Tolnai Népújság, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-03 / 102. szám

2 KÖRKÉP 2013. MÁJUS 3., PÉNTEK Széfen olvastak és jól értelmezték a szövegeket a Baka diákjai szekszárd Harmadik alka­lommal rendezte meg megyei olvasástechnikai versenyét a szekszárdi I. Béla Gimná­zium. Dr. Mikóné Csősz Judit szervező, az intézmény tanára elmondta, a megmérettetésen bonyhádi, dombóvári, kakasdi, paksi, szedresi, szekszárdi és tolnai általános iskolák 7-8. és a középiskolák 9-10. évfolyamo­sai vettek részt, összesen közel félszáz diák. A fiatalabb korcsoportban az I. helyezett Hús Luca; a II. Elb- linger Éva; a. III. Keresztes Lász­ló lett (mindhárom Baka István Általános Iskola, Szekszárd, felkészítő tanáraik: Bakóné Grósz Márta és Csizmaziáné Elter Emőke). A középiskolások­nál I. lett Gombos Ádám (Vak Bottyán Gimnázium, Paks, f.t.: Dobó Éva); II. Schmidt Péter (I. Béla Gimnázium, f.t.: Jaksa An­namária); III. Szűcs Réka (SZL TISZK Vendéglátó Szakképző ■ Az értelmező hangos ol­vasást Németh Judit, il­letve Kovács Anita és Kis Béla értékelték Tagintézmény, Szekszárd, f.t.: Egle Anikó). A versenyzőknek három olvasással kapcsolatos fel­adatban kellett helytállniuk. Először Babits Mihály Halálfiai című regényéből olvastak fel egy-egy részletet, majd a tea történetével kapcsolatos szöveg néma olvasása, tanulmányo­zása után egy a szövegértést ellenőrző feladatsort, végül az olvasás gyorsaságát és a szó­kincset mérő számítógépes feladatsort oldottak meg. A leg­jobbak a Babits Kiadó jóvoltá­ból értékes könyveket nyertek. Az egyes versenyszámok legjobbjai is részesültek ju­talomban. Az általános isko­lások között hangos olvasás­ban Bencsik Flóra Gabriella (APÓK Belvárosi Általános Iskola, Dombóvár, f.t.: Bódis Péterné) bizonyult a legügye­sebbnek; az olvasott szöveg értésében Keresztes László, a számítógépes feladatsorban pedig Hús Luca nyert. A kö­zépiskolások között hangos olvasásban Schmidt Péter; a másik két feladatban egyaránt Gombos Ádám teljesített a leg­jobban. ■ F. V. Külföldi hallgatókkal pótolnák a kieső diákokat az egyetemen universitas Az eddigi kilenc helyett jövőre már huszonnyolc angol vagy német nyelvű képzés indul a karokon Az orvosisok az élen a pécsi egyetemen immáron több, mint 1700 külföldi hall­gató tanul, s bár vannak közöt­tük olyanok, akik a magyar nyelvű képzést választották (el­sősorban az Erdélyből vagy a Felvidékről érkezett hallgatók), azért elsősorban az angol vagy a német nyelvű képzések a hépszerűek. A legerősebb bá­zissal az orvosi kar rendelke­zik, itt tanul a külföldiek négy­ötöde. A áiákok a világ min­den tájáról érkeznek: a legtöb­ben a németek vannak (min­den harmadik hallgató), de so­kan jönnek Norvégiából, illet­ve Iránból is. PÉCS Lapunk is többször be­számolt már arról, hogy a Pé­csi Tudományegyetem (PTE) hangsúlyosabban nyitna a külföldi diákok felé. Ennek je­gyében a közelmúltban számos új idegen nyelvű programmal bővült a PTE kínálata. Eddig a pécsi egyetemen kilenc, angol vagy német nyelvű képzésből szemezgethettek a diákok - né­gyet az orvosi, hármat a köz­gazdaságtudományi és kettőt a bölcsészettudományi kar in­dított. Ehhez a kilenchez csat­lakozik most újabb tizenkilenc, ráadásul ezúttal az intézmény többi kara is képviselteti ma­gát: a jogi kar kivételével min­den szervezeti egység indít leg­alább egy képzést, azaz lehet majd angolul tanulni például a Felnőttképzési és Emberi Erő­forrás Fejlesztési Karon vagy éppen a szekszárdi Illyés Gyu­la Karon is.- A célunk egyértelmű: mi­vel az új felvételi eljárás miatt kevesebb magyar diákunk lesz, a kiesőket külföldiekkel szeretnénk pótolni - tudtuk meg dr. Komlósi Lászlótól, a PTE rektorhelyettesétől. - Ez­zel párhuzamosan az oktatási portfoliónk is színesedik: ha ugyanis egy egyetem komoly tényező akar lenni, akkor min­denképpen nyitnia kell a nem­zetközi piacok felé. Ez tehát egy olyan helyzet, amikor a gazda­A külföldi hallgatók többsége nem csak egy-két évre érkezik Pécsre sági kényszer egy több szem­pontból is hasznos megoldást eredményez. A rektorhelyettes hozzáfűz­te: az itt képzett külföldi hallga­tók nagy többsége nem egy-két évre jön csak Pécsre: sokan közülük megpróbálkoznak a későbbiekben a doktori képzés­sel, illetve az sem ritka, hogy itt helyezkednek el.- A távlati célunk az, hogy ezzel külföldi befektetők érdek­lődését is felkeltsük: ha ugyan­is azt látják, hogy Pécsett minő­ségi oktatásban részesül egy, az ő országukból érkezett diák, ak­kor talán számukra is érdekes lehet az egyetem, a város - fűz­te hozzá Komlósi László. ■ F. Z. Rohamtempóban vetnek a földeken Idén szinte kimaradt a tavasz a gazdák naptárából A gazdálkodók tájékoztatása szerint először a cukorrépát vetik, majd ahogy az időjárás lehetővé teszi, a napraforgó és a kukorica következik Pótcselekvés és pótjegy ne legyünk állandóan rossz- májúak: ebben az országban vannak olyan dolgok, ame­lyek jobbak, szebbek, gyor­sabbak, mint tíz éve voltak. Tényleg. Ugyan sokat kell gondolkodni, mire mondjuk hatot összeszedünk, de ak­kor is. Vannak. mondjuk a vasúti közleke­dés nem tartozik ezek közé. Akárhol, akármikor leül egy beszélgetés, csak dobjuk be, különös nyitómondatként: „Képzeljétek, múlt héten kénytelen voltam vonatra szállni!”. Aztán hallgas­sunk el, és figyeljük, ahogy, mint egy lefojtott forrás, előbugyog minden, de min­den. Hogy mennyit késik. Hogy amikor mégis megy, milyen rohadt lassú. Hogy mennyire igénytelen a fül­kék többsége. Hogy a rajta először utazó gyerekünk le akart szállni tíz perc után, mert nem bírta elviselni a nyomorgást. És hogy igen, tudjuk, a kalauzok normá­lisak, a mozdonyvezetők extra jó fejek, szóval nem ők tehetnek róla - de akkor is: utáljuk a vonatozást. holott nem kellene utál­ni. Pláne most, hogy a nyár megint legyőzte a tavaszt - száguldhatnánk lehúzott ablaknál a Bala­tonra, diákjeggyel, olcsón, miénk az egész világ. De nem fogunk, biztosan nem fogunk: május közepétől ismét drágul a vasúti köz­lekedés, immáron gyors- vonat-pótjegy is lesz, a kilométer függvényében eltérő árakon. Budapest 220 kilométer - plusz 325 forint. Tetszik érteni? Nem? Nem is kell. Ez csak úgy van, és kész. A szolgáltatás ugyanis nem lesz több, ne áltassuk magunkat. In­kább arról van szó, hogy amolyan pótcselekvésként megint levesznek minket. S hogy mi tehetünk? Sem­mit. Csak állunk minden fülkefényben, könyöklünk és hallgatunk. baranya-tolna Alaposan bele kell húzniuk a gazdáknak az aktuális munkák elvégzésé­be, hiszen idei naptárukból gyakorlatilag kimaradt a tavasz. Korábban hó és fagy, majd belvíz, most pedig nyo­mokban már szárazság ne­hezíti dolgukat. Kaszás Endre Rohamtempóban kezdődtek meg a vetések Baranya és Tol­na szinte teljes területén. A sietség oka, hogy a helyenként Szőlős remények az ültetvényes kultúrákban szórványos károkat okozott a fagy idén. A gyümölcsösökben Baranyában és Tolnában is a kajszisokban keletkezett a leg­nagyobb fagykár, néhol a 70 százalékot is elérte a mértéke. A szőlősgazdák viszont - a hekti­kus időjárás ellenére is -jó év­kezdetről számoltak be a régió borvidékeiről. A növény rövide­sen virágzási szakaszba lép, a betegségek eddig elkerülték. A termelők abban bíznak, hogy jégverés sem lesz. kialakult belvíz miatt a gaz­dák csak hetekkel később tud­tak nekiállni a munkáknak. A késedelem oka, hogy idén az első három hónapban leesett a szokásos éves csapadékmeny- nyiség mintegy fele. A renge­teg vizet el kellett dolgozni a földeken. A gazdálkodók tájé­koztatása szerint először a cu­korrépát vetik, majd a napra­forgót és a kukoricát. A késést jól mutatja, hogy tavaly már­ciusban a . cukorrépa már ré­gen a földben volt. Nagymér­tékben késleltette a tavaszi munkálatokat, hogy a felázott, mélyen fekvő területekre hosz­A HOSSZÚ távú felmérések alapján a mezőgazdasági ter­melőknek az aszály után a jégverések jelentik a legtöbb problémát. Szerencsére a jég­verések és a jégkárok csökken tésére kiforrott technológiák állnak rendelkezésre, melyek­kel nagy felületen, közösségi összefogással jelentős ered­ményt lehet elérni. Az ország egyetlen hatékony, nagy felü­letvédelmét biztosító jégkár­csökkentő rendszere működik Baranya, Somogy, és Tolna szú ideig szinte lehetetlen volt a műtrágya kijuttatása. Az extrém időjárás most komp­lex feladat elé állítja a gazdákat. Szinte egyszerre kell ugyanis elvégezni a műtrágyaszórást, a vegyszeres gyomirtást és a vetés műveletét. A rohammunkában ugyanakkor nem szabad meg­feledkezni egy kiemelten fontos, a termést befolyásoló tényezőről: nagy energiát, felkészülést igé­nyel a termelőktől a talajok meg­felelő lezárása is. A hőmérséklet és a csapadék- mennyiség hektikus alakulása némileg átalakíthatja a térség tervezett vetésszerkezetét is. megye területén. A Nefela Dél-magyarországi Jégeső-el­hárítási Egyesülés a napok­ban kezdte meg 23. védekezési szezonját. Az egyesülés talaj­generátoros jégeső-elhártást alkalmaz. Az elmúlt 22 év ta­pasztalata az, hogy több mint kétharmadával csökkentek a jégkárok a védett területen az egyesülés működése óta. A vé­delemért fizető agrártermelő­kön túl a kárcsökkentés ha­szonélvezői a térség háztáji gazdaságai is. Borsót, tavaszi árpát ugyanis a belvíz miatt nem tudtak vetni több helyen, legújabban pedig a kukorica vetését akadályoz­zák a különleges körülmények. A mélyebben fekvő részeken a felázott talaj miatt nem tudnak földre menni a gépek, a maga­sabb részeken viszont az el­múlt időszak magas hőmérsék­lete miatt a magágy mélységéig már ki is száradt a föld. A gazdák arra számítanak, hogy az időben földbe jutott vetőmagok az elkövetkező na­pokban megfelelő mennyiségű csapadékhoz jutnak a csírázás­hoz és a keléshez. Betakarítás után bár Baranyában és Tolnában nem volt extra mértékű a belvíz megjelenése, egyes területek gazdálkodói jogosultak lehet­nek a kártérítésre. A Vidékfej­lesztési Minisztérium szerint belvízkárnak legalább 30 szá­zalékos mértékű hozamcsökke­nést okozó kár tekinthető, ez azonban - hívja fel a figyelmet a szaktárca - csak a betakarí­tás után, a gazdasági ev végén állapítható meg. Vagyis: a ter­melők csak később kaphatnak pénzt a kárenyhítési alapból. Elindult a jégeső-elhárítás is a régió területén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom