Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-03 / 153. szám

2013. JÚLIUS 3., SZERDA KOZELET HIRSAV Hende: biztonság a katonáknak KISZÁMÍTHATÓ ELŐMENETELI rendszert, teljes egzisztenci­ális biztonságot nyújtanak minden katonának - jelen­tette ki Hende Csaba hon­védelmi miniszter a véderő-, katonai és légügyi attasék értekezletén kedden Buda­pesten. A miniszter hang­súlyozta: minden hivatásos katona, amíg el nem éri a törvényes nyugdíjkorhatárt, garantáltan méltó és meg­becsült foglalkoztatásra szá­míthat. ■ MTI Indul a NAV nyári ellenőrzési akciója a nemzeti Adó- és Vámhiva­tal (NAV) kedden megkezdte augusztus végéig tartó nyári ellenőrzéssorozatát. Az ak­cióban az adóellenőrök és a pénzügyőrök a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon, a nyári fesztivá­lokon, a szabadtéri rendezvé­nyeken és az idegenvezetési szolgáltatóknál vizsgálód­nak. Az ellenőrzések ki­terjednek az elektronikus kereskedelemre, a vendéglá­tóhelyekre is. ■ MTI Áder János: vissza a parlamentnek! VISÜAKüldte a parlameht-'““ nek megfontolásra Áder j János köztársasági elnök az alaptörvény negyedik mó­dosításával összefüggő tör­vénycsomagot és az egyház­ügyi törvény módosítását. Előbbiben azt kifogásolta, hogy a médiahatóság elnök- helyettese rendeletalkotási jogot kapott, utóbbi pedig véleménye szerint jogbizony­talanságot okoz. ■ MTI Jövő szerdán lehet új cseh kormány várhatóan jövő szerdán nevezi ki az új cseh hivatal­nokkormányt Milos Zeman köztársasági elnök - közöl­te Jirí Rusnok kinevezett miniszterelnök kedden Prá­gában. A kulcsfontosságú pénzügyi és gazdasági tárca vezetője nem ismert. ■ MTI Euróövezet: a pontos munkanélküliségi adat az euróövezeti munkanél­küliségi ráta májusi adatait tévesen közölte az Eurostat. Helyesen: 12,2 százalékra emelkedett a 17 tagú euró- övezetben a munkanélküli­ségi ráta az előző havi 12,0 százalékról. A 27 tagú Eu­rópai Unióban májusban az áprilisival megegyező 11,0 százalékos munkanélküli­ségi rátát regisztráltak. ■ MTI EU-tagság: új horvát tankönyveket írnak átírják a horvát tankönyvek egy részét, azokban ősztől Horvátország már mint az Európai Unió tagállama sze­repel. ■ MTI Vita az Orbán-kormányról ep Valószínűleg elfogadja ma a testület a Tavares-jelentést Rui Tavares portugál képviselő készítette az országjelentést. A politikus korábban levelet írt a magyaroknak, tegnap magyarul is beszélt a vitában Kettős mérce alkalmazása vagy a jogállamiság meg­sértésének veszélye áll fenn Magyarországgal kapcsolat­ban? Erről vitatkoztak az Eu­rópai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Orbán Viktor részvételével. Gyükeri Mercédesz „Melyén igazságtalalf Magyar- országgal és Magyapy^ág né­pével szemben” az a jelentés, amelyről mai ülésén szavaz az Európai Parlament (EP) - közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök, aki személyesen vett részt a Ta- vares-jelentés strasbourgi plená­ris vitáján, hozzátette: a portugál jelentéstevő által összeállított do­kumentum nyütan kettős mér­cét alkalmaz, és „lebecsüli azt a munkát, amivel a magyarok megújították hazájukat”. Orbán szerint igazságtalan az is, hogy miközben Magyarország már teljes egészében a pénzpiacokról finanszírozza magát, gazdasá­gi mutatói pedig minden évben javulnak, és nemrég a túlzott- deficit-eljárás alól is kikerült ha- . zánk, mégis komoly bírálatokkal kell szembesülni az EP-ben, ahol minden jel szerint ma elfogadja a plénum a jelenlegi parlament által elfogadott jogszabályokat élesen bíráló dokumentumot is. Úgy fogalmazott: „mi magyarok nem akarunk olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák”, „ahol a hatalmasok visszaélnek a hatalmukkal”. A személyeskedéstől sem mentes vita kezdetén Rui Ta­vares magyarul olvasta fel az uiliós alapszerződés második cikkelyét. E szerjnt az upió „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrá­cia, az egyenlőség, a jogállami­ság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tar­tozó személyek jogait - tiszte­letben tartásának értékein ala­pul.” A jelentéstevők szerint az Orbán-kormány által kezdemé­nyezett törvényalkotás ezektől az értékektől távolodik el. Míg azonban mindezeknek az érté­keknek a tiszteletben tartását a felvétel előtt álló országoktól 1 íSTáfhőhíűdja kérni áf^EÜ (ezek a. koppenhágai kritéfjimnpfc), a tagók esetében ezek vélelmezett megsértésének kivizsgálására már nincs mód. Ajánlások A rui tavares zöldpárti kép­viselő által több mint egy év alatt összeállított dokumentum tervezete szerint a magyaror­szági változások iránya távolo­dást jelent az uniós értékektől, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben, megfelelő mó­don, akkor az az európai alap­értékek súlyos megsértésének kockázatához vezet. A doku­mentum számos ajánlást fogal­maz meg Magyarországnak. Például azt, hogy a törvényho­zásnak vissza kellene állítania az Alkotmánybíróság döntési jogkörét költségvetési kérdések­ben, és a testület megválasztá­sakor konszenzusra kellene törekedni az ellenzéki pártok­kal. A magyar hatóságoknak - indítványozza a jelentés -fel kellene kérniük az Európa Ta­nács alkotmányjogi tanácsadó testületét, a Velencei Bizottsá­got, valamint az EBESZ-t az új választási jogszabályok és in­tézményrendszer közös elemzé­sére, valamint utóbbit a válasz­tások megfigyelésére is. Ezért a jelentéstevők - általá­nosságban - javasolják egy új „koppenhágai mechanizmus” kialakítását is. Ezzel folyama­tosan felügyelhetnék azt, amit Magyarországgal szemben egy kivételes jelentésben értékel­tek: hogy az ország jogrendszere összhangban van-e az európai alapértékekkel. A Fidesz a jelen­tés következtetésein túl ezt az eljáfást is elutasítja. Gál Kinga, a párt EP-képviselője - a jelentést kidolgozó szakbizottság alelnöke - egyenesen azt hangsúlyozta, hogy mindezek a mechanizmu­sok csak az EU-ellenes erőket erő­sítheti Európa-szerte. A magyar szocialista EP-tagok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: több módosító indítványt elfogadva a végső tervezet nem indítványoz szankciókat hazánkkal szemben. Párbeszéd zajlik a magyar kormány és az Európai Bizottság között egyes vitatott jogszabá­lyokkal kapcsolatban - mondta el a vitában Jósé Manuel Barro- so, a brüsszeli testület elnöke. Emlékeztetett: a tagországok jog­rendszerének felügyeletére több­féle mechanizmus létezik - más kérdés, hogy ezek szinte kizáró­lag a makrogazdasági egyensúly megteremtésére irányulnak. Legálisan követnek el bűncselekményt az orvosok zűrzavar Júliustól vesztege­tésnek minősülhet és három évig terjedő szabadságvesz­téssel büntethető a hálapénz elfogadása. A Magyar Kórház- szövetség elnökének ismeretei szerint mégsincs az országban egyetlen kórházigazgató sem, aki azt ne engedné meg a dol­gozóknak. Mert a büntető törvénykönyv ugyan részben szigorított az­zal, hogy már „a jogtalan előny ígéretének elfogadása”, vagyis a hálapénzért cserébe felaján­lott előny is bűntettnek minő­sül, ha a kórház megengedi a paraszolvencia elfogadását, az továbbra sem minősül veszte­getésnek. Tavaly ugyancsak júliustól a munka törvény- könyve adott először felhatal­mazást a kórházigazgatóknak, hogy szabályozzák a hálapénz elfogadásának gyakorlatát. Vel- key György, a kórházszövetség elnöke szerint ezután szabályo­zott módon, a működőképesség fenntartása érdekében minde­nütt bekerült a szervezeti és működési szabályzatba a para­szolvencia. Dénes Tamás, a most éppen a hálapénz-rendszer megszűn­tetését zászlajára tűző Magyar Rezidens Szövetség elnöke hangsúlyozta: egy olyan hely­zetben, amikor még a jogsza­bályok is szabadságvesztéssel fenyegetnek, de közben meg- engedőek, csak az lehet a vég­leges megoldás, ha a béreket olyan szintre emelik, amikor már nem lehet más, mint bűn- cselekmény a paraszolvencia. Kovácsy Zsombor ügyvéd, a korábbi Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője rossz meg­közelítésnek nevezte, hogy a döntéshozók a probléma megol­dása helyett a kórházvezetőkre hárítják a felelősséget. „A kór­házigazgatók nem dönthetnek jól olyan helyzetben, amikor meg kellene akadályozniuk a paraszolvencia elfogadását, de azt is, hogy az orvos börtön­be kerüljön, vagy külföldre menjen a megélhetési gondok miatt” - fogalmazott. ■ H. É. Magyarország 25 utat nyit meg Szlovákia felé csúcstalálkozó Robert Fico reméli, hogy náluk folytathatják a kormányközi tárgyalást Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő tegnap Budapesten együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá Magyarország és Szlovákia kö­zös államhatára közúti kapcso­latainak fejlesztéséről. Orbán ismertette: 2014 és 2020 között 25 új, határon átvezető utat nyitnak meg, a meglévő határ­átkelők közül többet akadály­mentesítenek vagy felújítanak, valamint közös bizottságot hoz­nak létre a határ menti közös­ségi közlekedés újraindítására. Döntés született a két ország áram-, illetve gázvezetékeinek összekapcsolásáról is. „Magyarország és Szlovákia egymáshoz fűződő viszonya a o (­2 Robert Fico és Orbán Viktor. Folytatása következik politikai és személyes bizalmon nyugszik” - jelentette ki Orbán Viktor a magyar-szlovák kor­mányzati csúcstalálkozót köve­tő sajtónyilatkozatában. A két kabinet képviselői több kétoldalú megállapodást is alá­írtak, amelyek Orbán szavai szerint új fejezetet nyitnak a két ország közös történetében. A magyar miniszterelnök sze­rint a két ország kapcsolatának meghatározó gondolata, hogy Magyarország és Szlovákia közös úton halad és csak saját magukon múlik, hogy hogyan élnek az egyre szélesebb lehe­tőségekkel Európán belül. A magyar miniszterelnök szerint komoly veszélyt jelent, hogy Európában tartós lesz a gazda­sági válság, de Magyarország és Szlovákia is lehetőségként tekint erre a folyamatra. Hang­súlyozta: mindkét ország azt szeretné, ha a jövő Európai Uni­ója nemcsak a válságról, ha­nem a lehetőségekről is szólna. Robert Fico kiemelte: a két ország között a válság ellené­re nagyon élénkek a gazdasá­gi kapcsolatok, ezt bizonyítja, hogy 2012-ben az előző évhez képest 11 százalékkal nőtt a Szlovákiából Magyarországra irányuló export. Fico közölte: remélhetőleg hamarosan a ma­gyar miniszterelnök és kormá­nyának tagjai is eljönnek Szlo­vákiába hasonló tárgyalásra. ■ I I A 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom