Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2013-05-05 / 17. szám
2013. MÁJUS 5., VASÁRNAP I SZTORI 5 Fogynak a lyukak a nadrágszíjon spórolás A többség létfenntartásra költ, áramra, a gázra és ruhára kevesebbet fizet A lakosság pénzhez való viszonya jelentősen változott, egyre fontosabbnak érezzük a megtakarításokat és elutasítóbbak vagyunk a hitelfelvételekkel A kutatások szerint Európa- szerte egyre erősebben húzzuk a nadrágszíjat: először csak kevesebbet vásároltunk, aztán mindenből olcsóbbat kerestünk, mostanában pedig az olcsóbból is kevesebbet veszünk. így is Magyarországon tudják a legkevesebbet félretenni az emberek, de azt sem szórakozásra, hanem hiteltörlesztésre költik. Fábos Erika A kontinens-szerte bevezetett megszorítások nyomot hagytak az európaiak életvitelén. Mivel kevesebb pénz marad a zsebükben, valamiből le kell csippenteni, s a felmérés szerint 53 százalékuk - ésszerűen - a szórakozásra fordított összegből faragott, vagyis kevesebbet jár moziba, étterembe, illetve sporteseményekre. Valamivel kisebb, 46 százalék azok aránya, akik a korábbinál kevesebbet áldoznak ruházkodásra, 23 százalékuk a mobilózást és internetezést fogta inkább vissza. Az utazási költségeket a válaszadók közel ötödé, a közüzemi számlák összegét 16 százalékuk csökkentette. A Nielsen piackutató vizsgálata szerint a magyarok az áramon, a gázon és ruhán takarítanak meg a legtöbbet. A szórakozásból és szabadidős tevékenységből már korábban visszavettek, ezen a téren nálunk 2010 volt a fordulópont. Tornyi Csaba 2008-ban még három cipőboltot üzemeltetett és öt alkalmazottja volt. Ma egy üzlete van és ő árul benne, igaz nem sokáig, úgy tervezi ez lesz az utolsó éve. „2010-ben lett világos, képtelenség fenntartani tovább a boltokat, abban az évben zártam be a két kisebbet - mondta Tornyi Csaba. - Az olcsó kínai áruval nem lehet felvenni a versenyt, márpedig a vevők nyolcvan százalékát csak az ár érdekli. Próbáltuk gyógycipők- kel, minőségi gyerek lábbelikkel pótolni a kiesést, hiába.” „Éppen a napokban számoltuk össze, hogy a városban működő körülbelül ötven ruházati üzletből vagy húsz bezárt az elmúlt két évben - mondta Müller Edina, kiskereskedő. - Még kínai boltok is és legfeljebb turkálók nyitottak helyettük. Az élelmiszeren és a kötelező kiadásokon kívül alig költenek az emberek.” A lakosság pénzhez való hozzáállása az elmúlt években, jelentősen változott. Egyre fontosabbnak érzik a megtakarításokat és elutasítóbbak a hitelfelvétellel kapcsolatban. Ezt támasztja alá az egyik pénzintézet által végzett felmérés is. 12 országban térképezték fel, hogyan áll a felnőtt lakosság a pénzügyi tudatossággal. A felmérés szerint a magyarok 56 százaléka vallja azt, hogy nagyon fontos a megtakarítás. Ez a környező országokhoz képest jó arány, de félretenni nincs miből. Amíg egy átlag szlovák 83 eurót, egy cseh 78 eurót, addig egy magyar csak 38 eurót tud eltenni havonta. Európában, huszonegy ország átlagában, a létfenntartás költségei után maradó pénz elköltésére vonatkozó kérdésre legtöbben - a megkérdezettek 36 százaléka - azt válaszolta, hogy félreteszi. Nyaralásra az európaiak 33 százaléka költi megmaradt pénzét, új ruhára és az otthonon kívüli szórakozásra 29-29 százaléka, kölcsönök törlesztése pedig 26 százaléka. Magyarországon 41 százalékuk hiteleik, kölcsöneik visszafizetésére fordítják a felesleget, ez Európában a legnagyobb arány, ahogy a hitelek elutasítottsága is nálunk a legmagasabb. A megkérdezetteknek csak 24 százalék akar félretenni, de ennyien sem tudnak. Magyarországon a lakosság 44 A háztartások személyes kiadásaik 59,9 százalékát lakás- fenntartásra és háztartási energiára, élelmiszerre és közlekedésre költik. Ezen belül évek óta legnagyobb súllyal a lakásfenntartás és a háztartásienergia-ki- adás szerepel, ami az összkiadás 27 százalékát tette ki 2012- ben. Változatlanul második helyen szerepelt az élelmiszer-kiadás, aránya az összkiadásban nem változott, és 23 százalékot képviselt. Kismértékben nőtt a közlekedési kiadások súlya az összes kiadáson belül, 12 százaszázalékának nincs nagyobb mértékű megtakarítása. A magyar lista utolsó helyén kullog az otthonon kívüli szórakozás, a ruhavásárlás, a legvégén pedig a nyugdíjpénztárba való befizetés áll. Nagyobb vásárlásokat a magyaroknak 38 százaléka csak előzetes megtakarítással, vagy kölcsönből tud finanszírozni. Mintegy fele a válaszadóknak már nem is tud nagyobb vásárlást nyélbe ütni. Evek óta a háztartási kiadásokra és ablékot képviselt. Az alapvető szükségletek, vagyis a lakhatás, az étkezés és az iskolába, munkába járás kifizetését követően a háztartásoknál átlagosan 36 százalék maradt egyéb kiadásokra, ez az arány 2007 óta romlik, vagy stagnál. A háztartások egyéb fogyasztásáról elmondható, hogy 6,5 százalékot költöttek kultúrára és szórakozásra, 3,7 százalékot egészségügyre, 4 százalékot ruházkodásra, 3,8 százalékot lakberendezésre, 3,4 százalékot vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra. ból is a rezsire és élelmiszerre költünk a legtöbbet. A Nielsen adataiból az látszik, hogy bár értékben többet vásároltunk az olcsóbb saját márkás termékből tavaly, mint egy éve, de a vásárolt mennyiség csökkent. Ma minden negyedik forintunkat költjük élelmiszervásárláskor az olcsóbb, saját márkás termékekre. Ez, tavaly 345 milliárd forint volt. Tíz magyar fogyasztóból nyolcán így változtattak költési szokásaikon. Értékben mérve leginkább az állateledel (az összes állateledel-vásárlás 51 százaléka) és a mélyhűtött termékek (45 százalék) a leginkább keresettet, legkevésbé az alkoholos italok (15 százalék) és az édességek (19 százalék) népszerűek a saját márkás körből. A GfK legutóbbi kutatása szerint is egyre jobban húzzuk a nadrágszíjat: először csak kevesebbet vásároltunk, aztán mindenből olcsóbbat kerestünk, mostanában pedig az olcsóbból is kevesebbet vettünk. Vámos György, Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondta: a kereskedelmi fogyasztás Magyarországon 2007-2012 között folyamatosan csökkent, 2006 óta tízezer A jövedelem 60 százaléka kötelező kiadásokra megy Háztartások fogyasztási kiadásai Év, millió Ft 1995 3292181 1996 4030461 1997 4 889221 1998 5 753111 1999 6 632760 2000 7 634263 2001 8737335 2002 9635219 2003 10 713492 2004 11426818 2005 12 154974 2006 12 932723 2007 13 830161 2008 14 552095 2009 14229872 2010 14360254 2011 15 074765 2012 15 176654 FORRÁS: KSH A háztartásban fogyasztott élelmiszerek mennyisége (Mennyiség/fő/év) Megnevezés 2010 2012 Gabonaneműek, kg 83,3 81,3 ebből: kenyér, kg 43,3 41,4 Húsfélék, kg 53,7 51,2 Toiás', db 148 141 Tej, 1 52,9 50,4 Ólai és zsiradék, kg 16,9 16,3 Gyümölcs, kg 37,1 38,9 ebből: alma, kg 11,3 9,6 Burgonya, kg 29,1 27,6 Zöldség, kg 47,8 50,2 Cukor, kg 14,5 12,4 FORRÁS: KSH kereskedelmi értékesítőhely szűnt meg, így most 154 ezer van belőlük. A folyamat legnagyobb vesztesei a kisboltok voltak. „Igaz, az elmúlt évtizedben a folyó áron számított bevétel nőtt, de az eladott árumennyiséget vizsgálva 2007-től komolyan visszaesett a kereskedelmi árufogyasztás - mondta Vámos György. - 2007 és 2012 között mintegy 10 százalékos volt a zuhanás. Ennek több oka is van, az egyik az infláció, a másik az árdrágulás. Csak az élelmiszernél évente 100-150 milliárd forintot vesz ki a háztartások zsebéből a drágulás. Nem csoda, ha a vásárlási szokások ehhez igazodnak és az olcsóbb üzleteket, piacokat és ott is az olcsóbb termékeket keresik az emberek. Jó hír ugyanakkor, hogy az előrejelzések szerint a kereskedelmi fogyasztás az idén már szinten maradhat, jövőre pedig növekedés is jöhet.” Két könyv találkozásának különös története TABUDONTOGEtő regényeket írok. A vissza- rados virág jelzésekből gyakran tapasztalom: míg egyeseket a szókimondás vonz, másokat taszít. Vonzza azokat, akik nem félnek szembenézni az olykor fájó valósággal, és tetszik nekik, hogy a könyvből, mint valami tükör által, az író élményein keresztül önmagukat is jobban megismerhetik. Mindez riasztó azoknak, akik szívesebben söprik a bajokat a szőnyeg alá. Vagy egyszerűen lehet, sokan, ha könyvet vesznek a kezükbe, felhőtlenül akarnak szórakozni. Ennek is van létjogosultsága. de mire akarok kilyukadni? Történt, hogy 2011-ben megjelent az első regényem. Sa- játélményű próza, tehát az én mentális betegségemről, a vele való (szerencsére sikeres) küzdelmemről szól. Jó érzés, hogy a könyv máig sokakat érdekel, érintetteket és kíváncsiakat egyaránt. Persze, szenzációszámba megy, ha valaki kiáll a placcra, és elkiáltja magát: hékáim, én bizony elmebeteg vagyok! Mert a bipoláris zavar, bár az értelmi képességekre nincs hatással, hangulati betegség lévén azért mégiscsak az elme betegsége. a lényeg azonban most következik. Úgy két hete újságíró kollégám érdeklődött, mi a véleményem egy új könyvről, amely mostanában látott napvilágot. Egy trauma és egy terápia története. Kollégám elmondta, biztos forrásból tudja, a szerző, aki szintén a saját történetét írta meg, az én regényemet olvasva merített ehhez bátorságot. Szembesült azzal, nem dől össze a világ, ha az ember ilyen formában mások elé tárja búját-baját. Naná, hogy kíváncsi lettem, rögtön be is szereztem egy példányt. LETEHETETLEfy. EGYRÉSZT nekem tetszik, ha valaki tabutémáról mer beszélni, ráadásul a saját élete a tét, vele történt ugyanis a bántalmazás - megrázó módon az egyik legsúlyosabb: kora gyermekkori és szexuális természetű. Másrészt csodálatosan írta meg a könyvet. Szépen és egyszerűen - hogy a József At- tila-i stíluseszményt idézzem: „kecsesen okos csevegésként”. Sodró lendülettel, önmagával szemben abszolút őszinteséggel, ami lenyűgözi az olvasót. ENGEM LEGALÁBBIS teljesen a hatalmába kerített. Az iro- dalmilag hibátlan mondatok olyan igazságokat fogalmaznak meg, amelyek megérintik a szívet, mert mélyen elgondolkodtatnak a kapcsolatokról, a családról, a szerelemről, az önmagunkról alkotott képről, és általában az emberi létről, annak értelméről. Egy kis füzetbe össze fogom gyűjteni a szövegből azokat a részleteket, amelyeket, komolyan mondom, legszívesebben felhímeznék a falvédőre. Nem akarom őket elfelejteni. az már csak hab a tortán, hogy a szerző a magyar irodalomban korábban virágzó műfajt újít meg: a vallomásprózáét. Egyes szám első személy, semmi fikciószerűség, semmi regényírós sztorizás vagy párbeszédezés. Pusztán az „én” van és az „én” bánata, vívódásai, harca, majd a győzelem, amit saját erejéből arat régi önmaga felett. Az igazi diadal, a legtöbb, amit ember elérhet. A főhős túllép a bűnös és a bűnhődő szerepén (amire pedig szörnyű múltja kárhoztatná), letépi a két egyaránt igaztalan, mérgező álarcot, és megtalálja saját érett, fejlődni képes személyiségét. rengeteget adott nekem ez a könyv. Én is sok mindenre rádöbbentem belőle, olyan dolgokra, amik korábban eszembe sem jutottak. Köszönöm, Mara. Most duplán örülök, hogy megírtam azt a regényt, mert így te is megírtad a történetedet. Persze tudom, nem Marának hívnak - az Ano- ni Mara a névtelen szerző, Anonymus nőiesített változata. Remélem, egy nap előlépsz az ismeretlenségből, és akkor nemcsak képzeletben ölelhetlek meg. * \ i I I
