Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-03 / 153. szám

2013. JÚLIUS 3., SZERDA 5 Új piac lehet Horvátország export A hazai agrárium és az élelmiszeripar nyerhet a csatlakozáson BELFÖLD - KÜLFÖLD Horvátországba irányuló export (élelmiszer és dohánytermékek, milliárd forint) A\\\ VG-GRAFIKA Az egyiptomi elnök telefonon Barack Obamának magyarázkodott lázadás Vulkán tetején ül Egyiptom - így jellemezte a kedd késő délutáni helyzetet a CNN amerikai hírtévé. A vasárnap óta tartó sokmilliós demonstrációkban több mint húszán életüket vesztették, a rendőrattakokban és sortü- zekben közel ezren megsebe­sültek. A tömeg Mohammed Morszi egy éve regnáló elnök távozását követeli, mert a ko­rábbi ígéretekből semmi nem valósult meg. Az ország több pontján nagy az élelmiszer- és benziánhiány, gyakoriak az áramkimaradások, minősíthe­tetlen az egészségügyi ellátás. Az ellenzéki Nemzeti Meg- mentési Front a Tamarud (Lá­zadó) mozgalom mögé állt, és kedden öt óráig adott ultimátu­mot az elnöknek. A hadsereg sem nézi tétlenül a kaotikus helyzetet, ők hétfőn 48 órát ad­tak a politikusoknak a válság megoldására. Morszi a had­sereg ultimátumát visszauta­sította, és telefonon igyekezett megnyugtatni Barack Obama amerikai elnököt, mondván: országa tovább halad a békés demokratikus átmenet útján. Úgy látszik, a politikai erők kö­zül egyre kevesebben osztják optimizmusát. Lapzártánkig már hat miniszter mellett a főügyész és a kabinetfőnök is lemondott, ám az utcákon még maradtak Morszi-hívek, akik többször összecsaptak az ellen­táborral. Amennyiben nem változik a helyzet, és ígéretéhez híven a hadsereg szerdán beavatkozik, talán elkerülhető a polgár- háború teljes belobbanása. A legnagyobb arab népességű országban a Hoszni Mubarak államfőt elüldöző és vádlottak padjára ültető 2011-es arab tavaszhoz fűzött remények szertesfoszlottak. Egyiptomon nem segített a Nemzetközi Valutaalaptól kikoldult 4,8 mil­liárd dolláros hitel, a gazdaság romokban, az infláció az egek­ben. Két év alatt a turizmusból befolyt összegek is jelentősen megcsappantak. A világ sok országában ezekben a napok­ban arra hívják fel a figyelmet, hogy a nyaralók kerüljék el Egyiptomot, még akkor is, ha a tüntetések a felkapott üdülőhe­lyektől több száz kilométerre vannak. ■ Elsősoran új felvevőpiacot jelent a magyar agrárium és élelmiszertermelés számára Horvátország uniós csat­lakozása. A déli szomszéd gyenge mezőgazdaságát és feldolgozókapacitását nem védik tovább a vámok. Braunmüller Lajos A gabonafélék és olajos mag­vak termesztői, valamint a tej termékpálya szereplői örülhet­nek legjobban Horvátország uniós csatlakozásának, de má­sok számára is tartogat lehető­séget az EU mostani bővülése. „Horvátország mezőgazdasági- és élelmiszerpiaca jelentősen védett volt eddig, a különböző élelmiszer-termékekre 10-20 százaléknyi vámot kellett fi­zetni. Ennek megszűnése jó lehetőséget jelent a hazai sze­replőknek” - nyilatkozta a Vi­lággazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász kifejtet­te: „a horvát élelmiszeripar és mezőgazdaság nem verseny- képes, ezért a csatlakozás az ország számára ezen a téren számos problémát fog okozni. Az élelmiszeripar gyengesé­ge miatt nem tud majd verse­nyezni, a mezőgazdaság pedig szintén nem erőssége az or­szágnak. Horvátország jelentős része nem alkalmas szántóföldi növénytermesztésre, és a gaz­daságok átlagos mérete mind­össze négy hektár körül van.” Raskó szerint a magyar me­zőgazdaság és élelmiszeripar számos területe joggal láthat új felvevőpiacot az uniós klubba frissen bekerült Horvátország­ban. „A tejtermékek feldolgozói biztosan növekedésre számít­hatnak a kivitelt illetően, de hasonló a helyzet a gabonafé­lék, és az olajos magvak eseté­ben is, amelyből Magyarország szintén jelentős mennyiséget szállíthat Horvátországba. Vár­hatóan lesz felvevőpiac sertés- húsra.és malacokra is. Utóbbia­kat a horvátok nem hizlalásra veszik, hanem kis súlyban sü­tik a turisztikailag kiemelt te­rületeken” - mondta el Raskó. Az agrárközgazdász szerint a kivitel bővülése jelentős lehet, „HORVÁTORSZÁGBA MÁR ed­dig is szállítottak a hazai baromfiipar szereplői, első­sorban csirkéről és pulyká­ról volt szó” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbái Attila. A Baromfi Termék- tanács (BTT) elnöke hozzá­tette: „ez a jövőben növeked­het, hiszen a horvát lakos­ság is jelenthet felvevőpia­cot, valamint az ország ten­és a növekmény évente akár el­érheti a 100 millió eurót is csak a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében. A felfutás persze nem most kezdődik meg. „Horvátország uniós csatlakozása egy több éves folyamat végére tett pon­tot, ennek megfelelően az el­múlt években már dinamiku­san fejlődött a hazai tejágazat déli szomszédunkhoz irányuló exportja” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Lukács László. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója hozzátette: „a már meglévő piaci pozíciókra ráse­gíthet az uniós tejpiac állapota is, amely jelenleg keresletorien­tált. A kivitel növekedése tehát valószínűnek látszik, nem csu­pán Horvátország csatlakozása miatt, hanem a már meglévő csatornák bővülése, és a keres­sen kapcsolata is megnyit­hat új kereskedelmi lehető­ségeket. Ez a tengeri kap­csolat a szójabehozatalban is jelentős lehet a jövőben.” Az elnök hozzátette: a jövő­ben esetleg tenyészanyagot, hibrideket, vagy naposcsibét is szállíthatnak a hazai ba­romfiágazat képviselői az újonnan EU-taggá vált szomszédunknak. let növekedése miatt is” - fogal­mazott lapunknak Lukács Lász­ló, aki szerint a vámok meg­szűnése természetesen további lendületet adhat a folyamatnak. „Az exportlehetőségek a vá­mok megszűntével, és az egy­szerűbb kereskedelmi szabá­lyozással bővülhetnek, már csak azért is, mert a horvát tejtermelés és -feldolgozás nem áll olyan fokon, mint a magyar. Az ország uniós csatlakozá­sa mindenképpen olyan előny, amely segíti a magyar tejágazat további terjeszkedését Horvát­országban. A növekedés azon­ban nem teljesen egyszerű és egyértelmű. Horvátországan a tej termékpálya meglehetősen koncentrált, a tej termelésének, feldolgozásának és értékesíté­sének legnagyob része egy kéz­ben van, emiatt pedig nem lesz egyszerű látványosan betörni a horvát piacra” - óv a túlzott el­bizakodottságtól az ügyvezető. „A horvát tejpiac, ha nem is zárt, de védekező, egy ilyen piacra való belépés nem csu­pán ár kérdése” - fogalmazott Lukács László. A növekedés fokozatosnak ígérkezik, és ter­mészetesen mindez nem jelenti azt, hogy Horvátország össze­mérhető lenne a magyar tejága­zat olyan hagyományos vevői­vel, mint Olaszország, Ausztria vagy Németország - vélekedett az ügyvezető igazgató. Külkereskedelem: 717 millió euró többlet áprilisban VÁLTOZÁS Áprilisban 717 millió euró volt a külkereskedelmi áruforgalom többlete, 283 mil­lió euróval nagyobb az egy év­vel korábbinál és meghaladta a június 7-én közölt előzetes 700 millió eurót is - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év negyedik hónapjában 11,7 százalékkal nőtt az export euróbán, volu­mene 13,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import 7,6 százalékkal nőtt eu­róbán és a volumene 10,5 szá­zalékkal volt nagyobb a tavaly áprilisinál. A kivitel értéke 6,86 milliárd euró (2057 mil­liárd forint), a behozatalé 6,14 milliárd euró (1844 milliárd forint) volt áprilisban. Az euróbán számolt növeke­dési ütem az exportban és az importban is egy, illetve két ti­zed százalékponttal kedvezőbb az előzetesen közöltnél. Az év első négy hónapjában a kivitel volumene 3,1, a behozatalé 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szin­tet. A négy havi kivitel értéke 26,8 milliárd euró, 7949 mil­liárd forint, a behozatalé 24,3 milliárd euró, 7211 milliárd forint volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 2,457 mil­liárd euró volt, 738 milliárd forintot tett ki, 334 millió euró­val, 113 milliárd forinttal töb­bet, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvo­lumene 6,3, az importé 4,0 százalékkal csökkent 2012 első négy hónapjához képest, euróbán viszont az. export értéke csak 0,5 százalékkal volt kevesebb, az import vi­szont 1,5 százalékkal nőtt. A meghatározó súlyú gabona és gabonakészítmény exportvolu­mene nem érte el az előző évi forgalom kétharmadát. ■ MTI A külkereskedelmi forgalom alakulása (millió euró) Új tengeri kijárat, új lehetőségek Portugália ismét veszélyesen közel került az államcsődhöz megszorítások A pénzügyminiszter után benyújtotta lemondását Paulo Portas külügyminiszter is Új közellenség nevét tanulhat­ják a portugálok: Maria Luís Albuquerque eddigi állam­titkár lett a kormány új pén­zügyminisztere, miután hétfőn bejelentette lemondását Vítor Gáspár. A Pedro Passos Coel- ho vezette jobbközép koalíció emblematikus tagja vezényelte le a több mint két éve az állam­csőd szélén billegő, nemzetkö­zi mentőhitellel életben tartott ország megszorításait. Voltak közte olyan, nagy felháboro­dást kiváltó döntések is, mint a tizenharmadik és tizenne­gyedik havi illetmények eltör­lése, illetve a nagyobb összegű nyugdíjak megadóztatása. Más kérdés, hogy az említett lépéseket az ottani alkotmány- bíróság rendre elutasította, így Gáspár feladata leginkább az volt, hogy ezeket kiváltó, kevés­bé látványos, ám ugyanennyire fájdalmas kiigazításokat eszel­jen ki. A politikus lemondóle­veléből kiderül ugyanakkor, hogy a kormány számára ked­vezőtlen alkotmánybírósági döntések után, tavaly október­ben és idén tavasszal is benyúj­totta már lemondását. Hogy két elutasítás után most miért fogadta el a lemondást a mi­niszterelnök? Most zárult le a 78 milliárd eurós hitelt folyósí­tó trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) hete­Korábbi államtitkára váltja Vítor Gáspár pénzügyminisztert dik országértékelő útja, amely­nek során sikerült megegyezni a hitel visszafizetésének meg­hosszabbításáról - erre ápri­lisban adták áldásukat az eu­róövezet pénzügyminiszterei. Ugyanakkor mostanra sikerült elfogadni a 2013-as költségve­tés újabb verzióját. Ezt egyrészt az alkotmánybírósági döntés tette szükségessé, másfelől az, hogy a növekedés sem hozta a prognosztizált ütemet. A két do­log összesen 1,3 milliárd eurós lyukat ütött a büdzsében. Az alapvetően a kiadások csökkentésére irányuló dönté­sek mellett Gáspár ugyanakkor többször az állami kiadások befagyasztására kényszerült az elmúlt hónapokban a sta­bilitás fenntartása érdekében. Ez is jelzi azt, hogy Portugáli­ában - Spanyolországtól vagy Írországtól eltérően - nemhogy nem enyhült a feszültség, de új­ra veszélyes közelségbe került az államcsőd lehetősége. A helyzetet az sem javítja, hogy tegnap - hivatalosan az új pénzügyminiszter személye el­leni tiltalkozásul - lemondott a külügyminiszter, Paulo Portas is. A koalíció kisebbik pártja, a CDS elnökének távozása, ha lehet még tovább gyengíti a mi­niszterelnök pozícióját. Pedro Passos Coelho lapzártánk után értékelte kormánya sokadik válságát ■ r k X I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom