon törték a fejüket, pisszennem sem volt szabad, amíg ki nem írták a stáblistát. Másik nagyanyám kiskorunkban komoly büntetéssel sújtott minket, amiért a húgommal a többszöri felszólítás dacára tovább ugráltunk a féltett heverőin. Este nem nézhettük meg a Sztrogoff Mihályt, Buj- tor Istvánnal a főszerepben. Mi persze cselesek voltunk: megnéztük másnap délelőtt az ismétlést, mondván, arról nem szólt a fáma. És amikor az úttörőtáborban némelyek a reggeli gyülekezőn rendetlenkedtek, a csapatvezető, a szőke kontyos, robusztus Piri néni azzal dörrent rájuk: „ne csináld, különben nem lesz ma Onedin!” így mondta, fonetikusan, a hajóskapitány James Onedin családjának a nevét. Mégsem nevetett senki, hanem rémülten elhallgatott. szerintem jó dolog, hogy voltak, vannak sorozatok. Kikapcsolnak a hétköznapokból. Nekem például valóságos felüdülés belefeledkezni New York világába, ahol szabad az élet, legalábbis nyitottabb és elfogadóbb, mint nálunk. Vagy a Dexter Miamijének a miliőjébe, ahol szép emberek szép ruhákban sétafikáinak az utcán, minden működik, és állandóan tombol a nyár. Illúzió? Mese? Az. De az illúziók és a mesék kellenek.
