Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-07-21 / 27. szám

8 INTERJÚ 2013. JÚLIUS 21, VASÁRNAP demográfia A klasszikus családmodellben több gyermek születik, de a modern Európa rohamosan öregszik. Magyarországon sosem volt még ennyi gyermektelen nő. És egyre többen hagyják el az országot. Igaz, tőlünk kevesebben mennek el, mint a többi volt szocialista országból. BIZONYTALANSÁGBA NEM SZÜLNEK Spéder Zsolt, a Népesség­tudományi Kutatóintézet igazgatója szerint növekvő gazdaság és több munkalehetőség kellene ahhoz, hogy több gyerek szülessen hazákban és lassuljon a társadalom öregedése. Ugyanerre lenne szükség ahhoz is, hogy kevesebben hagyják itt az országot. Fábos Erika- Az önök számításai szerint 335 ezer magyar tartózkodik tartó­san külföldön. Egy ideje komoly számháború folyik ebben a témá­ban itthon. Pontosabb ez az adat, mint a többi?- Ez az eredmény egy új módszer alapján született. Majdnem tízezer embert ke­restünk fel, és azt vizsgáltuk, hogy a bejelentett lakcímükhöz képest hol laknak. Az eredmé­nyek azt mutatták, hogy a 18- 49 évesek közel 80 százaléka a bejelentett lakcímén tartózko­dik, 10,6 százalék az, aki más belföldi lakcímen, közel 4 szá­zalék ismeretlen helyen, míg 6 százalék külföldön él. Ezeket az eredményeket viszonyítot­tuk egymáshoz. Ebbó'l szüle­tett meg az az eredmény, hogy a külföldön tartózkodók aránya 7,4 százalék, ami a 18-49 éve­sek közül 335 ezer főt jelenthet. Eddig a legpontosabb „becslés” a tükörstatisztikákból szüle­tett, amikor a befogadó ország adataiból tájékozódunk. Abban viszont például az ingázók, vagy az illegálisan foglalkozta­tottak nem szerepelnek, tehát az új módszerhez képest jelen­tősen torzít.- Miért fontos, hogy erről ponto­sat tudjunk?- A népességalakulást a születési, a halálozási adatok, valamint a migráció befolyá­solja. A születés és a halálozás egy pontos adat, a migráció el­lenben nem, e nélkül viszont nem lehet megmondani, hogy 10-20 év múlva, mondjuk meny­nyi aktív kereső lesz majd itt­hon, vagy mennyi iskolára lesz szükség és mekkorák lesznek például a társadalombiztosítás kiadásai. Ez a politikai döntés­hozók számára fontos, hiszen egyik évről a másikra nehéz lenne reagálni ezekre a hely­zetekre. Ugyanakkor a közvéle­mény szempontjából is jelentő­sége van, hogy a folyamatokra és a következményekre időben felhívjuk a figyelmet.- A régió többi országához képest sok magyar hagyja el az országot?- Magyarország még így is a kis migrációs hajlandóságú országok közé tartozik Euró­pában. Románia 21 milliós la­kosságából például két és fél millióra becsülhető a tartósan külföldön élők száma, a 38 mil­lió lengyelből két millióan, de arányaiban Bulgáriából és Szlo­vákiából is sokkal többen, mint hazánkból. Spéder Zsolt 1961-BEN SZÜLETETT 1980-1986 Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem, Gazda­ságpolitikai szakirányán végzett 1987-1988 Szociológia tanulmá­nyokat folytatott a frankfurti J. W. Goethe Egyetemen 2001 PhD doktori fokozatot szer­zett, a Budapesti Közgazdaság- tudományi és Államigazgatási Egyetemen 1986-1999 Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem, gyakor­nok, tanársegéd, egyetemi adjunk­1999- KSH Népességtudományi Kutatóintézet, igazgató 1999-2003 Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem, egyetemi adjunktus 2008-Pécsi Tudományegyetem, BTK, Szociológia tanszék, egyete­mi docens 2008- A Budapesti Corvinus Egye­tem, egyetemi magántanára Spéder Zsolt: „Nálunk a gyermekvállalási szándék megvan, más kérdés, hogy a tervezett gyerekek mégsem születnek meg."- Van ezzel kapcsolatosan egy pánikhangulat, sokan exodust emlegetnek. A demográfus mikor esik ettől kétségbe?- A demográfus pontosan tudja, hogy ez hosszú távú fo­lyamat, amiben rövidtávon megforduló trendek is lehet­nek és vannak is, elég ha csak Spanyolország példáját említ­jük. Szóval, ezektől az adatok­tól nem esem kétségbe, sokkal inkább van rossz érzésem, ha a hazai halandóságról vagy a születésszámról beszélünk.- 1981 óta folyamatosan csök­ken a magyar népesség. Tudjuk, mi az oka ennek?- Két markáns tendencia okozta ezt. Az egyik, hogy a Kádár-rendszer idején magas volt a halandóság. 1992-ben ugyanannyi volt a születés­kor várható élettartam, mint 1965-ben. 1992 után pedig egy korszakváltás tanúi voltunk, amelyben a korai gyermek- vállalási mintáról egy későire váltott át a társadalom. Amíg a hatvanas években 22 éves volt egy nő, amikor az első és 25, amikor a második gyereke született, 1993-ban 29 éves ko­rában született az első gyerek. Ez az átmenet azzal járt, hogy volt egy olyan nemzedék, ahol kevesebb gyerek született. Az elmúlt években pedig az úgy­nevezett termékenységi csap­da figyelhető meg. A halogatás következtében, amennyiben valakinek sokáig nem sikerül valóra váltania gyermekválla­lási szándékait, lemond céljá­ról és elmúlnak a szándékok, vagy egészségügyileg már nem képes szülni, mert kicsúszik az időből, így végül kevesebb gyermek születik.- Van még Európában olyan or­szág, ahol a korai termékenységi modell van?- Sehol nincsen. Egész Euró­pa öregszik.- Korábban azt lehetett hallani, hogy a Ratkó-korszak nemze­déke majd behozza a hátrányt. Hiába?- Éppen az ellenkezője kö­vetkezett be, mint amit vár­tunk. Azt gondoltuk, hogy a Ratkó-unokák - az 1974 és 79 között születettek - az új évez­red első évtizedében több gye­reket hoznak a világra, ezzel szemben már másfél évtizede stagnál, 95 ezer körül alakul a születések száma. Körükben 180 ezer fő körüli évjáratokról beszélünk, utánuk kisebb, 140 ezres és annál alacsonyabb év­járatokkal kell számolni. Ez nyilvánvalóan gyorsítja a társa­dalom öregedését, hiszen har­minc-negyven év múlva e kis évjáratok adják majd a munka- vállalók derékhadát, az 1975 körül születettek pedig idősko­rúak lesznek.- Volt valaha ennyi gyermekte­len nő, mint manapság?- Nem. A gyermekvállalással kapcsolatos magatartás alapve­tően megváltozott hazánkban. Korábban a gyermektelenség az egészségügyi minimumon volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az 1965-ben született nők 10 százaléka volt gyermektelen 35 éves korában. Jelenleg a 35 éves nők 23 szá­zaléka, a 30 éves nők 50 szá­zaléka gyermektelen.Az utolsó utáni pillanatban vagyunk és úgy gondolom, hogy rövidtávon már aligha lehet változtatni ezen. Ehhez ugyanis az kellene, hogy a ma gyermektelen 35-38 éves korú nőknek, a következő egy-két évben tömegesen meg­szülessen az első gyermekük, majd pedig a második is.- Olaszországban és Német­országban egyre többen vannak olyanok, akik tervezetten nem vállalnak gyereket. Ez Magyaror­szágon is megfigyelhető?- Szerencsére nem. Nálunk a gyermekvállalási szándék meg­van, más kérdés, hogy a terve­zett gyerekek mégsem szület­nek meg. Átlagosan 2,2 gyere­ket terveznek ma a fiatalok, de csak 1,2-1,3 jön világra. Ezzel szemben Németországban a fel­sőfokú végzettséggel rendelke­zők 30 százaléka nem is tervez gyereket.- Ha a népesedési folyamatokról beszélünk, a gazdasági válság erre is kimutatható hatással van?-Feltétlenül és nálunk, mi­vel a gazdasági stagnálás már a világválság előtt elkezdődött, sokkal inkább, mint a környe­ző országokban tapasztalható. A teljes termékenységi arány­szám, ami a ténylegesen meg­született gyermekek számát jelenti, és 1990-ben 1,8 volt már 1999 óta 1,3 körül stagnál és ma ez a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. A környe­ző országok is lényeges volt a csökkenés, Csehországban pél­dául 1,1 volt a mélypont, de a kétezres évek közepén, a gaz­dasági fellendülés időszakában minden országban lényeges volt a javulás, és Csehország­ban például 1,5-re nőtt az érték.- Amúgy a világ túlnépesedik és a Föld lakossága rohamosan nö­vekszik. Európában miért nem?- Valóban. Igaz, amíg Afri­kában még 4-5 gyerek szüle­tik, Kínában és Indiában már lassul a folyamat és az ENSZ prognózisa szerint az évezred közepére komolyan lelassul a világ népességének növekedé­se. Európában a várható élettar­tam mindenütt növekszik, de a termékenységben nagyok a különbségek. Ennek következ­ménye lehet, hogy noha Német­országban ma 80 millió körüli lakossággal bír, Franciaország pedig 65 millió körüli, 2050- ben mindkét ország 73 millió kürüli népességgel rendelke­zik majd.- Franciaországban ez minek köszönhető? Létezik valahol Európában olyan kormányzati ösztönző rendszer, ami működő, jó példa?- Ma számtalan magasan fej­lett országában 2,0 körüli a ter­mékenység, de nem mindenütt jellemző ez, így nyilván az in­tézményeknek és a családpoli­tikának is van hatása. Francia- országban éppen jelentős pénz­ügyi hátránnyal jár a gyermek­telenség, az adórendszerben, de a gyermekellátás rendszere is kiterjedt és sokszínű, vagyis a büntetés önmagában biztos, hogy nem jó megoldás. Több jól működő modellt is ismerünk. A skandináv országokban azért jó a helyzet, mert általános és na­gyon kiterjedt a gyermekellátás intézményrendszere. Ausztrá­liából terjedt el, hogy az első gyermek születését egy prémi­ummal jutalmazza az állam. Ez egy jelentős összeg, amiből ba­bakocsit, babaágyat és és olyan dolgokat lehet vásárolni, ami ilyenkor nagy kiadást jelent a családoknak. Oroszországban is bevezették ugyanezt és már néhány év után eredménye van. - A családmodell átalaku­lása: a házasság népszerűség- vesztése, az élettársi kapcsolatok elterjedése kihat erre?- Az instabil kapcsolatok nem kedveznek a termékeny­ségnek, mert könnyebben fel­bomlanak, mert kisebb bennük az elköteleződés és a biztonság, ami a gyermekvállalás haloga­tásával és gyakran annak meg­hiúsulásával jár.- Az emberi tényezőből mi szá­mít jobban, a nők karriertörekvé­se vagy a férfiszerepek változása okolható inkább a termékenység csökkenésében? - A megélhetés kényszere, a családi feladatok és munkahelyi kívánalmak ne­héz összeegyeztetése. A gyer­mekek felneveléséhez ma a fiatalok szerint kell a két kere­set, és ha innen nézzük, akkor a gyermekvállalás és a mun­ka (karrier) közötti konfliktus okolható inkább. Ugyanakkor a konfliktus feloldásának felelős­sége, a gyermekvállalás feleső- sége nem hárítható át a nőkre. Az elemzések szerint az intéz­ményes megoldásokon túl a férfiak feladatvállalása is segíti azt, hogy a szándékolt gyerme­kek megszülessenek. Nem be­szélve arról, hogy a gyermek, a kutatásunk szerint nem csak a nők, de a férfiak életében is ön­álló, életnek értelmet adó élet­céllal bír.- Mi vár ránk a következő év­tizedekben?- Kétségtelen, hogy a társa­dalom öregedése folytatódni fog a következő évtizedekben és ma is gyorsabban öreg­szünk, mint az európai átlag. Jelenleg a 60 éven felüliek szá­ma 2,3 millió fő, azonban ez a szám 50 év múlva 3,3 millió lesz. Mivel a becslés szerint a népesség 9 millióra csökken, a 20 éven aluliak pedig mind­össze 1,4 millióan lesznek, ez azt jelenti, hogy az aktív korú népesség csökken, ami az ál­lami nyugdíjrendszer számára komoly teher lesz. Ez a fenti számok tükrében a nyugdíjkor­határ további kitolódásával és a foglalkoztatás változásaival is együtt jár majd. Egy területen számítunk nagyobb változás­ra, nemzetközi tapasztalatok alapján gondoljuk azt, hogy a gyerekszám növekedni fog, je­lenlegi becslésünk szerint a tel­jes termékenységi arányszám a jelenlegi 1,3-ról 1,5-1,7-re fog emelkedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom